Fezejet

2001 18   |             zárkában mind utána zendítették a fogoly urak kórusban, hogy
2002 18   |               fogoly urak kórusban, hogy az a nehéz épület majd az egekig
2003 18   |                     Valami gyönyörű volt az a foglyoknak a kardala, bezárt
2004 18   |               gyönyörű volt az a foglyoknak a kardala, bezárt ajtajuk
2005 18   |                 bezárt ajtajuk mögül. Nekem a könnyeim csorogtak végig
2006 18   |                 orcámon.~ ~Még most is sírt a jó Zsófi, hogy visszaemlékezett
2007 19   |                UTÁNZÁS~ ~Viola félbeszakítá a Zsófi elbeszélését.~ ~-
2008 19   |                    te megtettél. Felkeresem a férjemet a börtönben.~ ~-
2009 19   |            megtettél. Felkeresem a férjemet a börtönben.~ ~- Mindjárt
2010 19   |                  jól van; hanem egyet kötök a lelkedre. Azt a szándékodat,
2011 19   |                 egyet kötök a lelkedre. Azt a szándékodat, hogy az uradat
2012 19   |                 uradat meg akarod látogatni a börtönben, tartsd titokban
2013 19   |                senkivel ne közöld, senkinek a tanácsát ne kérdd. Mondj
2014 19   |                     napig voltam az uramnál a börtönében, pedig csak félnapra
2015 19   |                  után bejelentettem magamat a térparancsnoknál, hogy megköszönjem
2016 19   |                  hogy megköszönjem neki azt a sok rendkívüli jóságát,
2017 19   |                    rendkívüli jóságát, amit a foglyokkal éreztetett. Nyájasan
2018 19   |                 magyar vicispán. Leültetett a kanapéra, úgy beszélt hozzám.~ ~
2019 19   |           megvigasztaljam nagy aggodalmában a fia egészsége miatt.~ ~“
2020 19   |                 higgye az öregasszony, hogy a fia beteg, s hadd panaszkodjék
2021 19   |                   tenni; ámbár nem értettem a dolgot.~ ~Azután azt kérdezte,
2022 19   |                     neki, hogy ide tehozzád a Markóczy-kastélyba.~ ~Arra
2023 19   |                hányni, odajött hozzám, hogy a fülembe súghasson.~ ~- Ott
2024 19   |                       Ott vigyázzon ám csak a nyelvére, hogy valamit ki
2025 19   |                   fecsegjen abból, amit itt a börtönben látott és hallott,
2026 19   |                börtönben látott és hallott, a jószágigazgató előtt; mert
2027 19   |                    ember: fizetett ellenség a háznál. Tudtára ne jusson
2028 19   |                   sem, hogy kegyed itt járt a börtönben, s hogy itt a
2029 19   |                     a börtönben, s hogy itt a foglyokkal emberi módon
2030 19   |                     még nagyobb bajuk lehet a foglyoknak, akik majd szigorúbb
2031 19   |                    kapnak.~ ~Én megesküdtem a lelkem üdvösségére, hogy
2032 19   |                     az egész embert; kinézi a számból a falatot. De Amadé
2033 19   |                    embert; kinézi a számból a falatot. De Amadé előtt
2034 19   |                     beszéljünk. Maradjon ez a kettőnk titka.~ ~- Úgy teszünk.~ ~-
2035 19   |                   teszünk.~ ~- Rendezzük el a dolgot. Te holnap mindjárt
2036 19   |                    kocsiba ülsz, behajtatsz a városba, kiváltod magadnak
2037 19   |                  városba, kiváltod magadnak a passzust egész Ausztriára.
2038 19   |             Bártfára. Abba nem szólhat bele a jószágigazgató. A magad
2039 19   |              szólhat bele a jószágigazgató. A magad kocsiján utazol oda.
2040 19   |                  magad kocsiján utazol oda. A kocsit azonban visszaküldöd,
2041 19   |                 akkorra visszahoz. Te pedig a postakocsival járod meg
2042 19   |                    Bécset és Josefstadtot s a visszatérő utat. Így aztán
2043 19   |                 Vacsoránál összejöttek mind a négyen: a két asszony, Csacsina
2044 19   |                  összejöttek mind a négyen: a két asszony, Csacsina és
2045 19   |                   az ösztöne megsúgta, hogy a férjétől kapott ébenfa-karperecet
2046 19   |               értesítést, hogy siessen haza a szülői házhoz, az atyja
2047 19   |                    atyja haldoklik. Mihelyt a főerdésznek átadta a vadásztanyát,
2048 19   |                Mihelyt a főerdésznek átadta a vadásztanyát, azonnal sietni
2049 19   |                  mert annak konvenciója van a halállal. Volt az már halálán
2050 19   |                  terítve, énekelték fölötte a “halld meg lélek; mert néked
2051 19   |                  egyszerre csak felnyitotta a száját, s összeebadtateremtettézte
2052 19   |                    összeebadtateremtettézte a virrasztókat. Bele van abba
2053 19   |                      Bele van abba száradva a lélek.~ ~Azért Amadé csak
2054 19   |                pedig intézkedést tett, hogy a városba kiránduljon.~ ~(
2055 19   |                   Flórián.)~ ~Megerősítette a gyanúját, hogy Viola sem
2056 19   |                 szobalányt nem vitt magával a fürdőre, s a kocsiját is
2057 19   |                   vitt magával a fürdőre, s a kocsiját is azonnal visszaküldte
2058 19   |                     is azonnal visszaküldte a kastélyba.~ ~Csacsina a
2059 19   |                     a kastélyba.~ ~Csacsina a kémkedéstől sem riadt vissza.
2060 19   |                     nyert vele semmit; mert a szállóban csak annyit tudtak
2061 19   |                lóháton nagyobb kirándulásra a magas Tátrába: azok között
2062 19   |                     ő asszonya is.~ ~No, ez a legjobb alkalom a találkozóra!
2063 19   |                    No, ez a legjobb alkalom a találkozóra! Azok a havasi
2064 19   |                 alkalom a találkozóra! Azok a havasi menedékkunyhók! Minden
2065 19   |                    meg fogja kapni Markóczy a börtönében.~ ~Viola pedig
2066 19   |                   börtönében.~ ~Viola pedig a nehány nap alatt megjárta
2067 19   |                   Ott mindenki lakatot hord a száján.~ ~Egy szép napon
2068 19   |                    börtönajtója megnyílt, s a térparancsnok lépett be
2069 19   |               térparancsnok lépett be rajta a zárkába.~ ~Jó napot kívánt
2070 19   |                  zárkába.~ ~Jó napot kívánt a foglyoknak, s aztán elővett
2071 19   |                     kulcsot, azzal felnyitá a két lakatot Markóczy békóin.
2072 19   |              felkérte, hogy menjen fel vele a térparancsnoki lakásra,
2073 19   |                       Amint Dezső benyitott a terembe: ott látta maga
2074 19   |               terembe: ott látta maga előtt a feleségét.~ ~Azt hitte,
2075 19   |                akart hinni az érzékeinek.~ ~A térparancsnok halk hangon
2076 19   |                      ön arra az időre, amíg a neje itt lesz, énnekem nem
2077 19   |              vendégem. Én átengedem önöknek a saját szobáimat, találják
2078 19   |                  fel fogják önöknek hordani a mellékszobába, anélkül,
2079 19   |                önöket valaki. Én itt leszek a kancelláriában.~ ~Azzal
2080 19   |                    megköszönjék.~ ~Az volna a toll, mely a boldog találkozást
2081 19   |                       Az volna a toll, mely a boldog találkozást le tudná
2082 19   |                 tudná írni! Egy nap ellopva a paradicsomból! Kettészakított
2083 19   |                     börtön. Hogy ez az élet a halálbüntetést megváltó
2084 19   |                 mely után következik megint a hosszú aeon.~ ~Mennyi mondanivalójuk
2085 19   |                  belőle. Ki gondolna evésre a paradicsomban? Mikor a kiéhezett
2086 19   |               evésre a paradicsomban? Mikor a kiéhezett szerelem a diktátor!
2087 19   |                  Mikor a kiéhezett szerelem a diktátor! Az dobzódik könnyben
2088 19   |                     malasztja van velük. Ez a csillaghullások éjszakája.~ ~
2089 19   |           csillaghullások éjszakája.~ ~Csak a reggeli dobverés szakítja
2090 19   |                álmukat. Vége az álomnak is, a boldogságnak is.~ ~A férj
2091 19   |                    is, a boldogságnak is.~ ~A férj még ölében tartá a
2092 19   |                     A férj még ölében tartá a feleségét, s suttogva beszélt
2093 19   |                     hozzá:~ ~- Kedvesem, ez a mai nap fölér nekem egy
2094 19   |                szívű embernek köszönhetjük, a térparancsnoknak, aki ezzel
2095 19   |                 térparancsnoknak, aki ezzel a merész tettével az egész
2096 19   |           életpályáját tette kockára. Ha ez a mi édes együttlétünk kitudódik,
2097 19   |                   együttlétünk kitudódik, s a kegyetlen szívű felsőbb
2098 19   |                 hatóság értesül felőle, ezt a derék embert megbüntetik,
2099 19   |                   Az Isten szerelméért!~ ~- A katonai regula szigorú:
2100 19   |                     katonai regula szigorú: a börtön arra való, hogy fájjon.
