IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Árnyképek Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fezejetgrey = Comment text
4020 1, V | mint valaha; úgy jártunk Friczczel az én németemmel a födözeten, 4021 1, VIII | ez citoyen Kurcz? mondék Friczihez fordulva; Jancsi tedd el 4022 1, VIII | felelték, hogy tartson jobbra, Friczinek pedig, hogy térjen balra. 4023 1, VIII | e napokban összebeszélve Friczivel, hogy kiköltözzenek Kaliforniába, 4024 5, III | összekötve kezeiket az örök frigy szalagjával; hogy soha el 4025 5, III | jeles tréfa volna az, ezt a frigyet még a foganatba vétele előtt 4026 5, III | szépen megáldotta, örök frigyre összekötötte az oltár előtt 4027 3, IV | seressan, hogy egy kosár friss szamóczával lephesse meg 4028 6, IV | kedélyesen letelepülve a fűbe, a többiek mellé.~ ~- Ah, 4029 3, IV | gyermek s arczát a deres fübe temetve sírt keservesen, 4030 1, VIII | várat ostromolt.~ ~Attól függ, felelt a citoyen, ha be 4031 3, IV | távol maradt feszületre függeszté szemeit. Kis idő mulva ijedten 4032 3, II | hogy a lyány egy, a falra függesztett feszület előtt kezeit tördelve 4033 6, I | mintha a puszta légben függne.~ ~A buen retiroi paloták 4034 8, VI | fekhelyéről, leoldá ágya függönyeiről a vastag selyem sinórt, 4035 8, VI | hirtelen felrántá az alcoven függönyeit, melynek sötétében térden 4036 6, III | damaszttal lefüggönyözve; a függönynek hosszú vastag selyem zsinege 4037 8, V | selyem sinort megránta, a függönyöket kétfelé gördité.~ ~A kiváncsiságot 4038 4, VI | irtózatosat harsant, a villám függőlegesen csapott le az ég magasságából 4039 5, III | olyankor volt szem nem látta, fül nem hallotta tivornya a 4040 1, VIII | szépen lenyult az állig, fülecskéiből, melyek tenyérnagyságra 4041 1 | eljátszottad? nem csengnek-e füledbe azon ismerős dallamok, mik 4042 3, I | s az utánam lőtt golyók füleim körül fütyültek; - én akkor 4043 1, VIII | vampyrok oly közel repkedtek füleinkhez, hogy a susogásaikat lehetett 4044 3, III | csavargóknak nevez, s kik fülek, vagy körmök dolgában jó 4045 1, V | kinos sóhajtozás üté meg fülemet.~ ~Oda tekinték s az egyik 4046 1, XI | meg nem fogta a fülét, s fülénél fogva oda nem vezette hozzám.~ ~- 4047 3, III | utána; üvölt, de nem emberi fülhöz szóló hangokat; el-elbukik 4048 4, IV | mindenünnen reá néző szemeket, fülig elpirúlt, ügyetlenűl elkábultan 4049 2, III | s az egészet egy óriási fülijesztő csikorgással végezé be, 4050 1, VIII | egy elbájoló száj egyik fültől a másikig, melynek alsó 4051 1, V | tengerbe.~ ~Ez volt aztán az a fürdő, a mit nem recommendálnak 4052 1, V | quantumban nem ittam, sem a fürdőért annyit nem fizettem, mint 4053 1, V | Mert az igaz, hogy sok fürdőn voltam már életemben, de 4054 6, III | választja el s a porkoláb gyanús fürkészése sietteté terve végkivitelére.~ ~ 4055 6, III | némi szobalakó rovarok után fürkészne.~ ~- Nem tapasztaltam. Felele 4056 3, V | országszerte kutathassák, s a fürkészők engem találtak elő, s egy 4057 7 | módom lesz benne nyakig fürödhetni. Mentül előbbre mentem, 4058 1, V | de akkora kádban még nem fürödtem, mint most, sem mineralwassert 4059 7 | lombjait a hüs kristályvizben füröszti, s hallanám a közel madárzenét 4060 8, II | porrátört viz jéghideg harmatába fürösztve, s a mint ott áll a hófehér 4061 2, III | volt emelve, újjaival szőke fürteibe merülve, az újjak legszebbikén 4062 6, II | reszkettek az ébenfekete fürtök. Szótlan ajkairól beleszólt 4063 7, XII | e becsületben megőszült fürtökre gyalázatot hozott.... Hazáját 4064 6, V | seregére, egy pillanatra fehér füstfellegbe burkolva a legközelebb levőket. 4065 6, III | behintette kőporral, s gyertyája füstjével mindig befeketité.~ ~A kivájt 4066 3, V | vörös süveggel, szájában füstölő csibukja, künn üldögélt 4067 3, IV | De a házak egyikén sem füstölt a kémény, utczáin nem járt 4068 1, V | az esőt, rágyújtottam s füstöltem, mint egy harmadik kémény, 4069 1, XI | mondék neki, - csak tedd a füstre, előveszed, mig visszajövök - 4070 1, V | gőzkatlant is be lehetett volna füteni, két tajték pípám tettem 4071 8, III | mögötte, olykor hosszas füttyentése hallik, a vadmadáréhoz hasonló.~ ~ 4072 8, III | elhangzik sikoltás, bömbölés és fütyölés, a szélzúgás összemossa 4073 2, III | lieber Augustin” nótáját fütyülni.~ ~Rynn szörnyü sejtelmek 4074 3, I | lőtt golyók füleim körül fütyültek; - én akkor sem imádkoztam. - 4075 1, XI | számára nem e világrész füvei termenek irt. Készen voltunk 4076 1, VIII | meg voltak nyujtva, egész füzér állatfogak lóggtak alá, 4077 6, II | magáról, hogy egymás karjába füződve merengett a lelkesült hölgy 4078 8, VI | lépteit szobája ajtajához, fűggönyei közé elrejtőzve várta őt, 4079 1, VI | a szobámba.~ ~Még ki sem fujhattam magamat, midőn egy uniformisos 4080 7, XIII | sirbolti leheletet, végig fújja az alvó termeken....~ ~Ember 4081 5, III | orosz úgy tánczol, a hogy fujják neki.~ ~ ~ ~ 4082 3, V | megveregeté, vagy dohány füstöt fujt szeme közé, mi minden esetre 4083 1, V | kiállja, az a viz alatt sem fúl meg.~ ~Az első helyre bevetődvén, 4084 7, VII | Csak az ember szive viseli fúlánkod....~ ...Ha a vidékre köd 4085 6, III | tapasztva, elkezde keservesen, fuldokolva sirni.~ ~- Szentséges Isten! 4086 6, VI | levegő mindinkább át kezde fűlni, eltikkadtan leszórt magáról 4087 3, III | téged kikerül, vizbe nem fúlsz, földön el nem esel, ellenséged 4088 1, V | czápa, vagy a vizbe nem fult, hanem valami tutajra menekült, 4089 7, VII | emlékezet. Semmi állatnak, semmi fűnek nincs meg e fájdalma. Csak 4090 1, VI | visszafogadtam.~ ~Ez ugyan furcsa tudósitás neked Amerikából, 4091 1, VIII | fiatal üszőmet kikötöttem a fűre legelni; egyszer Jancsi 4092 4, IV | ügyesen bemutatott büntény furfangos napvilágra hozatalából, 4093 1, V | jött be az egyik lyukon, fúrjanak a fenekén másikat, s azon 4094 6, V | pillanat alatt. A várkapu alá fúrt tűzakna repült a levegőbe.~ ~- 4095 5, III | balalajkát, az oroszok kedvencz furulyáját, melynek hangjára legörömestebb 4096 3, V | Apa, ne aludjál! - Fuss - rejtsd el magad a föld 4097 6, III | lehetett ismerni, elkiáltá: „fussatok az alguazilokért”!~ ~Serena 4098 5, IV | odarohant hozzá sikoltva: apám, fussunk innen. Gyilkolnak, ölnek 4099 6, II | járt, vendégei mulatságát fűszerezve, gazdagitva, nemesitve, 4100 8, III | ügető, hánykódó futással, s futása közben morogva, duzzogva, 4101 6, I | melyet belülről lehete fűteni, elmélázott az izzó parázson. 4102 7 | hozván magával, szabadon futhassak, vagy hogy a növekedő lángfényt 4103 6, I | hálójában, a pók köröskörül futkosta, összébb vonva körüle fonalait. 4104 4, I | jobbra balra, kérdezősködtek, futkostak ide amoda, legbotránkoztatóbb 4105 6, I | jobbra balra, a szikrák futnak fölfelé, valami úgy pattog, 4106 3, II | el az üldözők csónaka a futóét, egyik határ-vadász megkapta 4107 7, XII | mikor megláttam azt, rohanva futok el onnan ismét, hogy utól 4108 6, II | örömest.~ ~A mint ujjai végig futostak a zongora elefántcsontjain, 4109 6, I | ismét közelebb közelebb futosva hozzá.~ ~Négy év alatt saját 4110 6, III | télen át az őrök szoktak fűtőzni. A kémény és tűzhely most 4111 5, IV | eső szobájába, mely sem fűtve, sem bútorozva nem volt; 4112 2, V | érzé arczán a tengerszél fuvását s a tengereket orditani 4113 6, I | rájuk mért sorsban. Ének, fuvola, rajzolás, viaszalakidomitás, 4114 6, III | kőport pedig éjjel rendesen fuvoláján keresztül kifútta a utczára, 4115 6, III | egy kéménybe kell kimenni. Fuvolájának egy réz billentyűjét ketté 4116 6, I | magányát. Midőn estenden fuvoláját elővéve, ábrándos dalt játszott 4117 1, XI | csavarja guzsnak, mint én egy fűzfavesszőt; folyóviz megáll a szél 4118 8, III | hozzá, karjait nyakakörül fűzte, s félve rántotta föl mezitelen 4119 1, VIII | siettem magamat hirtelen gálába csapni, előszedtem a prémes 4120 6, VI | lovag felé. Egy csoport galamb repült vele sok ideig egy 4121 3, II | lépésnyi távolban gömbölyű, galambház alakú tanyák vannak felállitva, 4122 6, III | válnak el?~ ~- Hagyja ezt galambom. Ez magára nem tartozik. 4123 8, III | hozzá, hangokon, minő a galambturbékolás, vagy mint a vad papagály 4124 6, V | hagyta magát vinni bundája gallérjánál fogva. Tudsz-e irni?~ ~- 4125 4, IV | Emlékezzenek önök a fiatal Galonne esetére vissza, ki magát 4126 6, II | kezdé elszavalni.~ ~Mint egy galvanicus villanyszikra ütött végig 4127 7 | gyalogfenyőbokrok tűlevelű galyaikkal szinte hozzáférhetlenné 4128 2, I | Feketült vihar-szakgatta gályarom, mely hajdan tarkára volt 4129 2, V | csendes oczeánon pusztult gályaromot hajt a kóbor szellő.~ ~ ~ ~ 4130 1, VIII | kötöttünk vissza forditott galylyal a farkaikra.~ ~Már itt nem 4131 3, IV | megtaposta s egy letört fenyőfa galyról letépve a lombokat, annak 4132 6, III | szabadgondolkozású volt; gouvernanteot, gardedameot, duennát soha sem tűrt maga 4133 1, VI | Inasom nem levén, egy hôtel garniban foglaltam helyet, a hol 4134 3, IV | Az Unna átszakasztotta gátjait, s az egész kosztaniczai 4135 8, II | kötni, mindenütt fennakadt a gátló cserje között, ha egy helyütt 4136 1, VIII | átka az emberiségnek, mely gátolja, hogy egyformákká lehessünk, 4137 6, II | ember levetkőzi feszes, gátoló öltönyeit, s gyakran még 4138 6, III | mi további menekülését gátolta volna meg; azonkivül az 4139 5, I | hogy egy egy fiatal orosz gavallér, vagy még többször valami 4140 5, III | vadászni, akkor kiültek a gavallérok az ablakokba s onnan a legkényelmesebb 4141 6, II | vendégei mulatságát fűszerezve, gazdagitva, nemesitve, kellemes ötleteivel.~ ~ 4142 7, XIII | sorba temetve vannak, mily gazdagok lehettek egykor! Hogy ragyogott 4143 8, VI | életét fizette vissza, úgy az gazdagon lőn visszaadva. Ő a leánynak 4144 4, II | tesz semmit. Élhet az ember gazdagság nélkűl is, de becsűlet nélkül 4145 2, II | mibe más bele születik: gazdagságát s az emberek becsülését. - 4146 5, II | minden módon iparkodott gazdája örömeit megkeseríteni; mikor 4147 5, I | az úton nyer, az mind a gazdájáé, és ha a leggazdagabb aranyművest 4148 5, I | halálaig.