IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Árnyképek Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Rész, Fezejetgrey = Comment text
8031 4, VI | Most csak rá ismerend a megátalkodott.~ ~Az elnök intésére a huissierek 8032 4, IV | látni, a nyugalmat arczán megátalkodottságnak hivé s az elborzadást az 8033 3, III | apja tetemeire döntöttek, megátkozá az őrült kétségbeesés átkával 8034 7, XII | hogy megöltem magamat.~ ~Megátkozám az életet és a halált, a 8035 1, VIII | villám soha bele nem üt, s ha megázik, egy nap alatt ismét megszárad. -~ ~ 8036 7 | volt sem távol sem közel, s megázni mégis csak prózai dolog.~ ~ 8037 3, IV | a lyány; - azután mintha megbánta volna, hogy oly nyiltan 8038 8, V | düh és szikrázó harag, a megbántó szemek tekintete miatt, 8039 6, III | tartozom neked, tartozom megbántott Istenemnek. Megteendem. 8040 1, XII | Ha nem tudjátok egymást megbecsülni, csak jertek ide. Én szeretném, 8041 1, II | meglátogassalak, addig nem láttok, ha megbetegesztek is értem.~ ~Notabene, az 8042 6, III | függött minden, hogy a lécz megbirja-e terhét?~ ~Újra visszament 8043 4, I | mi nem nagy mesterség s megbízni, hogy az éjjel egy tegnap 8044 4, IV | valószinü-e, hogy ez Monce úr megbizottja lehete, kit ő külde a kérdéses 8045 6, III | ha te megbocsátasz is; ha megbocsát maga az Isten; az emberek 8046 6, III | Isten; az emberek nem fognak megbocsátani soha.~ ~- Megállj. Van még 8047 1, X | egykori ellenségünk kezét, megbocsátánk neki, kiengesztelődtünk 8048 6, III | nevet kimondtam. De ha te megbocsátasz is; ha megbocsát maga az 8049 6, VI | Megbocsátott Isten, ember; megbocsátottál te is. Multam, mint egy 8050 3, II | azokat ledönti, azután megbontja a háztetőt, néhány cserépzsindelt 8051 4, III | és nem fogja túlélni.~ ~- Megborzadna lelkem ön szavaitól, ha 8052 7, XIII | angyalnak.~ ~Olykor önkénytelen megborzadok, azt mondják: hogy ilyenkor 8053 8, I | adott arczának, úgy hogy én megborzadva ejtém ki kezemből a fegyvert, 8054 4, I | gyilkosság sűl ki rá, ha felesége megcsalja, ha hazája elpusztúl, ha 8055 6, III | derekáról a kötelet.~ ~Nagyon megcsalta magát! A kötél tán elég 8056 3, II | veres téglafalai itt-ott megcsapkodva kövecsvakolattal; lapos, 8057 7 | mellém ül, megszólit vagy megcsókol. Szerencsémre nagy okai 8058 3, II | is csókolt.”~ ~„Nem fog megcsókolni többet, kis lyány! - ne 8059 2, II | sem szabadit ki, mert az megcsufolása az isten törvényének!~ ~ ~ ~ 8060 1, VIII | legközelebbi ereszkedőnél a sárban megcsuszamlva, orrán száján ért le a lejtő 8061 4, II | alacsony vétekkel vádolhatná, megczáfoljon; kinek erényessége mellett 8062 1, VIII | amice és nem iparkodott megczáfolni.~ ~Most rögtön meglátjuk 8063 3, II | a halált alvót s arczát megczirógatja kicsinyke kezével, mondja 8064 8, VII | Az embert az ijedtség megdermeszté. Mint az Isten haragja üté 8065 8, II | kapott utána; - késő volt. Megdermetten állt meg a sziklapárkányon 8066 3, III | atyja ily szerencsétlen megdicsőülést ére; az előkelő kisasszony 8067 4, IV | gyanu ellenében, mint e megdicsőült angyali tekintet?~ ~A közönség, 8068 3, III | lesz valami izenni valója a megdicsőültek honába és elment testvérét 8069 6, II | lemondás szenvedése volt megdicsőülve. Mondják: hogy több év előtt 8070 4, VI | mely szájról szájra kelt a megdöbbent tömeg között.~ ~Mindenki 8071 8, VI | átalakitá, hogy maga Darvai is megdöbbentnek látszék azoknak hasonlatossága 8072 4, IV | közől egyszerre egy különös megdöbbentő hir kezde magára figyelmet 8073 3, II | kapellai sziklákat akarná megdönteni. A föld virág, az ég csillag 8074 1, VIII | bőre alá befurja magát, megdühödik tőle.~ ~A csimaz Europában 8075 5, V | nincs-e egy köztetek, a ki megdühödjön s megmarjon mindnyájatokat, 8076 3, II | láthatlan erőtöl, a mezőkön megdül a legsoványabb vetés, s 8077 7, XII | máglyára hurczolták őt, hogy megégessék, midőn az élő föld, teremtője „ 8078 2, III | ne közelíts, ne közelíts; megégetsz!..... Szivemben égnek sugáraid!... 8079 8, VI | teljes pillantásokat.~ ~- Megegyezünk - szólt lassabban az úrnő, 8080 5, I | otthon találják, emezzel megelégedve legyenek, amannak diszére 8081 1, II | megtudják az embert becsülni. Én megélek, fogadom, majd meglássuk 8082 1, V | Amerikába.~ ~Hát hogy fogunk ott megélni? kérdém tőle.~ ~Az én fiúm 8083 1, IX | következményeit az által reménylem megelőzhetendni, hogy a derék férfiut legközelebb, 8084 6, IV | tűznél.~ ~- De már abban megelőzlek pajtás. Szóllalt meg akkor 8085 6, V | erőfeszitéssel törekedve szomszédját megelőzni, a védők tömegéből egy irtó 8086 1 | példány egy korát évekkel megelőzött, eszmékben gazdag franczia 8087 7 | kiknek az esetet elmondtam, megelőztek. A kunyhót szépen kitakaritották, 8088 5, III | illendő a szent dolgokról megemlékezni, illő, hogy a kik az ördögnek 8089 1, XI | vérem, melyet ha isztok, megemlékezzetek nevemről, hogy megszenteljétek 8090 8, VI | szándékozom kegyednek mondani.~ ~- Megengedem. Úgy is utoljára beszélünk 8091 7 | napig ott kellene tanyáznom, megenne az unalom, akkor két hónapig 8092 6, VI | rejlik. E tekintet némileg megenyhité szenvedését.~ ~- Jövök, 8093 5, I | mennyit szépsége szerint megér, akkor elviheti a leányt, 8094 7, XI | Lopott, rabolt, gyújtogatott, megérdemelte a halált. - Pedig mindnyájan 8095 7, XI | meghalunk, és igy mindnyájan megérdemeltük azt; - csakhogy nekünk még 8096 1, VIII | mind csak engem nézett, még megérem, hogy belém szeret.~ ~A 8097 6, II | a kik a jövő esztendőt megérik.~ ~A kinyújtott pohár megállt 8098 1, III | alkudozásban vagyok, s mely rögtön megérkezendik, mihelyt a folyamot szabályoztatám.~ ~ 8099 1, VIII | vadlovakból, majd fogjunk onnan.~ ~Megérkezve az emlitett nyári városba, 8100 1, VI | elől kezdjem, a dolgot.~ ~Megérkezvén New-Yorkba, minden málhám 8101 3, I | végei egy durva kőbe vannak megerősitve. Éjjel én fekszem e kövön, 8102 8, II | tagadta meg jobb érzéseit, megért? Mig testét vadállatok bőre 8103 8, II | ismeretlen szellem oltárára.~ ~Megérté-e azt a varázsbeszédet, mivel 8104 1, VI | hangot nem birtam belőle megérteni, s ha valamelyikhez szóltam, 8105 1, VIII | melyen minden nemzet egyaránt megértsen, s azontul nem lesz különbség 8106 2, IV | kinek hűs kezét gyakran megérzé homlokán a szenvedő.~ ~Ez 8107 7, VI | szempillájára nyomtam.... Megérzette-e előre?...~ ~A második csók 8108 3, IV | kovályogtak, mik messziről megérzik a holt test szagot s ellepték 8109 4, IV | az elnök: a tanúkat előbb megesketni.~ ~Ekkor a vallomások egyenkint 8110 4, III | őrjöngés egy ily pillanatában megesküvém: hogy kegyednek meg kell 8111 1, VIII | meghagysz este, reggelre megeszi a hangya.~ ~Mielőtt éjjel 8112 1, VIII | tüzelünk, minden marhánkat megeszik a vadak, miknek fertelmes 8113 6, II | között. A mimosa bosquetek megett, mik a szögletekbe voltak 8114 1, VIII | miért nem fogtad el? mondám, megettük volna. -~ ~De majd elfogott 8115 1, VIII | vártunk öt napig, azalatt megettünk és ittunk mindent, a mit 8116 1, V | Másnap, harmadnap majd megevett az unalom. Én olvasni nem 8117 5, I | finomságot kapott, kezeik megfehérűltek a keztyű viselésben, termetük 8118 3, II | már szaga van, s a kezek megfeketülnek.~ ~Az ágy mellett kis zsámolyon 8119 4, IV | halálos, de elfeledtek arra megfelelni, hogy nem tehette-e mind 8120 5, II | ezentúl öt szobában kell megférnie, a másik öt Kozimáé lesz, 8121 7 | magát, s most igen szépen megférünk egymással.~ ~Minő gondolataim 8122 5, IV | mulatságot elronthassa, megfogá a kezét, s kivezette a teremből 8123 6, II | vele elérni.~ ~A jó dáma megfogadta az intést, s az ismert induló 8124 3, III | rendbeli vándor férfiaknak lőn megfogattatása, kiket a világ nagy méltatlanul 8125 4, II | Angelika zavarodottan tekinte a megfoghatatlan küldeményre. „Ez eltévedt, 8126 6, IV | az a gondolat, hogy hátha megfogok halni? és most nem tudom 8127 4, V | mentve az élettől.”~ ~- Ujra megfogom önt menteni, szólt hozzá 8128 1, V | vart a lábaihoz, s azzal megfogták két felűl s belóditották 8129 8, II | kibontá, másutt érzé magát megfogva, s mentől inkább sietett 8130 1, XI | tudtam volna s a szegény fiut megfojtotta a gyilkos kinövés.~ ~De 8131 7 | csupán egy csomag megsárgult, megfoltosult irott papirt hagytak ott 8132 4, IV | Aztán várhatni-e józan megfontolást valakitől azon pillanatban, 8133 6, III | ért s a kulcsot a zárban megforditá, midőn a sötétben hirtelen 8134 2, II | meghalálozással emez. Néha aztán megforditva üt ki a dolog. Nyugtalan 8135 5, V | legelső kés, a mit szivében megforgattak, Kozimáé volt.~ ~És ettől 8136 1, XI | töveikkel felfelé levén szépen megforgatva.~ ~Az esőidő elmultával 8137 4, III | akarjon ön minden reménytől megfosztani. Tán később....~ ~- És én 8138 3, III | azon nyakkendőre, melyen megfúlt, szép czifrán volt felhimezve 8139 8, VI | helyett egérkővel fogom neki megfűszerezni s néhány óra mulva végrendeletet 8140 1, XI | semmivel? Most jó ürügy van megfutni minden baj elől s nagylelküséget 8141 8, II | ágát, mely egy pillanatra meggátolta további esését. E pillanat 8142 1, VIII | van szántani, vethetni; a meggazdagodásról hegedült szent Dávid, megköszönöm 8143 8, VI | enyim, mit nyerne vele? meggyalázna a világ előtt. Ez önre nézve 8144 4, V | eltakarva mindkét kezével meggyalázott arczát, és zokogva hanyatlott 8145 4, V | szenvedjek, hogy üldöztessem, meggyaláztassam s hallgatni tud még most 8146 4, V | Nem leszek annyira meggyalázva általa, mint meglennék gyalázva 8147 1, I | hogy a szemek duczrendszere meggyengült!~ ~- De édes testvérem, 8148 4, IV | pillanatban, midőn magát meggyilkolá, nem volt azon kifogyhatlan 8149 4, V | Ki Mr. Tonnersnek Monce meggyilkolását tanácslá, én valék, én segitettem 8150 4, IV | pillanatban, midőn magát meggyilkolni készűl, nem azt mondják-e, 8151 4, IV | támadt, hogy a kereskedő meggyilkolta magát, irodája bezáratott, 8152 4, IV | gyarlóságokat sem osztá, - meggyilkoltassa férjét, kit szeretett, kiért 8153 4, IV | férjét Monce Guidot orozva meggyilkoltatá.