Fezejet

 1  2|        elméjében se mondhassa ki ember az asszonyi nevet, Bukovinából
 2  2|    vizsgáit letéve, mint végzett ember, nagybátyjához került Amadé:
 3  4|   megölelte az öccsét.~ ~- Derék ember vagy. Helyeslem az elhatározásodat.
 4  5|  eltörülve, hanem ahány százezer ember eddig bírta címerénél fogva,
 5  6|          trombitaszava hangzott. Ember és paripa nyugalomra megy
 6  6|   indulásra készen álljon minden ember!~ ~Azután a nejéhez fordult.~ ~-
 7  7|        goromba: kivált ha művelt ember.~ ~Az asszonynak elég gondot
 8  7|        veríték gyöngyözik: ez az ember most teljesen uralkodik
 9  8|         Az igazgatója világjárta ember volt: Angliát, Olaszországot
10  8|    helybeli borbély. Az diplomás ember. A pléhgallér kecsegtető
11 13|      tehette. Hivatalát jól értő ember volt.~ ~ ~ ~
12 17| forradalom utáni hónapok. Minden ember fogoly volt a saját szobájában.~ ~
13 17|        mondta Amadénak:~ ~- Okos ember vagy, bruderkám. Te itt
14 18|           Hát hiszen minden okos ember azt mondta, hogy ez lehetetlen.
15 18|  felmenni?” Arra ez a magas szál ember megpödörintette a bajuszát,
16 18|     megfelelni. Milyen jó, ha az ember tud már németül. Azután
17 18|       adott át egy írást az a jó ember, mire az egy vasládának
18 18|    térparancsnoknak, aki jószívű ember. Hajmonnak híják. Nem felejtem
19 18|   várkormányzó, aki kemény szívű ember. Jó szerencse, hogy nem
20 18|         akkor fellélegzik minden ember, s folytatja a munkát. A
21 18|    Csacsinára, mert az egy rossz ember, árulkodó, öröme telik benne,
22 18|          a térparancsnok jószívű ember. Amiben lehet, enyhíti a
23 19|         előtt; mert az egy rossz ember: fizetett ellenség a háznál.
24 20|       beszédeket, a száraz lelkű ember pesszimizmusának számította
25 20|       azt mondta, hogy ő kicsiny ember, őt nem fogják üldözni:
26 20|  népszerű volt a francia. Minden ember onnan várta Magyarország
27 20|    kiverni. Erre esküdött minden ember. Az uramnak jó keresete
28 20|     boldogul. Ekkor valami rossz ember följelentette a férjemet.
29 22| lelkipásztora: buzgó evangélikus ember. Odasietett hozzá. A tiszteletes
30 22|           Az hát egy nemes szívű ember!~ ~- De mindezt mély titokban
31 23|        fogja többet tisztességes ember a küszöbét átlépni, a nevét
32 23|      bölcső fölé hajolt, s az új ember szemébe nézett, aki bátran
33 23|         a legádázabb fenevad: az ember ellen is.~ ~Mindenki hallgatott,
34 23|        hallgatott, csak az a kis ember ott a bölcsőben sikongatott
35 24|        piktor ellenben praktikus ember volt: nem várta be, hogy
36 25|   világon bosszút állni.~ ~A kis ember megszólalt az oldalszobában.
37 25|       Egymásra bámultak, az ifjú ember és az öregasszony: idegen
38 25|         öregasszonyt.~ ~Csak egy ember vadult meg tőle. A jószágigazgató.
39 26|          Nézd, itt van a vakmerő ember, aki kezedet bátorkodik
40 26|          egy hét múlva mint kész ember lép be a világba, s bámulatra
41 28|    elfeledtek?~ ~Boldog az olyan ember, mint a Sándor bácsi, akinek
42 28|        közöttük egy másik boldog ember is: egy fiatal százados,
43 28|          a vőlegénye olyan derék ember, hogy most került ki a börtönbül.~ ~
44 28|     arcvonásait.~ ~Ez olyan okos ember volt, hogy idejekorán eladta
45 30|         hangon mondva:~ ~- Derék ember vagy! Igaz barátom!~ ~Tehát
46 30|      bűnös szerető”, hanem derék ember, igaz barát. Nejének hűséges