2101 19   |             elhíresztelése fogolytársaimnak a sorsát súlyosbítaná.~ ~-
2102 19   |                    fogadom.~ ~- S megtartsd a fogadásod, bármi nehezedre
2103 19   |                     Meg az Isten.~ ~Odalent a folyosón a foglyok lánccsörömpölése
2104 19   |                 Isten.~ ~Odalent a folyosón a foglyok lánccsörömpölése
2105 19   |                   hangzott: azoknak kellett a kápolnába menni reggeli
2106 19   |                     még egyszer megcsókolta a szerelme bálványát, s sietett
2107 19   |               szerelme bálványát, s sietett a térparancsnokot a kancelláriában
2108 19   |                   sietett a térparancsnokot a kancelláriában fölkeresni
2109 19   |               fölkeresni s visszakérni tőle a láncait.~ ~Viola szerencsésen
2110 19   |                 fölött közrebocsátani, hogy a férjénél tett látogatást
2111 19(1)|                     az ilyen alak, mint ezé a térparancsnoké, a mesék
2112 19(1)|                  mint ezé a térparancsnoké, a mesék országába tartozik,
2113 19(1)|                 országába tartozik, ez csak a fantázia szülötte: egy osztrák
2114 19(1)|      börtönfelügyelő, akinek szíve van, aki a kegyetlen törvény szigorát
2115 20   |                           HUSZADIK FEJEZET~ A FEKETE ASSZONY~ ~Azalatt,
2116 20   |          összejöttek az asztalnál, rákezdte a példálózást, hogy hol jár
2117 20   |                   találkozik Amadé úrfival. A Tátra nagy erdő: egészen
2118 20   |                   Viola védelmére elmondani a jól ismert valót. Lehet-e
2119 20   |                    ott, hogyan kerül vissza a Tátrába, onnan Bártfára,
2120 20   |                    mikorra jöhet haza.~ ~És a véletlen úgy hozta magával,
2121 20   |                     ugyanaznap érkeztek meg a Markóczy-kastélyba.~ ~Csacsina
2122 20   |                     már meg volt fogalmazva a levél, melyet Markóczy Dezsőnek
2123 20   |                  Markóczy Dezsőnek fog írni a börtönbe, tudatva vele a
2124 20   |                    a börtönbe, tudatva vele a vétkes szerelmesek galambútját
2125 20   |                     szerelmesek galambútját a Tátrában. Ugyan ennek a
2126 20   |                     a Tátrában. Ugyan ennek a levélnek is ugyanaz lesz
2127 20   |                    levélnek is ugyanaz lesz a sorsa, ami a másiknak, hogy
2128 20   |                   ugyanaz lesz a sorsa, ami a másiknak, hogy a térparancsnok
2129 20   |                 sorsa, ami a másiknak, hogy a térparancsnok bontja fel,
2130 20   |                 bontja fel, s aztán elzárja a többi nem kézbesített levelek
2131 20   |                      hol volt az ő felesége a nagy csillaghullás éjszakáján.~ ~
2132 20   |                  asztalnál összejöttek mind a négyen, cinikus csipkedéssel
2133 20   |                  Hát akkor mért hagytad ott a haldokló édesapádat?~ ~-
2134 20   |                     most ide.~ ~- Ne mondd? A haldokló apád küldött téged
2135 20   |                 Becsültem érte.~ ~- Átkozta a forradalmat, s gyűlölte
2136 20   |                     forradalmat, s gyűlölte a felszabadult népet.~ ~-
2137 20   |             Akárcsak magam.~ ~- Az is vitte a sír szélére, hogy a forradalom
2138 20   |                   vitte a sír szélére, hogy a forradalom leveretése után
2139 20   |                   vissza az osztrák kormány a régi jobbágyságot, a robotot,
2140 20   |                kormány a régi jobbágyságot, a robotot, a dézsmát. Hát
2141 20   |                    jobbágyságot, a robotot, a dézsmát. Hát akkor mire
2142 20   |                  Azt, hogy én is szolgáltam a forradalmi hadseregben,
2143 20   |                  hiszen segítettem elnyomni a tót parasztzendülést. Most
2144 20   |                  tisztességes állást kaptam a Markóczy-uradalomban, mint
2145 20   |                 vadász. Becsülettel keresem a kenyeremet.~ ~- No, ebben
2146 20   |                     mert csak akkor, ha ezt a szemével látja, kész megerősíteni
2147 20   |                    látja, kész megerősíteni a végrendeletét, melyben engemet
2148 20   |                  átment az irodába, megírni a bizonyítványt.~ ~Az asztalnál
2149 20   |                maradtak összesúgtak.~ ~- Ez a nagy készség nekem gyanús -
2150 20   |             elismertetik, hogy Zentai Amadé a forradalom bevégzése óta
2151 20   |                    forradalom bevégzése óta a Markóczy-uradalomban van
2152 20   |                     írja le Amadé hőstettét a medvével, úgy ahogy azt
2153 20   |                   családtagot.~ ~No, ha ezt a bizonyítványt elolvassa
2154 20   |                     bizonyítványt elolvassa a haldokló Zentai, bizonyosan
2155 20   |                Zentai, bizonyosan kitagadja a fiát az örökségből. Hisz
2156 20   |                     hivatalt visel az ő fia a Markóczy-uradalomban.~ ~
2157 20   |                Amadé megköszönte Flóriánnak a szép bizonyítványt, és zsebredugta.~ ~
2158 20   |                zsebredugta.~ ~Azután bement a helységbe, felkereste a
2159 20   |                     a helységbe, felkereste a csendőrfőnököt, attól kért
2160 20   |               engedély mellett visel puskát a vállán, mint uradalmi vadász,
2161 20   |                   erdei vadászházban lakik. A medvét a csendőrfőnök is
2162 20   |                vadászházban lakik. A medvét a csendőrfőnök is megemlíté,
2163 20   |                adatot, az elejtett dúvadért a megyefőnökség tíz forinttal
2164 20   |                    tíz forinttal jutalmazta a bátor vadászt. A kitüntetés
2165 20   |                 jutalmazta a bátor vadászt. A kitüntetés szövege oda volt
2166 20   |                 csatolva hiteles másolatban a bizonyítványhoz. Ezzel aztán
2167 20   |              biztosan mehetett Amadé vissza a haldokló apjához. A Flórián
2168 20   |                  vissza a haldokló apjához. A Flórián bizonyítványát odaadta
2169 20   |                odaadta Violának, amin aztán a két asszony nagyon jól mulatott.~ ~
2170 20   |                    Jó volna talán betölteni a vadász állását. A vadállomány
2171 20   |                 betölteni a vadász állását. A vadállomány nem maradhat
2172 20   |                   lesznek, mihelyt hiányzik a felügyelő tiszt. Nem lehet
2173 20   |            felügyelő tiszt. Nem lehet hinni a parasztnak.~ ~- De Amadé
2174 20   |                    Amadé még nem mondott le a vadászi állásáról.~ ~- De
2175 20   |                     uradalom birtoka szakad a nyakába. Azt neki rendezni
2176 20   |                 előtt. Azt találta kiejteni a száján, hogy hiszen az egész
2177 20   |                értesülve az asszonyság!~ ~- A bérlőjétől tudom, aki a
2178 20   |                     A bérlőjétől tudom, aki a mi birtokunkat is ajánlkozott
2179 20   |         szolgálatait, s meg vagyok elégedve a jószágom felügyeletével.~ ~-
2180 20   |       felügyeletével.~ ~- Minden jószágának a felügyeletével?~ ~Viola
2181 20   |                   Viola nem akarta elérteni a kötekedő célzást.~ ~Flórián
2182 20   |                   Flórián tovább űzte-fűzte a kényes tárgyat: rátért annak
2183 20   |                kényes tárgyat: rátért annak a legérzékenyebb oldalára.~ ~-
2184 20   |                  Amadé barátom fiatalember. A szív ilyenkor boldogságra
2185 20   |                  nem keresheti. Amadénak az a rendeltetése, hogy családot
2186 20   |                      Most aztán Violán volt a sor, hogy felyülkerüljön.~ ~-
2187 20   |                     magának nőismerősei itt a vidéken? Volt maga valaha
2188 20   |                   vidéken? Volt maga valaha a nemesi kastélyokban? Nem
2189 20   |            ingerkedésből mondom. De ismerem a helyzetét. Hisz maga, édes
2190 20   |                     hibája. De amióta ennek a kastélynak és uradalomnak
2191 20   |                   honnan akarja megszerezni a nőismerősöket, akik közül
2192 20   |                 sorsának enyhítése. Én ebbe a társaságba be fogok lépni
2193 20   |               forintos alapítvánnyal. Ezért a nemes hölgyek engemet tagjaik
2194 20   |                     volt; de ezúttal eltért a szokásától. Nem tett kifogást
2195 20   |                     készséggel fölajánlotta a szolgálatát.~ ~- Nagyon
2196 20   |                  esze volt. Keresztüllátott a jószágigazgató szándékán.
2197 20   |                 akarja tudni, hogy kik azok a jótékony előkelő hölgyek,
2198 20   |                     sorsának enyhítése. Ezt a titkot ő tudná gyümölcsöztetni.~ ~-
2199 20   |                    hol lehet megtalálni azt a két előkelő hölgyet, akikkel
2200 20   |                    előkelő hölgyet, akikkel a császári audiencia termében
2201 20   |                   egyszerre megnyílt előtte a magyar előkelő világ. Az
2202 20   |           ismeretség meghozta az élénkséget a Markóczy-kastélyba is. Előkelő
2203 20   |               vendégül szálltak meg nála.~ ~A látogatásnak magasabb célja
2204 20   |                  divat: előfizetőgyűjtés.~ ~A magyar költészet a forradalommal
2205 20   |      előfizetőgyűjtés.~ ~A magyar költészet a forradalommal együtt tönkre
2206 20   |                   együtt tönkre volt zúzva. A lapokat megszüntették a
2207 20   |                     A lapokat megszüntették a kiadóik, s új lap kiadására
2208 20   |                 kiadóik, s új lap kiadására a hatóság nem adott engedélyt.
2209 20   |            irodalomnak némi életjelét adják a magyar költők, nagyobb szabású
2210 20   |                    szerkesztettek, melyekbe a hazatért bujdokló magyar
2211 20   |                 segélyezése. Ezt megértette a közönség, s aláírta a gyűjtőívet.
2212 20   |            megértette a közönség, s aláírta a gyűjtőívet. Az ilyen gyűjtőíveket
2213 20   |           gyűjtőíveket aztán kezükbe vették a lelkes honleányok, házrul
2214 20   |                gyűjtött, annál nagyobb volt a dicsősége; mert az album
2215 20   |               nyomatva az előfizetők nevei, a gyűjtő nevével együtt.~ ~
2216 20   |            fölkeresték Viola kastélyát, aki a jótékony célú albumokra
2217 20   |             jótékony célú albumokra nemcsak a maga számára fizetett elő,
2218 20   |              példányt díszkötésben. Ez volt a hajdani irodalompártolás
2219 20   |                     Az egyiknek egy színész a szeretője; a másik egy énekessel
2220 20   |                    egy színész a szeretője; a másik egy énekessel folytat
2221 20   |                    nem is titkos) viszonyt; a harmadiknak öreg férje van,
2222 20   |                     aki fiatal segédet tart a háznál, inkább a felesége,
2223 20   |               segédet tart a háznál, inkább a felesége, mint a maga számára.
2224 20   |                     inkább a felesége, mint a maga számára. Példát vehet
2225 20   |                    Viola el hagyta hangzani a rossz beszédeket, a száraz
2226 20   |                hangzani a rossz beszédeket, a száraz lelkű ember pesszimizmusának
2227 20   |                 embert csalónak tart. Ennél a háznál különösen az asszonyok
2228 20   |                    ismét új vendég érkezett a kastélyba. Egy fiatal hölgy.~ ~
2229 20   |                    nem volt feltűnő. Hiszen a gyászruhaviselés általános
2230 20   |                általános divat volt ezekben a gyászesztendőkben Magyarország
2231 20   |               hölgyeinél.~ ~De felötlő volt a magaviselete a nőnek: oly
2232 20   |                 felötlő volt a magaviselete a nőnek: oly alázatos volt;
2233 20   |               alázatos volt; oly tartózkodó a cselédek irányában, akikkel
2234 20   |                  előszobában találkozott. S a méltóságos asszony felől
2235 20   |                    ablaknál ült, s olvasott a Losonczi Phönixből.~ ~Egyszerre
2236 20   |             Phönixből.~ ~Egyszerre ráismert a látogatójára, felugrott,
2237 20   |                    látogatójára, felugrott, a nevét kiáltva:~ ~- Emília!~ ~
2238 20   |                     is keblére szorítá mind a két karjával, s összecsókolta
2239 20   |                    szolgálatot keresek.~ ~S a gyászruhás nő arcán meglátszott,
2240 20   |                      hogy mikor ezt mondja, a könny a szeméből, a zokogás
2241 20   |                   mikor ezt mondja, a könny a szeméből, a zokogás az ajkán
2242 20   |                 mondja, a könny a szeméből, a zokogás az ajkán ki ne törjön.~ ~-
2243 20   |                    állni nálam? Itthon vagy a házamnál. Soha el nem bocsátalak.
2244 20   |                 erőhatalommal vitte magával a pamlagra, kényszeríté leülni,
2245 20   |                  tartá.~ ~Aztán megrántotta a csengettyűzsinórt, s a belépő
2246 20   |          megrántotta a csengettyűzsinórt, s a belépő szobaleánynak parancsot
2247 20   |                     Hozzák fel az ozsonnát! A tekintetes asszony úti poggyászát
2248 20   |                   Nagyon kevés az - suttogá a vendég.~ ~Látott már Viola
2249 20   |                   vendéget is, aki batyuval a karján állított be hozzá.~ ~-
2250 20   |                    kényelembe - mondá Viola a vendégének.~ ~Emíliának
2251 20   |                  Emíliának gyászfőkötő volt a fején, azt nem szokta letenni.