~ ~Angelika lehunyta szemeit 8154 4, IV | gyilkoltatott meg, - hogy meggyilkoltatása után két perczczel irodájából 8155 4, IV | maga ölte meg magát, hanem meggyilkoltatott.~ ~Az orvosok, kik a holttestet 8156 4, IV | kereskedelmi bureaujában meggyilkolva találtatott. - Azon éjszakán 8157 1, X | kétségbeeséshez.~ ~Még a sir sem fog meggyógyitani minket, idegen földön: ki 8158 2, III | isten, s imádkozzék szivének meggyógyulásáért, mert őrűltség, halál és 8159 2, IV | felkeresni, szemei ismét meggyógyulnak, ő ismét egészséges lesz, 8160 1, V | épitenek, akkor is előbb meggyónjál és testamentomot tégy s 8161 5, III | felszaporodott bűneiket meggyónni?~ ~Talán észrevették, hogy 8162 1, VIII | szavát! -~ ~Erre ő szent meggyőződéssel viszonzá: „és a charakter 8163 4, I | látni akarnak, mi előtt meggyőződnének.~ ~- Hát hisz ezt tehetik. 8164 3, V | hűségéről négy év alatt erősen meggyőződött s rögtön sietett a helytartóhoz, 8165 1 | számot vetve magatokkal, meggyőződtetek felőle, hogy itthon nem 8166 3, V | A lyányt ez még inkább meggyőzte kedvese állitásának valóságáról. - 8167 5, V | hozatott elő, azoknak végét meggyújtá fáklya gyanánt.~ ~- Most 8168 5, III | kihajigálták őket az ablakon, vagy meggyujtották rajtok az öltözetet, úgy 8169 6, IV | lenni, szólt ez, szivarát meggyujtva a tűznél.~ ~- De már abban 8170 6, IV | sötétek. Egyetlen lámpa sincs meggyújtva, az ablakokban nincsen gyertyafény. 8171 1, V | elsülyedhet, szétpattanhat, meggyuladhat, s ha az embert el nem nyelte 8172 1, VIII | oldalában, s ha valami ételt meghagysz este, reggelre megeszi a 8173 3, IV | annak két átellenes ágát meghagyta s ez idomtalan keresztet 8174 1, V | befeküdtem a kabinba, Jancsinak meghagytam, hogy ne zörögjön. Egyszer 8175 5, V | sarkaiból kivesse. A zár nyelve meghajlott a nyomás alatt, de nem tört 8176 1, XII | érzést, mely előtt lelkem meghajol! Nem tagadom, haza akarok 8177 4, I | földalatti istenségnek, ki előtt meghajól a királytól a koldusig minden 8178 2, II | bíztatja magát, nyugalmas meghalálozással emez. Néha aztán megforditva 8179 7 | ismeretlen rejtektanyán meghaláloznia, azóta a szabad légen semmitől 8180 6, III | megváltozottnak találta őt.~ ~- Hogy meghalaványultál; milyen beesettek arczaid....~ ~- 8181 1, V | valami tutajra menekült, ott meghalhat éhen vagy szomjan, s utóbb 8182 5, V | akarja, hogy bűneik miatt meghaljanak, haljanak meg hazájokért 8183 2, V | közelíteni, mert átkait nem merte meghallani. Ki ez átok közől egyet 8184 4, V | Duforet Angelikához. Tessék meghallgatni a levél foglalatját~ ~„Kedves 8185 2, I | t a n - a hangot álmában meghallja, de nem ébred föl rá, hanem 8186 2, V | Ki ez átok közől egyet meghallott, el nem felejtette azt soha; 8187 3, II | te is meghalsz.”~ ~„Bár meghalnék, bár vele mehetnék én is”, 8188 7, III | hová mégis mennie s hol meghalnia kell! Mint számlálná az 8189 3, II | olyan közel, mert majd te is meghalsz.”~ ~„Bár meghalnék, bár 8190 5, III | valóságos nőstény farkas, kit ha megharagítanak, karmol és harap. Ez nem 8191 5, II | bőr.~ ~A gróf ezért nagyon megharagudott, s méltó boszújában rögtön 8192 3, I | hullámai között, mikor a meghasadt ég lángot okádott alá a 8193 7 | láthassak nála? nem birom meghatározni.~ ~Beléptemmel úgy vevém 8194 3, III | fakadhat patak. Leült a sírra, meghinté tépett ruháit a rádöntött 8195 4, V | szólitására fölkelt a tanú és meghiteleztetett.~ ~Azután vallani kezde.~ ~- 8196 4, IV | közönség előtt.~ ~Az esküttek meghiteltetésével inte az elnök a közvádlónak, 8197 3, V | lóra a lyányt, a másikra meghitt szolgáját ülteté, s útnak 8198 6, III | azon teremben, úgy terve meghiúsult, ha senki sincs, sikerült. -~ ~ 8199 3, IV | Köszönöm ajánlatodat, felelt a meghivónak, szivem és kezem mindenkor 8200 1, XI | feltette nyakára, határtalan meghódolása jeléül; azután a citoyenhez 8201 3, II | határőr és néhány utas.~ ~A megholtakat egy nagy verembe temették 8202 8, VI | ez ő! ez ikertestvére a megholtnak, ki midőn beszélnének hozzá, 8203 7, XI | fátyolt minden kisérőnek. Meghordozák a halottat minden piaczon 8204 6, III | felelé a kapus szemtelen meghunyászkodással, úgy gyerünk alunni, szólt, 8205 8, III | mire a fenevad, nyöszörgve, meghunyászkodva simult elé, a fejére taposott 8206 7 | sem mozdult.~ ~Én szépen meghúzám magam egy lócza végén, fél 8207 6, IV | vagyok őt előtted leirni, ha megigéred, hogy megszerzed a fülét 8208 8, VII | kötni, mely a vadállatokat megigézi, egy lépést tőn felé, hideg 8209 1, V | De hisz azt a vizet mind megihatod, a mit én kiszivattyúzok, 8210 1, VI | emelete.~ ~Nini! kiálték megijedve, - melyik emeletben fogok 8211 4, II | még a halálnál is jobban megijeszté.~ ~- Még nem.~ ~- Égesse 8212 4, VI | elérkezett.~ ~Midőn a menet megindúlt a vesztőhely felé, oly vihar, 8213 5, II | fellehetett ingerűlve ő ellene, de méginkább a magát elszöktetni engedő 8214 1, V | épen csak a kávémat akartam meginni, az asztal előttem, a csésze 8215 1, V | ha kell könyvet irni, én megirom, ha kell kiszedni, én kiszedem, 8216 2, I | van a némaság könyvében megírva e névről „Adamante” és ez 8217 1, IV | Mindazok, kik bennünket megismerének, kikhez utasitva voltunk, 8218 1, V | maradt utána, melyről sirját megismerjék, a hol megsirassák; a kik 8219 6, I | ablakig, s ismét vissza. Megismerkedett a nagy pókokkal, mik évről 8220 8, IV | ifjú férfit látott meg, megismerte benne minapi üldözőjét, 8221 1, VIII | igtatta, egész országa népével megismertetendő.~ ~A mint látni kezdtünk, 8222 3, III | szalma pernyét döntött rá megismertető jelül, s minthogy egy meglehetős 8223 5, I | veszté a lyányka miatt, akkor megismertette őt a valóval, tudniillik 8224 6, IV | áll száz arany.~ ~- Azt megisszuk áldomásra.~ ~Don Jacinto 8225 7, XII | kihúztam belőle. A föld megitta véremet, s mikor a végső 8226 6, IV | csak azért is neki megyek. Megjárom, ha ott hagyom a fogamat: 8227 5, IV | Csarekoff a némberre, ki megjelenése által örömét zavará.~ ~- 8228 1, VI | találok nála, mellyet haragos megjelenésem még csak meg sem látszott 8229 6, II | gondolatok, miknek naphosszant megjelenniök nem szabad. Egy egy örökké 8230 7 | bércztetőre jutottam, honnét megjelenő arczom a kőszáli sast ijeszté 8231 8, VI | hogy a vadleány itt ott megjelenve ijesztgeti az embereket, 8232 8, I | fordúl kaczagva:~ ~- Tamás megjött, de nem csak hogy medvét 8233 4, V | akar rám emlékezni. Pedig a megjövendölt irtózatos napok elkövetkeztek. 8234 7 | keresett fájdalom napjai megjőnek, mikor a keserű ital, mit 8235 1, XI | nyekkent bele.~ ~Erre rögtön megjuhászodott az én emberem, fejét lehajtá 8236 8, III | szökött rá, s nyakánál fogva megkapva, felvetette a hátára, s 8237 5, II | miatt, s hogy más részről a megkárosúlt delnő mennyire fellehetett 8238 1, I | emberiséget, s hogy tervét megkedveltesse velem, azt rajzokkal illustrálta. 8239 1, VIII | leve előbb piros, azután megkékül, s azt mondta, hogy ebből 8240 1, VII | a műtét sikerül: a mint megkeményednek kezeim, akként keményedik 8241 1, VIII | s ha kivánom, számomra megkér egyet.~ ~Megköszöntem. A 8242 2, II | midőn megházasodott.~ ~Megkérdé a lánytól: hogy akarja-e 8243 6, III | a dicsőségtől.~ ~- De én megkérdem valakitől, hogy hol van 8244 2, V | ilyenkor lejárt a halászokhoz megkérdeni, hogy nem vetett-e ki a 8245 1, VI | inasom elő vezettetvén, megkérdezé tőlem, ha ismerem-e ez embert 8246 1, VIII | lehet, hogy még az uton megkérdezém patronusunkat, ha feleségének 8247 4, V | látni, szemeibe nézhetek és megkérdhetem tőle: miért üldöz engem 8248 6, III | bemászott a faltörésen, megkereste az ágya fenekén a keresett 8249 5, II | iparkodott gazdája örömeit megkeseríteni; mikor az Kozimával az angolkertben 8250 6, V | V.~ ~Másnap megkezdődött a Buen Retiro ostroma, az 8251 4, II | semmi. Még egy szó volt megkezdve, de ki is törülve, a porzó 8252 2, II | szeretni hivott fel, azokat megkiméli a szerelem önző szenvedélyétől. 8253 5, V | embernek volt bátorsága megkisérteni a merész ugrást a háztetőről 8254 3, V | szökevény, mialatt számtalanszor megkisértették elleneim, hogy a magyarhatáron 8255 6, III | megszökött?... Most harmadszor megkisértse az útat visszafelé?... Lelke 8256 7, IV | vágyadat azon perczben, melyben megkivántad betölti. Akarsz felejteni? 8257 4, I | sietett az üzér számára megkivántató álruhákat s uti leveleket 8258 6, III | alatt derekára kötve.... Megkönnyebbülten sóhajta fel s néhány pillanat 8259 1, VIII | meggazdagodásról hegedült szent Dávid, megköszönöm ha itt a paradicsomban éhen 8260 6, II | tetőtűl talpig mustrálva megköszöntőjét. Te volnál az én sógorom 8261 1, VIII | melynél fogva az a fához volt megkötve, s ott hevert a kötélen 8262 5, III | győzni; a ki aztán, ha jól megkorbácsolták, hizelgve s mosolygva csúszott 8263 5, I | férjhez adhatja az inasához, megkorbácsoltathatja s gázló malomba kűldheti 8264 1, VIII | hátra, mely tapasztalataimat megkoronázza; az indus herczegasszony, 8265 1, VIII | mindenféle szép alaku bogyót megkóstol s azoktól aztán majd a kórság 8266 2, III | undok lessz és fekélyes; ki megkóstolja, kínok között halálozik 8267 7, IV | többé ereje, mióta a vért megkóstoltam s megrészegültem tőle....~ ~ 8268 1, VI | lemásoltattam, hogy nektek megküldhessem.~ ~Öcsém, ezek csodálatos 8269 8, III | tárgyat sehol, mely vele megküzdjön, a rémes szélfuvásban mintha 8270 4, III | ilyen boldog voltál egykor, meglakoltál érte. Nem - nem uram. Közöttem 8271 7, II | földnek, éjeit világitja, meglánczolva forog körüle és tűri, hogy 8272 1, XI | más védelem, mint szépen meglapulni s vigyázni, hogy az embert 8273 5, V | parancsolója, vezesd őt vissza. Meglásd, hogy engedelmes nőre találj, 8274 6, II | pompásan szokta játszani; meglássa több hatást fog vele elérni.~ ~ 8275 1, II | Én megélek, fogadom, majd meglássuk szájas uraimék olyan könnyen 8276 4, VI | válasza.