Fezejet

 1  2|         kötelessége eltartani. De  tulajdonságai vannak, amik
 2  2|     tiszta becsületesség.~ ~Ennyi  tulajdonságát nem volt képes
 3  4|        jobbágyok kötélnek álltak,  haszon fejében. Idén csak
 4  4|        dézsmát.~ ~- Tudom én azt.  a mi népünk.~ ~- De egyet
 5  4|               Azt jól teszed. Egy  gazdasszony sokat lendít
 6  4|           elég az “occasio bona” ( alkalom).~ ~- De van egy
 7  6|    nemzetőrséggé voltak alakítva,  fegyverekkel ellátva. Jó
 8  6|          jó fegyverekkel ellátva.  fegyver alatt értjük azt
 9  6|          vagy azt tartották, hogy  a puska gyutacs nélkül is
10  6|              Az is el fog múlni a  hírre, amit hozok.~ ~- Akkor
11  6|         az élelmezés. Hát erre is  a feleség.~ ~Következett
12  7|          a Gallia urat, személyes  barátja volt.~ ~A pénzverő
13  7|      könyvekkel összehasonlítani. , ha estig elkészülnek vele.~ ~
14  7|        derengeni.~ ~- Énnekem van  védelmem - mondá Gallia.~ ~
15  8|          Legtöbbet tehetnek itt a  altisztek, káplárok, őrmesterek,
16  8|           a kiszolgált katonákat,  felpénzadás mellett, amit
17  8|        napiparancsa maradt fenn a  öreg hadügyminiszternek,
18 17|        küldött neki), hogy a régi  barát idekerült a házhoz,
19 17|       mint a medve?)~ ~- A bizony  lesz, de én is vele megyek,
20 17|  féltékenység fölébresztésével.~ ~ szerencse, hogy az államfoglyok
21 18|       dolog várt reád, ha lehet a  uradnak az életét megmenteni.
22 18|           a bajuszát, s megfelelt  magyarul: “Jöjjön velem,
23 18|        magyarul súgta a fülembe: “ asszony, ha visszajön az
24 18|           Azután tudtam meg azt a  szokását a császárnak, hogy
25 18|           előtte esnem. Nem venné  néven. Hát aztán ő szólított
26 18|          meg elébb: Mi kívánsága,  asszony? Kérdezé szép csengő
27 18|        siettem megfelelni. Milyen , ha az ember tud már németül.
28 18|           adott át egy írást az a  ember, mire az egy vasládának
29 18|         kegyednekszólított, nem  asszonynak.)~ ~- Igenis.
30 18|                 Igenis. A szegény  uramat akarom meglátogatni,
31 18|           aki kemény szívű ember.  szerencse, hogy nem lakik
32 18| krumplilevest, a te uradnak pedig  fokhagymás rostélyost.~ ~
33 18|          látná maga előtt.~ ~A te  urad azt mondá:~ ~- Én váltig
34 18|         csak megkönyörül rajtuk a  Isten - meg a császár. A
35 18|       örültem neki, hogy egy régi  barátot láthatok, itt szokott
36 18|          lenmagolajjal, az nagyon .~ ~Az urad is ráállt. Dörömböltek
37 18|         húszan: sokra ráismertem:  pajtások voltak a háborús
38 18|         akivel én egyszerre ilyen  barátságba keveredtem; hát
39 18|    odafenn, ismerem a lépéseit. A  Veronka is arra gondolt.
40 18|          hogy ne nyugtalankodjék:  helyen vagyok, a konyhában,
41 18|        íze kedvéért; utoljára egy  kanálnyi tejfel. Ez mind
42 18|     orcámon.~ ~Még most is sírt a  Zsófi, hogy visszaemlékezett
43 19|      lépett be rajta a zárkába.~ ~ napot kívánt a foglyoknak,
44 20|       Viola előtt példálózni.~ ~-  volna talán betölteni a
45 20|           keserves hadjáratból. A  Zsófi, az a mindig vidám
46 20|            Mint énekmesternő. Nem  lesz?~ ~- De nagyonlesz.~ ~
47 20|        Nemlesz?~ ~- De nagyon  lesz.~ ~Ez még derültséget
48 20|        kémek voltak.~ ~Az ozsonna  étvággyal lett elköltve.
49 20|          minden ember. Az uramnak  keresete volt. Minden órája
50 20|      asztalán. “Óh énnekem nagyon  védelmem van ezzel szemben!”
51 20|         Schub” utaztál idáig?~ ~-  szellemem azt súgta, hogy
52 20|       arcát, suttogott hozzá:~ ~-  helyre jöttél... Itthon
53 20|          kegyelmedért, hogy az én  uram számára olyan nyugodalmas
54 21|         úgy élte végig az életét,  barátok nélkül.~ ~A Zentai-kastély
55 21|           mellén összetéve. Olyan  képe volt. A halál szépít.
56 22|   feljebbvalója, a kormányzó, aki  szerencse, hogy otthon lakik
57 22|          énnekem elhíresztelnem a  hírnevem védelmére, hogy
58 22|        bekövetkezését.~ ~- Az nem  gondolat, hisz ezzel a meneküléssel
59 23|     nyugtalanító, félreteszi.~ ~-  szerencse, - mondá a lelkész -,
60 23|        Minden rosszban van valami . A cenzúra kitörli a lapból
61 24|  kastélyába, fényes jutalommal és  élettel kecsegtetve.~ ~Egyszerre
62 24|       Columbus tojása.~ ~- Ott is  társaságban leszek. Valamennyi
63 25|      vagy-e a háznál?~ ~- Van két  barátnőm, akik szeretnek.~ ~-
64 25|  megbélyegez. Én ismerem az egész  társaságot, s ha egyszer
65 26|       nagy dologra készül.~ ~- Mi  hozza ide?~ ~- Szívbeli
66 26|     szemeivel.~ ~- Ah! Ön félti a  hírét? Lássa, én nem féltem
67 26|            A Zsófi főz neki drága  pépeket, és kínálja édes
68 27| térparancsnok jobbján ült. Széles  kedvében volt. Az asztaltársak
69 28|      alamizsna-kenyérért, az igen  buzdítás lesz az új nemzedékre
70 29|         vissza ne térj.~ ~- Talán  kedvemből, látogatóba.~ ~-
71 30|       háznál.~ ~Leghátul maradt a  Zsófi. Sírt örömében.~ ~
72 Ut|           óta özvegyember. Kitűnő  mezei gazda, a halastavak
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License