Rész,  Fezejet

1  2,     II|      hölgy saját kezével húzott elébe, mintsem e soha nem érdemlett
2  2,    III| hirtelen egy ismert hang kiálta elébe: „Lassan, lassan, Agathodaemon!
3  3,     II|  azoknak külön sírt ásni? A sír elébe egy durván összefaragott
4  6,     II|     democratának szállt. Ő állt elébe. Röviden, mint szoká, virágos
5  8,     IV|         mig a pórfiú meghallá s elébe ment az erdő széleig, ott
6  8,     VI|         büszkén támaszkodott az elébe tolt egyik szék karjára