~ ~- Jó asszonyom. Meglátandjuk, meddig fogja ön e hideg 8277 1, V | mert bizonyára nem sokára meglátandom őket.~ ~Egyszer elorditja 8278 1, V | ember épen olyan könnyen megláthatja a más világot, mint az új 8279 4, V | melyik nőcselédtől, ki azt megláthatta, kitudni? Nem beszélhetett-e 8280 6, II | Infantadoé mosolyog. Most meglátják egymást. Nem kerülhetik 8281 1, VIII | megczáfolni.~ ~Most rögtön meglátjuk a várost, szólt végre mihelyt 8282 8, V | nem csak a leányt fogod meglátni, hanem medvéjét is.~ ~A 8283 4, II | Madame, önnek nem lehet őt meglátnia, arcza szörnyen el van éktelenitve, 8284 1, II | annyira, hogy benneteket meglátogassalak, addig nem láttok, ha megbetegesztek 8285 4, III | órák voltak azok, mikben meglátogathatá egykori úrnőjét; annyival 8286 8, VII | hol a piros gyümölcs érik. Meglátogatjuk a testvéreket, a vadakat, 8287 1, XI | kezével fogta. A mint engem meglátott, el kezdett rugódozni, kapálózni, 8288 5, V | is felriadtak, s a mint meglátták a fenyegető veszélyt, hirtelen 8289 1, XII | Balatonba, egy hónap mulva megláttok.~ ~Nem bánom aztán, nevessetek 8290 3, III | megismertető jelül, s minthogy egy meglehetős esőszakadás egyik oldalát 8291 4, I | magához véve, még azon éjjel meglehetősen elváltoztatott arczczal 8292 4, V | meggyalázva általa, mint meglennék gyalázva önmagam előtt, 8293 4, III | úrnőjét; annyival inkább meglepé Angelikát, midőn egy napon, 8294 8, V | az álmadó epedés, midőn meglepeték, azután a bámuló ijedtség 8295 8, II | hosszú leeresztett haja, mit meglepetésében elmulaszta újra tekercsbe 8296 8, I | adna mit czepelni. Rögtöni meglepetésemet még ebeim is oszták, elhallgatva 8297 4, V | idegeiben összerázkódott, a meglepetést, mit Duval kérdése idézett 8298 8, V | egyszer kitalálva, csakugyan meglepő. -~ ~- Úgy igazán nem csoda, 8299 4, III | kegyed eltaszít magától, megleszek átkozva oly dolgokat cselekedni, 8300 6, V | Jacinto egyes szemüvegét még meglevő szeme elé dugta, s úgy nézett 8301 3, III | főpénztár tetemes összegig meglopatott; a főpénztárnok ugyanis, 8302 1, X | vesszük észre magunkat, hogy megloptuk lelkünket, hirlapokban csak 8303 4, III | legyen mit beszélni az utánam megmaradóknak.~ ~- Uram, ön ajánlata engem 8304 5, V | köztetek, a ki megdühödjön s megmarjon mindnyájatokat, hogy veszetten 8305 6, II | magában valami szent, nagy, megmásolhatlan fogadást. Mindenki boldogabb 8306 6, I | nézett utána, a mint az e megmenekülés örömében vigan dongva repkedte 8307 3, V | kétségbe esett módom van még a megmenekülhetésre, csak egy; de az fájdalmasabb 8308 8, VI | a fenevadtól hogy fogunk megmenekülni? ha nem engedend a leányhoz 8309 4, V | előbb kimondani, mely önt megmentené.~ ~- Uram, láthatja ön arczom 8310 4, IV | halottat, midőn az élőt kell megmentenem. Monce ur azon pillanatban, 8311 4, VI | Taillard Angelikához. Még megmenthetlek. Egy óra múlva holt leszek, 8312 8, III | szemét, lélekzetét elfojtá, megmerevedett; a medve orrát szájához 8313 3, IV | viseld magadat, különben megmerülünk.”~ ~A lyányka félre vonta 8314 2, I | tengervirág indái kapaszkodnak s a megmerűlt hevedereken haragoszöld 8315 2, III | valami után vágyik s nem meri megmondani; bizonyosan attól fél hogy 8316 3, IV | fölemelné. „Azt nem szabad megmondanom.”~ ~„Ugy - istenem van - 8317 3, III | sírni. E sirás világosan megmondott az ifjunak mindent; megmondá, 8318 1, II | szent Pál az oláhokat s ha megmondtam, hát meg is teszem. Velem 8319 7, XII | éjeiben meg-megrázkódik, megmozdul, mélyen dörg - s elcsendesül.~ ~- ~ ~ 8320 6, III | könyvet.~ ~A támadott zajra megmozdúltak az ágy függönyei. Egy hófehér 8321 4, IV | előtt, a hussiernek kelle megmutatni, hogy hová üljön.~ ~A közönség 8322 1, VI | maga után intett, hogy majd megmutogatja szobáimat. Legelőbb is a 8323 1, XI | Elvezettem az ólakba, megmutogattam neki lovaimat, teheneimet, 8324 5, II | tőle a teste; a gróf ezért megneheztelt rá s minthogy Kozimával 8325 8, VI | gondolkozás gyémánt köszörűje megnemesité arcza vonalmait, szemeiben 8326 8, II | legyen világosság”.~ ~A táj megnépesült illatos virággal, zengő 8327 8, VI | tehet a bőréről.~ ~Az ifjú megnevette ötletét s aztán gúnyos diadallal 8328 4, III | gondolt, s a mit ha önnek megneveznék, megrendülne hajthatatlan 8329 1, VIII | tüzet gyujték, hogy majd megnézem: ki osztja fekhelyemet? 8330 6, V | magához tért ijedtéből, s megnézve a hivatlan vendéget, szomorúan 8331 2, II | le-lehajolva a kis alvóra, hogy őt megnézze; másnap beszaladgálta a 8332 6, IV | egy cseréptálban.~ ~Ha jól megnézzük, ismerősünkre találunk benne, 8333 8, III | ismét elhagyják, mig ujra megnő rajta fa és bokor.~ ~A fekete 8334 5, I | valóval, tudniillik hogy megnyerheti a lyánykát, ha tetszik húsz 8335 2, III | attól fél hogy nem fogja megnyerni.” - S jól gondolá; vágyott 8336 6, V | feje hátrahajlott.~ ~- Megnyerted a fogadást, bajtárs, kiálta 8337 1, XII | mosolyogva veté utána: - és igy megnyertem fogadásomat... Azt a száz 8338 3, III | azt a földet, mely alatta megnyiljon és őt hamvaul kihányja, 8339 7, XII | meg-megrángatózott a sebhelyes tetem, megnyiltak fájdalmasan a halvány ajkak 8340 2, III | alatta minden élet, s ajkai megnyíltak és tagjai reszketének.~ ~ 8341 6, II | összetartó kapocs.~ ~E perczben megnyiták a szolgák az étterem szárnyajtait 8342 7, IX | virág mily kellemmel tudja megnyitni kelyhét, szinte látszik 8343 6, III | szőnyegajtó kilincse akad kezébe. Megnyomja, az ajtó kinyilik. Valami 8344 3, III | keresgél emlékében, miken megnyugodjék, s áldja magában az első 8345 4, VI | részint önlelkiismerete megnyugtatására, részint a törvények tekintélye 8346 6, III | asszonyunk férje? mert engem megöl a titok.~ ~- Hijjába kérdezi 8347 7, XIII | emberiségnek? - A kit te megölelsz, nem sir többé. Örökre megpihen. 8348 4, IV | azon bűnnel, hogy férjét megöleté; fölhívom önöket, itéljék 8349 6, III | a mint megöltem akikor, megölném most.~ ~- Oh ne szólj igy!~ ~- 8350 5, IV | fekete szemével is száz megölő tekintetet tudott vetni, 8351 8, I | szerelemféltő.~ ~- Akkor megölöm a medvét s elhozom a leányt, 8352 8, I | fésülnék. „Hajrá!” kiáltok megörülve kopóimnak, azok elkezdik 8353 5, III | kárpitjával, hogy úgy legyenek mególtalmazva minden háborúság ellen; 8354 7, XII | tanyáját fejéről, s haragja megolvadt ércztüzével urat és szolgákat 8355 1, VIII | száraz malom, a min a málét megőröljük, vagy pamphleteket készit 8356 6, I | mire az vezetni szokott, a megőrüléstől. S ha mégis előjöttek olykor 8357 3, V | át hitére,’ -~ ~„Istenem megőrültem-e, vagy csak ezután fogok! - 8358 1 | az idő, melyben a nemzet megoszlattassék, hogy szétmenjen keletnek, 8359 7, V | hogy vele egyenlő legyen, megosztá vele falatját, s éjt napot 8360 3, III | fájdalmait kedvese szivével megosztandó, s lelki sebeit annak önzéstelen 8361 7, V | átfáradott: hogy legyen vele mit megosztania. - Viselte a gyalázat pirját 8362 4, V | én találok rá módot önnel megoszthatni a halált és meghalunk asszonyom, 8363 4, III | de meghalunk asszonyom, megosztjuk a halált, ön látni fogja 8364 6, I | föl magányos tanyáikat, megosztva vele börtöne unalmas magányát. 8365 7, IV | gyermekkorában kezdhetne hozzá s megőszülne, még sem érné végét.~ ~Pedig 8366 1, XII | be; s ha itt vagyok, itt megőszülök, itt meghalok, de vissza 8367 4, III | Ettől úgy hiszem, eléggé megóv az: hogy szegény vagyok.~ ~- 8368 6, I | időtöltések, mik a foglyot megóvják a gondolkozástól, s a mire 8369 1, VI | s előhivatva a pinczért, megparancsoltam, hogy süttessen nekem pecsenyét, 8370 3, I | fölébredek. Ha ivóvizem megpenészedik és kenyerem összeszárad, 8371 7, XIII | megölelsz, nem sir többé. Örökre megpihen. Védője vagy te az üldözöttnek, 8372 3, IV | Lankadtan ült le egy kőre megpihenni; kisérője oda ült lábaihoz.~ ~„ 8373 2, III | fölébredett. Legelső, mit megpillanta Adamante nyájosan mosolygó 8374 1, I | mint a félbe hagyott képet megpillantám, meglepetve láttam, hogy 8375 1, VII | az ablakon kitekintek s megpillantom az idegen növényzetet, mely 8376 7 | mennyire emlékemben maradt, megpróbálok néhányat közülök curiosum 8377 3, V | cseleiknek.’~ ~„Azt velem is megpróbálták, gondolá magában az örmény, 8378 7 | hogy félek, utánam esik és megragad.~ ~Félóráig ültem ott, s 8379 6, III | a kivel találkozni fog, megragadja s fenyegetéseivel ráveszi, 8380 1, III | hitesem Urakatna, valóban megragadó személyes előnyei végett.~ ~ 8381 8, V | hajfürtei. De a mi mindennél megragadóbb volt, az a szenvedélyteljes 8382 6, III | hirtelen visszafordult, megragadott kettőt üldözői közül s egy 8383 1, XI | sem kaptam kalauzt.~ ~Most megragadtam az alkalmat. Tüstént lóra 8384 8, V | egy hosszú selyem sinort megránta, a függönyöket kétfelé gördité.~ ~ 8385 1, X | sietett az érkezőnek s némán megrázta kezét, s a mit oly régen 8386 1, VI | ezután következett.~ ~Jött a megrendelt inas, egy nagy vörös képü 8387 6, V | roppanás, mely mérföldekre megrendité az álló földet, s az ostromlókat 8388 4, I | igaz Isten egy lehellete megrendíté a pénz bálvány oltárát; 8389 1, XII | menni én is, mert szivem megrendül erre a szóra: haza! mert 8390 4, III | mit ha önnek megneveznék, megrendülne hajthatatlan lelke, de meghalunk 8391 8, VII | annak szemeibe tekinte, megrendült, visszahökkent, oly elevenen 8392 7, IV | mióta a vért megkóstoltam s megrészegültem tőle....~ ~Oh a vérszomj 8393 5, V | pinczeablakon lenyújtani.~ ~A megriadt népség hallgatott.~ ~- Jerünk 8394 1, V | betegségben meghalt.~ ~Az inam megrogyott alattam e szavakra. Meg 8395 3, II | Ártatlan gyermek imádsága megrontá annak erejét. Az üldözött 8396 3, II | agyon nyargalt állatot, s az megroskadva előre bukik és lovagját 8397 7 | belőle, csupán egy csomag megsárgult, megfoltosult irott papirt 8398 2, III | sirása hangjai közé.~ ~Rynn megsemmisülve tántorgott vissza hálószobájába? 