Fezejet

 1  2|          most Budapest.~ ~Hiányzott belőle mindaz, ami világvárossá
 2  3|          verve, akinek annyi jutott belőle, hogy nem bírta a kezét
 3  3|      aktuális vicenótárius lehessen belőle. De volt annál egy sokkal
 4 11|    ellenségtől. Vásárfiául elhozott belőle egyet a feleségének.~ ~Ilyenek
 5 17| Puhatolózott, ha valamit kitudhatna belőle!~ ~Valahogy csak kitavaszodott
 6 18|          Sándorom levelét vettem ki belőle, azt a keblembe dugtam.
 7 18|         leírt. Csak két szót tudtam belőle kivenni: az uram nevét,
 8 18|      ajtaját felnyitotta, s kiemelt belőle három darab göngyöleget,
 9 18|           teszi oda, hogy válasszak belőle: kiemeltem a középsőt. Erre
10 18|      jóravaló magyar családnak kell belőle kapni. Hanem ezt nem szabad
11 18|      felgöngyölgette, míg előkerült belőle a fogházi emlék: egy remekül
12 18|          felbontottam, s kiöntöttem belőle a fényes forintosokat.~ ~
13 18|       villára való volt a tányérján belőle, engem is megkínált vele: “
14 19|       Étkezésre keveset fordítottak belőle. Ki gondolna evésre a paradicsomban?
15 25|           Markóczy-kastély udvarán. Belőle egy úrnő szállt ki, aki
16 25|         ilyen idős korában. Mi lesz belőle, mire megnő?~ ~Ne beszéljünk
17 31|             Ráérsz.~ ~Sándor értett belőle.~ ~Majd meg Zsófinak adott