~ ~A mugik az ő gazdájának fundus instructusa, melyet 4149 8, III | helye látszik, mit az itteni gazdálkodási mód szerint felszoktak gyújtani 4150 1, IV | az országnak s ott mezei gazdálkodással tölthesse idejét. Neki terhére 4151 7 | minden bátorságát.~ ~Házi gazdám még mindig ott ült és hallgatott. 4152 5, I | becses apróságokkal, a mi új gazdánknak annyira szükséges; és még 4153 1, III | általam alapitott status. Gazdaságunk fő főnemét azonban eddigelő 4154 1, IX | termékenynyé, reformálta a gazdászatot, uj tulajdonságait fedezte 4155 1, VIII | napokban kérdőre fogtam Kurcz gazdát, hogy hol vannak azok az 4156 5, I | rokonok leányai, hűséges gazdatisztek árvái, tán egy egy magasabb 4157 1, III | egyenlő joga van a cselédnek a gazdával, az asszonynak a férfival, 4158 6, III | kézmozdulásokkal kisérve.~ ~- Nevess gazember! kiálta Diego észrevéve 4159 6, V | documentumban úgy összevissza gazemberezte saját maga magát, a mint 4160 5, I | megkorbácsoltathatja s gázló malomba kűldheti s eladhatja 4161 5, II | elé veté magát, hogy agyon gázolják. - A lovaknak több nevelésük 4162 7, I | egykor olyan, mint te vagy, s gázolni fog rajtad, mint most te 4163 7, I | fog rajtad, mint most te gázolsz rajta, büszkén fogja arczát 4164 6, IV | ezredessé.~ ~- Magam sem generálisból lettem azzá.~ ~- Akár miből 4165 1, VIII | genieknek, (mert mi mind geniek vagyunk a kik itt egy csomóban 4166 1, VIII | jöttem, ha egyike a szomszéd genieknek, (mert mi mind geniek vagyunk 4167 1, VI | hagyjuk ezt, szólt az én geniusom, beszéljünk komolyabb tárgyakról. 4168 1, VIII | tanácsot kérni.~ ~Ő egész nap gépeken calculál, mikkel a holdba 4169 5, V | Hordjatok ide köveket és gerendákat, temessetek be velök minden 4170 3, IV | Unna tulsó partjain egy gerendákból foltozott tutaj lebegett 4171 6, III | hosszú léczeket talált a gerendákra felrakva. Egyet kihozott. 4172 1, XI | a szobában kutatott.~ ~A gerendára volt felakasztva félfont 4173 1, XI | a pókhálókat szedte le a gerendáról.~ ~- Ez ipam, Kamékaméha, 4174 1, VIII | legvégsőre, kifesziték egy gerendát az akol hátuljából s a házam 4175 7, XI | ajtók és ablakok s fenn a gerendázat tűzlángban lobogtak. Ekkor 4176 1, VIII | találok, akkora volt, mint egy gerendely, a mint elnyelte a bornyumat, 4177 2, I | lóg alá a vízbe, a foszló gerinczekre halványzöld tengervirág 4178 3, II | midőn a habtorlat felkapta gerinczére a két naszádot s azokat 4179 8, IV | vadgalamb búgása, mint a gerlicze nevetése, az erdők fenevadjának 4180 8, III | papagály nyögése, minő a gerliczenevetés, s az a döngés, mellyel 4181 8, VI | keresztyének imáját, s a gerliczeturbékolás helyett az édes szót: „szeretlek”.~ ~ 4182 1, I | nyúlt a képhez.~ ~Ki mentem Gézát fölkeresni.~ ~Háttal állt 4183 1, XII | pipázva ültünk a veranda alatt Gézával, ő kötekedve hordta fel 4184 3, IV | barkós arcczal rohant elő. - „Gizelám!” kiálta nem festhető örömszinével 4185 6, II | szétválasztva a két szellemi gladiatort.~ ~Don Aquilez rögtön fölemelkedett 4186 8, II | szivárvány közepett, mely glóriaként fogja őt körül; - a völgyfenék 4187 6, III | kobold egy vén piszeorrú gnómmal.~ ~- Megszámláltad a kimenöket? 4188 3, IV | tartva kezei közt.~ ~Künn egy gödör volt számára feltúrva, alig 4189 3, IV | szolga, átfogta derékon és a gödörbe hosszan fekteté. A kis lyány 4190 3, III | gödröt ásott, saját sírja gödrét. Ráismert. Régi hitelezője 4191 3, III | ősz öreg emberrel, ki egy gödröt ásott, saját sírja gödrét. 4192 6, V | Te! az orrod most is görbe attól a poflétől, a mit 4193 1, VIII | legszeretetreméltóbb befelé görbülő pisze orr, s alatta egy 4194 5, II | ájúldozni kezdett, éjjel nappal görcsei voltak, azután meg akarta 4195 8, V | megránta, a függönyöket kétfelé gördité.~ ~A kiváncsiságot önkénytes 4196 7 | bocsátkozni. Olykor egy kő gördült meg lábaim alatt s ugrálva 4197 7, XI | végre elszakadt - e perczben gördűlt le feje lábaihoz. A vér 4198 4, V | merészen lépett a birák elé. Görnyedő alakja kiegyenesedett, keble 4199 4, III | mindennapi szenvedések meg nem görnyesztenek, mintha megakarná őket bűntetni 4200 7, IX | hogy a mai túdósok nem görögök és nem bölcsek, megtanulhatnának 4201 3, IV | egy kapát vőn s a fagyos göröngyöket rákapálta a halottra. A 4202 1, XI | fogadott szót, s a rézszinü Goliáth ugy áthajitotta a vállán, 4203 5, V | lelövöldözték, csak őt nem érte a golyó.~ ~Ekkor egy pokoli terv 4204 1, VIII | Csak az egyik csöve volt golyóra tőltve, vigyáznom kellett, 4205 7 | hasadékaiban sárgultak a gombák. Ösvény nem vezetett hozzá 4206 6, II | volt, egyik újját annak gomblyukába akasztva.~ ~- Mondjatok 4207 1, VI | odaveszett a tengerbe, az antik gombos diszmentémet kivéve, a mit 4208 8, III | alaktalan köd borongott, s gomolygó szürke gőz körűlhullámzotta 4209 1, V | miből élek meg? ennek kisebb gondja is nagyobb ennél. Itt is 4210 5, III | is voltunk.”~ ~Épen semmi gondjuk sem volt nekik mindezekre: 4211 2, III | nélkülözéssel, gyötrő fáradsággal, gondokkal vesződött, hirtelen a legédesebb 4212 1, IV | hazába.~ ~Megbocsáss, hogy e gondolataimat közlöm veled, oly mélységes 4213 6, I | hozzászoktatta magát azon gondolathoz: hogy börtönéből csak a 4214 2, II | teremté vala őket; de az gondolatjában sem fordult meg soha: hogy 4215 3, III | emberi agyban? Vagy egy őrült gondolatjai nem egy polusi éj kisértetei-e? 4216 6, VI | csak saját lelke napfényes gondolatjait látta mindezekben.~ ~„Jövök, 4217 6, I | számlálni a cserepeket, mig e gondolatölő munkában agyonfáradva zsibbadt 4218 8, VI | eset bennem egészen más gondolatokat költ, - igen száraz, prózai 4219 5, IV | ostoba vagy. Máskor még a gondolatomat is kiszoktad találni, ma 4220 5, II | jószágokra is kiterjesztik s ezen gondolaton nincs miért megűtközni.~ ~ 4221 8, VI | költ, - igen száraz, prózai gondolatotokat, legkisebb érzelgési szinezet 4222 1, VI | azután meg a körmeit.~ ~Gondolhatod, hogy ezt a mulatságot már 4223 1, I | ismerőimet. Nem kivánom, hogy rám gondoljatok, mert az csak fájhatna nektek. 4224 4, V | De nem a gyalázatéhoz. Gondoljon ön azon becstelenségre, 4225 3, III | s e percz óta megszűnt gondolkodni a halálról, de annál többet 4226 4, I | becsületét és vagyonát.~ ~- Ön gondolkodóba ejt. De hátha nem találva 4227 7 | melynek alakja oly utálatos, s gondolkozám az emberről, kinek alakja 4228 6, I | mik a foglyot megóvják a gondolkozástól, s a mire az vezetni szokott, 4229 1, XI | az öregnek. Még most is gondolkozom azokon, a miket mondott. 4230 2, I | fényleni, mikor leesik. Gondolkoztam az ember boldogságáról.~ ~ 4231 4 | Olvassátok el ez eseményt és gondolkozzatok felőle.~ ~ ~ ~ 4232 1, I | távollétről, mert ha azokra gondolnék, akkor betűk helyett könyeimet 4233 4, V | férjed öngyilkosságát... Gondolom, hogy könnyen elhitték, 4234 1 | büszkeség, ha a multakra gondolsz s nem dagad-e önérzettől, 4235 5, I | szükséges; és még azután is gondoskodnak felőlük; és ha férjhez adtak 4236 4, II | mi oka lehet annak ő róla gondoskodni.~ ~Mig igy töprenkedve fejtegeté 4237 6, III | börtönömben naprúl napra gondoskodtál rólam. -~ ~A hölgy némán 4238 1, V | lettem volna látva. Mindenről gondoskodtam Hamburgban, a mit tanácsoltak, 4239 1, VIII | csak a csodálatos isteni gondviselés munkája lesz, mert mi kivül 4240 4, IV | magasztos, ily nyugott arcza egy gonosztevőnek, ki birái előtt áll, ily 4241 1, VIII | lépésnyire, egy csoport góré és levélszin által környezve. -~ ~ 4242 6, III | szabadgondolkozású volt; gouvernanteot, gardedameot, duennát soha 4243 1, VI | mi megyünk, már akkorra gőzhajó is fog járni oda.~ ~Mehetnék 4244 1, VIII | szabályozni való lesz, a mig gőzhajók járhatnak rajta.~ ~Elhitte 4245 1, V | Vettem dohányt a mennyivel a gőzkatlant is be lehetett volna füteni, 4246 7, IV | kelyhénél? A boszú pohara. Pohár gőzölgő ellenségvérrel megtöltve, 4247 1, III | hiányzik, csupán csak még egy gőzös, melynek épitése iránt épen 4248 1, VIII | között. -~ ~Ez érdekes egy grammatika lehet. -~ ~Végre egy folyamhoz 4249 6, V | másztak fölfelé.~ ~A bombák, granátok pattogtak fejeik fölött, 4250 6, II | pillanta feléjök. Néhány öreg grand járt ide amoda, a fáradt 4251 6, II | véleményű celebritásai, büszke Grandok, még büszkébb republicanusok, 4252 8, II | elő, kék és liliomszin a gránitos szikla, néhol, a mint a 4253 1, III | sem parancsolnak; hol nem grassál semmiféle alkotmány, hol 4254 1, VI | hangnyomattal az én legényem s olyan grimászokat csinált, hogy elfutott bele 4255 6, II | ön nálam, szólt Serena a grófhoz, - ime forduljon ide, s 4256 6, V | a ki most egy éve Serena grófnőnél találtatott én voltam, a 4257 6, III | Érti Dinita, hogy mikép? A grófnőrűl azonban az irigység sem 4258 5, II | minél inkább haragudott a grófra, annál inkább tölthette 4259 8, III | kékes hamu körűl tövises gubancsos növények magzottak föl.~ ~ 4260 8, I | Szőre nem volt oly molyette, gubanczos, mint más medvéké szokott 4261 1, XI | scorbut, vereshimlő és gugavész s más mindenféle veszedelem, 4262 4, IV | asszonyt, hogy férjét Monce Guidot orozva meggyilkoltatá.~ ~ 4263 4, VI | Megá...! kiálta, a guillotin ketté vágta szavát, a többit 4264 8, IV | egyszer végig futottak a guitarre húrjain, s az utolsó accord 4265 1, VIII | viszonzá ő, ezek a státus gulyái.~ ~Következett az indigo.~ ~ 4266 1, XI | az óriást, amugy szegedi gulyások módjára egyet lóditottam 4267 1, I | hogy ez affectált éles gúny csak takarója az éles fájdalomnak, 4268 1, VIII | hogy jutott a státus ehez a gunyhóhoz?~ ~Hát az a család, a mely 4269 7, X | egymást, ajkat pittyesztének, gúnymosolyra vonták arczukat, s büszkén, 4270 1, XII | bánom aztán, nevessetek ki, gunyoljatok ki, mégis jobb mint ha megsiratnátok.