8399 8, III | A leány lehajolt hozzá, megsimogatta fejét, azután az ölébe vett 8400 1, V | sirját megismerjék, a hol megsirassák; a kik egy hét előtt elbucsúztak 8401 1, XII | gunyoljatok ki, mégis jobb mint ha megsiratnátok.~ ~Isten veled! A viszontlátásig. 8402 6, III | eszembe jutottál. Ma is megsirattalak, ma is megbocsátottam”.... ~- 8403 5, III | csekélységek közé, ha valaki megsokalta már a tivornyát és megszökött, 8404 7, VI | VI.~ ~Midőn legelsőbb megsugám szerelmem a leánynak, végig 8405 8, VII | hogy tán e titkos sejtelem megsúgta a leánynak, hogy most ellensége 8406 8, VI | pórfiú lakott, kit egykor megszabadita.~ ~A gyermek édes anyja 8407 1, V | hivásomra s a köpönyegemet megszabaditá, hanem engemet ott hagyott.~ ~ 8408 4, III | egy intés hozzám, és én megszabaditom önt, mindent, mindent a 8409 4, VI | akkor nincs Isten, a ki megszabaditson többé.~ ~- Térj Istenhez 8410 3, II | azt kell elérnie, hogy megszabaduljon. Lova ki van fáradva, egy 8411 4, III | halált, hogy a másiktól megszabadúljon. Jussak eszébe akkor. Egy 8412 6, I | átalános kegyelem utján megszabadult, csupán egy maradt benn, 8413 7 | többé, még emlékeiktől is megszabadultam.~ ~Ha most visszamennék 8414 1, VIII | majd a kórság töri ki, vagy megszagol valami virágot, s attól 8415 1, VIII | mint azonban e szép állatok megszagolták közeledésünket, nekikerekedtek 8416 1, V | hölgy nehéz nyögését néha megszakiták kinos sikoltásai.~ ~Én is 8417 6, VI | olykor egy egy villámtól megszakitva. A távolban zúgtak a fák.~ ~- 8418 6, IV | Buen-Retiro erősség van általuk megszállva.~ ~Madrid utczái sötétek. 8419 6, III | vén piszeorrú gnómmal.~ ~- Megszámláltad a kimenöket? kérdé a kapus.~ ~- 8420 8, VI | megszerették, a vén medve megszánta, fölnevelte fiaival együtt, 8421 1, VIII | megázik, egy nap alatt ismét megszárad. -~ ~A marhákat hozzákötöttük 8422 1, VII | imakönyvembe tettem, most megszáradva neked küldöm el. Itt nem 8423 1, XI | megemlékezzetek nevemről, hogy megszenteljétek azt!~ ~Az öreg Széki oda 8424 4, I | üzérek arczain ünnepélyes megszeppenés nyomai voltak észrevehetők, 8425 6, V | ne igazitsam az idén.~ ~A megszeppent ember mindent irt, a mit 8426 1, XI | gyermeke, de ha egyszer megszeret, akkor el nem hágy soha.~ ~(- 8427 1, XI | elhagyom én őt, mielőtt megszeretne, gondolám magamban).~ ~A 8428 2, III | rejtve. - Adamante rendkivül megszerette e szép állatot. A tulajdonos 8429 8, VI | medvekölykek nem bántották, megszerették, a vén medve megszánta, 8430 6, IV | leirni, ha megigéred, hogy megszerzed a fülét a muzeum számára, 8431 4, I | én most e pénzösszegekkel megszökném, még elég okot találhatnék 8432 1, XI | Téged mi kényszeritett? Megszöktél gyáván a hazából, mint az 8433 7 | mint mesterséges hálóját megszövé, melynek egyes szálai szivárványszint 8434 7 | csendes rengetegben olykor megszólamlik: panaszos kiáltás, madárszó, 8435 7 | kelni az ember s mellém ül, megszólit vagy megcsókol. Szerencsémre 8436 1, I | simultam s vállára téve kezemet megszólitám:~ ~- Te könyezel.~ ~Ő megdöbbenve 8437 2, V | arcczal s nem feleltek a megszólitásra. Senki sem mert a hajóhoz 8438 1, V | tudtam mit csinálni, hogy megszólitottam egy tudós forma német embert, 8439 6, IV | Don Jacinto hátranézett a megszóllalóra, tréfás büszkeséggel.~ ~- 8440 6, VI | kezdtek felhúzódni, s a megszorult nap heve égetően sütött 8441 3, II | minden közlekedés teljesen megszüntetett a két part között, s mégis 8442 1, XI | ne üssék a fák.~ ~A vihar megszüntével következett az irtózatos 8443 3, III | annak emlékét, s e percz óta megszűnt gondolkodni a halálról, 8444 1, VI | fövényen jár az ember s ha megszurja a fa oldalát, tej folyik 8445 4, V | ki oda akar vinni, hogy megtagadjam az Istent.~ ~- Oh épen nem 8446 6, II | elárulja magát; ön nem tudja megtagadni a tudóst, a hol könyveket 8447 3, I | lénynek, kit boldog perczeiben megtagadott. Én ott sem imádkoztam. - 8448 8, V | lekötelezesz vele.~ ~- De ha megtalálod bánni.~ ~- Akkor fizetek 8449 8, I | lovagoknak, kit a medvék megtaláltak, s a helyett hogy megették 8450 4, V | Tonners urat csakugyan megtalálták, eleinte tiltakozott elfogatása 8451 1, VIII | biztosabbak vagyunk minden kül megtámadás ellen. -~ ~Annyi igaz, hogy 8452 6, III | agyát.~ ~Diego azonban e megtámadásra hirtelen visszafordult, 8453 3, V | erősebb volt nálánál s a megtámadót letiporta. A zajra előcsődültek 8454 5, I | a parasztlánykák mellé, megtaniták őket tánczolni, idegen nyelveket 8455 1, VI | engemet a te szokásodra, majd megtanitalak én tégedet az enyimre.~ ~ 8456 3, I | kedve tartja.~ ~Az eszterág megtanitja fiait repülni hogy, ha majd 8457 5, I | örökbe, azokat fölnevelik, megtanitják mivelt magaviseletre, ügyelnek 8458 7 | fájdalom mint az öröm.~ ~Megtanitott rá a világ. - Oh a világ 8459 1, VI | semmirevaló! kiálték, ha te megtanitottál engemet a te szokásodra, 8460 7 | hangot szenvedéseinek, hanem megtanul örömöt hazudni; mert tudja, 8461 7, IX | görögök és nem bölcsek, megtanulhatnának beszélni a virágokkal.~ ~ ~ ~ 8462 1, VIII | hogy térjen balra. Ebből megtanultunk annyit, hogy akár ott maradjunk. 8463 3, IV | háritott fölé, azt saruival jól megtaposta s egy letört fenyőfa galyról 8464 1, VII | háziszereket faragnak, hetekig megtart nekik, mig egy holdföldet, 8465 1, XII | maradnom. Az ifjú Géza fogytig megtartá kiapadhatatlan humorát, 8466 1, VIII | szavaitokat, én nem. Az adott szó megtartása egy neme a privát rabszolgaságnak 8467 1, VIII | csókolgatva össze. Ti pontosan megtartátok szavaitokat, én nem. Az 8468 1, VIII | mondék, charakteres ember megtartja a szavát! -~ ~Erre ő szent 8469 1, XI | fájdalmait. Utolsó perczig megtartotta azt a catoi szigort, mely 8470 7 | egykori alakját azon perczig megtartva, mig porráomló teteme nem 8471 6, III | ellenálló tégla réteget megtaszitva öklével, az túlnan zajosan 8472 6, I | töredékszavaiban hallható volt a megtébolyitó öröm kifejezése. Minden 8473 4, III | kellene hinni magamról, hogy megtébolyodtam.~ ~- Ne akarjon ön minden 8474 6, III | tartozom megbántott Istenemnek. Megteendem. Még egy utólsó szót, tudtad: 8475 1, VI | visszajött.~ ~Mi ez? kérdém megtekintve azt a gömbölyü hús darabot, 8476 1, VI | átláthatja, elmegyünk oda s ott megtelepedünk.~ ~S itt egy csomó levelet 8477 1, IV | nevezi a földet, melyen megtelepült és tudja azt szeretni, vagy 8478 3, II | tört a túlpart felé, félig megtelve vizzel, míg a másikat felforditva 8479 5, II | kéri magának az úrnő által megtérittetni.~ ~Az úrnő dühe nem ismert 8480 7 | gyümölcsöt. A telek, mely őket megtermé, most fonnyadt kórómaradványaikkal 8481 6, III | és taszigálva azt a nagy, megtermett hústömeget, mintha valami 8482 4, IV | valódiságát.~ ~Arnould egészen megtérő önbizalommal folytatá.~ ~- 8483 7 | catechismusa. Később eszem megtérvén, az egészet a tűzbe dobtam. 8484 8, III | emberi kaczagást még soha, megtetszett neki a hang, eltanulta, 8485 4, IV | halálos volt, ha az elsőt megtette az öngyilkos, a másodikra 8486 4, III | Uram, ön ajánlata engem megtisztel s ezt köszönöm. Tisztelettel 8487 6, III | Van egy gondolat, mely megtisztít. Van egy mód, mely visszaád 8488 7, IV | Pohár gőzölgő ellenségvérrel megtöltve, mit a tajtékzó ajk szilaj 8489 7, XI | csecsemőt ugyan nem hozta ki, de megtömte oda benn zsebeit ezüst és 8490 6, VI | jövök, édes angyal. Rebegé megtörő hangon. A paripa már az 8491 5, V | is kinyitni.~ ~A mint ez megtörtént, akkor hosszú szurokfenyő 8492 6, III | emeletből, egy merész szökéssel megtoldva, lesegithessen valakit.~ ~ 8493 8, II | egy szélesebb medenczében megtolva tajtékzó tavat képezett, 8494 1, III | rabszellemű népek között, s ennek megtorlásaúl már épen bloquirozni akartam 8495 3, III | rokonai kínszenvedéseit megtorlatlanul hagyná, és azt az eget, 8496 5, V | fejszétek, fogatok, hogy azt megtoroljátok? Ha kutyák vagytok, hűséges 8497 1, VIII | azalatt találkozunk valakivel, megtudakoljuk, merre van citoyen Kurcz 8498 6, III | valami hasznára való titkot megtudhasson, hanem tovább még nem látok. 8499 5, III | dolmányáról még az idegen is megtudhatja, hogy ez a méltóságos ur 8500 6, IV | minél elébb benn lehetni, s megtudhatni: mi történt feleségével?~ ~ 8501 1, II | magamnak olyan országot, a hol megtudják az embert becsülni. Én megélek, 8502 6, IV | hanem az eseményt akarta megtudni.~ ~- Örülj, ha nem tudsz 8503 6, III | szólj igy!~ ~- Vétkemért megtudok halni. Ezzel tartozom neked, 8504 6, I | szoktak rendesen a rabok, kik megtudtak nyugodni a rájuk mért sorsban. 8505 3, V | elváltoztam, rám ismert, megtudták, hogy én vagyok Szomor Lőrincz 8506 1, III | miszerint legkevesbbé sem kell megütköznöd rajta, ha legközelebbi levelemet 8507 7 | nap fénye nyújt? Egészen megújulva érzém magamat tőle. Künn 8508 1, VIII | hogy majd csak elmegy, ha megunja magát. Nem az, ott várt 8509 5, III | ember olyan, hogy a jóból is megúnja a sokat; ezt a mondást ugyan 8510 3, IV | akarsz jőni; mondtam, hogy megunod magadat itten, s a halottak 8511 5, II | ezen gondolaton nincs miért megűtközni.~ ~Tehát a gróf sok ideig 8512 5, III | e i s o n ! és melleiket megűtni, mondván, amen, amen! Ki 8513 2, III | t ! Nem halt meg, hanem megvakult..... ~ ~ 8514 3, I | világitanának, azt hinném, hogy megvakultam.~ ~Nem tudom hogy, mikor 8515 1, II | voltam-e nektek úgy-e? Ma megválasztottatok alispánnak azért, hogy hid 8516 1, IV | és nem merjük magunknak megvallani, hogy ez otthon feledett 8517 5, III | nem félnek tőle, hogy az a megváltó, ki egykor a jeruzsálemi 8518 7, X | festenék, nem úgy festeném a megváltót, a mint ti szoktátok, nem 8519 1, IX | fővárosunk alakja egészen megváltozott, mióta ő itt van, egymásra 8520 6, III | Serena még is annyira megváltozottnak találta őt.~ ~- Hogy meghalaványultál; 8521 1, V | tubákos pixiseket, s úgy megvarrom a kaputot mint akárki más. 8522 2, I | vénekké tette őket. Időtől megvásott halvány selyemköpeny fedi 8523 1, V | csupán azt nem teszem, hogy megvegyem. Én tudok mindent, a mit 8524 1, VIII | ház, mely a státusé, azt megvehetem s rögtön bele is szállhatok; 8525 4, III | türelmes vagyok bevárni a megvénülést.