Fezejet

 1  5|          túlhangzott a hegyeken, s amint azt megértették, a nagy
 2  6|          volt látható a kabáton.~ ~Amint a kabátot lehúzták róla,
 3  6|          Átadta neki a sürgönyt.~ ~Amint azt elolvasta Markóczy,
 4  7|           Mert a meglódult csavar, amint a pénzt a mintába lesújtotta,
 5  7|           Annak egy ütése halál.~ ~Amint Emília szobájába érve le
 6  7|            urak után a kávét.~ ~De amint vége volt az ízletes reggelinek,
 7 12| folytonosan Markóczy Dezső őrizte. Amint a kormánybiztos észrevette,
 8 17|           csattogtatva.~ ~Flórián, amint meglátta a dühös fenevadat,
 9 18|         stemplis papírost adtak, s amint lefizette a taksát, útnak
10 18|            a várakozókat aszerint, amint a sor következett rájuk.
11 18|           egymás fülébe suttogtak, amint engemet megláttak. Eleinte
12 18|            a forradalomban semmit. Amint vége volt a háborúnak, rögtön
13 18|          is, csak várd el a végit. Amint az udvari kancelláriából
14 19|         nagyobb nem is lehetett.~ ~Amint Dezső benyitott a terembe:
15 20|      suttogva is lehet beszélni.~ ~Amint magukra maradtak, bezárták
16 21|      becsületes cseh hivatalnok.~ ~Amint a hintó megállt a lépcsőzet
17 21|          is jobb fordulat állt be, amint atyai birtokának urává lett.
18 22|         Mindjárt meg fogod érteni. Amint én a felség engedelemíratával
19 22|            ábrázol?~ ~- Krisztust, amint a vállán hordott keresztfa
20 24|          raboltatni Amadé által, s amint a lábát betette a kastélyba,
21 24|            fejedelmük Oldamúr. Ez, amint meghallotta, hogy elszakadt
22 25|           kiszabva. Károlyka jött, amint eleresztették. Egyenesen
23 30|         aki fogadja.~ ~Vesztére!~ ~Amint őt meglátta az érkező, arca