~ ~ 4271 1, XII | ezért ki fogják nevetni? gunyolni? -~ ~Nem törődöm vele.~ ~ 4272 6, II | egyike volt azoknak, a miknek gúnyora a társadalmi körök ostora 4273 1, I | nap nem tesz egyebet, mint gunyoros persiflageokon töri fejét, 4274 6, II | pillanatra magát, s mig arczán a gúnyoros kifejezést a legédesebb 4275 1, V | hegyibem hull, magam pedig gurulok az ágy alá.~ ~Eleinte még 4276 1, V | egy úri ember, kártyáját gusztálva.~ ~Én nem, hanem talán ez 4277 1, V | tengeri kutyabőrt, fejemen gutta-percha sipka volt, lábamon kaucsuk 4278 1, XI | legvastagabb jegenyét ugy csavarja guzsnak, mint én egy fűzfavesszőt; 4279 1, VIII | melyet az ember önmaga iránt gyakorol, mely korlátolja a szabad 4280 8, IV | visszataszitó hatást látszott iránta gyakorolni, még mikor túl volt rajta, 4281 3, III | pedig semmije sincs, csak gyalázata és keserű emlékei a multnak, 4282 8, VI | hozott e világra, s hogy gyalázatát eltemesse, eltemette gyermekét 4283 4, V | eszméjéhez.~ ~- De nem a gyalázatéhoz. Gondoljon ön azon becstelenségre, 4284 6, III | miért kellene abból valami gyalázatnak következni? Férjhez megy 4285 6, VI | mindennapos örömem fogsz lenni. Gyalázatod voltam eddig, büszkeséged 4286 8, VI | szerelemgyermek, kit anyja gyalázattal hozott e világra, s hogy 4287 4, V | meggyalázva általa, mint meglennék gyalázva önmagam előtt, ha önnek 4288 8, II | csenevészett tamarik vagy gyalogfenyő bokor.~ ~A vadász már közelgett 4289 7 | eget, s a sűrűre fajzott gyalogfenyőbokrok tűlevelű galyaikkal szinte 4290 1, VIII | A csimaz Europában a gyalogsághoz tartozik, itt az is röpül, 4291 2, III | semmit, semmit; sipolt, gyalult, dugókat pattantott szájával, 4292 1, VIII | émelygős, hol terem ez? kérdém gyanakodva.~ ~Eleinte titkolódzott, 4293 6, III | Diaz mélyen felsóhajta.~ ~- Gyanitám. Légy áldva érte. Jusson 4294 4, IV | Nem ismerem.~ ~- Nem is gyanitja hogy ki lehet?~ ~- Még eddig 4295 3, II | nem ismerem, de csak ugy gyanitom, kell még valakinek lenni 4296 1, I | ha egykor boldog leend, gyanitsa, sejtse, hogy e boldogságaért 4297 6, III | róva, kezdé meg munkáját, gyanitva: hogy e csőnek valahol egy 4298 4, IV | ijesztgetésekkel akarni gyanú alá hozni. Ez iszonyatos.~ ~- 4299 4, V | életben, és ez az, mi önt gyanúba keveri.~ ~Angelika agyában 4300 2, III | elhivé, hogy álmodott. Semmi gyanura igazitó nyomot nem talált, 4301 1, VIII | egyszerre fölugrott helyéből s gyanus morgással lehajolt első 4302 3, IV | Az apa éles tekintettel, gyanúsan vizsgálta össze a seressan 4303 6, II | minthogy tudósnak hallá magát gyanusitatni, jogot érzett magában bétiseket 4304 2, III | véletlenül lopta magát a gyanutalan szívbe mint kigyó, mely 4305 6, III | támasztana zörejt.~ ~Az őr gyanútalanul tovább ment, a fogoly ismét 4306 4, IV | alatt oly fenyegető alakú gyanúvá nőtte ki magát, hogy a hatóságok 4307 3, IV | reszketve szállt le ágyáról s gyapjú shawljába burkolva gyöngéd 4308 3, IV | rakva egész határ málhák, gyapjús harák, jegyzett deszkaládák, 4309 3, II | huztak ellene, minden utazó gyapot kelméi lúgban és borszeszben 4310 4, IV | lelke még az apró emberi gyarlóságokat sem osztá, - meggyilkoltassa 4311 5, II | jobbágyokat vittek a fenyitő gyarmatokba, s kik között különösen 4312 2, IV | dicséretekkel halmozni egy gyászba öltözött nőt, ki éjet és 4313 4, VI | cseppekben kezde el zuhogni. A gyászmenet a szomorú dobszó mellett 4314 1, I | Arczunkon meg kell látszani a gyásznak, melyet belől viselünk. 4315 5, IV | ölelve magához, az pedig a gyáva úgy tett, mintha holtrészegen 4316 1, XI | kényszeritett? Megszöktél gyáván a hazából, mint az öngyilkos 4317 7, IV | egy évtizeden át lobogott gyehennát vele. Hah!...~ ~Nincsen 4318 2, III | nevetségesebb variatióiban a gyékény hangoknak.~ ~Rynn félve, 4319 8, VI | szivében, a gondolkozás gyémánt köszörűje megnemesité arcza 4320 6, II | lehajló pilláin egy könycsepp gyémántja ragyogott.~ ~Minden arcz 4321 2, III | szépen ragyogtak, mikor még a gyémántok ragyogásait nem ismeré.~ ~ 4322 2, II | bársony öltönyben kezde járni, gyémántokat és igaz gyöngyöket viselt, 4323 5, IV | magáról selyem öltönyeit, gyémántos nyaklánczát, arany kösöntyűit, 4324 5, IV | kövektől; olyan volt a sok gyémánttól, mintha ezer meg ezer szeme 4325 6, V | forogni érzé a világot.~ ~- Gyere csak velem ide a szobádba, 4326 1, XII | mint a német szóra küldött gyerek haza szökik falujába, akként 4327 6, II | sem hiányzik egyéb; ezek a gyerekek itt mindent ráhagynak, a 4328 4, V | azt ezúttal szokatlanul gyéren népesültnek találá. Az emberek 4329 2, II | nevetnek háta mögött fiatal gyermek-leányok, kiknek egy-egy ügyetlen 4330 2, II | jó szülők, kik szeretik gyermekeik lelkét mezitelenűl hagyni; - 4331 4, VI | már az idő, mely Angelika gyermekének életet, ő neki magának halált 4332 6, I | fogoly felállt egy székre, gyermekes dühvel, mi lélekállapotának 4333 1 | emléked azon ház küszöbén, hol gyermekéveidet eljátszottad? nem csengnek-e 4334 8, III | taszitotta s azzal oda ugrott a gyermekhez, azt felkapta ölébe, és 4335 1 | gyöngeség, költői rajongás, gyermeki ösztön. Ha kérdeni találja 4336 6, II | Donna Serena örömében gyermekiesen tapsolt kis kezeibe, maga 4337 8, III | leány nem ügyelt rá, csak a gyermekkel volt elfoglalva, azt takargatta, 4338 3, III | s gubájába húzza magát s gyermekkori imádság-töredékeket keresgél 4339 4, I | uram, nálunk üzéreknél, kik gyermekkorunk óta e sphaerában nevelkedünk, 4340 3, II | üldözött gyermeke az ártatlan gyermeklyány ott imádkozott a szoba szegletében, 4341 7 | Ragyogó semmi mind a kettő. Gyermeköröm.~ ~Különös lélekállapot 4342 8, III | hangosakat ásitva tekingete föl a gyermekre, egészen másnemű gyöngédségek 4343 4, V | emlékezik, a hol Monce Angelika gyermeksége óta lakott, s a ki midőn 4344 8, III | szélfuvásban mintha távoli gyermeksikoltás és vadállatok bömbölése 4345 2, II | szüzcsillag, mely eddig a gyermeksziv ismeretlen világa fölött 4346 5, I | Magyarországban szokás az, hogy gazdag gyermektelen asszonyságok felfogadják 4347 3, IV | botját kezébe véve, kérdé a gyermektől: „vannak itt talán rokonaid, 4348 4, V | kebleden viselsz, megholt kis gyermekünk hajfürte van, küld el azt 4349 1, XII | birta magában egyesitni a gyermeteg érzelgéseket a háziasszonyi 4350 1, VIII | Robinsonról regélnek, tréfa, gyertek Ikariába; bezzeg nem azzal 4351 6, I | egyetlen egyben van két szál gyertya kitéve.~ ~Azon sötét épület... 4352 6, IV | meggyújtva, az ablakokban nincsen gyertyafény. Minden néma. A lakosság 4353 8, III | ritkáson át néha egy egy ablak gyertyafénye villant keresztűl. Egy faluhoz 4354 8, V | nincsenek szokva az éji gyertyafényhez.~ ~- Valóban ő az. Mormogá 4355 6, I | halászkunyhók lakója is kitette gyertyáit ablakába, s szomszédaival 4356 6, III | azt behintette kőporral, s gyertyája füstjével mindig befeketité.~ ~ 4357 6, III | kivül.~ ~A fogoly eloltá gyertyáját. Vánkosát mellyen hálni 4358 6, III | a szobában, megvizsgálta gyertyájával a falak szögleteit, az ágy 4359 7, XI | éneke siratta a kimultat, gyertyákat osztogattak és halotti czimereket 4360 3, II | hegyormok, a fehér házfalak, a gyertyán erdők mind veresre voltak 4361 3, II | egyszerűségben fehérlenek elő a gyertyánfák zöldjéből! túl rajta egy 4362 6, III | gyertyát gyújtva egy kis kézi gyertyatartóban, megfogta férje kezét s 4363 5, IV | sikoltva: apám, fussunk innen. Gyilkolnak, ölnek a kastélyban. Mindnyájan 4364 5, IV | Kozima meg akar mindnyájunkat gyilkolni. Jó éjszakát Kozima. Jó 4365 4, I | hinnék, hogy mások által gyílkoltattam meg s valakit a környezetemből 4366 4, II | az asszony, tehát meg van gyilkolva.~ ~- Maga lőtte meg magát, 4367 4, IV | ki a helyett, hogy férje gyilkosait nyomoztatná, iparkodott 4368 5, V | reggelre hire hamva sem lesz gyilkosaitoknak. - Tűzbe, vérbe temessétek 4369 1, V | töltök üres pohárból, értek a gymnasticához, járok a kezemen, árboczokat 4370 1, VIII | szántóvas a sok mindenféle gyökérbe, azt szépen bevetettem buzával, 4371 6, I | is itt ki!~ ~E gondolat gyökeret vert lelkében. Megszabadulni! 4372 7 | vitt, lábaim a földbe érzém gyökerezni.~ ~A zápor határozott, az 4373 6, III | volt ura. Lábai a földbe gyökereztek.~ ~Percz mulva ismét előtünt 4374 1, VIII | asszonyság főzött.~ ~Hus, hal, gyömbér, hagyma, kányabogyó, tej, 4375 3, V | mi minden esetre feltünő gyöngédség lehete egy Kajmakántól.~ ~ 4376 8, III | gyermekre, egészen másnemű gyöngédségek kifejezésivel szemeiben.~ ~ 4377 8, III | magával, ismeretlen állati gyöngédséggel nyögdécselve hozzá, hangokon, 4378 6, VI | szinte lebukott a lórul, oly gyöngének érzé magát. Lehajlott lova 4379 1, XII | határozatra nem csupán szivem gyöngesége ösztönöz többé, hanem egy 4380 4, IV | esküttbirák, - kénytelen vagyok gyöngeségemet elismerni, azért elnézést 4381 4, IV | kifejezéstelen arcza szánalmas gyöngeséget látszott elárúlni, hangja 4382 1, XII | mit mentegetem én szivem gyöngeségét! mit iparkodom elpalástolni 4383 1, V | is mit félteni, hogy ez a gyöngy athmosphera ki ne szaladjon 4384 5, IV | rajta, haja szétkúszálva, a gyöngyhimzet összetörve tagjain, teste 4385 2, II | járni, gyémántokat és igaz gyöngyöket viselt, zörgő hintóban járt, 4386 6, II | aranyló nedvben felfutó gyöngyökre, mik fehér tajtékká pezsdűltek 4387 6, VI | lenni. Serena megtapintá gyöngyöző homlokát. Forrósága elmúlt, 4388 1, VIII | Volt vagy hatpár igen szép gyöngytyukom, azokat minden este magam 4389 7, IV | irtózatos érzet; de a vérmámor gyönyöre még irtózatosabb.~ ~Mi édesebb 4390 7, IV | A bornak pohara. Kábult gyönyörei a mámor hőseinek. Hosszú 4391 8, IV | fölemelte magához, s a gyönyörgazdag pillanatban keblére omoltan 4392 5, III | szemérmes elpirulásaikban gyönyörködni, bájaikban válogatni.