Fezejet

 1  4|    helyőrsége. Most már biztos vagyok felőle, hogy az Amadé öcséd
 2  4|        mint kormánybiztos, meg vagyok bízva egy önkénytes huszárcsapat
 3  7|        viszonza.~ ~- Én Emília vagyok.~ ~- Én pedig Viola.~ ~-
 4  7| felváltása.~ ~- Vezér felesége vagyok, hozzá kell szoknom.~ ~Csacsina
 5  8|    mély hangja:~ ~- Hát én nem vagyok itt?~ ~- De bizony csak! -
 6  8|       kell lenni. No hát én az vagyok. Mert az oltár elől szöktem
 7 12|  napilap szerkesztőjét.~ ~- Én vagyok Markóczy Dezsőné. Nem szöktem
 8 13|       álmaidat. Elég, ha magam vagyok kétségbeesve. Beszéljünk
 9 17|    tudom. Az ügyvédkedéstől le vagyok tiltva. Az apám házához
10 18|     bolondos Zsófi, megint itt vagyok, még bolondabb vagyok.~ ~-
11 18|      itt vagyok, még bolondabb vagyok.~ ~- Honnan cseppentél ide?~ ~-
12 18|       a nagyságos németnek, ki vagyok, mi vagyok, miben járok?
13 18|        németnek, ki vagyok, mi vagyok, miben járok? Az uram nevét
14 18|         Hisz ezzel én herceggé vagyok téve! De hát hogy jutottál
15 18|     nyugtalankodjék: jó helyen vagyok, a konyhában, itt segítek
16 19|     sietni fog haza.~ ~- Tamás vagyok benne - mondá Csacsina. -
17 20|      mondá Zsófi.~ ~- Bizonyos vagyok róla, hogy valami malíciát
18 20|      az ön szolgálatait, s meg vagyok elégedve a jószágom felügyeletével.~ ~-
19 20|   téged megölelnem?~ ~- Özvegy vagyok: szolgálatot keresek.~ ~
20 20| magadat, özvegy vagy, én is az vagyok. Kinek nincs halottja manapság?
21 20| szálljon feléd. Hisz én boldog vagyok: még él a halottam.”~ ~Boldognak
22 21|    hátramaradt özvegye?~ ~- Én vagyok.~ ~- Kapott ön valami ítéletet
23 22|  Szerencsétlen asszony!~ ~- Az vagyok, szerencsétlen.~ ~- S még
24 23|        kiabálni azzal, hogy én vagyok e család megrontója. Rágalmaikkal
25 24|   harminc napi állami fogházra vagyok elmarasztalva: most odamegyek,
26 25|         A nevem Markóczyné. Én vagyok a férjed anyja.~ ~Viola
27 25|       rá büszke. Én is az a nő vagyok, akit az egész világ elítél,
28 25|      nevemen szólítanál. Mária vagyok.~ ~- Azt tudom.~ ~De kiejteni
29 25|        az arcodon, hogy idegen vagyok rád nézve: sohasem láttál.