Fezejet

 1  2|        asszonytagadók: mindenik úr arcképe mellett ott ékeskedik
 2  3|       találtuk, meghódoltattuk. Úr dolga parancsolás, paraszté
 3  4|       szokott tenni egy hajdani úr! A szép Violának pedig a
 4  5|        adott, meghozta egy nap: úr és pór egy nemzetté olvadt.~ ~
 5  5|      apái várában duzzogó nemes úr kiszállott fészkéből, s
 6  6|       hagyja meg nekik, hogy az úr paripáját nyergeljék fel,
 7  7|       Körmöc városnak.~ ~Gallia úr ott várta a kormánybiztost
 8  7|      feleségével együtt. Gallia úr harmincötéves férfi volt,
 9 17|        csapva az értéke Flórián úr előtt.~ ~- Hiszen te drága
10 17|         is ott tartotta Flórián úr. Puhatolózott, ha valamit
11 17|         sétákat tettek. Flórián úr, ha nyúlra akadt, azt vitézül
12 18|      Rittig! A stikkolt frakkos úr, mikor ütött az audencia
13 18|     elmehetek. Az asztalnál ülő úr felállt, s előre ment az
14 18|       Egy simára borotvált képű úr ült az asztal mellett, akinek
15 18|   teneked. A két szegény fogoly úr majd lefordult a nagy nevetéstől,
16 18|    derék embert, aki bizonyosan úr volt odahaza, s ahhoz szokott,
17 18|      nem vizitálhat a kegyelmes úr. Mert ha az hónaponkint
18 19|      hangon mondá:~ ~- Markóczy úr, ön arra az időre, amíg
19 21|         hanem azután?~ ~Flórián úr adott erre nézve fölvilágosítást.~ ~-
20 21|    hordatta az ételt.~ ~Flórián úr már korán átkocsizott Amadé
21 21|         kabátba öltözött idegen úr; valószínűleg a járásbíró:
22 21|     nyújtá segítő kezét Flórián úr - és ő is kezet csókolt
23 21|     ejté Emíliát, mikor Flórián úr ama hivatalos kinézésű uraságnak
24 21|      volt leszegezve. A meghalt úr ott feküdt selyemvánkosán,
25 21|       Flórián és az a hivatalos úr egyszerre hangoztatták:
26 21|     ázsiót.~ ~Ekkor a hivatalos úr szétnézett a vendégek között,
27 21|      addig kérem, amíg az írnok úr lemásolja s én hitelesítem.
28 21|    melyet a megboldogult Zentai úr kegyednek hagyományozott.~ ~-
29 21|         a hideg tárgyat Flórián úr kezébe utalva át. - Én az
30 22| Odasietett hozzá. A tiszteletes úr nem járt a kastélyba: haragban
31 22|      lehet meríteni. A hatalmas úr még a konyhába is benéz,
32 24|    Károly öcsém - mondá Flórián úr ezeknek a históriáknak fele
33 24|      még lefest - mondá Flórián úr.~ ~Azt úgyis megtette. Egész
34 24|     asszonyok fiókjában Flórián úr mindenféle torzképe.~ ~Különösen
35 24|   erősen közelítenek.~ ~Flórián úr kinevette a Károlykát ezzel
36 24|            No már ennek Flórián úr sem tudott ellenállni.~ ~
37 24|        mond igazat?)~ ~Csacsina úr mérgesen hagyta ott az asztalt,
38 27|    háznak együtt volt.~ ~Hayman úr, a térparancsnok ült az
39 27|  zsarnokkal.~ ~- Nem, kegyelmes úr, ön nem fog senkit ez urak
40 28|       És egynehány földbirtokos úr is.~ ~Mindezekre mi vár,
41 30|       találkozásakor.~ ~Flórián úr vitte a nagy szót.~ ~- Az
42 30|       ajtó.~ ~Belépett rajta az úr.~ ~Nem hozta kezében a súlyos
43 30|       de most már a tiszteletes úr ajkairól halljuk, s az szent
44 30|        ige.~ ~- És a méltóságos úr cselekedeteiből látjuk -
45 31|    tudott mondani, hogy a három úr a vendégek eltávozta után
46 31|  magukkal semmit, csak az Amadé úr takargatott valamit a köpönyege
47 32|        mind a hárman?~ ~A három úr kora reggeli órában a megyei
48 32|  megyekormányzónál.~ ~Scheferik úr derék, becsületes cseh uraság
49 32|  megyefőnök a bejelentett három úr közül legelsőnek Markóczy
50 32|       kezébe tette.~ ~Scheferik úr sietett őt megelőzni.~ ~-
51 32|   Csacsina Flórián.~ ~Scheferik úr a két tenyerét összecsapta.
52 32|       nálam.~ ~- Az a másik két úr önnek a párbajsegéde?~ ~-