~ ~- Kegyed még újra férjhez 8526 7 | vagyok az. Hála istennek, megvénültem; úgy hiszem, hogy annak, 8527 7 | joga van elmondani, hogy megvénűlt.~ ~Nem az a legvénebb, ki 8528 3, V | s a lyánka rózsa arczát megveregeté, vagy dohány füstöt fujt 8529 1, VI | uniformisos legénynek, ki által megvert inasom elő vezettetvén, 8530 1, II | Minden leszek, a mi akarok. Megveszek egy birodalmat s kikiáltom 8531 4, V | ur az utközben kisérőit megvesztegetve elszökött s daczára minden 8532 7, VIII | semmit. Az emberek itéletét megvetem.~ ~ ~ ~ 8533 5, I | a mit némelyek tán nem megvetendő jövedelemforrásnak fognak 8534 8, VI | kezdték elfoglalni, büszkeség, megvetés, gyűlölet. Ez jött Darvaival.~ ~ 8535 4, V | ön iránt egyebet érezni a megvetésnél.~ ~- Emlékezzék ön rá asszonyom, 8536 4, V | látása okoza benne, hogy megvetéssel fogadhassa.~ ~- Asszonyom; 8537 4, V | urat ismerte meg. Hideg, megvető arczczal fogadá. Leküzdé 8538 4, I | társára s hidegen szinte megvetőleg vállat vonított, mintha 8539 7 | lak belsejét is türhetőleg megvilágitá.~ ~Ki ne érzette volna azt 8540 6, III | porkoláb szétnézett a szobában, megvizsgálta gyertyájával a falak szögleteit, 8541 4, IV | orvosok, kik a holttestet megvizsgálták, azt álliták, hogy a két 8542 2, II | melyet ő félszázados élettől megvonva, félrerakott, utána örökölje 8543 6, IV | miből lettél, de oda nem mégy előttem; állitá a fűben 8544 1, I | lakunkat ábrázolta az B. megyében, hol éltem legboldogabb 8545 1, VIII | állhattam tovább.~ ~Messze megyünk-e még, kérdém a citoyentől; 8546 6, II | ember vagyok úrnőm. Felele a megzavarodott férfi, ki minthogy tudósnak 8547 3, V | pogánynak, s majd ha férjedet megzsinórozzák, tán a sultan hárem hölgye. - 8548 3, III | mely a szétdúlt boldogság méhéből születik, oly mértékben 8549 8, VII | az éneklő madarat, a vad méhet, a kék virágot - ott találjuk 8550 1, VIII | fogott, mert akkor magam meheték aztán a korsóval a vizre.~ ~ 8551 8, III | akarná zárni előtte a tovább mehetést, s nyugtalanul hentergőzött, 8552 2, II | sem volt; szegényhez nem mehetett, mert a kényelmet és ragyogást 8553 4, III | Kegyed még újra férjhez mehetne.~ ~- Ettől úgy hiszem, eléggé 8554 1, XI | elmentek volna a hazából, a kik mehetnek, hol volna most a magyar 8555 1, VI | italokat, alét, portert, melasset, rhumot, halból csinált 8556 6, II | az álom s ébrenlét közti mélázás fátyolozott perczeiben, 8557 7 | feljövő éj csillagképeivel, mélázva, merengve, a mint végig 8558 3, I | felkeresni azt a hazát, hol melegebben süt a nap, zöldebb a mező.~ ~ 8559 1, VI | szárnyait széthúzva, háttal melegedett nála, a harmadik köpködött 8560 2, I | kik az égett fatörzsnél melegedtek hideg őszi éjszakán; a csendes 8561 8, III | ajkához szoritva, lehelletével melegité őt fel.~ ~A gyermek kezdé 8562 1, XI | következett az irtózatos melegség, melytől nehány nap alatt 8563 8, III | elfoglalva, azt takargatta, melengette s beszélt neki ismeretlen 8564 5, III | r i e e l e i s o n ! és melleiket megűtni, mondván, amen, 8565 2, III | sietett segélyért. A mint a mellék terem ajtaját benyitá, hirtelen 8566 5, III | lakomák, párbajok mind csak mellékes dolgok voltak, apró fogadások, 8567 6, III | falak szögleteit, az ágy melléket, az ablakrámákat.~ ~- Nincsenek 8568 4, IV | esküttek félrevonultak a mellékterembe s fél órai tanácskozmány 8569 1, XII | mint egyébkor, hanem egész mellénye el volt már boritva vérrel.~ ~ 8570 1, VI | mellém.~ ~A kaputtól kezdve a mellényig minden öltözete az én köpönyegemből 8571 6, VI | előtt százan hullottak el mellettem, - engemet kikerült a halál, 8572 2, I | mely ormán Circe aranyzott mellképét viseli, és e tengerről, 8573 4, IV | bennünket minden invectivák mellőzésével egy szekrény aranynyal lepjen 8574 3, V | ugyanazon börtönben halt meg, mellyben a vén Murányi. Csak annyiban 8575 8, III | gerliczenevetés, s az a döngés, mellyel az őzek hivogatják egymást, 8576 1, VI | társaságot találok nála, mellyet haragos megjelenésem még 8577 1, X | vissza, s danolgaták szomoru melodiáju irlandi dalaikat, egyszerre 8578 1, X | jönnek a Kárpátok alatti melodiák, és azután ugy nyomja valami 8579 5, III | mint a pópák elénekelték melódiás rythmusaikat, jött tizenhét 8580 4, IV | találtatott. Ezt mind összevéve méltán felötlő lehetett a vizsgáló 8581 3, III | magát elszegényülése által méltatlanná tette, boltsegédének szivesen 8582 3, III | megfogattatása, kiket a világ nagy méltatlanul csavargóknak nevez, s kik 8583 4, IV | vádlottét.~ ~Szerény, de méltóság teljes arczczal, bátran, 8584 1, XI | az orra fel volt hasitva méltóságosan, s belőle egy nagy rézperecz 8585 6, II | büszke, homloka komoly, méltóságra mutató. Azon férfiak közül, 8586 5, III | selyem és himvarrás, illett méltóságteljes arczához az a gyöngyös párta, 8587 7, XIII | bánattal bejárni a világot, melyböl kivannak zárva. Bezörgetnek 8588 7 | Mentül előbbre mentem, annál mélyebbre jutottam, végre csak kezeimmel 8589 8, VII | Miért kellett emberi sziv mélyébe látnia? Miért hagyta el 8590 7, XII | tengerszem van az erdők mélyében, sötétzöld, ki nem apadó, 8591 8, II | menekülés. Letekinte az alatta mélyedő örvénybe, a folyam tajtékot 8592 7, XIII | Bezörgetnek a házak ablakain, melyekben egykor laktanak; az ágyat, 8593 3, I | falut találtam egymásután, melyekből minden élő kiholt; - az 8594 1, XI | tele hozva eleven békával, melyekkel nem szünt meg kinálni.~ ~ 8595 6, II | elragadó mosoly hasadt meg, melyért éltét vetné oda akárki. 8596 1, VI | A legény azt felelte: a melyikben tetszeni fog. -~ ~Nem értettem.~ ~ 8597 6, III | melyiket nyissa fel? a melyikhez közelebb volt, benyitott.~ ~ 8598 8, V | Még pedig feltűnőleg.~ ~- Melyitek is mondta csak az elébb, 8599 1, VIII | mindinkább vaduló tájékok mélységébe: oly helyeken keresztül, 8600 6, VI | mindezekben.~ ~„Jövök, jövök”.~ ~A mén repült; hegyek, völgyek, 8601 4, I | hitelezők figyelme s a napi mende monda más tárgyat keresett 8602 6, II | maradva.~ ~- Don Aquiles de Mendoza.~ ~- Ah, a derék férfiu, 8603 8, III | tolulni, lassan, andalogva mene az erdőbe vissza, valami 8604 8, II | köröskörűl. Látta, hogy nincs menekülés. Letekinte az alatta mélyedő 8605 6, III | koczkáztatá, mi további menekülését gátolta volna meg; azonkivül 8606 8, II | kitárt karjai elzártak minden menekülést az üldözött elől. Reszketni 8607 5, V | s a berakott ajtókon nem menekülhettek ki. Eleinte emeletről emeletre, 8608 8, II | A vadász már közelgett a menekülni nem tudó vadja felé. Ez 8609 3, II | szüntelen közelebb értek a menekülőhöz, s már nem lövöldöztek rá, 8610 3, II | hajtotta a csónakot, mely a menekülőt üldözé, ki ereje végfogyatékával 8611 5, V | látta az ablakból, mint menekűl meg, csodálatos úton, kezei 8612 1, VIII | vannak a bivalyok és egész ménesek vadlovakból, majd fogjunk 8613 6, I | kivilágitott nagy város, a diszelgő menetek, a hullámzó tömegek, az 8614 8, III | kedvet sem mutatna a tovább menetelre. A leány tova ment, nem 8615 4, VI | látni lehete a hosszú fekete menetet, elől, hátúl fegyveres katonaság, 8616 6, III | A fogoly utána nézett a menetnek, a mig rostélyától láthatá; 8617 8, II | berek, mi annyiszor volt menhelye, lőn ez egyszer árulójává, 8618 7 | kunyhóban egyebet száraz menhelynél, s térdem az ajtónak feszitve, 8619 3, V | kapunál lepattant tajtékzó ménje hátáról; ez beszaladt az 8620 1, VIII | enyim azt felelte, hogy csak menjek egyenesen, Jancsinak azt 8621 1, VII | köröskörül, hogy a bölények rá ne menjenek; néha egész éjjel vadászni 8622 1, VIII | fellármaztam őket, hogy menjünk tovább.~ ~Jancsi mindnyájunk 8623 6, III | ásitott, mintha fekünni menne s ezzel támasztana zörejt.~ ~ 8624 1, VIII | volna a Noé bárkája, bele mennék-e lakni! már akkor csak inkább 8625 6, VI | volna gondolni.~ ~A zápor és mennydörgés elvonulta után nem tisztult 8626 7 | hallgattam a hegyektől visszavert mennydörgést s a szakadó zápor süvöltését, 8627 7 | rám, mint a fejem fölött mennydörgő vihar. Örömest szöktem volna, 8628 8, II | s száz ölnyi mélységbe mennydörögve rohan alá, fehér köddé, 8629 7, XII | sem volt az övé. Kereste a mennyet, kereste a poklot, de nem 8630 6, III | Az alcoven fenekén egy mennyezetes ágy volt, melynek virágos 8631 6, IV | tréfás büszkeséggel.~ ~- Mennykő fiú az, bizonyitá a democrata. 8632 7, XII | fel az égre, mely egykor mennykövekkel sújtolá. - Aztán kihűlt, 8633 1, V | tengeren voltunk.~ ~Öcsém a mennyország szép dolog, a tenger is 8634 7, IV | paradicsom a szivben van, nem a mennyországban. Kiűztél e paradicsomból, 8635 1, IV | ég alá, kiknek hijába ád mennyországot egy új világ, lelkeik mindig 8636 4, VI | dobszót, mely a halálra menők indulóját verte, s a villám 8637 7, X | azért kiáltozák, hogy a jövő menőket alamizsnavetésre boszantsák. 8638 1, XII | földi üdve.~ ~Ejh! De mit mentegetem én szivem gyöngeségét! mit 8639 4, V | folyamodom én szőrszálhasogató mentegetésekhez, midőn büszkén kellene a 8640 1, V | kibuktam a födözetre. A szél menten lekapta a sipkámat s elvitte 8641 4, V | vivé őt székéhez: - „miért mentett meg ön először a haláltól? 8642 1, V | fenekére: végre láttam, hogy a mentő csónakokat kezdik leoldozgatni 8643 4, V | halált.~ ~- Van önnek mit mentségére felhozni? kérdé az elnök 8644 5, IV | kezéből, s mintha siket volna menyasszonya rimánkodásira, élettelen 8645 5, IV | paraszt vőlegényekben, ámbár menyasszonyaiknak is szabad volt poharaikból 8646 5, IV | majd az aranyokra, majd menyasszonyára nézett, mintha összehasonlitásokat 8647 1, XI | még nagyobb feje volt. A menyasszonyi hozomány a nyakába volt 8648 5, V | nem volt részeg többé.~ ~- Menyasszonyod az ablakon kiugrott, s apjával 8649 5, IV | közelebb húzták székeiket a menyasszonyokhoz s vigabban kezdtek velök 8650 5, IV | testvérei a szerencsétlen menyasszonyoknak; azok elborzadva látták, 8651 4, IV | dicsőültnek látszék, mint egy menyből leszállt angyalé.