2252 20   |                    egy úti krispint kellett a válláról levetnie.~ ~- Most
2253 20   |             Bizonyosan sírnánk afölött mind a ketten. S nem szabad, hogy
2254 20   |                  egy harmadik özvegy is van a háznál. Emlékezni fogsz
2255 20   |                   ama keserves hadjáratból. A jó Zsófi, az a mindig vidám
2256 20   |                 hadjáratból. A jó Zsófi, az a mindig vidám menyecske;
2257 20   |                    hallják. Tőle tanuljunk. A forradalom özvegyeinek belül
2258 20   |              özvegyeinek belül kell viselni a gyászt: hadd higgye a világ,
2259 20   |               viselni a gyászt: hadd higgye a világ, hogy vigasztalva
2260 20   |                   elbámulsz rajta. Mert ezt a rossz világot meg kell csalni;
2261 20   |               felőlünk minden rosszat: csak a valót ne tudja meg.~ ~(Ez
2262 20   |                   valót ne tudja meg.~ ~(Ez a szegény fiatalasszony milyen
2263 20   |                   iskoláját járta már végig a keserű életnek!)~ ~Eközben
2264 20   |                     belépett Zsófi, hozatta a cseléddel az ozsonnát.~ ~
2265 20   |                 Első pillanatban feltalálta a helyzetet. Ismerős arccal
2266 20   |            helyzetet. Ismerős arccal lépett a gyászruhás vendéghez, nyájasan
2267 20   |               Humann Emília. Most már tudta a vendégnő, hogy kinek híják.
2268 20   |                 vendégnő, hogy kinek híják. A férje nevét el kell titkolnia.~ ~
2269 20   |                   hát már találtak volna ki a számára.~ ~- Emília itt
2270 20   |                     címet is kell kitalálni a számára - indítványozá Zsófi. -
2271 20   |                 derültséget is keltett mind a három nőnél.~ ~- C, d, é,
2272 20   |                     á, h, c - futtatá végig a skálán énekhangját Zsófi,
2273 20   |                végül Emília is megismételte a futamot.~ ~Ha valaki hallgatózott
2274 20   |                   ezek ugyan vidám hölgyek. A cselédek mind fizetett kémek
2275 20   |           táplálkozott.~ ~- Akkor én megyek a konyhába, vacsoráról gondoskodni.
2276 20   |            vacsoráról gondoskodni. Szereted a malacpörköltet? - kérdé
2277 20   |                      Zsófi aztán eltávozott a szobából, a konyhába ment
2278 20   |                aztán eltávozott a szobából, a konyhába ment dirigálni,
2279 20   |                  ment dirigálni, amivel azt a jót is elérte, hogy valamennyi
2280 20   |                  nyertek volna semmit, mert a vendéghölgy a zongorához
2281 20   |                  semmit, mert a vendéghölgy a zongorához ült, s remek
2282 20   |                  játékával tölté ki az időt a vacsoráig.~ ~Az étkező asztalnál
2283 20   |                       Mikor Viola bemutatta a jószágigazgatónak a vendégét,
2284 20   |               bemutatta a jószágigazgatónak a vendégét, Flórián összeráncolta
2285 20   |             vendégét, Flórián összeráncolta a homlokát, egyet rázott a
2286 20   |                    a homlokát, egyet rázott a fején:~ ~- Humann, Humann?
2287 20   |               ismerek ilyen nemesi családot a kerületben.~ ~- Szülőim
2288 20   |                   Emíliának maga mellett.~ ~A pompás malacpörkölt ott
2289 20   |                kedvenc étele volt. Zsémbelt a szakácsnéra, hogy nagyon
2290 20   |               jókedvű, bohókás, könnyűvérű, a másik szomorú, melankólikus.~ ~
2291 20   |                   melankólikus.~ ~Az utóbbi a veszedelmesebb.~ ~- És szabad
2292 20   |                érvényesíteni? - tudakozódék a jószágigazgató.~ ~Viola
2293 20   |             jószágigazgató.~ ~Viola sietett a felvilágosítást megadni.~ ~-
2294 20   |                    rendelkezésére fog állni a kastély többi része.~ ~-
2295 20   |          jószágigazgató tettem észrevételt, a kiadások miatt.~ ~- Azt
2296 20   |                    nem lehet önnek kifogása a pazarlásaim miatt. Ami különben
2297 20   |                    különben az én gondom.~ ~A vacsorát siettek a hölgyek
2298 20   |                gondom.~ ~A vacsorát siettek a hölgyek bevégezni, hogy
2299 20   |                szólt Viola.~ ~- Odáig tudod a sorsunkat, amidőn a magyar
2300 20   |                   tudod a sorsunkat, amidőn a magyar hadsereg szétbomlása
2301 20   |                      Te hátramaradtál, hogy a férjed életéért könyörögj
2302 20   |                   férjed életéért könyörögj a kegyetlen főparancsnoknak.
2303 20   |                    Bár én is követtem volna a példádat. De férjem azt
2304 20   |                 üldözni: könnyen eltűnhetik a néptengerben.~ ~Mikor a
2305 20   |                     a néptengerben.~ ~Mikor a magyar seregek utóhada átkelt
2306 20   |               magyar seregek utóhada átkelt a török határon, mi hátramaradtunk
2307 20   |              hátramaradtunk Lugoson. Férjem a nevének három első betűjét
2308 20   |                  akkor nagyon népszerű volt a francia. Minden ember onnan
2309 20   |               Magyarország felszabadítását. A legkalandosabb meséket adták
2310 20   |                  Hogy Fiuméban már kikötött a francia hajóhad, s Ledru-Rollin
2311 20   |                    Egészen megszerettük azt a kedves várost. Azt hittük,
2312 20   |                   rossz ember följelentette a férjemet. Az átkozott ráismert,
2313 20   |                     ráismert, s tudta, hogy a kormány körözteti a férjemet.
2314 20   |                    hogy a kormány körözteti a férjemet. Bűne volt: az
2315 20   |                 érte. Pedig híven megőrizte a kincset, a győztes hadvezérnek
2316 20   |                  híven megőrizte a kincset, a győztes hadvezérnek hiány
2317 20   |                     általadva. S amit tett, a kormány parancsára tette.
2318 20   |                 Hiszen ezt mind elmondhatta a védelmére.~ ~- Védelmére?
2319 20   |                   Védelmére? Emlékezel arra a napra, amelyen azt kérdezted
2320 20   |                   okát. Később aztán, mikor a férjem is odakerült hozzánk,
2321 20   |                 együtt, őhozzá intézted azt a kérdést, hogy elég jól meg
2322 20   |               védelmezni, ha kérdőre vonják a kincsek kiszolgáltatása
2323 20   |              kincsek kiszolgáltatása miatt. A férjem olyan különösen mosolygott.
2324 20   |                     vontcsövű pisztoly volt a kezében, azzal játszott:
2325 20   |                    kezében, azzal játszott: a sárkányát csattogtatta.
2326 20   |                  sárkányát csattogtatta. Az a pisztoly sohasem volt megtöltve,
2327 20   |                    szemben!” Emlékezel arra a különös mosolygásra, amivel
2328 20   |                 katonás lábdobogás hangzott a lakásunk előtt. Én az ablakfüggönyt
2329 20   |           irodaszolgával, akinek lámpás van a kezében. Mögöttük hat katona
2330 20   |                katona szuronyos fegyverrel; a szolga kopogtatott az ajtón.
2331 20   |                   utcaajtót, mire betoppant a rendőrbiztos, a szolga az
2332 20   |                   betoppant a rendőrbiztos, a szolga az arcomba világított
2333 20   |                szolga az arcomba világított a lámpással. Mielőtt szólhattam
2334 20   |                   Mielőtt szólhattam volna, a biztos kemény hangon kérdezé,
2335 20   |                  kérdezé, hogy itthon van-e a férjem, a nevét említve.
2336 20   |                 hogy itthon van-e a férjem, a nevét említve. Én feleltem,
2337 20   |                     hogy odabenn van. Azzal a katonáknak adott parancsot,
2338 20   |              csörömpöléssel hajtották végre a parancsát.~ ~A beszélő asszony
2339 20   |              hajtották végre a parancsát.~ ~A beszélő asszony görcsösen
2340 20   |              asszony görcsösen kapaszkodott a figyelő nő kezeibe. A hangja
2341 20   |          kapaszkodott a figyelő nő kezeibe. A hangja elcsuklott.~ ~- Ekkor
2342 20   |                 Ekkor egy durranás hangzott a mellékszobában. Én félretaszítottam
2343 20   |                 félretaszítottam magam elől a rendőrbiztost, s berohantam
2344 20   |                 rendőrbiztost, s berohantam a szobába.~ ~A zokogás erőt
2345 20   |                     berohantam a szobába.~ ~A zokogás erőt vett rajta: -
2346 20   |                  láttál! - suttogá Viola. - A szeretett férjedet halva!~ ~
2347 20   |                  tagjában. Addig sírt, amíg a zokogása átfajult kacagógörccsé.~ ~-
2348 20   |               kicsiny kis kerek nyílás volt a homloka közepén, akkora
2349 20   |           szivárgott elő, ezen át szállt el a lelke. Hát elég ez egy erős
2350 20   |                     előtt egyebet, mint azt a kis kerek véres nyílást
2351 20   |                     kis kerek véres nyílást a homlokon, azon a szép fehér
2352 20   |                    nyílást a homlokon, azon a szép fehér sima homlokon,
2353 20   |                     hasztalan alszom el, ez a rémlátás oda is utánam jön,
2354 20   |                     látok egyebet, mint ezt a vérző nyílást, amit a jegygyűrűmmel
2355 20   |                   ezt a vérző nyílást, amit a jegygyűrűmmel akarok összeszorítani.~ ~
2356 20   |                     ami e szavakat követte. A boldogtalan nő a haját tépte
2357 20   |                   követte. A boldogtalan nő a haját tépte a két kezével.~ ~
2358 20   |                boldogtalan nő a haját tépte a két kezével.~ ~Viola hasztalan
2359 20   |                      Emília végre erőt vett a fájdalmán. Tudta folytatni
2360 20   |                  fájdalmán. Tudta folytatni a rémregét.~ ~- Mikor kiszabadultam
2361 20   |                         Mikor kiszabadultam a fogságból, mert letartóztattak,
2362 20   |             fogságból, mert letartóztattak, a férjemet nem vallathatták,
2363 20   |                adtak valami hivatalos írást a kezembe. Az a címe, hogy
2364 20   |               hivatalos írást a kezembe. Az a címe, hogy ítélet. Abban
2365 20   |               ítélet. Abban kimondják, hogy a férjem elvonta magát a vizsgálat
2366 20   |                 hogy a férjem elvonta magát a vizsgálat és elítéltetés
2367 20   |               elkövetett hűtlenségeért csak a vagyona foglalható le. Én
2368 20   |                   foglalható le. Én azonban a bűnrészesség alól fölmentetem,
2369 20   |                     időt sem engedtek, hogy a férjem sírját fölkeressem
2370 20   |                   férjem sírját fölkeressem a temetőben! Nem az árokba
2371 20   |                     Nem! Rendes sírt kapott a lugosi temetőben, fejfát
2372 20   |                 temetőben, fejfát is mellé. A tanítványai gondoskodtak
2373 20   |                    tanítványai gondoskodtak a temetéséről. Ezt a gyászruhát
2374 20   |             gondoskodtak a temetéséről. Ezt a gyászruhát is ők küldték
2375 20   |           gyászruhát is ők küldték számomra a fogházba. Így kerültem ide
2376 20   |                       Viola keblére szorítá a szerencsétlen asszonyt,
2377 20   |                    már!~ ~Akkor aztán Viola a saját vánkosára tette a
2378 20   |                     a saját vánkosára tette a fejét, két kezét imára kulcsolta
2379 20   |                   két kezét imára kulcsolta a keblén: Istent hívta.~ ~“
2380 20   |               mennybéli atyám! Legyen áldva a te szent neved azért a kegyelmedért,
2381 20   |                áldva a te szent neved azért a kegyelmedért, hogy az én
2382 20   |                    bármi csapást mérjen rám a sors. Csak hálám szálljon
2383 20   |                    én boldog vagyok: még él a halottam.”~ ~Boldognak érezte
2384 20   |            Boldognak érezte magát e mellett a szerencsétlen társnéja mellett,
2385 20   |                     álomvilágban találkozik a kedvesével.~ ~ ~ ~
2386 21   |                 nevezni, annyira össze volt a sorsuk nőve.) Dél volt.