~ ~ 4393 7, XI | összedugták kezeiket, s gyönyörködtek a fölséges látmányban.~ ~ 4394 7, I | csillagos mindenség csupán a te gyönyörödre világol, s hogy e ragyogó 4395 8, II | madarakkal, minden, minden gyönyörre látszik teremtve lenni; - 4396 2, III | életből a másikba! Minden gyönyört, mit az ember egy 70-éves 4397 8, III | tova, a mint annak állati gyönyörtől ittas arczába, szokatlan 4398 2, I | csónakában, s távol, igen távol gyönyörüen fénylett a Sirius. Minden, 4399 3, V | és tündérien tánczolt s gyönyörüsége volt mindenkinek, a ki ismeré. - 4400 3, III | volt minden rokonának, s gyönyörűsége mindenkinek, a ki ismeré; 4401 5, III | találták szerit számát a gyönyörűségnek; a vendég nem is tuczat 4402 8, VII | egyedül maradt.~ ~Mintha a láz gyötörné, reszkettek tagjai, rázkódott, 4403 1, V | látok fetrengeni, a kin és gyötrelem legiszonyúbb kifejezéseivel 4404 4, V | folytatá Taillard. Az élet gyötrelemmé vált előttem e bűntitok 4405 1, V | szenvedésben, s egyik a másikat gyötri, százszor keresztülesik 4406 1, XI | világ minden orvosszere sem gyógyit meg engem, s még csak enyhiteni 4407 1, XI | már makacs hideglelésből gyógyitottam ki, a mi itt mindennapi 4408 7, IX | Ki ne látná az egyszerű gyógynövény alakján az életvisszaadás 4409 7, XIII | teremte, e fájdalmából ki nem gyógyul soha.~ ~- ~ ~ 4410 1, X | miénkhez hasonló.~ ~Nem gyógyulunk.~ ~Bátyám az őrültséghez 4411 1, VI | embernél nagy rubrika a gyomor, a ki tehát utánam akar 4412 5, III | boritékát, a mi nem emberi gyomornak való, s villával, kanállal 4413 7, XII | Mert élő volt a hegy. Gyomrában élő lángok laktak, s mikor 4414 1, VIII | s kiment a házból, az én gyomrom is honvágyat kezde érzeni, 4415 1, V | fejem szédülni kezdett, a gyomromban mintha malomkövek lettek 4416 4, VI | gyóntató papjához, - elvégezve gyónását, megcsókolá a feszűletet, - 4417 4, VI | Ekkor Angelika kérte magához gyóntatóját s néhány szót súgott fülébe. 4418 7 | merengve, a mint végig dültem a gyopárfödte bérczen, s az éj egyhangú 4419 3, V | ablakom alatt, válassz ki két gyors paripát aklainkból, - ne 4420 6, III | kétségbeeséstől környékezve.~ ~Diego gyorsan felszakitá az ajtót, s eltűnt 4421 6, III | Rögtön, még ez órában fogadj gyorsszekeret, eredj Toledoba. Ott jelentsd 4422 6, II | Hernandót, de la Romanat, és a győzedelmet.~ ~A poharak zajosan csörrentek 4423 5, III | a vadszülöttet le birta győzni; a ki aztán, ha jól megkorbácsolták, 4424 1, VI | Alig várom, hogy szemeimmel győződhessem meg rólok, előre képzelem 4425 8, VI | épen itt van az, lássa s győződjék meg felőle.~ ~S hirtelen 4426 8, V | kiváncsiak, kik megakartak győződni felőle, hogy csakugyan vénasszony-e 4427 2, IV | jóakaratu vigasztalók, kik nem győztek előtte dicséretekkel halmozni 4428 6, II | kicsordult a könyű.~ ~- Győztél nő! monda a gróf Serenához 4429 1, VIII | város, a hova csak kaucsuk gyüjtéskor szokott kijárni a kereskedő 4430 1, V | egy asztal körül voltak gyülekezve: ott kártyáztak.~ ~Még közibök 4431 1, XII | anecdotákat, mit itt ott gyüléseken, tisztujitásokon, országgyüléseken 4432 4, IV | hallgatósága, az utczai gyülevész hangos tapsban tört ki. 4433 8, V | estve jókedvü czimborák gyültek Darvaihoz, köztük a medvevadász 4434 1, VIII | szárát használják, nem a gyümölcsét;~ ~Az ember elbámult.~ ~ 4435 1, XI | hat hold földem, melyet gyümölcsfákkal ültettem be, a sok esőtől 4436 7, VII | becsületedre válik. Minden gyümölcsnek meg van saját férge, minden 4437 7, IV | miknek érintése velőmet gyújtá meg, ha csak álmomban is.~ ~ 4438 8, III | gazdálkodási mód szerint felszoktak gyújtani s a hamu által termékennyé 4439 1, VIII | nem állhatva tovább, tüzet gyujték, hogy majd megnézem: ki 4440 5, I | maga körűl olyan társaságot gyűjteni, melyben mindenki hasonlóan 4441 7, XI | kivégeztetni. Lopott, rabolt, gyújtogatott, megérdemelte a halált. - 4442 5, III | nagy oltárt, az Istennek is gyújtsanak meg egy kicsiny szál gyertyát.~ ~ 4443 2, III | nyissátok ki az ablakot, vagy gyujtsatok lámpát, nem szeretem e sötétséget.~ ~ 4444 6, III | Ezzel Serena gyertyát gyújtva egy kis kézi gyertyatartóban, 4445 4, V | annak arcza lángvörösre gyuladt ki.~ ~Az elnök szólitására 4446 7, XI | nagyobbszerű kezde lenni. Tornyok gyuladtak ki s lángoltak föl az égre, 4447 7, VII | a halál, - de központja gyűlöletem örökéletének én magam maradok.~ ~ 4448 4, I | éje nyugalmát, szerelmét, gyűlöletét, lelkét, túlvilágát; - kiért 4449 6, I | beszélni, különös bosszúálló gyűlölettel áthatva. - Azért jöttél 4450 1, IV | jól érzi magát, vagy épen gyűlöli azt a hazát, melyet elhagyott, 4451 6, III | irántad, lehetetlen hogy gyűlölj. Úgy-e jó lesz mind kettőnkre 4452 7, VII | tenmagadat? Ki a világot gyűlölöd, tudod-e gyűlölni azt, ki 4453 7, VII | is megtanultam gyűlölni. Gyűlölök mindent, a mi él. Gyűlölöm, 4454 7, VII | Gyűlölök mindent, a mi él. Gyűlölöm, ki hozzám legközelebb van, 4455 3, I | szomoruan, mintha mindegyik gyűrűjét egy-egy koporsószegből kovácsolták 4456 2, V | arczaikat, kezeiket, újjaikon a gyűrűket, s ismét csüggedten suttogá 4457 8, II | ismeretlen kéjjel fogva a ráömlő habcseppeket, az égő szivárvány közepett, 4458 8, II | meder, melynek tajtékzó habjai tombolva csapkodnak fel 4459 6, II | végig csöndes repűléssel; habkeblén reszketett az odatűzött 4460 2, III | minőket csak a lázbeteg háborodott phantasticus álmai mutatnak 4461 4, I | bálvány oltárát; valahol háború ütött ki, s a papirok egy 4462 3, I | Isten! villámok és égi háborúk istene! - Vedd vissza tőlem 4463 1, III | Utóirat. E napokban szinte háborunk ütött ki a szomszéd l e 4464 5, III | legyenek mególtalmazva minden háborúság ellen; a násznagyok és nyoszolyóasszonyok 4465 8, II | köd, valami kigyózó fehér habsugár, mely örök zúgással rohan 4466 3, II | ért le hozzájok, midőn a habtorlat felkapta gerinczére a két 4467 8, II | legelőször kijött.~ ~Azután a habzó permeteg alá lép, egészséges 4468 1, VI | figyeltem a beszédjökre, úgy hadartak, úgy össze vissza nyelték 4469 5, V | lázadók küldessenek a kaukázi hadsereghez, s ha Isten úgy akarja, 4470 7, I | lesznek majdan belőle, költők, hadvezérek, kiket a nép félistenekül 4471 6, II | ültek wistasztalaik mellett, hadvezéri komolysággal foglalkozva 4472 6, V | Jacinto ott állt néhány hágcsófokkal alább. Egy kezét mellére 4473 6, V | pillanatban, midőn csak néhány hágcsófoknyira voltak már a bástyaoromtól, 4474 6, V | golyózápor között támaszták hágcsóikat a falnak.~ ~Két egymás mellé 4475 6, V | s odavonszolta magát a hágcsók közelébe.~ ~Legelől látszott 4476 6, V | azalatt a toledoi kapu felől hágcsókat támasztottak az ostromlók 4477 6, V | Don Diego, mielőtt a hágcsóra lépne, odafordult bajtársához, 4478 8, III | s vad, bátor mozdulattal hágott fejére, s valami szemrehányó 4479 1, XII | én sem leszek. El leend hagyatva, s kénytelen lesz visszamenni 4480 8, I | hol maradtak az ebek?~ ~- Hagyjatok békét, kiált mérgesen az 4481 4, II | Vegye ön mr. Arnould, - hagyjon magamra, s azzal széke párkánjára 4482 1, VIII | főzött.~ ~Hus, hal, gyömbér, hagyma, kányabogyó, tej, vaj és 4483 1, V | Én ez idő alatt folyvást hagymázban feküdtem, különben nem tudom, 4484 3, III | kínszenvedéseit megtorlatlanul hagyná, és azt az eget, melynek 4485 6, II | semmi kivánni valót sem hagynának számomra hátra.~ ~Serena 4486 7 | A REMETE HAGYOMÁNYA.~ ~1846.~ ~Mintegy két éve 4487 3, I | életét, mint mily sötéten hagytad tömlöczömet. Nagy isten, 4488 5, IV | hahotával kaczagtak fölötte.~ ~Hahaha. Kozima meg akar mindnyájunkat 4489 2, III | gúnyos, hosszú, boszantó hahotában s végűl elkezdé az „O du 4490 5, IV | rá a nevetést, hogy őrült hahotája a velőket fagylalá meg.~ ~ 4491 5, IV | asztal alá, a nemes urak nagy hahotájára.~ ~Csak a hajdú birta a 4492 5, IV | vendégurak Csarekoffal együtt hahotával kaczagtak fölötte.~ ~Hahaha. 4493 4, IV | tombolva adja tovább; örvend, hahotáz, hogy leránthassa magához 4494 5, IV | szemeit végig jártatá a hahotázó tömegen, egyik kezében a 4495 4, V | szerint, igen szőke kondor haj, kerek vörös szakáll, hunyorgó 4496 5, III | az új szalagokat leánya hajában.~ ~Ám a látványok szépe 4497 5, IV | a szalagokat is kitépte hajából, s úgy állt meg ott, hosszú 4498 5, III | egy karcsu, sugártermetű hajadon, a tehetős patakmolnár leánya 4499 1, VIII | nem használ a természet hajadonsága. -~ ~Önnek igaza lehet, 4500 7, XII | rémtekintettel, kuszáltak hajai, de arcza vonásai még kuszáltabbak, 4501 7, XII | Kilenczven év fehérité meg e hajakat.~ ~És becsületben őszültek 4502 4, I | halottat, ki termetre és hajára nézve önhöz körűlbelől hasonlít, 4503 5, I | hosszú, szőke, selyempuha hajat emberi képzelet nem alkotott, 4504 6, III | lélekvesztő hídra.~ ~Alant hajborzasztó mélységben a néptelen utcza 4505 3, II | látszanak elő, homlokát elboritó hajcsimbókok alul, szájából dül a pálinka 4506 7, IX | nincsenek? Egy görög bölcs hajdanában megtanult a madarakkal beszélni, 4507 5, V | Péter! kiálta a földön fekvő hajdúhoz, ki fejét karjára hajtva 4508 5, V | órában már. A csatlósok, hajdúk a pitvarban hevertek torkig 4509 1, VI | téve melléje, hogy Jancsi hajdum hollétét kitudakolván, hozzák 4510 1, II | küld utánam, meg Jancsi hajdúm liberiáját, a mit otthon 4511 4, V | megholt kis gyermekünk hajfürte van, küld el azt nekem; 4512 5, III | igéző; lefesteni is érdemes. Hajfürteik két széles tekercsbe vannak 4513 3, V | férfi, tűzszemeivel, fényes hajfürteivel s keletien hajlott arczvonásaival 4514 8, II | bebonyolitá magát sűrű, hosszú hajfürtjeivel.~ ~Már hallá a futva közelgő 4515 4, V | van felhozva ellene? Egy hajfűrt emlitése, mit Moncené asszony 4516 3, II | a folyam partról, utána hajhászó lármahang és újra lövések, 4517 1, V | fogamon, kilencz golyót hajigálok a levegőbe és tartok humoristicus 4518 3, II | két ladikot, mint dióhéjat hajigálták hol fel, hol alá. Az üldözők 4519 1, VIII | kövecset nem lehetett bele hajitani, másutt meg elterült száz 4520 1, VI | azután haragjában a vizbe hajitotta, elnyelte valami czethal.