Fezejet

 1  2|           volt a háznál a Csacsina Flórián.~ ~Hogy mije ő tulajdonképpen
 2  2|   Mindenkit meg lehet csalni, csak Flórián bácsit nem: ez túljár az
 3  2|         hajtani: ehhez értett csak Flórián. Ő alkudott a kereskedőkkel,
 4  2|            volt a férj ügyvédje.~ ~Flórián nem is tartotta a nőt az
 5  3|          valami, kérj.”~ ~Csacsina Flórián földhöz csapta a báránybőr
 6  3|   kellettél ide! - förmedt Amadéra Flórián bátya, mikor Markóczy Dezső
 7  3|         régi római mondatot idézte Flórián bátya:~ ~“Ungentem pungit,
 8  3|         rohadsz meg.~ ~...Csacsina Flórián nem volt az új koreszmék
 9  4|       diadalívet meglátta Csacsina Flórián, azt mormogta magában: “
10  4|            s jövendőt”.~ ~Csacsina Flórián oldalba taszította a falusi
11  4|      vezetőjének sem hagyott békét Flórián. Annál a versszaknál, hogy “
12  4|            ünnepély után azt súgta Flórián Amadénak:~ ~- Te öcsém,
13  4|           a kastélyába visszatért, Flórián sietett őt fölkeresni.~ ~-
14  4|           jól táplált helyőrség.~ ~Flórián nagyot kacagott e szóra.~ ~-
15  4|           foglaló, dörmögé magában Flórián.)~ ~Másnap reggel aztán,
16  6|          az akasztófához!” dörmögé Flórián.)~ ~A felföldön is megindult
17  6|            Itt lett volna Csacsina Flórián; az arravaló volt; de az
18  6|               Nemsokára visszatért Flórián a válasszal a bérlőtől (
19  7|           kell szoknom.~ ~Csacsina Flórián ott állt a kastély bezárt
20 13|            közé tartozott Csacsina Flórián jószágigazgatói hivatala.
21 17|    birtokot meg bírta szabadítani. Flórián volt a törvényes dolgokban
22 17|         tiszttartói házat Csacsina Flórián nevére, busás évi díj mellett.~ ~
23 17|            Azt mind Viola végezte. Flórián tanácsolta neki, hogy a
24 17|  alattvalók: minő például Csacsina Flórián.~ ~Amadénak tetszett az
25 17|           úrnő hazaérkezve elmondá Flórián úrnak, hogy már szerződtetett
26 17|         személyében. Megnevezte.~ ~Flórián elfintorította az arcát,
27 17|         sietett bemutatni magát.~ ~Flórián feszes méltósággal fogadta:
28 17|          nem kell tartani: ő maga, Flórián, kíséri az asszonyt sétái
29 17|          nélkül. A példa hódított: Flórián meg beszerzette magának
30 17|          egymással, Viola angolul, Flórián oroszul. Az egyik mondta: “
31 17|          fel lett csapva az értéke Flórián úr előtt.~ ~- Hiszen te
32 17|          tarklizni is ott tartotta Flórián úr. Puhatolózott, ha valamit
33 17|        lehet az erdőben - helyeslé Flórián; - de csak férfikíséret
34 17|       erdőre; nagy sétákat tettek. Flórián úr, ha nyúlra akadt, azt
35 17|           s fogait csattogtatva.~ ~Flórián, amint meglátta a dühös
36 17|           Eredj! Ne légy bolond.~ ~Flórián tehát segített Amadénak
37 17|             véres pofáddal - mondá Flórián.~ ~Azzal csak rábírta magát,
38 17|     Beletelt két óra, míg Csacsina Flórián előkerült a kastélytól a
39 17|         vér az arcáról.~ ~Csacsina Flórián aztán ezt az egész kalandot
40 19|           az apja! gondolá magában Flórián.)~ ~Megerősítette a gyanúját,
41 20|           hozott ily sietve ide.~ ~Flórián úgy tett, mint aki mindezt
42 20|       vissza a haldokló apjához. A Flórián bizonyítványát odaadta Violának,
43 20|     asszony nagyon jól mulatott.~ ~Flórián pedig elkezdett Viola előtt
44 20|           többet Amadéról beszélni Flórián előtt. Azt találta kiejteni
45 20|     elérteni a kötekedő célzást.~ ~Flórián tovább űzte-fűzte a kényes
46 20|            feleséget kiszemelni.~ ~Flórián fitymáló tekintettel nézte
47 20|        előttem az előkelő világ.~ ~Flórián pénz dolgában zsugori volt;
48 20|        rendje és módja.~ ~Csacsina Flórián rosszindulatának ugyan ezek
49 20|      jószágigazgatónak a vendégét, Flórián összeráncolta a homlokát,
50 20|       Egyebet akart volna kérdezni Flórián, de Viola félretolta, hogy
51 20|          szükség volt - gúnyolódék Flórián.~ ~- Ha önnek nem fog tetszeni
52 21|            került; hanem azután?~ ~Flórián úr adott erre nézve fölvilágosítást.~ ~-
53 21|     kocsmábul hordatta az ételt.~ ~Flórián úr már korán átkocsizott
54 21| udvariassággal nyújtá segítő kezét Flórián úr - és ő is kezet csókolt
55 21|      bámulatba ejté Emíliát, mikor Flórián úr ama hivatalos kinézésű
56 21|           De hogy honnan tudja ezt Flórián, s mi jót talál benne, hogy
57 21|     homlokot meg ne csókolja, mire Flórián és az a hivatalos úr egyszerre
58 21|        özvegy; azt a hideg tárgyat Flórián úr kezébe utalva át. - Én
59 24|      ugyebár, Károly öcsém - mondá Flórián úr ezeknek a históriáknak
60 24|            mert még lefest - mondá Flórián úr.~ ~Azt úgyis megtette.
61 24|         már az asszonyok fiókjában Flórián úr mindenféle torzképe.~ ~
62 24|          Már erősen közelítenek.~ ~Flórián úr kinevette a Károlykát
63 24|         ellenállni.~ ~No már ennek Flórián úr sem tudott ellenállni.~ ~
64 24|          szélnek ereszteni, amivel Flórián urat agyonbosszanthatá.
65 25|           jószágigazgató. Csacsina Flórián fel sem jött az ebédhez.
66 25|          eleitől fogva tudta, hogy Flórián az esküdt ellensége. Ő a
67 25|            s Viola megmutatta neki Flórián levelét.~ ~- Elfutott előlem.
68 26|            Nem is titok már többé. Flórián egész estéken át elleskelődött
69 30|          feleség találkozásakor.~ ~Flórián úr vitte a nagy szót.~ ~-
70 30|              Feltűnő dolog - mondá Flórián -, hogy a megérkező családfő
71 30|      megütközött.~ ~- Ahá! - mondá Flórián. - Nem mernek szeme elejbe
72 30|      pecsétes papírost.~ ~Csacsina Flórián akart első lenni, aki fogadja.~ ~
73 32|          megölt neve?~ ~- Csacsina Flórián.~ ~Scheferik úr a két tenyerét