2387 21   |                    hogy szeretett édesatyja a mai nap reggelén, hosszas
2388 21   |           maradványai holnap délután fognak a Zentaiak családi sírboltjában
2389 21   |                  Mindnyájan el fogunk menni a temetésre - mondá Viola,
2390 21   |                   volt intézkedéseket tenni a Zentai-kastélyhoz való utazásra.
2391 21   |       Zentai-kastélyhoz való utazásra. Maga a birtok ugyan szomszédos
2392 21   |                birtok ugyan szomszédos volt a Markóczyékkel, az utazás
2393 21   |                    levelében arra kér, hogy a temetés után maradjak ott
2394 21   |                     legyek hivatalos tanúja a végrendelet felbontásánál,
2395 21   |           végrendelet felbontásánál, melyet a járásbíró fog eszközölni.
2396 21   |                  tőle: “Hát atyafi, »fűves« a lovad, mert nálam szénát
2397 21   |                 kézfordítással nem segíthet a temetkezési szertartások
2398 21   |                mindent - nyugtatá meg Viola a gyakorlati élet emberét.~ ~
2399 21   |                aznap átküldé Zsófi asszonyt a szakácsnéval együtt Amadé
2400 21   |                     az majd gondoskodni fog a temetési torról. Az intézkedés
2401 21   |                   hogy beteg atyját ápolta, a kocsmábul hordatta az ételt.~ ~
2402 21   |               átkocsizott Amadé kastélyába. A végrendelet felől akarta
2403 21   |                Kevés hintó volt az udvaron. A megboldogultat senki sem
2404 21   |                életét, jó barátok nélkül.~ ~A Zentai-kastély verandáján
2405 21   |                     idegen úr; valószínűleg a járásbíró: kiborotvált képű,
2406 21   |                    cseh hivatalnok.~ ~Amint a hintó megállt a lépcsőzet
2407 21   |                       Amint a hintó megállt a lépcsőzet előtt, mind a
2408 21   |                     a lépcsőzet előtt, mind a három férfi odasietett a
2409 21   |                    a három férfi odasietett a hölgyeket lesegíteni a kocsiból.
2410 21   |           odasietett a hölgyeket lesegíteni a kocsiból. Elébb Viola szállt
2411 21   |             tiszteletteljesen kezet csókolt a hölgynek. Azután jött Emília,
2412 21   |                       és ő is kezet csókolt a nőnek. Ez tőle hihetetlen
2413 21   |                     meglepte Emíliát, mikor a ravatalhoz felmentek a kastély
2414 21   |                mikor a ravatalhoz felmentek a kastély címer-termébe, Viola
2415 21   |                karján, Emília Flóriánén. Ez a máskor oly merev, oly savanyú
2416 21   |         fáradalmairól. Aztán megpillantotta a hölgy övére akasztott kis
2417 21   |                      kegyed elhozta magával a kis táskát? Ez nagyon jól
2418 21   |                    van.~ ~Mi lehetett abban a kis táskában, amit Emília
2419 21   |                     el nem hagyott magától? A szegény asszonynak egyetlen
2420 21   |                 asszonynak egyetlen kincse: a lugosi vértörvényszék bizonyítványa
2421 21   |                 Talán Viola beszélt róla?~ ~A koporsó még nem volt leszegezve.
2422 21   |                    még nem volt leszegezve. A meghalt úr ott feküdt selyemvánkosán,
2423 21   |              összetéve. Olyan jó képe volt. A halál szépít. A rossz indulatok
2424 21   |                  képe volt. A halál szépít. A rossz indulatok ráncai mind
2425 21   |                  nem állhatta meg, hogy azt a magas homlokot meg ne csókolja,
2426 21   |                csókolja, mire Flórián és az a hivatalos úr egyszerre hangoztatták:
2427 21   |                  halkan suttogá: - Köszönöm a halott nevében.~ ~Emília
2428 21   |                  Emília nem bírta megérteni a különös helyzetet. Már ő
2429 21   |                   látni egy halottat, annak a homlokát megcsókolja: a
2430 21   |                     a homlokát megcsókolja: a magáéra gondol. Nem vár
2431 21   |                     magáéra gondol. Nem vár a halottul köszönetet.~ ~A
2432 21   |                    a halottul köszönetet.~ ~A gyászszertartás lefolyt
2433 21   |                     gyászszertartás lefolyt a maga ünnepélyes rendén.
2434 21   |                     maga ünnepélyes rendén. A sírboltajtó bezárult, a
2435 21   |                     A sírboltajtó bezárult, a zsolozsmák elhangzottak:
2436 21   |                    zsolozsmák elhangzottak: a gyászkíséret visszatért
2437 21   |                     gyászkíséret visszatért a kastélyba, a végrendelet
2438 21   |                     visszatért a kastélyba, a végrendelet hivatalos felbontásán
2439 21   |                  felbontásán részt venni.~ ~A járásbíró előhozatta az
2440 21   |                  paksamétát, felnyitotta, s a tartalmát felolvasá.~ ~Zentai
2441 21   |               vasládára nézve tesz, melyben a készpénze fekszik, aranyban
2442 21   |                egész összeget hagyományozza a végrendelkező egy olyan
2443 21   |                    özvegyasszonynak, akinek a férje a forradalomban való
2444 21   |            özvegyasszonynak, akinek a férje a forradalomban való részvéte
2445 21   |                 akkor örököljék az összeget a szürke apácák.~ ~Általános
2446 21   |                     meglepetés hangzott fel a jelenlevők tömegéből.~ ~
2447 21   |                  Hihetetlen volt ez!~ ~Hisz a megboldogult teljes életében
2448 21   |                 életében legjobban gyűlölte a forradalmárokat s azután
2449 21   |                    volt; de valóság volt.~ ~A járásbíró előhozatta azt
2450 21   |                    járásbíró előhozatta azt a bizonyos vasládát, s az
2451 21   |                   volt, furfangos závárral, a nagy, masszív kulcsot el
2452 21   |               forgatni jobbra is, balra is, a tető nem nyílt föl. A zárnak
2453 21   |                   is, a tető nem nyílt föl. A zárnak kettős ütközője volt:
2454 21   |                   ha az egyik visszaugrott, a másik becsapódott, csak
2455 21   |             becsapódott, csak ha kitalálták a fortélyát, hogy a kulcsot
2456 21   |                kitalálták a fortélyát, hogy a kulcsot félig kell elfordítani,
2457 21   |                     akkor vonul vissza mind a kettő, s a tető felnyílik.~ ~
2458 21   |                vonul vissza mind a kettő, s a tető felnyílik.~ ~Mindenki
2459 21   |                        Mindenki előrenyújtá a fejét, hogy a ládába pillanthasson.
2460 21   |                   előrenyújtá a fejét, hogy a ládába pillanthasson. A
2461 21   |                     a ládába pillanthasson. A várakozás ki lett elégítve.
2462 21   |                 várakozás ki lett elégítve. A láda nagyobb felében volt
2463 21   |                 számba kellett venni. Ennyi a húszas, ennyi az ötforintos
2464 21   |                 ennyi az ötforintos tallér, a körmöci arany, a szuveréndór,
2465 21   |                    tallér, a körmöci arany, a szuveréndór, az imperiál.
2466 21   |               összeg névértékben túlhaladta a tízezer forintot, nem számítva
2467 21   |                 számítva az ázsiót.~ ~Ekkor a hivatalos úr szétnézett
2468 21   |                     hivatalos úr szétnézett a vendégek között, keresett
2469 21   |                      keresett valakit. Majd a nevét hangoztatá a keresettnek: “
2470 21   |                     Majd a nevét hangoztatá a keresettnek: “Gallia Róbertné
2471 21   |                Emília asszonyság”.~ ~Emília a terem zúgában a fal mellett
2472 21   |                      Emília a terem zúgában a fal mellett húzódott meg,
2473 21   |                   fal mellett húzódott meg, a hívásra fölkelt, s odalépett
2474 21   |               elnöklő hivatalnokhoz.~ ~- Ön a szerencsétlenül elhunyt
2475 21   |                   Kapott ön valami ítéletet a lugosi katonai törvényszéktől?~ ~-
2476 21   |                   magammal. - Azzal kivette a kis oldaltáskából az összehajtott
2477 21   |                 énnekem az egyetlen kincsem a világon.~ ~- Csak addig
2478 21   |              hitelesítem. Erre szükség lesz a protokollum fölvételénél.
2479 21   |          protokollum fölvételénél. Hallotta a tekintetes asszony a végrendelet
2480 21   |               Hallotta a tekintetes asszony a végrendelet intézkedését?~ ~-
2481 21   |               nagyon érdekli kegyedet, mert a megboldogult végrendelkező
2482 21   |                     az életének, s minthogy a tekintetes asszony az egyedüli
2483 21   |                  ruházva, annálfogva én ezt a ládát a benne levő összeggel
2484 21   |                   annálfogva én ezt a ládát a benne levő összeggel együtt,
2485 21   |                 Emília még most sem értette a dolgot. Csak az a szó ütötte
2486 21   |                   értette a dolgot. Csak az a szó ütötte meg a fülét,
2487 21   |                    Csak az a szó ütötte meg a fülét, hogy “executor”.~ ~-
2488 21   |                   az egész összeget, melyet a megboldogult Zentai úr kegyednek
2489 21   |                   fogadja el, mert különben a szürke apácáké lesz.~ ~Viola
2490 21   |                     Fogadd el, kedvesem, ez a te jogos tulajdonod; hasznát
2491 21   |                     Emíliának elfacsarodott a szíve: úgy jött neki, mintha
2492 21   |               halottját aranyon, ezüstön.~ ~A járásbíró aztán csak lezárta
2493 21   |                járásbíró aztán csak lezárta a vasládát, s odatette a kulcsát
2494 21   |              lezárta a vasládát, s odatette a kulcsát Emília kezébe.~ ~-
2495 21   |                     szabódék az özvegy; azt a hideg tárgyat Flórián úr
2496 21   |                    nyugodott meg, mikor azt a szomorú írást visszakapta
2497 21   |                 Enélkül ő aludni sem tudna. A vasláda rossz hálótárs.
2498 21   |                     éjfélenkint újra előjön a kísértő lélek, újra megszámlálni
2499 21   |                   az ázsió!~ ~Szerencse? De a világ minden aranya nem
2500 21   |                     nem képes eltakarni azt a kerek, piros nyílást azon
2501 21   |                   kerek, piros nyílást azon a szép fehér homlokon.~ ~Az
2502 21   |                     sem bírta megérteni ezt a csodálatos hagyományozást.