~ ~ 4521 6, II | közt turkáló férfira. A hajlam elárulja magát; ön nem tudja 4522 1, VIII | de a nemes állat szabad hajlamai követésének nemes érzetében, 4523 4, III | érte. Sajnálom: hogy ön hajlamát hozzám e hideg indulatnál 4524 1, IX | viseltetni, mely sejthető hajlamnak netaláni szenvedélyesebb 4525 4, II | Oly nehéz, hogy szinte hajlandó vagyok azt hinni, a mit 4526 5, I | esze a kereskedéshez, vagy hajlandósága, hogy mesterember legyen, 4527 4, II | hallgató ajkak szenvedélytelen hajlásai lépnek föl tanubizonyságul; - 4528 5, III | testben, s elhajtja szent hajléka alól azokat, kik vétkezni 4529 1, VIII | mint közel értünk a citoyen hajlékához, ő mellém hajolva gyöngéd 4530 6, VI | várta, hogy valami emberi hajlékhoz érjen. A legelső parasztházhoz 4531 7 | elsötétült égen.~ ~Emberi hajléknak hire sem volt sem távol 4532 1, VIII | Végre vissza akarok menni a hajlékomba, hát az ajtóm előtt egy 4533 6, III | és ő agyonzúzza magát. A hajlékony léczköteg úgy ingott minden 4534 3, IV | azután kiült egy a vizfelé hajló fenyőderekára s ott egy 4535 6, II | arczán könnyü rózsaszin hajnallott végig, szemei egében futó 4536 2, II | egy hatalmasabb érzelem hajnalodó napvilágától..... s megijedt 4537 7, VI | vidám volt különben. Ha hajnalt akartam szivemben és szivemen 4538 1, V | hogy ki akartak dobni a hajóból, mint beteget, de a kapitány 4539 7, XII | Ugyan ekkor két roppant hajóhad csatázott a tengeren. Két 4540 1, III | helyük az itt keresztül hajókázó kereskedőknek, mert tudnod 4541 1, V | rajta nevettem, a mint egyik hajókötéltől a másikig ugrált, ő pedig 4542 8, II | szinével s diadalivként hajol a vizzuhatag egyik partjától 4543 4, I | bayonnei postával elutazik, ott hajóra ül s meg nem pihen, mig 4544 2, I | mely ifju és halott, és e hajóról, mely ormán Circe aranyzott 4545 7, VII | remények partjai, s a távol hajótörések bérczei. Miért nem tud az 4546 2, I | találkozik: vagy vihart kap, vagy hajótörést szenved, vagy rablókkal 4547 7, XI | emberek a hozzájok folyamodó hajótöröttet - megették.~ ~ ~ ~ 4548 3, I | vizeken keresztűl, mikor „hajrát!” ordíta utánnam száz hóhér 4549 8, I | zuhatag alját elkezdtem hajtani, hirtelen egy gyönyörű medve 4550 1, VIII | Szürkületkor minden barmot be kell hajtanom az aklokba, s azokat jól 4551 8, III | égett törzsökök körűl szerte hajtásnak indult a zöldülő bokor, 4552 3, IV | bivalyok csordáival, mik innét hajtatnak fel részint Magyar Dalmatiába, 4553 1, VI | bérkocsin a békebiró lakára hajtattunk, ki is igen szivesen fogadott 4554 4, III | megneveznék, megrendülne hajthatatlan lelke, de meghalunk asszonyom, 4555 3, III | halálig üldözött nyugodtan hajthatja le fejét, - a becsületet - 4556 5, III | beszélgetni vele, s nem hajtják robotra, mikor ur dolga 4557 8, I | s magáénak fogadja.~ ~- Hajtó vadászatot kellene rá tartani, 4558 1, VIII | azokat minden este magam hajtottam fel a padlásra. Egy éjjel 4559 2, III | reszketve, fölmeredő fehér hajzatával, kiülő szemekkel, némán 4560 6, V | kapni nagyságától”.~ ~- Háládatlan rhinoceros! hát arról nem 4561 3, V | most, most mindjárt, - haladéktalan.”~ ~,Ember - értetted-e, 4562 6, I | hullámzó tömegek, az alig haladható hintók sorai felett. Egy 4563 7 | tapogatva a nyirkos sziklát, haladhattam bátortalan léptekkel, az 4564 8, IV | került.~ ~Egy éjjel túl mert haladni a templomon. E nagy ódon 4565 6, V | két ifju tiszt. Sebesen haladtak fölfelé. Egyik sem birta 4566 4, IV | égre, a legnemesebb lélek hálája volt olvasható.~ ~Arnould 4567 1, VIII | pióczák, kigyók és sajgató halak millióitól; egy tehenem 4568 2, III | között halálozik meg és halál-lehelletéből ragadó pestis támad.~ ~Látjátok, 4569 5, I | születése órájától kezdve halálaig.~ ~A mugik az ő gazdájának 4570 1, XI | termenek irt. Készen voltunk halálára, ő maga többször mondá előttünk: 4571 4, IV | a ki nem ismerte volna, haláláról sokáig és sok mindenfélét 4572 6, III | olajágát. Elmegyek érte a halálba és elhozom azt, vagy ott 4573 7, V | azt, a mi az életben és a halálban keserű.~ ~A férfi, ki ily 4574 3, V | partokon, próbaköve minden halálbetegségnek, jóval előbb pedig egy akasztott 4575 1, V | ide oda a legborzasztóbb halálfélelem kifejezésivel.~ ~Egy fiatal 4576 4, IV | leboritva egy összeroncsolt halálfő feküdt. A Monce irodájába 4577 4, V | egyszer tán nem mutattam önnek halálfőt, hogy igy összeborzad kérdésemre. 4578 4, II | segédtől.~ ~- Asszonyom, a halálhir hamar terjed.~ ~- Nem ezt 4579 4 | EGY HALÁLITÉLET.~ ~Az Isten lát, az ember 4580 8, VII | várt e m b e r i szózat. Halálitélete hangzék abban.~ ~A fenevad 4581 4, VI | gyermeke meg nem születik, a halálitéletet rajta végrehajtani nem lehet.~ ~* ~ ~ 4582 2, III | saját szobájába s reggelre halálkinok között találtatott ágyában, 4583 5, II | melyben a legszivesebb hálálkodásokkal köszöni meg a visszaküldött 4584 2, II | csekélységért alkalmatlanul hálálkodó önbecsmérlése valódi nyügévé 4585 6, III | e gondolat boldoggá tesz halálom órájában.~ ~Ezzel fölkelt 4586 6, VI | leszünk....~ ~Egyszer vétettem halálosan, azért százszor kerestem 4587 2, III | megkóstolja, kínok között halálozik meg és halál-lehelletéből 4588 4, IV | halál karjaiba veti magát, a halálperczében irtózik leirni. Egyébiránt 4589 3, III | óta megszűnt gondolkodni a halálról, de annál többet gondolt 4590 4, II | eltakarta arczát, melynek halálsápadtsága e perczben szégyenpirrá 4591 3, IV | ott és ugy maradtak, nehéz halálszaggal vesztegetve meg a levegőt.~ ~„ 4592 1, V | dühöngése után bekövetkezett a haláltóli félelem.~ ~E kint nem lehet 4593 2, II | valaki iránta viselkedék örök hálára bírta őt lekötelezni; míg 4594 3, IV | soha - szólt érzékenyen s hálás vidámsággal ölelte magához 4595 1, XII | védelmezője. -~ ~Az ifju hálásan szoritá meg kezemet. -~ ~ 4596 6, I | libertad”, s távolabb a halászkunyhók lakója is kitette gyertyáit 4597 1, VIII | kősziklára, s a mint ott halásznék, egyszerre fölemelkedik 4598 1, VIII | multkor kiküldtem a partra halászni, egyszer csak jön vissza 4599 2, V | lecsillapodott, s ilyenkor lejárt a halászokhoz megkérdeni, hogy nem vetett-e 4600 1, VIII | kénytelen volt akkorra, halasztatni, mikor a legközelebbi ereszkedőnél 4601 5, V | régente volt.~ ~Adjatok hálát az Istennek ti, kik boldog 4602 3, IV | kezdett vele megbarátkozni s hálaul imádkozni tanitá őt az úton. - 4603 7, XII | lélek mezitelenül, remegve, halaványan. S megállt a sebnek néma 4604 1, VI | portert, melasset, rhumot, halból csinált kocsonyát, hideg 4605 1, VIII | orra porczogóján egy hosszu halcsont volt keresztül szurva, minőt 4606 3, I | kálváriák alatt kétségbeesett haldoklók csoportjai nyavalyogtak, 4607 1, XII | ösztönöz többé, hanem egy haldoklónak adott fogadásom s egy élő 4608 1, XI | hazáról beszélni soha. Midőn haldokolt, bátyám félrement ágyától, 4609 6, II | alászállt a dal, ellassult, haldokolva, sírva, sóhajtva elenyészett, 4610 6, II | rokonhangon Camoensnek egyik halhatatlan költeményét: „G r a n a 4611 2, III | elégette.~ ~.....De még sem halhatott meg, ügyes orvosok kiragadák 4612 6, VI | enged meghalni.~ ~- Te nem halhatsz meg Diaz! zokogott szenvedélyesen 4613 1, VI | vastag hurkákat, sajtot, halikrát és mindenféle salátát.~ ~ 4614 1, VIII | felugorva. Én csörgőkigyókkal háljak egy födél alatt, hát ha 4615 1 | hol ősei meghaltak s ne haljon meg ott, a hol született.~ ~ 4616 1, XII | hogy segitsek rajta.~ ~Ő halkal monda:~ ~Már ezen tul vagyunk. - 4617 4, II | városban ez eseményt? kérdé halkhangon, visszanyerve önuralkodását 4618 2, I | tanitás, melyet csak azok hallanak, kik sziveik dobbanását 4619 4, V | rázkódott össze e czimzet hallatára.~ ~„Remélem: hogy Mr. T…. ( 4620 5, III | Mindennap valami új, valami hallatlan tréfát kellett kitalálni, 4621 2, I | mint a póznákhoz fenődnek, hallatnak az evezők csattanásai, a 4622 8, III | és vadállatok bömbölése hallatnék.~ ~Mint valami kisértetes 4623 1, XI | a minőnek ti csak neveit hallátok: sárgaláz, fekete halál, 4624 2, III | élénk fohászokat, mik ugy hallatszának a néma csöndös éjben, mint 4625 4, II | rejtélyt, künn ismét csöngetés hallatszék, s a visszatérő szobaleány 4626 1, V | félve hallgattam, ha nem hallatszik-e keresztűl a szél zúgásán 4627 8, VI | volt több hónapig, hirt sem hallatva magáról.~ ~A leány ez alatt 4628 6, III | a n m á r f é r j e.~ ~- Hallgass bolond! kiálta rá felétartott 4629 2, III | szorakozott kezde lenni. Méla hallgatagsága, epedő arczszíne, önfeledt 4630 2, I | Én olvastam e könyvből, hallgatám e tanítást és megtanultam 4631 7, XII | lett úr körül rajta, e síri hallgatásban, e jéghegyek közt, e halott 4632 6, II | osztja perczekre a nagy hallgatást, halk kettyegésivel.~ ~Az 4633 5, IV | ember iszik, akkor legjobb hallgatnia, mert igy semmit sem vesznek 4634 5, III | ki tudja, nem volna-e jó hallgatniok azt a szót: k y r i e e 4635 4, IV | k.~ ~A tömeg, a karzatok hallgatósága, az utczai gyülevész hangos 4636 4, IV | teremét, nem csak a szokott hallgatósági helyek, a karzatok, előcsarnokok, 4637 6, III | jött a fogoly ajtajához hallgatózni.~ ~A fogoly észrevette azt 4638 3, II | Istenem, mi ez?” - Kérdi hallgatózva a lyány.~ ~„Mit se félj! 4639 4, V | nem szólt ellenfeléhez; hallgatva ment odább.~ ~Csak egy ember 4640 6, II | ragadtatva, kedves öcsém; ha még hallhatnám tőled „a maurok búcsudalát 4641 4, II | térdelő segédnek s alig hallhatólag rebegé.~ ~- Vegye ön mr. 4642 7, V | hallgatott az egész mindenség, hallhatta jól ez eskűt.~ ~„Ha lesz 4643 6, I | gyertyák. Hallgatózott, nem hallik-e kivülről valami emberi hang, 4644 8, VI | váratlanul, véletlenül kimondatni hallja!