Fezejet

 1  2|          helyőrségbe, s onnan haza sem jött, amíg az atyja meg nem halt (
 2  2|                És azután egy idő múlva jött más levél piros pecséttel,
 3  3| felvilágosodott ideával.~ ~Pedig ugyan jött.~ ~Naponkint együtt járt
 4  3|              ez a törekvés nem alulról jött, a terheit viselő nép lelkéből,
 5  4|                lobogóval az élén. Elől jött a lovasbandérium, mely a
 6  4|            harmadik grádics...~ ~Végül jött az ünnepély fénypontja,
 7  6|           Vezetőjük, a kapitány sietve jött fel a kormánybiztoshoz.
 8  8|              Mindenünnen tagadó válasz jött.~ ~Nemkülönben voltak a
 9 15|            férjétől elszakadást, utána jött, parasztruhában, puttonnyal
10 16|             Ezzel a fájdalomkiáltással jött be nejéhez Markóczy Dezső.~ ~
11 18|           vitték, hová zárták? Hír sem jött felőle. Sok utánjárásra
12 18|              azt kulccsal bezárta: úgy jött vissza, integetve.~ ~- Ezt
13 19|                mondanivalója. Búcsúzni jött. Most kapott értesítést,
14 21|             csókolt a hölgynek. Azután jött Emília, kinek szokatlan
15 21|             elfacsarodott a szíve: úgy jött neki, mintha most őtőle
16 25|        méltóságos asszony. Viola eléje jött: rendkívüli szerencse volt
17 25|            Amadé.~ ~Most nagy robajjal jött be a terembe a két asszony:
18 25|               Csacsina Flórián fel sem jött az ebédhez. Levélben tudatta
19 25|                volt kiszabva. Károlyka jött, amint eleresztették. Egyenesen
20 25|     Markóczfalvára sietett. Megrakodva jött. A legelső, amit előadni
21 25|            végezhettek.~ ~De Viola nem jött ki a maga szobáiból az elfogadásukra.~ ~
22 27|          kapott. De apa még mindig nem jött, hogy kis lovacskát is adjon
23 27|                főúrnak.~ ~A kormánytól jött a levél.~ ~A főúr fölbontá:
24 30|         elfogadására a tiszteletes nem jött fel a kastélyba, az asszonyságnak