2503 21   |                  nem is tudja, hogy létezik a világon. Egy özvegy nő,
2504 21   |              világon. Egy özvegy nő, akinek a férje a forradalomban részvevés
2505 21   |                   özvegy nő, akinek a férje a forradalomban részvevés
2506 21   |             megtalálni e hihetetlen mesének a megoldását.~ ~Összevetette,
2507 21   |                    amit hallott.~ ~Csacsina a nők megérkezésénél kezet
2508 21   |              tanúsított, aztán bemutatja őt a férjesasszony-nevén a járásbírónak.
2509 21   |                    őt a férjesasszony-nevén a járásbírónak. Megkérdi tőle,
2510 21   |                   arról, hogy mit tartalmaz a végrendelet.~ ~Most ezzel
2511 21   |                  Amadé ott volt folytonosan a beteg atyja mellett, s a
2512 21   |                    a beteg atyja mellett, s a haldokló lelkére ellenállhatlan
2513 21   |                     is egészen megváltozott a helyzete a Markóczy-kastélyban;
2514 21   |                     megváltozott a helyzete a Markóczy-kastélyban; most
2515 21   |            hivataláról, ahelyett elfoglalta a korábbi hivatását, az uradalmi
2516 21   |             lehetett mindennapos látogatója a Markóczy-kastélynak.~ ~ ~ ~
2517 22   |                     HUSZONKETTEDIK FEJEZET~ A GYÓNÁS~ ~Viola életében
2518 22   |              szobáikba utasítá. Nem ebédelt a társasággal, nem volt kedvére
2519 22   |                    kedvére senki főzte, még a kedvenc ételei sem, amiket
2520 22   |                 amiket maga Zsófi készített a számára. Ellenben képtelen
2521 22   |                  aludni, reggelig járt-kelt a szobájában álmatlanul. Hogy
2522 22   |                     felőle, hogy mi baja. - A népajk úgy fejezi azt ki,
2523 22   |                    ki, hogy “kicsiny bántja a nagyot”.~ ~Viola elrémült
2524 22   |                    neki is boldogság ez. De a világ! A világ?~ ~Viola
2525 22   |                   boldogság ez. De a világ! A világ?~ ~Viola lelki tépelődésében
2526 22   |                     atyjára gondolt. Ő volt a helység lelkipásztora: buzgó
2527 22   |                    ember. Odasietett hozzá. A tiszteletes úr nem járt
2528 22   |                     tiszteletes úr nem járt a kastélyba: haragban volt
2529 22   |                    kastélyba: haragban volt a jószágigazgatóval, ki leánya
2530 22   |              kérdést jöttem intézni hozzád. A mi református vallásunkban
2531 22   |              vallásunkban van-e gyónás?~ ~- A gyónás, mint szakramentum,
2532 22   |                  gyónás, mint szakramentum, a mi hitvallásunkba nincs
2533 22   |             hitvallásunkba nincs fölvéve, s a papnak nincs hatalom adva,
2534 22   |                    nincs hatalom adva, hogy a meggyónt bűnre abszolúciót
2535 22   |                valakinek nehéz teher nyomja a lelkét, az ezt elmondhatja
2536 22   |                  lelkét, az ezt elmondhatja a lelkipásztorának, aki a
2537 22   |                     a lelkipásztorának, aki a bűn nagyságához képest adhat
2538 22   |                  vigasztalást. Mondd el, mi a bűnöd?~ ~- Nem bűn az; de
2539 22   |                    anyának érzem magamat.~ ~A lelkipásztor a halántékához
2540 22   |                   magamat.~ ~A lelkipásztor a halántékához csapta a kezét.~ ~-
2541 22   |          lelkipásztor a halántékához csapta a kezét.~ ~- Szerencsétlen
2542 22   |                 Férjed tizennyolc hónap óta a börtönben senyved, s te
2543 22   |                    te őt meggyalázod! Ki az a gonosztevő, aki bűntársad
2544 22   |                    én ölöm meg! Meg én!~ ~S a lelkipásztor, haragtól lángba
2545 22   |             haragtól lángba borulva, indult a dupla puskáját a fogasról
2546 22   |                     indult a dupla puskáját a fogasról leakasztani.~ ~-
2547 22   |              leakasztani.~ ~- Lelövöm, mint a veszett kutyát! Aki a becsületemet
2548 22   |                  mint a veszett kutyát! Aki a becsületemet tönkretette.~ ~(
2549 22   |                becsületemet tönkretette.~ ~(A protestáns pap így osztja
2550 22   |                   protestáns pap így osztja a gyóntatócédulát.)~ ~- Mondd
2551 22   |                 gyóntatócédulát.)~ ~- Mondd a nevét a gazembernek!~ ~S
2552 22   |         gyóntatócédulát.)~ ~- Mondd a nevét a gazembernek!~ ~S már kattogott
2553 22   |              gazembernek!~ ~S már kattogott a kezében a puska sárkánya.~ ~-
2554 22   |                     már kattogott a kezében a puska sárkánya.~ ~- Megmondhatom:
2555 22   |                    Dezső.~ ~- Ne bolondozz! A férjed?~ ~- Ezelőtt valami
2556 22   |                     és éjszakát. Most ennek a boldogságnak a kárhozatát
2557 22   |                   Most ennek a boldogságnak a kárhozatát viselem.~ ~A
2558 22   |                     a kárhozatát viselem.~ ~A pap az ágyra dobta a puskát,
2559 22   |                        A pap az ágyra dobta a puskát, nevetve és mérgelődve.~ ~-
2560 22   |                  minek rémítesz engem agyon a gyónásoddal?~ ~Azzal jobbrul-balrul
2561 22   |                  jobbrul-balrul pofonütötte a leányát; de mindjárt megcsókolta
2562 22   |              rendben van; csak tudatni kell a világgal, hogy ez időben
2563 22   |                   hogy ez időben ott voltál a férjednél a börtönben.~ ~-
2564 22   |               időben ott voltál a férjednél a börtönben.~ ~- De éppen
2565 22   |                    amit nem szabad megtudni a világnak; amit nem lehet
2566 22   |                lehet elmondani másnak, mint a lelki atyának, aki azt megőrzi,
2567 22   |                  meg fogod érteni. Amint én a felség engedelemíratával
2568 22   |               Josefstadtban, s jelentkeztem a börtönfelügyelő térparancsnoknál,
2569 22   |                    rögtön ide fogja vezetni a férjemet. Nem akarta, hogy
2570 22   |                akarta, hogy én menjek hozzá a börtönbe. Azzal eltávozott.
2571 22   |                      hogy mikor csörren meg a lánc az ajtó előtt. Tudtam,
2572 22   |                    ajtó előtt. Tudtam, hogy a foglyok láncot viselnek.
2573 22   |                 szóltam, csak sírtam, mikor a férjem karjai közé szorított.
2574 22   |                     itt magukban: tekintsék a lakásomat sajátjuknak. Én
2575 22   |           pillanatokban. Éreztük, hogy most a paradicsomot lopjuk meg
2576 22   |                boldog órákért. Hogy ez mind a végzet kijátszása, hogy
2577 22   |             kijátszása, hogy szembeszállunk a sors akaratával, a hatalom
2578 22   |           szembeszállunk a sors akaratával, a hatalom ítéletével, mikor
2579 22   |                   hatalom ítéletével, mikor a börtön falai közé gyönyöröket
2580 22   |                örökké elfelejthetleneket. S a sors nem hagy magával küzdeni.
2581 22   |                   hagy magával küzdeni. Itt a következetes ítélete. Viselem.~ ~-
2582 22   |                       Egész napot töltöttél a férjed mellett?~ ~- A nap
2583 22   |             töltöttél a férjed mellett?~ ~- A nap minden szakaszát. Senki
2584 22   |                     gondosan titkolózni. Ez a térparancsnok ezredes valódi
2585 22   |              ezredes valódi jóltevő nemtője a felügyelete alatt álló foglyoknak.
2586 22   |                     Szerez nekik eszközöket a munkához, tart esztergályozó-műhelyt,
2587 22   |            esztergályozó-műhelyt, látszólag a saját mulatságára, ahol
2588 22   |               faragványaikat készítik, mert a foglyoknak tiltja a börtöni
2589 22   |                    mert a foglyoknak tiltja a börtöni rendszabály, hogy
2590 22   |                    vésűt, ráspolyt vegyenek a kezükbe. Ami munkát aztán
2591 22   |                    azt az ezredes kézbesíti a magyar jótékony hölgyeknek,
2592 22   |               összeget aztán Hayman ezredes a foglyok élelmének feljavítására
2593 22   |                  többnyire angol nyelvtant; a magyar államfoglyok angolul
2594 22   |                 titokban kell tartani; mert a nemesen érző térparancsnoknak
2595 22   |                     hatalmas feljebbvalója, a kormányzó, aki jó szerencse,
2596 22   |                szerencse, hogy otthon lakik a birtokán, Magyarországon,
2597 22   |                   ellátogatni Josefstadtba, a börtönöket megvizsgálni.
2598 22   |                 eszközt el kell dugni előle a foglyoknak. Még evőkés,
2599 22   |                   villa sem maradhat náluk. A foglyoknak csak olyan ételt
2600 22   |                    kanállal lehet meríteni. A hatalmas úr még a konyhába
2601 22   |                 meríteni. A hatalmas úr még a konyhába is benéz, s belekóstol
2602 22   |             konyhába is benéz, s belekóstol a foglyok ételébe, s ne adj
2603 22   |                    egy borospalack kerüljön a szeme elé. A foglyoknak
2604 22   |           borospalack kerüljön a szeme elé. A foglyoknak nem szabad bort
2605 22   |        házsártoskodik: “Minek az uraknak az a haudujudu? Azt hiszik talán,
2606 22   |                várhatják!” Végül előhozatja a panaszkönyvet, melyben a
2607 22   |                    a panaszkönyvet, melyben a foglyok kihágásai vannak
2608 22   |                     feljegyezve, s kimondja a büntetéseket: magányfogság,
2609 22   |                   is van hatalmi szava: ott a deres és a pálca. És ezeknek
2610 22   |               hatalmi szava: ott a deres és a pálca. És ezeknek a nemes
2611 22   |                deres és a pálca. És ezeknek a nemes uraknak hallgatniok
2612 22   |                     fenyegeti.~ ~- Ezt mind a férjedtől tudtad meg?~ ~-
2613 22   |                     egy barátnémtől, akinek a férje szintén államfogoly.
2614 22   |                  férje szintén államfogoly. A férjem azért mondta el mindezt
2615 22   |             szabálytalanságokat követett el a mi fogadtatásunk alkalmával.
2616 22   |                    őt magát megszabadította a láncaitól, úgy vezette a
2617 22   |                    a láncaitól, úgy vezette a felesége elé. Aztán, hogy
2618 22   |                  Aztán, hogy egyedül hagyta a nejével, felvigyázó fegyveres
2619 22   |                    fegyveres őr nélkül, sőt a megvendégeléséről gondoskodott.
2620 22   |                   olyan flagráns megsértése a szigorú rendszabálynak,
2621 22   |                   aki éreztetni fogja velük a törvény egész szigorát.~ ~-
2622 22   |               szabad énnekem elhíresztelnem a jó hírnevem védelmére, hogy
2623 22   |                    hírnevem védelmére, hogy a férjemmel találkoztam a
2624 22   |                     a férjemmel találkoztam a fogházban.~ ~- Hát mit szándékozol
2625 22   |                     jó gondolat, hisz ezzel a meneküléssel hitelesítenéd
2626 22   |                     miatt sem lehet ez. Hát a születendő gyermekemből
2627 22   |                    Az én büszkeségemet? Azt a börtönvirágot? Hisz ha bűnös
2628 22   |                  magamat. De én élni akarok a szívem alatt viselt kincsemért,
2629 22   |              visszanyeri, aki miatt eltűröm a világ üldözését és minden
2630 22   |                   minden kínszenvedést, ami a jövőben rám vár.~ ~- És
2631 22   |                   hazafinak súlyosítsam meg a láncait, tetézzem a szenvedéseit,
2632 22   |                     meg a láncait, tetézzem a szenvedéseit, elveszítsem
2633 22   |                   szenvedéseit, elveszítsem a jóltevőjüket, az angyalszívű
2634 22   |                    egyedüli jóltevőm volt s a jövendőben jóltevője fog
2635 22   |              jövendőben jóltevője fog lenni a szenvedő férjemnek! Nem!