~ ~. ~ ~Egy napon Darvai 4645 6, III | félénken szétnézve. - De nem hallja-e meg valaki?~ ~- Nincs itt 4646 6, III | az ablakokat.~ ~- Tehát hallják. A mint asszonyom magára 4647 1, XII | nevessetek bár akkorát, hogy ide halljam, irjatok rólam vig regényeket, 4648 4, IV | valamire becsűlni. Hanem halljuk tovább.~ ~A mi azon körülményt 4649 8, VI | mentek, mikor már élesen halló füleiben az utólsó éjszakai 4650 1, X | volt mondva.~ ~Világosan hallók, hogy valaki e szavakat 4651 2, III | nem talált, mely az éjjel hallottakkal egybefüggésben lett volna. 4652 6, III | terem.~ ~Szólt és csókokkal halmozá el a kezet, mely megmutatta 4653 2, IV | győztek előtte dicséretekkel halmozni egy gyászba öltözött nőt, 4654 3, IV | arczait számtalan csókkal halmozva el, - őrült szeretettel 4655 6, III | gyertyáját. Vánkosát mellyen hálni szokott, felfejté nagy sietve, 4656 6, I | rejtekeikből, kiugráltak hálóik széleire, elébb tovább tánczoltak 4657 6, I | meg magát valamelyik pók hálójában, a pók köröskörül futkosta, 4658 6, I | pókot, az elfutott szétdúlt hálójából, s végig szaladva a falon, 4659 7 | pókot, a mint mesterséges hálóját megszövé, melynek egyes 4660 2, III | tapogatózva közelíte neje hálókamrája felé, lábai meg-megrogytak 4661 3, IV | meg-megbotlott egy alig fölhányt halomban s lelkendezve tért a sziget 4662 2, II | írni, majd erszényeket s hálósüvegeket himzett születésnapjára; 4663 1, VI | az ebédlő, harmadikban a hálószoba, padláson a cselédszoba, 4664 6, III | benyitott.~ ~Ismét egy másik hálószobában lelte magát. A szőnyeg ajtó 4665 3, V | pedig bezörgetett az örmény hálószobája ajtaján.~ ~„Ébredj fel ember, 4666 6, III | cselédje észrevevé, hogy úrnője hálószobájában valami férfi beszél, s rögtön 4667 6, III | ajtó az alcovenre nyilt. A hálóterem halavány tejüveggel leboritott 4668 2, III | Tamás s oda sietett a nő hálóteremébe. Adamante mélyen aludt és 4669 3, IV | hagyta magát a veszélyes hálótól körül hurkoltatni.~ ~ ~ ~ 4670 2, I | hangzásu név.... És egy halott-arcz.~ ~Körül a halálos hallgatás.~ ~ 4671 2, I | vad ütközetről, melynek halottait egy rakásra hányva támadt 4672 3, IV | láttál?” kérdé tőle a férfi; „halottakat” felelé a lyány és szemeit 4673 7, XIII | Szomoru ország a halottaké.~ ~Kik ide sorba temetve 4674 3, IV | házak tele voltak temetetlen halottakkal, kik a milyen torzhelyzetben 4675 7, XIII | Egykor egy szép leányt láttam halottan fekünni. Milyen mosolygó 4676 3, II | mellé fekütt a mirigyes halottnak, fejét lehajtá azon vánkosra, 4677 3, II | lyányka, s messze távozott a halottól; szegény apám, mint sirna, 4678 3, IV | göröngyöket rákapálta a halottra. A lyányka sajnosan felsikoltott 4679 5, V | zöldes láng fénye, mely olyan halottszint adott a körűlállók arczainak.~ ~ 4680 8, I | szólt a másik, s valahogy hálóval elfogni, mindenesetre emancipálni 4681 2, III | fölkelteni jött. A bájosan halovány nő leült az öreg ágya szélére, 4682 2, III | kitalálni. -~ ~A nő napról napra haloványabb, epekedőbb lett: semmi nem 4683 5, III | Ha kizárta az ajtón, ott hált a küszöbön a hideg márványon.~ ~ 4684 6, VI | Azon időben nagyon könnyen haltak az emberek.~ ~- ~ ~ 4685 4, IV | asszony. Arcza a szokottnál halványabb volt, de e halványság nem 4686 4, VI | függtek a másik elitélten, ki halványan, fehéren állt a vérpad állványa 4687 6, II | nyitottak neki.~ ~Az angol hölgy halványon állt meg a közepén. Nagy 4688 4, IV | szokottnál halványabb volt, de e halványság nem a félelem vére hagyott 4689 2, II | világa fölött derengett, halványulni kezd egy hatalmasabb érzelem 4690 2, I | vízbe, a foszló gerinczekre halványzöld tengervirág indái kapaszkodnak 4691 2, V | látszék hogy vak. A fekete hályog ilyen szokott lenni. A szem 4692 1, V | kétszáz átázott köpönyeg, halzsiros bagaria, olajba főtt hal, 4693 6, V | hogy azért nem jöhetett hamarább, mert a pinczéből kellett 4694 1, II | és vitézlő druszáinak.~ ~Hamburg, 184-~ ~Servustok öcsém!~ ~ 4695 1, V | Mindenről gondoskodtam Hamburgban, a mit tanácsoltak, szabattam 4696 6, II | tulsó oldalához ért, egy hamiska pillantást vetve vissza, 4697 6, I | által, azután ismét fekete hamufátyol támad körüle. Egyik hasáb 4698 3, III | világ négy részeibe azt a hamut, melyet apja tetemeire döntöttek, 4699 7 | hozzáértem, összeomlott, - hamuvá lett.~ ~Évtizedek óta kellett 4700 3, III | tépett ruháit a rádöntött hamuval s gondolkodott a sors igazság 4701 5, V | vasvillákat, reggelre hire hamva sem lesz gyilkosaitoknak. - 4702 3, II | tűzhelyére gondol. S még nem hamvad el az ég haragverése, midőn 4703 3, III | Riadva ébred fel a pásztor hamvadó őrtűze mellett, a szél zúg, 4704 7, XIII | kik porrá omlának, azoknak hamvait a szél ragadja fel, s mint 4705 3, III | alatta megnyiljon és őt hamvaul kihányja, ha apja s rokonai 4706 7, IV | kiáltása közt, halál hörgések hangjánál iszik meg s elolt a szívben 4707 5, III | kedvencz furulyáját, melynek hangjára legörömestebb tánczolnak. 4708 2, III | utánozni a szende olvadás hangjától a legszenvedélyesebb csattanásig 4709 6, II | lelkesitő zengeménybe. Minden hanglejtés, minden érzelemcsendület, 4710 6, III | A megszólitott minden hangnál jobban jobban reszketett. 4711 1, VI | kend? -~ ~Ur? szólt czifra hangnyomattal az én legényem s olyan grimászokat 4712 2, III | nevetségesebb variatióiban a gyékény hangoknak.~ ~Rynn félve, fendobogó 4713 8, III | kullogó vadállat, nagyokat, hangosakat ásitva tekingete föl a gyermekre, 4714 6, I | erkély alatt, lelkesülten hangoztatva: „El rei Hernando”!~ ~„Viva”! 4715 6, II | kezek, azon dalt költve hangra, melynek szerzője, öndalától 4716 1, V | szót ismételve mindenféle hangváltozatain az ijedelemnek.~ ~Én a milyen 4717 2, III | kezde minden képzelhető hangváltozatokon, végre a csókolózás minden 4718 1, VIII | este, reggelre megeszi a hangya.~ ~Mielőtt éjjel lefeküdném, 4719 1, XI | otthon nem voltam, a fehér hangyák megették az egész butorzatomat, 4720 2, I | Adamante!.... idegen hangzásu név.... És egy halott-arcz.~ ~ 4721 6, I | erkélyre, utánadúdolva a belül hangzó fandangó tűzhangjait, az 4722 8, VII | Rövid idő mulva ismét léptek hangzottak a lépcsőn, az ajtó kinyilt, 4723 3, IV | felsikoltott a mint az első hant érte anyja arczát, percz 4724 3, IV | a keleti indolens ronda hanyagság átalános typusa.~ ~Az utasok 4725 4, I | milliói vannak vesztenivalók a hanyathomlok csökkenő papirokban.~ ~A 4726 6, VI | erőszakosan szedve össze hanyatló erejét, „csak egy pillanatig 4727 1, VIII | szépen beültetve.~ ~Én majd hanyatt estem nevettemben.~ ~Talán 4728 3, I | állt ki velem. Hol, merre hányja őket a lét vihara? - Légy 4729 8, III | lomposszőrű medve, ügető, hánykódó futással, s futása közben 4730 7, XI | ugrált a téren föl s alá hánykódva, két kezével a vérpad szélibe 4731 2, III | ismét ujra kezdé a csókokat hányni s mikor belé fáradt, bohó 4732 3, III | Nem sirt, hisz a tüz hányó hegy oldalából nem fakadhat 4733 1, V | Jancsi voltak, három napig hányódtunk a tengeren, mig egy utánunk 4734 7, XII | semmivel sem jobb.~ ~Óh, hányszor látogat meg ez a fekete 4735 1, V | után az ágyukat a tengerbe hányták s erre az a gondolat támadt 4736 1, VIII | tetovirozva, bőre ki volt hánytatva kék zöld tulipántok s piros 4737 8, V | meglátta, düh és szikrázó harag, a megbántó szemek tekintete 4738 3, V | ellopták leányodat.”~ ~Őrült haraggal rohant elő az apa. ,Ki volt 4739 1, VI | üres a köpönyeg. Azt azután haragjában a vizbe hajitotta, elnyelte 4740 5, IV | mit tartott ő egy leány haragjától, egy féregétől, kit ha tetszik, 4741 6, II | végkitörés kétségbeejtő haraglobbanásai, a szomorú dicsőség sötét 4742 2, I | a megmerűlt hevedereken haragoszöld hinárnövényzet úszik, sürű 4743 1, XII | kibékült, s legjobb barátjaival haragot tart?~ ~Többet nem szólt. 4744 5, IV | jelen.~ ~A gróf reszketett a haragtól.~ ~- Te nyomorult! tudod-e 4745 5, II | okozó tárgyhoz, minél inkább haragudott a grófra, annál inkább tölthette 4746 3, II | még nem hamvad el az ég haragverése, midőn a fenyvesek zúgni 4747 3, IV | egész határ málhák, gyapjús harák, jegyzett deszkaládák, szurkos 4748 3, V | leányát, nem látta sehol. Egy harambasa lépett hozzá, vállára tette 4749 3, II | Apró lovakon egyenruhás harambasák járják a vártákat sorról 4750 3, V | értesité eljöveteléről a harambasákat. - Evezett. Szemei vérben 4751 3, IV | a kereszt. - Egy repedt harang már korán reggeltől fogva 4752 4, IV | asztalra téve s gömbölyü üveg haranggal leboritva egy összeroncsolt 4753 3, II | nyomással, mely a tornyokban a harangokat veri félre, az Unnában malmokat 4754 1, VI | magam is iparkodtam az első harangszóra, mely a vellás reggelit 4755 8, IV | azt várta, hogy az esti harangszót elhúzzák, akkor tudta, hogy 4756 5, III | megharagítanak, karmol és harap. Ez nem vágyott pompás hintók 4757 1, VIII | scolopendrumból, miknek harapása gyilkos, szaga és alakja 4758 1, V | criminalis volt, a ködöt harapni lehetett, s mikor dél felé 4759 1, VIII | köszönhetem, hogy azt ketté nem harapta, mig a puskaagygyal végkép 4760 8, III | egymás után a csalitos, harasztos avarban. Elől egy gyermek, 4761 8, VI | ébredező dacz ellen, a lélek harcza önmagával.... A dacz győzött.~ ~- 4762 1, XII | Előjött róla a szó, minő harczokat viseltünk egykor egymással 4763 7, XII | leghatalmasabb királya a földnek harczolt a fölött: hogy melyiket 4764 6, II | mulva száznyolczvan ezer harczos állt készen a spanyol földről 4765 5, V | vezetőket, a legkitünőbb harczosokat elfogták, a boszúvágyó nemesség 4766 8, I | hagyta egyedűl végezni a harczot ennek az ördögök leányának. 4767 3, V | megzsinórozzák, tán a sultan hárem hölgye. - Milly fényes jövendő 4768 5, I | nevelőket, énekmestert, hárfaoktatót (zongorának még akkor nem 4769 6, III | azon ürügy alatt, mintha harisnyákat kötne belőle unalomból. 