~ ~- Uraim.... 8652 4, VI | vesztőhely felé, oly vihar, oly menydörgés támadt egyszerre, mintha 8653 1, V | kifejezésivel.~ ~Egy fiatal menyecske volt az, ki férjestől Amerikába 8654 5, III | kastélyomban minden kész a menyegzői mulatsághoz, lesz étel ital 8655 6, V | Már most üssön belétek a menykő.~ ~A házaspár megköszönte 8656 3, III | Elátkozá magát és az isten menykövét, mely őt agyonüsse, ha valaha 8657 8, III | ezüst leveleivel, itt ott mered csak elő az embermagos bozótbúl 8658 8, II | örök lombjaikat. A sziklák meredeken, magosan emelkednek föl 8659 1, VIII | Legvégre akadtunk egy olyan meredekre, melyen a lovainkat csak 8660 3, V | Tóváry Dániel?” mormogá meredezve.~ ~,Csak egy kétségbe esett 8661 3, II | mint bolyhos bibircsók merednek elő; tetején egy düledezett 8662 8, II | képezve szökésével az alatta meredő csúcsok felett a hullámzó 8663 4, VI | ismertek mind, és szoborrá meredve bámultak rá az alakra, ki 8664 6, I | Kipusztitalak innen néma méregkeverő; nem fogsz itt e kedves, 8665 7, IX | virágnak? S ki ne ismerné meg a méregnövényen azt a baljóslatú sötét tekintetet? 8666 2, III | belopózik? Egy cseppet e méregszenvedélyből a legtisztább női szivbe, 8667 6, II | hogy egymás karjába füződve merengett a lelkesült hölgy arczán.~ ~ 8668 6, II | közepén. Nagy sötétkék szemei merengő nyugalommal néztek fölfelé, 8669 7 | csillagképeivel, mélázva, merengve, a mint végig dültem a gyopárfödte 8670 5, IV | lehettek ottan.~ ~- S hogy merészelsz parancsom ellen ide jőni 8671 5, V | apjával és násznépével el merészelt menni udvaromból. Eredj 8672 4, III | bűntetni azért, hogy erősebbek merészeltek lenni a többieknél.~ ~Az 8673 1, VI | bajoskodjék.~ ~Nagy szemeket mereszték. Még ezt sem hallottam többet, 8674 8, VI | lélek.... hebegé az úrhölgy, merevül nézve a szivét reszkettető 8675 7, XII | tenger hirtelen fenékig jéggé merevült.~ ~Fehér, sápadt lett a 8676 3, IV | fatövében elszenderült, mérföldeket járt be a kőszivű seressan, 8677 6, V | irtózatos roppanás, mely mérföldekre megrendité az álló földet, 8678 5, V | szavai a viziszony titkos mérgeként hatották át a csendes emberek 8679 1, X | fölötted ragyog!~ ~A seb el van mérgesedve, melyet hazulról hoztam. 8680 5, II | voltak, azután meg akarta mérgezni magát, bevett valami bolondságot, 8681 2, III | valami után vágyik s nem meri megmondani; bizonyosan attól 8682 7, VII | bűnhödése.~ ~S ti a sorsot meritek káromolni? Tudtok emlékezni 8683 6, III | kétségbeesve. Félre onnan. Senki se merje bántani. Bocsássátok szabadon. 8684 5, II | parancsolva, hogy onnan elő ne merjen jönni.~ ~A szegény semmivé 8685 1, IV | otthon feledett, és nem merjük magunknak megvallani, hogy 8686 4, II | számadási könyvek, miknek mérlegét önkezűleg fejezte be, világosan 8687 4, IV | szekrény aranynyal lepjen meg. Merném hihetlennek is nevezni ez 8688 8, VII | nyugodt tekintetet feszitve merően a leány arczára, mely az 8689 7, XII | találkozása, kik holt szemeikkel merőn bámultak rá és nem szóliták 8690 2, V | közelíteni, mert átkait nem merte meghallani. Ki ez átok közől 8691 5, I | vakmerők, kik még elsőbbséget mertek találni e mulatságokban 8692 5, I | Potemkin herczegnőé mellé merték helyezni pompa és pazarlás 8693 7, IV | kinokért, miket fejemre mértél? Egy perczet adj vissza, 8694 3, II | tartományokban csak három mértföldnyire van a határ széltől. Jelenleg 8695 2, I | fektette a hajót, hogy el ne merülhessen; a párkány korlátjáról tépett 8696 2, III | újjaival szőke fürteibe merülve, az újjak legszebbikén Tamás 8697 2, II | térdein hallgatá tündér meséit, később apja nevét is le 8698 2, V | vak.~ ~- Különös - monda meséje végén a hajós - a bomlott 8699 2, V | burkoltan hallgatá a hajós meséjét a vak.~ ~- Különös - monda 8700 8, I | mig társai koczkáznak, mesélnek és kaczagnak, az erkélyen 8701 2, V | zöld madár ült, ki éles, messzecsengő hangon szüntelen e nevet 8702 3, III | királynéja a legelső köröknek messzeföldön és igen jó lyány; csupa 8703 6, I | tűzkarika szemei rémlenek a messzeségbe.~ ~A pompás kőhid oszlopairól 8704 3, IV | mogorva nyájassággal kiálta rá messzirül: „no hát ne tréfálj, ha 8705 3, V | remekül játszott a mandalinon, mesterien himzett és tündérien tánczolt 8706 1, V | felolvasásokat. Én a kézi mesterségektől sem rettenek vissza, csinálok 8707 1, VI | czimeimet mondjam el.~ ~Mesterségem nincs, czimeim igen is vannak, 8708 1, VI | Kért, hogy állásomat, mesterségemet, vagy czimeimet mondjam 8709 7, IX | mig az ember, ez a világ mészárosa, ez a mindent evő sáska, 8710 7 | benn az erdők között néhány mészkemencze. Ezeknek lakóiból állott 8711 3, V | kényszerült hittagadásaért, szép metaphisikai és philosophi okokkal támogatva, 8712 1, VIII | kertészkéssel kellett nyilást metélni, másutt lábtöréssel járó 8713 6, I | rá felrakni, a felküldött meteor elpattan a magasban, kék, 8714 6, I | Spanyolországot, a király már Mexicóba készül futni, midőn a Spanyol 8715 2, III | cseppet belőle egy pohár méz közé öntenek, s e mézet 8716 2, III | pohár méz közé öntenek, s e mézet félévig hagyják állani, 8717 7, I | szűksége van; az embert mezetlenül szüli a világra, mintha 8718 7, XII | reszketve jött elő a lélek mezitelenül, remegve, halaványan. S 8719 2, II | szeretik gyermekeik lelkét mezitelenűl hagyni; - az ártatlanság 8720 3, IV | test szagot s ellepték a mezöket. Olykor büzhödt posványokon 8721 1 | ismerős dallamok, mik a mezők virágaival együtt teremnek? 8722 6, IV | mintha a csillagok mind egy mezőre szálltak volna le pihenni.~ ~ 8723 1, X | együtt volt, az aratók a mezőről tértek vissza, s danolgaták 8724 1, VIII | loboncsos állatra, mely egy szép mezőségen mintegy kétezernyi számmal 8725 7, XI | néptömeg felett, mely ellepte a mezőt, és nézett és tátotta száját, - 8726 3, IV | árva zokogva monda el egy miatyánkot síránk reszkető hangon, 8727 5, V | a vér többet kér. Vagy a mienket, vagy a többiekét. Rohanjatok 8728 1, X | sirhatott köny. Nincs betegség a miénkhez hasonló.~ ~Nem gyógyulunk.~ ~ 8729 6, IV | Csak azért kérdezem, hogy miféle ember lehet az, a kinek 8730 1, VII | pillantok meg, azt ugy üdvözlöm, miként rokonomat, s ha e tarka 8731 6, II | néma főhajtás követett, miközben a gróf mómusi arczkifejezéssel 8732 4, II | szükölködés napjai azok, a mikre figyelmeztetik általa? s 8733 4, I | mindenki tudta, hogy neki milliói vannak vesztenivalók a hanyathomlok 8734 1, VIII | kigyók és sajgató halak millióitól; egy tehenem beledült a 8735 1, II | parancsolat, s majd ha egy pár millióm lesz, akkor leereszkedem 8736 5, I | valami élemedett öreg úr a milliomosok sorából belebolondúlt valamelyikébe 8737 6, III | bejött hozzá; észrevevé millyen sápadt.~ ~- Tán beteg? kérdezé 8738 1, VIII | ernyős, sátoros ereszszel, a milyeneket sokszor láttam lefestve; 8739 6, II | önfeledő táncz között. A mimosa bosquetek megett, mik a 8740 1, VIII | annál egy száraz malom, a min a málét megőröljük, vagy 8741 8, IV | látott meg, megismerte benne minapi üldözőjét, ki elől a nyilt 8742 3, IV | előttük Brieder város nyulánk minaretjeivel és kúptetejű ószerű török 8743 6, II | félretekintve, comicus vértagadási minával. S azzal tetőtűl talpig 8744 1, VIII | kellő közepében.~ ~Öcsém, mindaz, a mit Robinsonról regélnek, 8745 1, VII | teljesitve, elvből szoktat engem mindazokhoz; a műtét sikerül: a mint 8746 1, V | neked irok, miszerint tudasd mindazokkal, a kik utánam akarnak vándorolni, 8747 7 | emlékekhez hiven csatolva van: míndazon ragyogó ifju gondolat, miknek 8748 4, IV | volna magára, melyeknek mindegyike halálos, de elfeledtek arra 8749 6, I | eltávoztak a szomorú szomszédok, mindegyikért eljöttek az örülő barátok, 8750 4, V | esküvel állitá, hogy ön mindenben ártatlan s az ő vétkéről 8751 3, III | előtt mily boldog vala, mindene volt; testvére, ki büszkesége 8752 4, V | ő tanácsolt és segitett mindenekben.... Tán ideje lenne már 8753 7, I | Az volnál ha annak, ki mindeneket üldöz, király volna a neve!~ ~ 8754 8, I | valahogy hálóval elfogni, mindenesetre emancipálni kellene a medvék 8755 4, IV | haláláról sokáig és sok mindenfélét beszéltek, a sok monda közől 8756 8, V | csodálkozás hangjai szólalnak meg mindenfelől.~ ~- Hogy a leány nem tért 8757 1, VIII | citoyen Kurcz országa?~ ~Mindenikünk találkozott egy bakterral. 8758 6, II | pillanat alatt felkeserűlt mindenkiben a politicai pártszenvedély. 8759 4, II | vegye magához, elégitsen ki mindenkit, a ki követeléssel áll elő.~ ~- 8760 4, III | lesz ön, hanem üldöztetve mindenkitől, mikor e büszke lélek meg 8761 3, IV | meghivónak, szivem és kezem mindenkor készen állanak szolgálatodra, 8762 8, V | gazdag hajfürtei. De a mi mindennél megragadóbb volt, az a szenvedélyteljes 8763 3, IV | épület közötti tér tele van mindennemű szarvasmarhák, juhok, tevék 8764 3, I | annak a köz áldásnak, mely mindenre egyiránt kiömlik s én érzem, 8765 1, V | jól el lettem volna látva. Mindenről gondoskodtam Hamburgban, 8766 8, II | mint végig tekint a dicső mindenségen, s szemeivel végre a napba 8767 7 | volna az ég felé a szép mindenséget, hogy a nap ne süsse fejét.~ ~ 8768 3, IV | török mecsetjeivel, mik mindenünnét sűrű kertekkel voltak körülvéve; 8769 5, III | fenséggel néznek le rájuk mindenűnnen? nem félnek tőle, hogy az 8770 1, III | folyamot szabályoztatám.~ ~Ámde mindezek oly anyagi érdekű dolgok, 8771 6, VI | napfényes gondolatjait látta mindezekben.~ ~„Jövök, jövök”.~ ~A mén 8772 1 | önérzettől, ha a jövőre nézesz? s mindezeket magaddal fogod-e vihetni? 8773 6, VI | büntetést, s a mi több volt mindezeknél: a te távollétedet. De most 8774 5, III | semmi gondjuk sem volt nekik mindezekre: a vidám, jókedvű urak csupán 8775 1, V | enyém legyen.~ ~Azonban mindezen mulatozáson keresztül hallatszott 8776 1 | megtartani a régi szivet mindhalálig!