2636 22   |                     Nem! Inkább vesszen oda a becsületem! Le a fejemről,
2637 22   |                vesszen oda a becsületem! Le a fejemről, te meggyalázott
2638 22   |                     csepesz! Hozzák helyébe a tollkoszorút! Megyek a templomajtóba
2639 22   |              helyébe a tollkoszorút! Megyek a templomajtóba eklézsiát
2640 22   |                    követni!~ ~Azzal letépte a fejéről hitvesi főkötőjét,
2641 22   |              hitvesi főkötőjét, összegyűrte a két kezével, földre dobta,
2642 22   |                    kezével, földre dobta, s a lábával rátaposott.~ ~Az
2643 22   |           összegyűrt fejkötőt, kiigazította a csipkefodrait, s visszatette
2644 22   |            csipkefodrait, s visszatette azt a leánya fejére.~ ~- Nem fogsz
2645 22   |                töviskoszorú fogja ékesíteni a fejedet. Ha fájni fognak
2646 22   |                    fejedet. Ha fájni fognak a tövisei, arra gondolsz,
2647 22   |                     is töviskoszorút viselt a fején, mikor a világ megváltójává
2648 22   |         töviskoszorút viselt a fején, mikor a világ megváltójává lett.
2649 22   |              szavakért megcsókolta atyjának a kezét.~ ~- És most eredj
2650 22   |                    aki ápoljon. Én megőrzöm a titkodat.~ ~- Megengeded,
2651 22   |                 hogy minden reggel eljöjjek a templomba imádkozni?~ ~-
2652 22   |              templomba imádkozni?~ ~- Ha ez a te lelkednek könnyebbségére
2653 22   |                   Egyelőre csak az életért. A jelenért és a jövendőért.~ ~-
2654 22   |                   az életért. A jelenért és a jövendőért.~ ~- Tarthatok
2655 22   |                    Tarthatok egy szentképet a szobámban?~ ~- Kánonaink
2656 22   |               ábrázol?~ ~- Krisztust, amint a vállán hordott keresztfa
2657 22   |                  Aláírva e sor: “Isten csak a saját fiára tett nagyobb
2658 22   |                 elbírt.”~ ~- Hogy került ez a te kezedbe?~ ~- A férjétől
2659 22   |                 került ez a te kezedbe?~ ~- A férjétől elvált anyósom
2660 22   |                   volt.~ ~- Én sajnálom ezt a nőt.~ ~- Méltán, mert sokat
2661 22   |                    most már az én örököm.~ ~A lelkipásztor egy atyai csókban
2662 22   |                  atyai csókban adta áldását a leányának.~ ~- Isten erősítse
2663 22   |                          Isten erősítse meg a te szívedet.~ ~- Mindennap
2664 22   |                    eltűnök majd előled.~ ~- A keresztapa én leszek.~ ~-
2665 22   |                   keresztapa én leszek.~ ~- A közvéleménnyel dacolva,
2666 22   |                     közvéleménnyel dacolva, a férjem nevét fogod atyául
2667 22   |                   nevét fogod atyául beírni a matrikulába?~ ~- A törvény
2668 22   |                   beírni a matrikulába?~ ~- A törvény is azt parancsolja.~ ~-
2669 23   |                     HUSZONHARMADIK FEJEZET~ A GOLGOTA~ ~Ettől a naptól
2670 23   |                  FEJEZET~ A GOLGOTA~ ~Ettől a naptól fogva megkezdődött
2671 23   |                   naptól fogva megkezdődött a szegény asszonynak a Golgotája.~ ~
2672 23   |           megkezdődött a szegény asszonynak a Golgotája.~ ~Más nőnél úgy
2673 23   |            megátkozott”.~ ~Mindennap elment a templomba: láthatta a gyülekezet.
2674 23   |                elment a templomba: láthatta a gyülekezet. Beszélhettek
2675 23   |             tanácsokat, amiknek követésével a nagy botrányt ki lehetne
2676 23   |                  Egyszer csak elkövetkezett a válság. Egy szombaton Viola
2677 23   |                    szombaton Viola elmaradt a templomból. Vasárnap délelőtt
2678 23   |              délelőtt aztán keresztelő volt a templomban. Fiúcskát keresztelt
2679 23   |             templomban. Fiúcskát keresztelt a pap, Deodát nevet adott
2680 23   |                    Deodát nevet adott neki, a keresztanyja Galliáné volt,
2681 23   |              keresztanyja Galliáné volt, ki a keresztvízre tartotta.~ ~
2682 23   |                 zúgás, suttogás keletkezett a gyülekezetben.~ ~Ez a gyermek
2683 23   |           keletkezett a gyülekezetben.~ ~Ez a gyermek már viseli a vállán
2684 23   |                     Ez a gyermek már viseli a vállán a keresztfát.~ ~Halálos
2685 23   |                 gyermek már viseli a vállán a keresztfát.~ ~Halálos bűnt
2686 23   |                 Halálos bűnt hozott magával a világra: azt, hogy született.~ ~
2687 23   |                   többet tisztességes ember a küszöbét átlépni, a nevét
2688 23   |                   ember a küszöbét átlépni, a nevét gúnyra fogják emlegetni.~ ~
2689 23   |                minden fájdalmat. Nem érezte a szégyenpírt az arcán, nem
2690 23   |              szégyenpírt az arcán, nem fájt a fejére hullott kövek sebzése.
2691 23   |                   hullott kövek sebzése. Az a kis bölcső a benne fekvő
2692 23   |                    sebzése. Az a kis bölcső a benne fekvő angyalkával
2693 23   |                ennek az édes gőgicsélésére. A világ átkait csak sejtette,
2694 23   |                   nem hallotta, hanem ennek a szívéről szakadt teremtésnek
2695 23   |                     izenet az égből; ha azt a keblére ölelte, meg volt
2696 23   |                  Vidám hangulatban találta. A kicsikének herbatét főzött,
2697 23   |            kicsikének herbatét főzött, amit a tudós asszony ajánlott.
2698 23   |          összeillettek.~ ~Emília is odajött a beteg ágyához, és segített
2699 23   |                  amit át kell adnom - mondá a lelkész. - A jótékony nőegylettől
2700 23   |                  adnom - mondá a lelkész. - A jótékony nőegylettől kaptam
2701 23   |                    azt tudatják velem, hogy a leányom nevét kitörölték
2702 23   |                    leányom nevét kitörölték a választmányi tagok lajstromából,
2703 23   |                       Viola nevetett, mikor a küldött levelet átvette
2704 23   |             atyjától.~ ~- Mármost egyenesen a josefstadti térparancsnoknak
2705 23   |              kézbesíteni valóm is van ennél a háznál -, monda a lelkész,
2706 23   |                     ennél a háznál -, monda a lelkész, s a kabátja zsebéből
2707 23   |                háznál -, monda a lelkész, s a kabátja zsebéből kihúzott
2708 23   |                   csomó levelet.~ ~- Ezeket a leveleket a postás odahozta
2709 23   |                          Ezeket a leveleket a postás odahozta énhozzám.
2710 23   |               íródott. Így vannak címezve: “A Szent Léleknek Markóczfalván”.
2711 23   |                    Léleknek Markóczfalván”. A postás azt gondolta, hogy
2712 23   |                     legjobb lesz, ha ezeket a leveleket a papnak kézbesíti.
2713 23   |                 lesz, ha ezeket a leveleket a papnak kézbesíti. Annak
2714 23   |            Kitaláltam az istentelen tréfát. A szentírást paródiázzák ezek
2715 23   |                 szentírást paródiázzák ezek a cudarok. A címzés maga is
2716 23   |                 paródiázzák ezek a cudarok. A címzés maga is blaszfémia.
2717 23   |             visszajött Amadé kíséretében.~ ~A fiatalember mély bókkal
2718 23   |                     üdvözölte Violát, aztán a bölcső fölé hajolt, s az
2719 23   |                 hatvannégy szót hoz magával a világra, amit senkisem tanított
2720 23   |                     bebe, amit megvet; cici a szopás; boti a fej; bábó
2721 23   |                 megvet; cici a szopás; boti a fej; bábó a láb; kacsó a
2722 23   |                    szopás; boti a fej; bábó a láb; kacsó a kéz; tente
2723 23   |                    a fej; bábó a láb; kacsó a kéz; tente az alvás; táttá
2724 23   |                   hív; tütü az ital; mámmám a tápszer; nyanya az anya;
2725 23   |                  Azután kezet csókolt Amadé a papnak.~ ~- Nézze, édes
2726 23   |                    édes felebarátom - mondá a pap -, ilyen ostobaságokat
2727 23   |                   által.~ ~Amadé általvette a leveleket.~ ~- Ismerem a
2728 23   |                    a leveleket.~ ~- Ismerem a tartalmukat. Pasquillok.
2729 23   |                  Mocskos fescenninák. Kapok a saját nevemre címezve is
2730 23   |                     mindennap ilyeneket. Ez a specialitása a magyar társaséletnek.
2731 23   |                ilyeneket. Ez a specialitása a magyar társaséletnek. Névtelen
2732 23   |            levelekkel halálra sértegetés.~ ~A kandallóban lobogott a tűz.~ ~-
2733 23   |                      A kandallóban lobogott a tűz.~ ~- Megengedi méltóságod,
2734 23   |                  Megengedi méltóságod, hogy a leveleket olvasatlanul a
2735 23   |                    a leveleket olvasatlanul a tűzbe dobjam?~ ~- Sőt kérem.~ ~-
2736 23   |                 daliás alakjában. - Ismerem a boszorkánykonyhát, ahol
2737 23   |                 boszorkánykonyhát, ahol ezt a mérget főzik. Még most nem
2738 23   |                   Adatokat gyűjtök. Ismerem a célját a rosszakaróinknak.
2739 23   |                   gyűjtök. Ismerem a célját a rosszakaróinknak. Tele akarják
2740 23   |              rosszakaróinknak. Tele akarják a világot kiabálni azzal,
2741 23   |                     hogy futva fussak ebből a kastélyból, melyet bűnömmel
2742 23   |                eltünésemmel csak elismerném a nehéz vádat. - Szemébe nézek
2743 23   |                nehéz vádat. - Szemébe nézek a rágalmazó világnak, s amivel
2744 23   |              Megvédelmezni e ház asszonyát, a legnemesebb nőt, akit valaha
2745 23   |                  védeni tiszteletem tárgyát a dúvad ellen, meg tudom védeni
2746 23   |                     ellen, meg tudom védeni a legádázabb fenevad: az ember
2747 23   |                Mindenki hallgatott, csak az a kis ember ott a bölcsőben
2748 23   |                     csak az a kis ember ott a bölcsőben sikongatott vidáman,
2749 23   |               Amadénak csókolásra.~ ~- Csak a férjem életét meg ne mérgezzék
2750 23   |                   rajta - szólt Amadé, - de a fogházi fegyelem útját állja.