4770 3, IV | eltűnt, a szolga dombot háritott fölé, azt saruival jól megtaposta 4771 2, V | láz, mely a legénység egy harmadát elölte.~ ~Igy jár, ki a 4772 3, II | elmarad. Elmarad a másik, a harmadikat dühösen rúgja el magától, 4773 6, III | honnan megszökött?... Most harmadszor megkisértse az útat visszafelé?... 4774 1, VI | éhség most rá fanyalitott. A harmadszori csengetésre egyszerre felugrott 4775 3, II | horvát és dalmát határokon hármas kordont huztak ellene, minden 4776 8, II | a porrátört viz jéghideg harmatába fürösztve, s a mint ott 4777 3, III | épen bezörgetett az élet harminczadi hivatalánál; reményével, 4778 6, II | volt függesztve.~ ~Mintegy harminczéves lehetett a szép háziasszony; 4779 1, XI | kezében volt egy hosszu harminczfogu szigony, a másikban egy 4780 3, II | folyamparton, egymástól két, háromszáz lépésnyi távolban gömbölyű, 4781 5, V | egészen kizárta a támadókat.~ ~Háromszor rohant Kozima maga a vasrostélynak 4782 8, I | csatakosan belépőt egyszerre háromszorosan üdvözli azon kaczaj közt 4783 4, VI | Most az ég egy irtózatosat harsant, a villám függőlegesen csapott 4784 1, X | ajtónk előtt egy ismerős harsány hang szólalt meg.~ ~Egyszerre 4785 7, XI | aranyszegekkel kivert koporsót, harsonák éneke siratta a kimultat, 4786 6, I | hamufátyol támad körüle. Egyik hasáb a másik után kialszik, az 4787 6, III | készitettem előre egy kis hasadást, melyen keresztűl a szoba 4788 7 | perje, s az ajtó ragasztó hasadékaiban sárgultak a gombák. Ösvény 4789 6, III | éjjel dolgozott, a vájt hasadékokat beragasztotta kenyérpéppel, 4790 8, II | a moha fogamzott meg, a hasadékokban sárga, piros és zöld foltokkal 4791 6, I | találta..... Végre észrevevé a hasadékot, mely a fal és a kürtőcső 4792 6, II | dicsőült, elragadó mosoly hasadt meg, melyért éltét vetné 4793 1, VIII | A derék állat nyugodtan hasalt ott keresztben, farkával 4794 1, XI | agyaggal, az orra fel volt hasitva méltóságosan, s belőle egy 4795 1, VIII | nyomon ütni, lőni, vágni, hasogatni kellett, nem is szólva a 4796 1, VIII | lovainkat átemelgetnünk, néhol hasoncsuszva jutottunk ki a tömkelegből, 4797 8, V | vendégek mind helyeslék: hogy a hasonlat egyszer kitalálva, csakugyan 4798 8, II | valami szelidebb tekintet, hasonlatos a mosolyhoz vagy a hála 4799 6, III | akkint tűnt mind inkább ki a hasonlatosság közte és az arczkép között.~ ~ 4800 8, VI | megdöbbentnek látszék azoknak hasonlatossága miatt, mig az úrhölgy rémülten 4801 4, I | hajára nézve önhöz körűlbelől hasonlít, ássanak fel s hozzák önnek 4802 6, II | elhagyák termeit, egy sem hasonlita e képhez.~ ~A hölgy egy 4803 4, IV | Az emberek fejcsóválva hasonlíták össze a két ellenfélt. Duval 4804 2, III | minők az ajtó nyikorgáshoz hasonlitanak, azután véghetetlen sokáig 4805 3, III | dolgában jó távolról találtak hasonlítani a körlevélben foglalt személyes 4806 8, V | gondolat; valakihez kell neki hasonlitania, a kinek neve nem tud eszembe 4807 6, IV | láttalak téged sehol.~ ~- Hasonlitasz valakihez, a kiről nem örömest 4808 3, V | nézte a hozzá semmiben sem hasonlitó képet, s mosolygva gondolá: „ 4809 5, I | gyűjteni, melyben mindenki hasonlóan kellemes és könnyelmű tudott 4810 8, II | készülő keselyű körmeihez hasonlón a közelgő arczának irányozva.~ ~ 4811 8, V | midőn kedvese arczát is hasonlónak találta a többihez. Keservesen 4812 1, V | ereszszék ki s mérgesen hasra feküdtem.~ ~Hallottam, hogy 4813 1, XI | tért, állj a másikra és hass ott; ha nem lehetsz egyéb, 4814 1, VII | hol semmi erdő nincsen, használhatóvá birnak tenni, s ha bevetteték, 4815 1, VIII | indigo nem cserje, s a szárát használják, nem a gyümölcsét;~ ~Az 4816 7, III | kevesebb roszat tenne-e akkor? Használná-e jobban a rövidremért időt? 4817 4, IV | s csak a közvádló által használt modor tevé azt önre nézve 4818 1, VI | alatt kiki csak a körmeit használta, evés után vett mindenki 4819 2, III | egy mérget, mely magában használva hatástalan, ártatlan alvószer; 4820 6, III | bért fizetni, hogy valami hasznára való titkot megtudhasson, 4821 1, VIII | nőni.~ ~Jancsinak egy csepp hasznát sem tudom venni.~ ~Ezt a 4822 1, XI | elmentünk, hogy ügyességét s hasznavehetőségét bebizonyitsa előttem, beleugrott, 4823 6, III | tartogattam meg, most vedd hasznukat. - S ezzel egy ruhás szekrényt 4824 8, VI | előtt. Ez önre nézve nem haszon. A körülmények, mik e titkot 4825 7, IX | legpompásabbjain, hogy semmi haszonra nincsenek? Egy görög bölcs 4826 3, I | mikor este? - ha lelkem hasztalanúl erőködve kitörni börtönöm 4827 4, III | fogok.... nem leend fölöttem hatalma senkinek.~ ~ ~ ~ 4828 4, IV | egyik hirhedett éles eszű, hatalmas jogtudor, a másik törvényekben 4829 3, II | Képtelen erőszakban mutatja ki hatalmát a láthatlan elem, mely nőttön 4830 5, I | legnagyobb herczegnőknek sem áll hatalmukban, hogy mikor mulatságot adnak, 4831 7, II | és engedelmeskedik egyik hatalom a másiknak.~ ~ ~ ~ 4832 3, II | csónaka a futóét, egyik határ-vadász megkapta annak elszakadt 4833 7, XII | puszta volt a föld minden határa. Az ember mindent kiirtott 4834 5, V | zendülés elterjedt Ukrania határaig, leirhatlan borzalmakkal 4835 5, V | Istennek ti, kik boldog határainkon belül laktok.~ ~ ~ ~ 4836 7, XIII | a fájdalom is az életé. Határidon belől nincs szenvedés, csak 4837 3, II | Túl a horvát és dalmát határokon hármas kordont huztak ellene, 4838 3, II | maradt egyéb élve, mint három határőr és néhány utas.~ ~A megholtakat 4839 3, II | habok közé.~ ~„Utána!”~ ~A határőrök másik csónakot hoznak. „ 4840 7, IV | férhet fájdalom. Őrültséggel határos örömök. Kergető láz. Bűvkorona, 4841 6, III | Néhány pillanatig ott állt határozatlanul, nem tudva magát tájékozni, 4842 1, XII | kötelességem visszatérni, most e határozatra nem csupán szivem gyöngesége 4843 4, IV | tanácskozmány után azon határozattal jöttek vissza, hogy a v 4844 1, VIII | utczából, mi végre utóbb azt határozók el, hogy én elindulok a 4845 6, III | volna.~ ~Utoljára is arra határozta magát, hogy be fog menni 4846 1 | változását, ki visszatekinthet a határról, a nélkűl, hogy szemei nedvesek 4847 3, III | előtt T ö r ö k o r s z á g határszéléhez közel.~ ~ ~ ~ 4848 3, II | tekintgetve ki az őrzött határszélre.~ ~Apró lovakon egyenruhás 4849 2, III | A boldogtalan a méreg hatásától örökre elveszté s z e m 4850 2, III | mely magában használva hatástalan, ártatlan alvószer; de ha 4851 1, VIII | hosszu egyenes utczákat, hatemeletes házakat, dolgos népséget, 4852 1, III | költői kedélyedet meg nem hatják, kedves barátom. Végül hagytam 4853 5, V | engedelmeskedik neki?~ ~Ezek az okok hatni kezdettek az öregekre. Elálltak 4854 1, V | szél zúgásán az a velőkig ható nyögés. Nyolczadnap reggel 4855 7, IX | hadd halt volna meg éhen a hatodikra....~ ~S tán csak az embernek 4856 4, IV | gyanúvá nőtte ki magát, hogy a hatóságok jónak látták felfogni a 4857 4, IV | mennyi fáradságába kerűlt a hatóságoknak csak nevét kitudhatni. Pedig 4858 7 | százszorta félelmesebben hatott rám, mint a fejem fölött 4859 5, V | viziszony titkos mérgeként hatották át a csendes emberek idegeit, 4860 1, VIII | szabtam belöle.~ ~Volt vagy hatpár igen szép gyöngytyukom, 4861 6, V | kezét mellére szoritá, feje hátrahajlott.~ ~- Megnyerted a fogadást, 4862 8, III | hátulsó lábára, s füleit hátrahúzta, lihegő nyelvvel tekingete 4863 8, VI | önkénytelen másik ellensége felé hátrált, ki ijedelmén mosolygott.~ ~- 4864 6, IV | felpattanva.~ ~- Én.~ ~Don Jacinto hátranézett a megszóllalóra, tréfás 4865 6, V | kenyeremen hiztál meg?~ ~A kapus hátratántorodott ijedtében. „Valgame Dios! 4866 7, X | rezgeték tollaikat fejükön és hátratekingettek.~ ~Egy férfi és egy lyány 4867 3, II | nézi martalékát.~ ~Mintegy hatszáz lépésnyire a szigettől a 4868 6, II | kibocsátá magától, alcovenje hátterébe lépett, ott egy fekete damaszttal 4869 6, II | sóhajtva elenyészett, mint a hattyú végső szárnycsapása. A szép 4870 2, II | hogy egyikben a hetes szám hátul állt, másikban elűl. Adamante 4871 4, VI | hosszú fekete menetet, elől, hátúl fegyveres katonaság, közepett 4872 1, VIII | kifesziték egy gerendát az akol hátuljából s a házam háta mögé kerültem 4873 1, XI | Mindennap olvasom hirlapjaitok hátulján, hogy a leggazdagabb urak, 4874 4, I | egykedvűen dudorászik, valaki hátulról vállára veregetve megszólitja.~ ~- 4875 3, II | temették össze, mintegy hatvanan lehettek; ki győzött volna 4876 5, V | számitott husz nap alatt hatvanhét nemesi kastélyt égetett 4877 3, II | felvágva: „Itt nyugszanak hatvanketten.” -~ ~Már a negyedik nap 4878 3, IV | Magyar Dalmatiába, részint Havasalföldre, - szerteszét halomra rakva 4879 7 | jutnának. Ha látnám azon havasokat, mikről alánéztem, látnám 4880 6, II | itt idegenek, a kiket két havi távollét után nem fogsz 4881 4, I | elpusztúl, ha az ujságirók hazaárulónak szidják, de azt a szégyent, 4882 4, I | Quincampois utcza egyik házában kettős pisztolylövést hallottak 4883 8, V | Máskor kiverette volna házából az ily órában alkalmatlankodót, 4884 1, XI | Eladtad egy darabját a hazádnak, mely rád volt bizva. Mindennap 4885 1, VI | VI.~ Ugyanazon hazafi levele ugyanoda és onnan.~ ~ 4886 1 | derék vállalkozó magyar hazafié, ki egy tisztújitás alkalmával 4887 1, III | tekintélyek, a becsületesség, hazafiuság s más efféle előitéletek 4888 3, V | nagyon is jól tudja.~ ~A házához vezető uton sebes vágtatva 4889 1, XI | hadd nyugodjék fejem - hazai föld alatt!...~ ~ ~ 4890 1, XII | Lesz-e ön kisérője is odáig? hazáig? -~ ~Akár a más világig. -~ ~ 4891 7, XI | várost láttam égni. - Kiknek házaik égtek, őrülten futottak 4892 6, V | csatazaj elől, odahagyták házaikat; az izzó tűzgombolyagok 4893 1, IV | magyar nem találja fel sehol hazáján kivül hazáját?~ ~Talán azért, 4894 1, IV | itt, mintha otthon volna, hazájának nevezi a földet, melyen 4895 1, IV | új világ, lelkeik mindig hazajárnak az elhagyott hazába.