~ ~. ~ ~Egy képet rajzolok 8777 6, III | unalomból. Felét azonban mindíg kötélnek fonta fel. A kötél 8778 2, I | leszakadó pózna egy csapással mindkettejöknek egy halált adott. A nő feje 8779 1, VI | fizet, a másik dolgozik, de mindketten egyenlő rangban állnak.~ ~ 8780 2, IV | asszony meghalni, midőn halála mindkettőjökre nézve oly jótétemény volna. 8781 5, V | megdühödjön s megmarjon mindnyájatokat, hogy veszetten forduljatok 8782 5, IV | Hahaha. Kozima meg akar mindnyájunkat gyilkolni. Jó éjszakát Kozima. 8783 5, III | társaságot, melynek körében minduntalan válogatott bohóságokon törték 8784 1, IV | kedvező ajánlatot tett neki, minélfogva egész kényelemmel élhetett 8785 1, V | fürödtem, mint most, sem mineralwassert akkora quantumban nem ittam, 8786 6, II | ugyanazon férfi arczképe miniatur festésben, ott is fekete 8787 8, III | neki ismeretlen szavakat, minőkkel az állatok beszélnek egymás 8788 8, VI | vadállatok asszonyom, mint a minőknek őket az emberek rágalmazzák.~ ~- 8789 6, III | akkora nyilás volt látható, minőn egy ember keresztűl bújhat.~ ~- 8790 1, XI | különbféle betegségek, a minőnek ti csak neveit hallátok: 8791 4, III | legirtózatosabb nemével, a minőre ön soha nem is gondolt, 8792 4, II | teremtve, vonásról vonásra hű mintanyomata jellemének, - nyilt tiszta 8793 3, II | lógott le arczába, melyet a mirigy-görcsök éktelenül kivettek alakjából; 8794 3, III | fa árnyékában; járhatsz a mirigytől kipusztult falvak utczáin, 8795 7, XIII | vigalom!...~ ~ ~Ezek voltak a misantrop utólsó sorai. Könyvnélkül 8796 4, V | Armin, ugyanazon név, mely mister Tonners levelében csak kezdő 8797 4, VI | hangon M. Duval. Ezen úr itt miszter - Tonners.~ ~- Meglehet, 8798 1 | Vándoroljatok ki... -~ ~Ha a sziv mitsem érez, midőn e szóra gondol, - 8799 1, VII | tisztogatom, a veteményeskertet mivelem, fejem a teheneket, öltönyöket 8800 1, III | gazdag rézbányát, melynek miveléséhez rögtön hozzá is fogtam, 8801 1, VIII | végre bevették magukat egy mocsárba, a hova nem követhettük 8802 2, I | ázva, rettegve, erdők, mocsárok közt bújdokolva s örül, 8803 1, VIII | hol a szüz természet olyan mocsárokat nyomott az utunkba, mikben 8804 1, III | balitélettel, legfeljebb mocsárokkal és szúnyogokkal: itt teremteni 8805 1, XI | melytől nehány nap alatt mocsárrá apadtak a vizáradások, myriadjait 8806 1, XI | amugy szegedi gulyások módjára egyet lóditottam rajta, 8807 4, III | vannak jó barátai, kiknek módjukban volna kegyed sorsát jobbra 8808 1, VIII | adta volna.~ ~Igy legalább módomban van szántani, vethetni; 8809 4, IV | közvádló által használt modor tevé azt önre nézve ijedelmessé, 8810 4, V | az életet, én találok rá módot önnel megoszthatni a halált 8811 8, III | alak után, a szél elmarad mögötte, olykor hosszas füttyentése 8812 3, II | Ki él még itt?” hangzik mogorván az ajtón kivül, melynek 8813 8, II | látszanak, vagy a hol a moha fogamzott meg, a hasadékokban 8814 8, VII | lakásaik felé soha... A puha mohart, az éneklő madarat, a vad 8815 1, VIII | voltak róva, s közei kitömve mohával. Lerajzolni sokat ér, de 8816 1, III | egyik rakhelye a szomszéd Mohawk fejedelemnek K a m e h a 8817 8, I | láttam. Szőre nem volt oly molyette, gubanczos, mint más medvéké 8818 6, II | követett, miközben a gróf mómusi arczkifejezéssel igen észrevehetőleg 8819 4, I | szólt Taillard, karját Monceé alá öltve, itt úgy sincs 8820 4, IV | ment, s hogy azon ember Moncenénak egy szekrény aranyat külde 8821 4, IV | Voltak, kik sajnálták Moncenét, de Arnouldot mindenki előre 8822 2, I | illyenkor egész történeteket mondana neki azon elhagyott helyekről;..... 8823 2, V | össze.~ ~- Jól járt szegény; mondának a körülállók.~ ~A nap épen 8824 4, IV | másnap bukását ki kelle mondania; ő sajátkezűleg készité 8825 5, III | is megúnja a sokat; ezt a mondást ugyan nem a magunk forma 8826 6, IV | többiek mellé.~ ~- Ah, mit mondasz? szólt emez, a tréfából 8827 6, II | egy-két elmés és ragyogó mondatban felköszönte mindent, a mi 8828 1, IV | forditsd le semmi nyelvre e mondatot, csak magyarul van annak 8829 5, I | jövedelemforrásnak fognak nevezni s azt mondhatják, hogy ez az eljárás nagyon 8830 2, I | nem ébred föl rá, hanem mondhatlan különös énekkel álmodik 8831 6, III | Diego előtt, Serenára egy mondhatlanul sértő vigyorgást vetett, 8832 7 | állott környezetem; nem mondhatnám, mintha valami nagy conversatiom 8833 5, II | találnak csóválni, csak annyit mondhatok rá: Valahány ház, annyi 8834 5, III | is volt; ellene senki nem mondhatott semmi roszat, még az irigység 8835 3, IV | ki magát akasztotta fel, mondj egyet, majd én utánad mondom; 8836 4, IV | meggyilkolni készűl, nem azt mondják-e, hogy az öngyilkos halála 8837 1, XII | ítéletével nem törődöm; mondjanak rólam a mit akarnak, de 8838 5, III | dolga lesz már Malikának! mondogatják a nyoszolyó asszonyok; az 8839 1, III | és azon kukoriczaföldet monopolizáló rabszellemű népek között, 8840 6, III | elhagyta a kapus páholyt. A két monstrum alunni ment. Künn az utczán 8841 1, V | férfi, asszony, gyermek és mopszli egymás mellett, hátán, ölében, 8842 1, V | philosophiából praelegálni, vagy mopszlikat aufvartolásra tanitani; 8843 6, I | Nagysokára elcsendesült az utczák moraja. Azt hivé: hogy most már 8844 8, VI | fölemelte fejét, tompa fenyegető mordulással szólva bele az emberi beszédbe.~ ~ 8845 6, VI | hallani a közelgő zivatar morduló fenyegetődzését. A sötét, 8846 2, I | forró délutánokon a fata morgana tündér-játéka a vizek fölött, 8847 1, VIII | fölugrott helyéből s gyanus morgással lehajolt első lábaival a 8848 8, III | futással, s futása közben morogva, duzzogva, bömbölve, - és 8849 7, XIII | fölszedik a rajt feledt morzsákat, s kik porrá omlának, azoknak 8850 3, II | kelméi lúgban és borszeszben mosattak ki; még az erszényben hordott 8851 3, III | uri hölgynél s tányérokat mosogatott s fejér ruhákat mangorolt 8852 1, VII | öltönyöket varrok, fehérneműt mosok, azt magam kimángorlom, 8853 2, III | nejét, elveszni látta arcza mosolyát, s addig hizelge neki mig 8854 4, I | szánt ember sarkasticus mosolyával várta Taillard okoskodásait. 8855 2, III | őszfürtös homlokot, s szemeibe mosolyga nyájosan.~ ~Rynn majdnem 8856 2, III | öregnek nejének visszaidézett mosolygása. -~ ~Azonban az elkényeztetett 8857 2, V | komorság fogott el, elveszté mosolygását, álmatlan, csüggeteg lett, 8858 2, II | visszásan ütött ki rajta; mosolygásától éppen elfutott ki hozzá 8859 6, II | helyére, jóval izgatottabb, mosolygóbb arczczal, mint azelőtt.~ ~ 8860 8, II | szelidebb tekintet, hasonlatos a mosolyhoz vagy a hála kifejezésihez, 8861 1, XII | változás, ajkai, szemei mosolyogtak, mint egyébkor, hanem egész 8862 7, VIII | emlék. És azóta is sokszor mosom kezemet és soha le nem megy 8863 6, III | cara. (Egyik kéz a másikat mossa, s mindkettő az orczát).~ ~ 8864 6, VI | bűn vérfoltját saját vérem mosta le a csatatéren.... Ezentúl 8865 7, I | Az ember a természet mostoha gyermeke.~ ~Minden állatnak 8866 1, VIII | az a nagy tisztelet sem motiválhatta, amivel ilyen két nagy ember 8867 8, V | villogó szemeit fenyegető mozdulással hordozza végig a jelenlevőkön.~ ~- 8868 8, II | vad, ragyogó szemekkel; mozdulatai vadak, délczegek, mint leopárdé; 8869 6, I | kedvencz pókok időjósló mozdulataira figyelés foglalták el a 8870 1, VIII | formán volt alkotva, hogy mozdulatait mentül kevesebbé korlátozza, 8871 8, II | A vadász egy perczre mozdulatlanná varázsolva állott meg a 8872 6, III | nem tudott szólani, egy mozdulatnak nem volt ura. Lábai a földbe 8873 8, III | vágta a földre, s vad, bátor mozdulattal hágott fejére, s valami 8874 1, V | födözeten dolgozott, a ki még mozdulhatott, a vitorlaköteleket vagdalták 8875 1, VIII | várt késő estig, meg sem mozdulva helyéből.~ ~Már ekkor nem 8876 2, I | zászlót, sem a vitorlákat nem mozgatja a szél. A kormány ki van 8877 6, III | kapus, ravaszul alákonyitva mozgékony pulykaorrát. Minden kocsisa, 8878 7, XII | ledobnak, mindent, a mi él és mozog, azon kebeltől, mely fölnevelt, 8879 4, IV | ember volt, ki csodálatos műélvezettel szokta tekinteni a criminalis 8880 6, II | halálig kifáradt kedvencz müvészetében, s igy lehetetlen volt azt 8881 6, II | nagyobb hatást még nem aratott müvészeténél fogva, a dicsőség és fáradság 8882 5, I | ne veszhessenek.~ ~Ilyen mugikja volt tizezer darab a többször 8883 5, I | a hogy neki tetszik. A mugiknak ha van esze a kereskedéshez, 8884 2, II | fogadott apját is fölül mulá. -~ ~És minő szép volt. 8885 8, V | úgymond, a leány itt marad.... Mulassatok czimborák.... Én roszul 8886 6, II | vállára tevé: „Ön roszul mulat? önnek nincs kivel vitatkozni?”~ ~ 8887 7, X | tudtam imádkozni benne. Mulatni, kaczagni, az ördögnek áldozni 8888 1, V | legyen.~ ~Azonban mindezen mulatozáson keresztül hallatszott az 8889 6, II | a szomszédteremek zajos mulatsága, a vigadók halkan, ihletten 8890 6, II | teremről teremre járt, vendégei mulatságát fűszerezve, gazdagitva, 8891 6, II | látszott részt venni semmi mulatságban, egészen félrevonult.~ ~ 8892 5, III | minden kész a menyegzői mulatsághoz, lesz étel ital és zene. 8893 5, IV | mellett s az a legjobb része a mulatságnak, hogy egy egy ivó majd előbb 8894 5, III | mind nagyon elkoptatott mulatságok voltak már az ifju Oroszország 8895 5, I | elsőbbséget mertek találni e mulatságokban a több főuri vigalmak fölött; 8896 5, III | Csarekoff, hogy a falusi mulatságokkal jobban fogja azokat pótolni 8897 1, VI | keresztben, hanem hosszában.~ ~Mulatságom java azonban még csak ezután 8898 6, II | kezdete, melyet egy még mulatságosabb néma főhajtás követett, 8899 7, I | élete egy buborék élete, mulattasson?...~ ~Minek hordod oly fennen 8900 8, VI | beszélnének hozzá, akarnák mulattatni, leülne a földre, vagy az 8901 1, VIII | a tömkelegből, folyvást mulattatva szemünk közé mosolygó vampyrok, 8902 1, V | akadt bolondra: én reám; nem mulik el nap, hogy valamimet neki 8903 3, I | hir, a csillagok el fognak múlni, miért volna csak a fájdalom 8904 8, II | rózsaszinűen jelen meg a múló éjszakában, a fekete-kék 8905 4, V | V.