2751 23   |               fogházi fegyelem útját állja. A térparancsnok minden levelet,
2752 23   |          térparancsnok minden levelet, amit a fogolyhoz intéznek, elébb
2753 23   |                    maga elolvas, s ha annak a tartalma nyugtalanító, félreteszi.~ ~-
2754 23   |                       Jó szerencse, - mondá a lelkész -, hogy jelenleg
2755 23   |                  jelenleg cenzúra uralkodik a sajtó felett. Minden rosszban
2756 23   |                     rosszban van valami jó. A cenzúra kitörli a lapból
2757 23   |                valami jó. A cenzúra kitörli a lapból a családi botrányok
2758 23   |                    cenzúra kitörli a lapból a családi botrányok híreit.~ ~-
2759 23   |                    egy előkelő festőművészt a fővárosból, s lefestetem
2760 23   |                         És azt küldöm hozzá a börtönébe.~ ~- Az nagyon
2761 23   |                  nagyon helyes lesz - mondá a lelkipásztor.~ ~S a kicsike
2762 23   |                   mondá a lelkipásztor.~ ~S a kicsike is beleegyezett,
2763 23   |                Hanem aztán rögtön kiigazítá a véleményét, s azt mondá “
2764 23   |                 rögtön elértett, s kiemelve a bölcsőből csecsemőjét, odavette
2765 24   |                     HUSZONNEGYEDIK FEJEZET~ A HÁZIPIKTOR~ ~Ennek a fölséges
2766 24   |               FEJEZET~ A HÁZIPIKTOR~ ~Ennek a fölséges tüneménynek a megörökítéséhez
2767 24   |                Ennek a fölséges tüneménynek a megörökítéséhez kellett
2768 24   |                     négy festő rejtőzködött a fővárosban, végzett öregurak,
2769 24   |             arcképet festeni.~ ~- Hej, csak a mi Károlykánk volna mostan
2770 24   |                     Amadé. - Itt kóborol az a vidéken.~ ~(De hát ki az
2771 24   |                    vidéken.~ ~(De hát ki az a mi Károlykánk?)~ ~A debreceni
2772 24   |                   ki az a mi Károlykánk?)~ ~A debreceni magyar kormánynak
2773 24   |                    Jósika Miklós, ő vezette a kultuszminisztériumot; maga
2774 24   |                     hadcsapathoz küldjön ki a magyar kormány egy költőt,
2775 24   |                    költőt, egy festőt, akik a csatamező eseményeit írásban
2776 24   |              fizetéssel lettek ellátva. Ezt a hivatalt viselte Markóczy
2777 24   |               Markóczy Dezső hadcsapatjánál a mi Károlykánk a mi Kálmuskánkkal.
2778 24   |              hadcsapatjánál a mi Károlykánk a mi Kálmuskánkkal. Amaz volt
2779 24   |                    Kálmuskánkkal. Amaz volt a piktor, emez a poéta. A
2780 24   |                    Amaz volt a piktor, emez a poéta. A Kálmuska a debreceni
2781 24   |                     a piktor, emez a poéta. A Kálmuska a debreceni lapokat
2782 24   |                    emez a poéta. A Kálmuska a debreceni lapokat látta
2783 24   |                     el csatatéri adomákkal, a Károlyka egy illusztrált
2784 24   |                 ékesített karikatúráival.~ ~A poéta komoly, pathószos
2785 24   |                      pathószos férfiú volt, a piktor ellenben tréfás,
2786 24   |                     Aszerint érte őket utól a végzet.~ ~Mikor vége volt
2787 24   |                   végzet.~ ~Mikor vége volt a dicső napoknak, a poéta
2788 24   |                 vége volt a dicső napoknak, a poéta büszkén állt a kemény
2789 24   |              napoknak, a poéta büszkén állt a kemény bírák elé, s bátran
2790 24   |                   bátran és okosan igazolta a működését a szabadságharc
2791 24   |                 okosan igazolta a működését a szabadságharc alatt. Igazságot
2792 24   |            Lombardiába, ami nem büntetés.~ ~A piktor ellenben praktikus
2793 24   |                     be, hogy kérdőre vonják a karikatúráiért, amikkel
2794 24   |                    megugrott, nyakába vette a világot, s bujdosott egyik
2795 24   |                     bujdosott egyik faluból a másikba. Mindenütt vendégszerető
2796 24   |                  aztán ha vette észre, hogy a szemfüles hatóság nyomában
2797 24   |             szemfüles hatóság nyomában van, a neve megjelenik a statáriumtáblán,
2798 24   |             nyomában van, a neve megjelenik a statáriumtáblán, akkor nem
2799 24   |                   szökött. Bebarangolta már a Bükköt, a Tátrát. Egyszer
2800 24   |                  Bebarangolta már a Bükköt, a Tátrát. Egyszer a rendőrbiztos
2801 24   |                   Bükköt, a Tátrát. Egyszer a rendőrbiztos meg is csípte:
2802 24   |                      hogy kézbesítheti neki a hadbíróság ítéletét. A karikatúráiért
2803 24   |                 neki a hadbíróság ítéletét. A karikatúráiért elítélték
2804 24   |              Károlyka, s azzal zsebre dugta a hadbíróság ítéletét. - Részemről
2805 24   |            hadbíróság ítéletét. - Részemről a szerencse, mondá a rendőrbiztosnak,
2806 24   |                Részemről a szerencse, mondá a rendőrbiztosnak, mindjárt
2807 24   |               csizmát húzok. - Azzal átment a szomszéd szobába, s ott
2808 24   |               eltűnt, hogy nem hagyta hátra a lakcímét. Üthették már bottal
2809 24   |               lakcímét. Üthették már bottal a nyomát!~ ~Majd bizony egy
2810 24   |               börtönbe, akinek éltető eleme a szép szabad világ.~ ~Azóta
2811 24   |                        Amadénak könnyű volt a szökevény piktorra rátalálni.
2812 24   |                        Egyszerre megértette a helyzetet Károlyka. Hisz
2813 24   |                 látogat. Készséggel fogadta a kondíciót. El hagyta magát
2814 24   |             raboltatni Amadé által, s amint a lábát betette a kastélyba,
2815 24   |                     s amint a lábát betette a kastélyba, egyszerre vidám
2816 24   |              egyszerre vidám élet költözött a házba. A Károlyka tele volt
2817 24   |                     élet költözött a házba. A Károlyka tele volt bohókás
2818 24   |                   tudott előadni.~ ~Ezekben a válságos napokban, amikor
2819 24   |                    mondá Flórián úr ezeknek a históriáknak fele is hazugság?~ ~-
2820 24   |               hazugság?~ ~- Fele? Hát aztán a másik felével mit csináljak?
2821 24   |                 Festőnek, poétának hivatása a hazudás.~ ~- Nem merek vele
2822 24   |                   hírek kifundálásában bírt a Károlykánk kifogyhatatlan
2823 24   |                ázsiai ősmagyarok legendája. A híres ázsiai utazó Reguly,
2824 24   |                  híres ázsiai utazó Reguly, a misszionárius Gützlavval
2825 24   |                 elszakadt rokonait leigázta a barbár német, rögtön elrendelé,
2826 24   |                     öltözzék, s induljon el a magyarok felszabadítására.
2827 24   |                        Flórián úr kinevette a Károlykát ezzel a mesével.~ ~-
2828 24   |                 kinevette a Károlykát ezzel a mesével.~ ~- Messze van
2829 24   |                léghajón. Ők már feltalálták a repülés titkát. Onnan a
2830 24   |                     a repülés titkát. Onnan a magasból lövöldöznek, nem
2831 24   |              ellenállni.~ ~Mindennap tudott a Károlyka valamely örvendetes
2832 24   |                 Mindenki el volt ragadtatva a hasonlatosságtól.~ ~De mármost
2833 24   |                kellene küldeni Josefstadtba a fogoly Markóczynak. Hogy
2834 24   |                  Hogy lehet ennek kitalálni a módját, hogy útközben el
2835 24   |                 magam, s személyesen átadom a patrónusnak.~ ~- Te viszed
2836 24   |                     de hát hogy jutsz te be a josefstadti államfogházba,
2837 24   |                   semmiféle ajánlat: megvan a jussom hozzá. Itt van a
2838 24   |                     a jussom hozzá. Itt van a zsebemben a haditörvényszék
2839 24   |                  hozzá. Itt van a zsebemben a haditörvényszék ítélete,
2840 24   |            odamegyek, jelentkezem, s leülöm a harminc napot.~ ~Mindenki
2841 24   |            esztendeig. Lefestem az arcképét a térparancsnoknak, a porkolábnak,
2842 24   |                arcképét a térparancsnoknak, a porkolábnak, meg a leányának,
2843 24   |        térparancsnoknak, a porkolábnak, meg a leányának, akit már ismerek
2844 24   |                 leányának, akit már ismerek a Zsófi néni után. Azokat
2845 24   |                  meghódítom. Aztán lefestem a Dezső bácsit, meg a Sándor
2846 24   |                lefestem a Dezső bácsit, meg a Sándor bácsit, s a képeiket,
2847 24   |                      meg a Sándor bácsit, s a képeiket, mikor elbocsátanak,
2848 24   |                    köszöntést sem bízott rá a férjéhez. Hisz ennek most,
2849 24   |                  férjéhez. Hisz ennek most, a világ ítélete szerint, a
2850 24   |                    a világ ítélete szerint, a feleségét gyűlölnie kell.~ ~
2851 24   |                 feleségét gyűlölnie kell.~ ~A hebehurgya fiú azonban túljárt
2852 24   |              túljárt az úrnő gondolatain.~ ~A piktoroknak, poétáknak a
2853 24   |                    A piktoroknak, poétáknak a lelke, mikor a költészetet
2854 24   |                    poétáknak a lelke, mikor a költészetet keresi, véletlenül,
2855 24   |              véletlenül, ösztönbül meglátja a valót.~ ~- Meglátja, madonnám -
2856 24   |                miket fogok én elhíresztelni a világban, ha a börtönből
2857 24   |                elhíresztelni a világban, ha a börtönből előkerülök: hogy
2858 24   |                     az én imádott asszonyom a megfelelő időben látogatóban
2859 24   |                     időben látogatóban volt a férjénél a josefstadti börtönben
2860 24   |                 látogatóban volt a férjénél a josefstadti börtönben a
2861 24   |                     a josefstadti börtönben a kormányzó engedelmével,
2862 24   |               minden házból ki fognak ezzel a hírrel dobni, a vénasszonyok
2863 24   |                fognak ezzel a hírrel dobni, a vénasszonyok a szemem közé
2864 24   |                hírrel dobni, a vénasszonyok a szemem közé fognak ugrálni;
2865 24   |              asztalt, magában gondolva: “Ez a szeleburdi kölyök még helyrerontja
2866 24   |                     már előkészíté az útját a megindítandó válópernek,
2867 24   |                      házasságtörés alapján, a férjhez küldött levelei
2868 24   |                   levelei által. Csak annak a meghatalmazására várt.~ ~
2869 25   |                       HUSZONÖTÖDIK FEJEZET~ A NŐ, AKI ÜT~ ~Violára nézve
2870 25   |           elkezdődtek az üldöztetés napjai. A névtelen levelek után azt
2871 25   |               levelek után azt gondolták ki a vidék úrhölgyei, hogy összebeszélésre
2872 25   |                  naponkint ott hajtattak el a hintóikkal a Markóczy-kastély
2873 25   |                   hajtattak el a hintóikkal a Markóczy-kastély előtt,
2874 25   |                    korzót tartottak előtte, a kastély előtt feltartották
2875 25   |                  kastély előtt feltartották a napernyőiket, hogy az ablakokra
2876 25   |                     nehogy összetalálkozzék a hajdani barátnéival, akik
2877 25   |                 tudatják vele. És ugyanazok a hölgyek, mikor úri fogatuk
2878 25   |                  hölgyek, mikor úri fogatuk a jószágigazgató ablaka alatt
2879 25   |           ellenségekkel szemben? Ami mérget a nő kever, azt meg kell inni
2880 25   |                  kell inni az áldozatnak.~ ~A jószágigazgatótól sem szabadulhatott
2881 25   |          szabadulhatott meg. Ha az elhagyja a kastélyt, minden rágalom
2882 25   |               igazsággá lesz megpecsételve. A magára maradt házat bűnbarlangnak
2883 25   |                     fogják kikiáltani. Erre a kiállhatatlan ábrázatra
2884 25   |               vigasztalást tudott neki adni a két barátnője, akik maguk
2885 25   |            teremtések? Egyedüli menedéke az a kis bölcső volt. A gyalázata
2886 25   |              menedéke az a kis bölcső volt. A gyalázata is az volt.~ ~
2887 25   |                lehet még ez az élet!~ ~Amíg a börtön ajtaja megnyílik,
2888 25   |                  urasági hintó hajtatott be a Markóczy-kastély udvarán.