~ ~Megbocsáss, 4896 5, V | meghaljanak, haljanak meg hazájokért küzdve.~ ~A főnemességnek 4897 1, VIII | egyenes utczákat, hatemeletes házakat, dolgos népséget, árukkal 4898 6, VI | hangon. A paripa már az első házakhoz ért. Don Diego a pillanatokat 4899 6, III | minők szoktak régi úri házaknál lenni, egyedül az uraság 4900 3, III | kakas-szót, mely a kisértőt hazaküldé hideg kriptájába. Hátha 4901 6, VI | tiszta, lelkem nyugodt, hazám dicsö. Egy egészen új élet 4902 1, VII | küldöm el. Itt nem lehet hazámbeli virágokat tartanom, atyám 4903 1, VIII | volna reám nézve, ha valami hazámfia ilyen állapotban látna meg.~ ~ 4904 1, X | egyes ember is az elhagyott hazának egy vándordarabja volna, 4905 1, XI | addig kerülgeti az ember házának tájékát, addig próbálgatja 4906 8, VI | hozzá.~ ~- S reméli ön, hogy hazánkban oly rosz lábon áll az igazságszolgáltatás, 4907 1, X | csak azt olvassuk, a mi hazánkról beszél, ajkainkra önkénytelen 4908 1, XI | Nem engedett magának a hazáról beszélni soha. Midőn haldokolt, 4909 6, V | üssön belétek a menykő.~ ~A házaspár megköszönte alázatosan, 4910 5, V | oly durván ifju arájával házassága első napján.~ ~- Hát ti 4911 4, V | gyilkos vérfoltjait, hanem a házasságtörő csókjainak nyomát is fölkeresni; 4912 6, II | a távolban valami késői hazatérő hintaja.~ ~Kiknek lelke 4913 1, I | választotta ki, melyek szivemben a hazátóli távolsággal együtt nőnek.~ ~ 4914 7, XI | nagyszerű szép volt.~ ~Emeletes házban csecsemősirás hallatszott, 4915 3, II | távol hegyormok, a fehér házfalak, a gyertyán erdők mind veresre 4916 6, III | lefog ugrani fejtetőre a házhéjáról, mintsem még egyszer visszatérjen... 4917 1, XII | gyermeteg érzelgéseket a háziasszonyi komolysággal.~ ~Csak azt 4918 5, IV | az asztalfő elé, a hol a háziasszonyok helye, a magas, emelvényes 4919 8, VI | czélja rendesen azon kis házikó volt, hol a kis pórfiú lakott, 4920 3, II | város, melynek alacsony házikói kedves egyszerűségben fehérlenek 4921 1, VII | bátyám szántanak, épitenek; háziszereket faragnak, hetekig megtart 4922 3, III | öltözetekben kezde járni s házkörül főkötőt hordott. A hogy 4923 3, II | lélekvesztő naszádon. Az Unna házmagas hullámokat hányt, mik a 4924 7 | kisértete lett volna egy igazi háznak, melyből a lélek elszállt, 4925 6, III | Diegonak már sikerült az egész háznépet agyba főbe verni s e közben 4926 7 | itt? Egyetlen ajtó volt a házon, az ajtón kis ablak; az 4927 2, I | csalitban egy elpusztult házra, egy égett fára, egy kiszáradt 4928 1, XI | a csillagos eget, mig a háztető egyes nádkévéi ezer lépésnyire 4929 3, IV | néztek a laktalan helység háztetőire. „Mit láttál?” kérdé tőle 4930 3, IV | helyen beszakadoztak, a háztetők fel voltak tépve s a templom 4931 5, V | megkisérteni a merész ugrást a háztetőről az ostromlók közé, az Csarekoff 4932 3, II | ledönti, azután megbontja a háztetőt, néhány cserépzsindelt mint 4933 1, VIII | küldhetem száz lépésnyire a háztól, rögtön visszaszalad, jajgatva, 4934 7, I | mondaná: menj, rabolj, ölj, hazudj! ha élni akarsz, mi gondom 4935 1, VIII | vethetni; a meggazdagodásról hegedült szent Dávid, megköszönöm 4936 1, XII | özönvíz, és ott az Ararát hegye. -~ ~Géza mosolyogva szólt, 4937 7 | zivatart, örömest hallgattam a hegyektől visszavert mennydörgést 4938 7, XII | olvadva össze.~ ~Egy óriási hegyet láttam egykor, melynek végtelen 4939 1, V | jobbra, hol balra csapott hegyével a habokba, a kapitány ott 4940 7 | nem mutató vidékre, a hűs hegyi szellő izzadt homlokomat 4941 1, V | tányér és csupor minden hegyibem hull, magam pedig gurulok 4942 8, III | házak fehérlettek elő a hegyoldalban elszórva.~ ~Itt a medve 4943 3, IV | alá, utat törve magoknak a hegyoldali fák között. Az őrházak sok 4944 3, II | vérbe öltözött; a távol hegyormok, a fehér házfalak, a gyertyán 4945 1, VIII | vezettük magunk után.~ ~Egy hegyre felérve, vezetőnk megállita 4946 7, XII | És láttam, mint raktak e hegytetőre zsarnok vérurak vastag sziklavárat, 4947 6, V | azt kinyitni.~ ~- Nyisd ki héj, orditá Diaz, vagy az ablakodon 4948 1, XI | állván az egy kokusdió héjából, melybe egy nád van dugva 4949 4, IV | intett fejével, hogy mindent helybehagy.~ ~M. Duval fölkérte az 4950 1, VIII | igaza lehet, szólt a citoyen helybenhagyólag, erre még nem gondoltam.~ ~ 4951 5, III | leűlt kártyázni, egy űlő helyében elvesztette apai anyai jussát 4952 4, V | fővel, egyenkint foglalva el helyeiket, a határozat, melyet az 4953 4, IV | csak a szokott hallgatósági helyek, a karzatok, előcsarnokok, 4954 1, VIII | ingredientiáknak.~ ~Akadtunk helyekre, hol a szüz természet olyan 4955 2, I | mondana neki azon elhagyott helyekről;..... az özvegyasszonyról, 4956 1, V | Meg nem tudtam mozdulni helyemből, a matróz letérdelt a holttest 4957 1, VIII | ette meg tyukjaimat is. Helyesen mondá Jancsi, hogy ott jöhet 4958 8, V | látszék, a vendégek mind helyeslék: hogy a hasonlat egyszer 4959 4, IV | tartóztathatta magát tovább, egyhangú helyeslésben tört ki... És valóban Angelika 4960 4, IV | kézbevették az átnyujtott iratot s helyeslő zúgással nyilatkoztatták 4961 1 | árt ad értük, hadd jőjön helyetekbe idegen nép s ne maradjon 4962 4, V | eljönnél, azt hadd csókoljam helyetted.~ ~Sziszegő zúgás hallatszott 4963 8, V | valami nagyon is szelidet helyettesitél, egyébiránt rajtam áll elismerni: 4964 7 | kórómaradványaikkal van tele s bánja, hogy helyettök nem csicsókát termett, vagy 4965 4, IV | megköszönte ajánlataikat s helyettük egy egyszerű polgárt választa 4966 5, I | herczegnőé mellé merték helyezni pompa és pazarlás tekintetében. 4967 6, VI | küzdéssel, szenvedéssel helyrehozzam, megengedé, hogy a gyalázatot, 4968 3, IV | félelemmel néztek a laktalan helység háztetőire. „Mit láttál?” 4969 8, IV | beljebb mert menni a kis helységbe, csak azt várta, hogy az 4970 3, IV | Priedor-ig nem fogunk néplakta helységet találni: ha akarod, odáig 4971 1, III | épült, (nem emlitve több helyt létező nyári pavillonjaimat!) 4972 3, V | meggyőződött s rögtön sietett a helytartóhoz, bejelentendő, hogy hitét 4973 4, V | fölszólittatott a philadelphiai helytartóság, hogy e Tonners urat kerestesse 4974 1, III | kikötőnek, már eddig is kedvencz helyük az itt keresztül hajókázó 4975 4, I | becsűletről, átláthatja, hogy illy helyzetben nincs egyéb mit tenni.~ ~- 4976 8, VI | tűztekintetet lövelt fekvő helyzetében a két alkuvóra, gyilkos, 4977 3, V | s mi legfölebb ajánlá a helyzetek emberét, elszigetelt és 4978 2, III | legapróbb szeszélyeiért, ki helyzetének ujdonszerü ragyogásában 4979 5, IV | többiek már mind alatta henteregnek.~ ~Ez a mulatság nem szegény 4980 8, III | mehetést, s nyugtalanul hentergőzött, idomtalanokat vetve esetlen 4981 1, VIII | tapasztalataimat megkoronázza; az indus herczegasszony, Urakatna személyes láthatása.~ ~ 4982 1, VIII | a minők csak egy indus herczegasszonyt illetének. Képe valami vastag 4983 5, I | állt, hogy mig a legnagyobb herczegnőknek sem áll hatalmukban, hogy 4984 3, III | e á n y a v a n, kiket a Herkules-fürdőkbe küldött el maga előtt T 4985 8, V | kinek phantasticus nyuszt és hermelinprémes öltözéke alig rejté el bájait, 4986 1, VIII | csodájára járnak, innen legalább hermetice ki van zárva minden külső 4987 6, V | részről, a kétségbeesés heroismusával a másikról. Rengett a föld, 4988 1, XII | ez a szegény leány itt hervad miattam. Otthon jegyese 4989 1, VII | feledek soha, csókjaim alatt hervadott el, egy egész elmult szivvilágot 4990 1, X | álmaim. Nem élünk, csak hervadunk e földbe átültetve. Felfogadtuk, 4991 2, I | hallgatott a sivatag, néhány kő hervert elszórva ittamott, hajdan 4992 5, III | bekoronázni a többit.~ ~A farsangi hetek egyik szent vasárnapján 4993 2, II | külömbséggel: hogy egyikben a hetes szám hátul állt, másikban 4994 1, XI | esőidő elmultával jöttek a heti rendbe az irtóztató orkánok, 4995 1, XI | elvette az enyimet, utolsó hetvenöt pengő forintos tajtékpipámat, 4996 2, I | kapaszkodnak s a megmerűlt hevedereken haragoszöld hinárnövényzet 4997 8, I | szokott lenni, a kik teli heverik magukat bojtorjánnal, hanem 4998 4, II | pisztolyok mik mellette hevernek, ugyanazok, miket az nap 4999 5, V | csatlósok, hajdúk a pitvarban hevertek torkig elázva, csak néhány 5000 6, I | pihenni, a vér lázasan tódult hevülő agyába. Millió, millió hangot 5001 2, III | férje figyelmét. - „Valami hiányt érez ismét, gondolá magában, 5002 1, I | Hasztalan. Nem tudtam a hiányzó vonást kitalálni.~ ~Estenden 5003 1 | lángelméjé, kinek egyedüli hibája az, hogy nem száz év mulva 5004 6, VI | hangon. Megengedé, hogy éltem hibáját küzdéssel, szenvedéssel 5005 1, I | igazgatták mindazt, a mit én hibásan rajzoltam s a mit kifeledtem, 5006 2, I | Azután ismét, beteg lankadt hibbanással fölröpül az árbocz tetejére 5007 6, II | forditottak a grófnak. A hidalgo fölkelt a kis kerek asztaltól, 5008 6, II | népszónok, vén mosolygó Hidalgok, s mind e különnemű, fajú 5009 5, III | wisztasztalok és a legcsikorgóbb hidegben gyakorlott katonai parádék, 5010 3, IV | takarták be a zápor és a szél hidege ellen is; gyakran midőn 5011 6, VI | feje lángolt, mig kezei hidegek voltak. Az eső verte folyvást. 5012 7, XII | sóhajtást arczomra, oly hideget, hogy szivem megáll bele, 5013 1, XI | beleveszett.~ ~Egyszer már makacs hideglelésből gyógyitottam ki, a mi itt 5014 1 | rájok, akár sem.~ ~Légy hidegvérű. Hát mi érdeme van arra 5015 6, III | rálépett a lélekvesztő hídra.~ ~Alant hajborzasztó mélységben 5016 2, I | szerencsétlenségnek kell rajta történni; e hiedelem miatt, hol a hajós kapitány 5017 4, I | találja. Az emberek azt hiendik, hogy ön magát lőtte meg.~ ~ 5018 7 | erdei tanyát felkeresni. Higgadtabb ésszel igen természetesnek 5019 2, II | valaki érezni tudjon. - Oh higyjétek el, vannak szelid, alázatos