~ ~Két hónap múlt el az esemény után, midőn 8906 4, III | irtózatos napok, mik közt a multak emléke még pihenésnek nevezhető, 8907 1 | szivedbe büszkeség, ha a multakra gondolsz s nem dagad-e önérzettől, 8908 5, II | elképzelni.~ ~Később, néhány év multával, midőn a gróf egyszer falui 8909 4, IV | hogy egy nő, kinek egész multjában egy foltot nem találni, 8910 4, V | büszkén kellene a vádlott multjára hivatkoznom, s azt kérdem: 8911 1, VIII | orra, mint egy tülök.~ ~A multkor kiküldtem a partra halászni, 8912 3, III | gyalázata és keserű emlékei a multnak, minek neve tapasztalás; 8913 7, XII | eltemette a homok, maguk a mumiák is elrohadtak. Nem lehetett 8914 2, I | mozdulatlan! Az aeqatori égető nap mumiákká száraztá őket.~ ~A fennálló 8915 3, V | kikért a boldogtalan fogoly Munkács földalatti börtönében élte 8916 3 | A MUNKÁCSI RAB.~ ~ 8917 8, VI | letette a földre, hogy munkájában ne akadályozza, s midőn 8918 4, III | Angelika, mig kezei napi munkáján dolgoztak, lelkével szerte 8919 6, III | sem volt látható éjjeli munkájának.~ ~Az egymásután kiszedett 8920 1, VII | Atyám maga is a legkeményebb munkákat teljesitve, elvből szoktat 8921 1, IV | jóllétet látunk köröskörül. A munkás boldogul, a szegény ápoltatik, 8922 4, III | maradt, ki valahányszor munkaterhes idejéből egy üres órát elszakaszthatott, 8923 3, III | igen jó barátja volt a vén Murányinak, s igy könnyen kimagyarázható, 8924 1, XI | egész paradicsomtól, minden muskitóival és csörgőkigyóival egyben.~ ~ 8925 1, VIII | kellett, nem is szólva a musquitokról, melyeknek sokaságát nem 8926 6, II | S azzal tetőtűl talpig mustrálva megköszöntőjét. Te volnál 8927 3, V | más státusnak s ez csak musulman lehet.~ ~Ekkor a leányhoz 8928 3, V | sürgeté mohón a feleletet.~ ~,Musulmánná kell lennem.’~ ~„Csak az? 8929 6, VI | irat, - mely téged illet. - Mutasd fel mindkettőt a világnak, - 8930 4, II | önkezűleg fejezte be, világosan mutatják a legutóbbi börzeesemények 8931 4, IV | iránt oly kevés részvét mutatkozott, de a közönség a szép nőben 8932 8, III | mintha semmi kedvet sem mutatna a tovább menetelre. A leány 8933 2, III | háborodott phantasticus álmai mutatnak elő.... Ki még nem ismeri 8934 4, II | Ollyan arcz, melynek csak mutatnia kelle magát, csak szemeivel 8935 4, V | most az egyszer tán nem mutattam önnek halálfőt, hogy igy 8936 2, III | sötétet.~ ~A madár ujjabb mutatványokhoz kezde. Ugy tett, mint mikor 8937 4, III | fájdalmaimat nem hordom mutogatásul; beszélhet ön velem bármiről, 8938 3, III | csupa szendeség, elmés és művelt, remekül tudott zongorázni, 8939 1, III | fáradságokkal jár. Én e művet csak nem rég végezém be. 8940 6, IV | hogy megszerzed a fülét a muzeum számára, hogy legalább legyen 8941 6, V | A fülét odaigértem már a Muzeumnak; hát csak iparkodjék velem 8942 1, XI | mocsárrá apadtak a vizáradások, myriadjait hozva elő a mérges kigyóknak, 8943 4, II | zavarodottan állt meg a mysteriosus szekrény s annak kaballistikus 8944 3, IV | átgázolniok, mik tele voltak nadályokkal és vizi kigyókkal; ezeken 8945 1, VIII | ilyen pavillonokat épiteni nádból vagy kukoriczaszárból. Az 8946 1, XI | eget, mig a háztető egyes nádkévéi ezer lépésnyire repülnek 8947 1, VIII | valóságos czukornád-e?~ ~Nádnak elég nád, hanem czukornak 8948 8, VI | A gyermek édes anyja és nagyanyja laktak ott egyedül. Az öreg 8949 6, III | kérdésben forog. Asszonyunk nagyapjának három külön fiától három 8950 1, VIII | lenni, kiknek szivességéből nagyhamar összetákoltam valami ólat, 8951 5, I | Szentpétervárott, vagy a legtiszteltebb nagykereskedőt egy órában megszólitja az 8952 7, XI | s odább állt velök, mily nagylelküség!~ ~- ~ ~Pompás temetést 8953 1, XI | megfutni minden baj elől s nagylelküséget csinálni az önzésből, s 8954 3, V | magairánti félelem tulságosan nagylelkűvé tette; megölelte a kétségbe 8955 1, V | szőrü neufundlandi kutya ült nagyméltóságosan, oda mentem hozzá conversálni 8956 6, II | ma önmagát. Szólt Serena nagynénjéhez oly hangon, melyet szabad 8957 7, XI | látmányban.~ ~S a látvány mindig nagyobbszerű kezde lenni. Tornyok gyuladtak 8958 7, XIII | a büszkeség arcza! Mily nagyra lehettek zsellérhatalmukkal 8959 3, V | elkárhozom. Lásd - atyád nagyravágyó, én koldús vagyok. A helytartó 8960 6, III | hajtá.~ ~- Ismered vétkem nagyságát, lehetetlen hogy szeress. 8961 6, V | ilyenkor volt szerencsém kapni nagyságától”.~ ~- Háládatlan rhinoceros! 8962 2, III | papagáj. Mondják: hogy mesés nagyságú pénzáldozatába kerűlt ezúttal 8963 6, I | nyugtalanul járta végig tömlöczét. Nagysokára elcsendesült az utczák moraja. 8964 5, III | Szakácsok, kocsisok s más egyéb nagyurak fognak beszélgetni vele, 8965 1, VIII | nagy szellem most épen egy nagyvilágnyelven dolgozik, melyen minden 8966 1, I | téve bennük, hogy R.-G.-nak nyalka és neki igen jól 8967 7, I | Kellettél ide, hogy a náladnál kisebb férgeket eltaposd 8968 1, VI | támadnak a földből, mint nálatok a vakandturás, a pompás 8969 1, IV | hogy túl a tengereken élnek náluk szerencsétlenebbek, kik 8970 4, I | arczczal és álnév alatt a nantesi vagy bayonnei postával elutazik, 8971 8, VI | leülve a székre, melyhez napa támaszkodott, egy szerencsétlen 8972 8, II | mindenségen, s szemeivel végre a napba néz bele, el nem vakulva 8973 6, I | fogsz itt e kedves, eleven, napban repkedő, aranyszemű állatkákra 8974 3, IV | gyöngéden simogatta a vezető napbarnitotta arczát s izzadt haját félre 8975 3, IV | hosszú nap utaztak együtt napfényben és zivatarban, hegyeken 8976 6, VI | vágtató lovag csak saját lelke napfényes gondolatjait látta mindezekben.~ ~„ 8977 1, III | tenyészik az indigo s a napfényesebb helyeken igen sikeres kisérleteket 8978 1 | borús idő felé s csak a napfényt keresi, az boldog ember 8979 2, II | járt, négyszer öltözött napjában és kezdett örülni a világnak.~ ~ 8980 5, III | czár számon kéri eltöltött napjaikat, elmondhassák: „Istenesen 8981 3, III | remény és szeretet; születése napjára himezte a kendőt számára 8982 6, II | gondolatot, melylyel legvígabb napját befejezte:~ ~„Ma is boldogtalan 8983 7, XII | kigyó levágott farka, mely naplementig életben marad.~ ~Majd mintha 8984 6, II | sorral feljegyezte abba. A naplóhoz egy másik kis feketén szegélyzett 8985 1, VIII | uj fölfedezést rögtön uti naplójába igtatta, egész országa népével 8986 6, II | Azután leült éji lámpájához, naplóját elővevé, s a mult nap eseményeit 8987 1, I | ábrándozva egy képet kezdtem el naplómba rajzolni. Egykori lakunkat 8988 7, II | napvilágot. - A föld rabja a napnak. A nap az Altairnak, ez 8989 7 | Számtalan emberrel jövök naponként össze, egyik barátomnak, 8990 1, VI | délelőtt elvégezte egész napravaló munkáját; s felszólitott, 8991 6, III | ismeretlen hölgy, ki börtönömben naprúl napra gondoskodtál rólam. -~ ~ 8992 1, VIII | seprüket csinálnak belőle.~ ~Ez napságtól fogva nem megyek a citoyenhez 8993 3, I | bekeríthet! Csak egyetlen napsugár járna le hozzám keskeny 8994 8, VII | Örülhetett volna tovább is a napsugárnak ott, lehetett volna nyugalmas 8995 7 | tetején ragyogni az alkonyati napsugárt, mely e lak belsejét is 8996 1, VIII | tenni, kapsz embert is, aki napszámban dolgozik, de otthon a viczispán 8997 3, I | ur isten!?~ ~Van-e még napvilág oda künn?~ ~Piroslik-e még 8998 2, II | hatalmasabb érzelem hajnalodó napvilágától..... s megijedt ez eszmétől. -~ ~ 8999 7, II | tömeg el elfogja előle a napvilágot. - A föld rabja a napnak. 9000 4, IV | bemutatott büntény furfangos napvilágra hozatalából, azon élethalálra 9001 3, II | pillanatban csak az egyik naszád tört a túlpart felé, félig 9002 3, II | evezett előlök a lélekvesztő naszádon. Az Unna házmagas hullámokat 9003 3, II | felkapta gerinczére a két naszádot s azokat egymáshoz vágva, 9004 1, XI | hát én mit adok viszont nászajándékul leányaért.~ ~Elvezettem 9005 5, III | minden háborúság ellen; a násznagyok és nyoszolyóasszonyok búzát 9006 5, IV | semmit.~ ~Alant az udvaron a násznép dalolt torkaszakadtából, 9007 5, IV | akkor is ott vigadtak a násznépek, apák, anyák, testvérei 9008 5, V | ablakon kiugrott, s apjával és násznépével el merészelt menni udvaromból. 9009 5, IV | leereszkedő nyájassággal inte a násznépnek, hogy foglaljon helyet a 9010 1, XI | históriai szentséghez, s míg a nedv ajkainkat érinté, könyeink 9011 6, II | pillanatot vetett az aranyló nedvben felfutó gyöngyökre, mik 9012 3, I | térdeimmel és arczommal a nedves földre borúlva ismerem meg, 9013 6, III | vagyonát, s csak az ősi negyedből maradjon kegyosztaléka, 9014 1, VI | harmadikban, negyedik a negyedikben.~ ~Ugy volt, a szobák mind 9015 1, VI | balra, a mi alkalmat adott a negyediknek és ötödiknek igen ügyesen 9016 3, II | ütött ki; - az nap meghaltak négyen, következő nap meghalt az 9017 2, II | viselt, zörgő hintóban járt, négyszer öltözött napjában és kezdett 9018 3, IV | tágas de szennyes földszinti négyszög épület, hol a külföldi kereskedők 9019 3, II | legveszélyesebb időben, negyven napot.~ ~Veszélyes idők 9020 1, XI | csatornái negyvennap és negyvenéjjel oly mértékben, hogy az orrát 9021 1, XI | voltak az égnek csatornái negyvennap és negyvenéjjel oly mértékben, 9022 5, I | Ez azt jelenti, hogy negyvennyolcz millió embernek nincsen 9023 7 | emlékemben maradt, megpróbálok néhányat közülök curiosum gyanánt 9024 3, III | ott feküdjék az szivén, nehezebben, mintha az egész emberiség 9025 3, II | velök. Vér foly mindenütt, nehezen birja magát e küzdésben 9026 4, V | arczán némi jeleit a hideg neheztelésnek észrevenni.~ ~Duval ur engedelmet 9027 4, IV | külde a kérdéses pénzzel nejéhez? mit tán hitelezői elől 9028 8, VI | szembeszökőleg mindent, mi nejére emlékeztetné, eltávolita 9029 4, V | elfelejtették... E tárgyban Mr. T....nek rendkivűl sokkal tartozunk, 9030 6, III | udvar közepére, s azzal még nekiállt egyet rugni rajta.~ ~- Siess!