2889 25   |                     aki egyenesen felhaladt a lépcsőn, szót sem váltva
2890 25   |                    lépcsőn, szót sem váltva a cselédekkel: úgy látszott,
2891 25   |                    látszott, hogy tudta itt a járást: csak azt kérdezte,
2892 25   |                 kérdezte, hogy itthon van-e a méltóságos asszony. Viola
2893 25   |           Ismeretlen volt előtte az arca.~ ~A vendégnőnek keserű mosoly
2894 25   |                arcán, mikor megszólalt.~ ~- A nevem Markóczyné. Én vagyok
2895 25   |                 nevem Markóczyné. Én vagyok a férjed anyja.~ ~Viola e
2896 25   |                Viola e szóra keblére borult a nőnek, s megcsókolá az ajkát.~ ~-
2897 25   |                    Sohasem láttál? - rebegé a nő.~ ~Viola nem tagadhatá,
2898 25   |                  tagadhatá, hogy úgy van.~ ~A régi nő még most is szép
2899 25   |                   idomokkal. Egyike azoknak a szerencsés alakoknak, akik
2900 25   |                fölött nyomtalanul futnak el a viszontagságok, nem vonnak
2901 25   |                barázdát, szemeik megtartják a régi varázst, s arcuk pírja
2902 25   |              gyöngéden megveregeté menyének a hátát.~ ~- Régen voltam
2903 25   |             unokámat.~ ~(Hát van még valaki a világon, aki ezt a gyűlölt
2904 25   |                   valaki a világon, aki ezt a gyűlölt teremtést kedves
2905 25   |                   vizet.~ ~Viola csengetett a cselédnek: ő tudta már,
2906 25   |             összeérő szemöldökű nőrül, minő a nagyanya, azt suttogja a
2907 25   |                    a nagyanya, azt suttogja a babonás paraszthit, hogy
2908 25   |                 paraszthit, hogy az megveri a szemével a kisgyermeket.
2909 25   |                  hogy az megveri a szemével a kisgyermeket. E rossz szem
2910 25   |               szokás ójtott vízben megmosni a gyermek orcáját.~ ~A két
2911 25   |               megmosni a gyermek orcáját.~ ~A két nő leült egymás mellé
2912 25   |                   két nő leült egymás mellé a pamlagra, kezeiket egymásba
2913 25   |                      Sokáig nem találták ki a kezdő szót, amivel megkezdjék
2914 25   |                     szót, amivel megkezdjék a beszédet.~ ~Végre az éltes
2915 25   |                megszólalt: - Egyedül vagy-e a háznál?~ ~- Van két jó barátnőm,
2916 25   |            szerencsétlen nők, akiknek nincs a világból egyebük, mint a
2917 25   |                    a világból egyebük, mint a szenvedés és a fájó emlékezés.~ ~-
2918 25   |                egyebük, mint a szenvedés és a fájó emlékezés.~ ~- Van
2919 25   |                      akit szeressek.~ ~- Ez a szeretet a bűnöd, amiért
2920 25   |                szeressek.~ ~- Ez a szeretet a bűnöd, amiért elítélnek.
2921 25   |                    légy rá büszke. Én is az a nő vagyok, akit az egész
2922 25   |                    s én ismerem mindenkinek a bibéjét. Csak a kisujjammal
2923 25   |                 mindenkinek a bibéjét. Csak a kisujjammal érintem, s elhallgat,
2924 25   |                rossz tanácsadód. Megtűrsz-e a házadban?~ ~- Itthon vagy
2925 25   |                  meglátod, milyen nagy öröm a világon bosszút állni.~ ~
2926 25   |                    világon bosszút állni.~ ~A kis ember megszólalt az
2927 25   |           mindkettőjüknek át kellett menni. A gyermek toalettet akart
2928 25   |                      Abban segíteni kellett a nagyanyának.~ ~Pszt! Nem
2929 25   |                    az anyának mondja azt el a nagyanya, hogy mit látott
2930 25   |                  olyan, mint az ő fia volt, a Dezső, ilyen idős korában.
2931 25   |                   róla, hogy elhallgattassa a sivalkodó porontyot.~ ~-
2932 25   |                rosszalkodik, attul iperedik a gyerek.~ ~A kibékített gyereket
2933 25   |                  attul iperedik a gyerek.~ ~A kibékített gyereket aztán
2934 25   |                     aztán rá lehetett bízni a dajkára, aki értett a danoláshoz.~ ~
2935 25   |                 bízni a dajkára, aki értett a danoláshoz.~ ~Emília és
2936 25   |                     és Zsófi is odakerültek a gyerekszobába, s itt kölcsönösen
2937 25   |                  kölcsönösen megismerkedtek a nagyanyával. Örömük igaz
2938 25   |                 szerencsétlen nő van együtt a háznál, annál erősebb a
2939 25   |                     a háznál, annál erősebb a vigasztalás. S ez a legszerencsétlenebb,
2940 25   |                 erősebb a vigasztalás. S ez a legszerencsétlenebb, mert
2941 25   |                        Viola valamit súgott a két barátnéjának, mire azok
2942 25   |           barátnéjának, mire azok elhagyták a szobát.~ ~- Tudom, mit súgtál
2943 25   |               szobát.~ ~- Tudom, mit súgtál a barátnőidnek - mondá neki
2944 25   |                   bizalmas volnál hozzám, s a nevemen szólítanál. Mária
2945 25   |                     nem hallottad soha. Ezt a nevet átok-szitok mocskolja
2946 25   |              átok-szitok mocskolja be ennél a háznál.~ ~- Nem említik.~ ~-
2947 25   |                 hogy az arcképemet kidobták a családi címerteremből.~ ~
2948 25   |                 anyósa kívánságát. Pedig az a látvány fájni fog neki.~ ~-
2949 25   |                semmi.~ ~Azonban túlbecsülte a lelkierejét. Az az üres
2950 25   |                     intézkedése volt, de az a három levél, mely az üres
2951 25   |                     felbontatlanul: ezt már a fia tette. Ez fájt.~ ~Mária
2952 25   |                   Még csak fel sem bontotta a leveleimet. Megvetett, nem
2953 25   |                  rólam tudni. Most hát ezek a levelek az én tulajdonaim;
2954 25   |                     kis késsel felhasogatta a borítékaikat egymás után.
2955 25   |                   borítékaikat egymás után. A tartalmat felolvasta Viola
2956 25   |                     Viola előtt.~ ~Az első, a feketepecsétes, hálálkodó
2957 25   |            köszönetet hozott Dezsőnek azért a nagylelkűségeért, hogy a
2958 25   |                    a nagylelkűségeért, hogy a válóperben megítélt évi
2959 25   |                     tartásdíj helyett annak a megfelelő tőkeösszegét küldé
2960 25   |                   újból férjhezmenetelre.~ ~A második levél, a pirospecsétes,
2961 25   |        férjhezmenetelre.~ ~A második levél, a pirospecsétes, azt tudatta
2962 25   |                  pirospecsétes, azt tudatta a fiával, hogy találkozott
2963 25   |                 vezetni; de ő visszautasítá a szerencsét. Nem fogja a
2964 25   |                     a szerencsét. Nem fogja a Markóczy nevet mással fölcserélni.~ ~
2965 25   |                 nevet mással fölcserélni.~ ~A harmadik, az aranyporos
2966 25   |                     melyben Mária arra kéri a fiát, hogy ha meghal, jöjjön
2967 25   |                   hogy ha meghal, jöjjön el a halotti ágyához, s vitesse
2968 25   |               halotti ágyához, s vitesse el a koporsóját a Markóczyak
2969 25   |                     vitesse el a koporsóját a Markóczyak sírboltjába.~ ~
2970 25   |               íródott.~ ~Némán eltette mind a hármat a keblébe.~ ~Vannak
2971 25   |                 Némán eltette mind a hármat a keblébe.~ ~Vannak nők, akik
2972 25   |                    törődnek: ha szabad lesz a szíveiket egymás előtt megnyitni,
2973 25   |                előtt megnyitni, megköthetik a kölcsönös frigyet, akkor,
2974 25   |                     percben valaki érkezett a címerterembe. Nem vendég,
2975 25   |                   néztek:~ ~“Hát ez az?”~ ~“A bűn.”~ ~“A megtestesült
2976 25   |                   Hát ez az?”~ ~“A bűn.”~ ~“A megtestesült bűn!”~ ~Az
2977 25   |            egyszerre meghajolt Mária előtt, a keze után nyúlt, és azt
2978 25   |               megcsókolá.~ ~Erre Mária mind a két kezével megszorítá Amadé
2979 25   |                     kezét az egyik, másikat a másik vállára tette.~ ~-
2980 25   |                  Most nagy robajjal jött be a terembe a két asszony: Emília
2981 25   |                  robajjal jött be a terembe a két asszony: Emília és Zsófi.
2982 25   |                     Megtalálták az arcképet a családi kacattárban: nem
2983 25   |                 cselédekre, maguk hozták be a címerterembe. Művészi festmény
2984 25   |                     hozzá.~ ~Mária átölelte a két asszonyt, kik arcképét
2985 25   |                Amadé nem engedte másnak azt a feladatot, hogy az arcképet
2986 25   |                  tett volt! Dacolás nemcsak a világ ítéletével, de a szentszék
2987 25   |              nemcsak a világ ítéletével, de a szentszék ítéletével is,
2988 25   |                okiratban az elkárhoztatását a vádlott feleségnek. Aki
2989 25   |                 vádlott feleségnek. Aki ezt a merényletet elkövette, annak
2990 25   |              elkövette, annak az asszonynak a feje fölött is ott függ
2991 25   |                     feje fölött is ott függ a vád.~ ~Mindenki örült. Valami
2992 25   |                  egy ember vadult meg tőle. A jószágigazgató. Csacsina
2993 25   |                  hogy ő nem marad meg abban a házban, amelynek címertermébe
2994 25   |                    az asztalhoz, melynél ez a nő foglalja el az asztalfőt;
2995 25   |                      s nem avatkozik többet a család belső ügyeibe.~ ~
2996 25   |              Flórián az esküdt ellensége. Ő a rágalmak kútfeje, melyek
2997 25   |                    rágalmak kútfeje, melyek a világba szétrepkednek, minden
2998 25   |                      És nem tudta kitalálni a módját a tőle való megszabadulásnak.
2999 25   |                    tudta kitalálni a módját a tőle való megszabadulásnak.
3000 25   |             jószágigazgató fenntartója volt a gazdaságának, s abban kifogástalan