Fezejet

 1  4   |          fizetünk nekik dézsmát.~ ~- Tudom én azt. Jó a mi népünk.~ ~-
 2  6   | bankjegyekért.~ ~- Csókolom kezedet, tudom, mit fog rá mondani.~ ~Nemsokára
 3  6   |         csendesen dörmögé:~ ~- Abból tudom, mennyire szeretsz, hogy
 4 17   |            ön kezdeni?~ ~- Magam sem tudom. Az ügyvédkedéstől le vagyok
 5 18   |            szétnézni. Jézuskám! Hogy tudom én itt meg a helyes járást?~ ~
 6 18   |             nehezen teszek; mert azt tudom, hogy adósság. Kettőnek
 7 18   |       sietett közbeszólni Viola.~ ~- Tudom: köszönöm. Ez csak az első
 8 18   |             csügg alá a kürtőből. Én tudom már tapasztalatból, hisz
 9 19(1)|                                Előre tudom, hogy erre sokan azt fogják
10 20   |         asszonyság!~ ~- A bérlőjétől tudom, aki a mi birtokunkat is
11 20   |            bírta tovább mondani.~ ~- Tudom, mit láttál! - suttogá Viola. -
12 20   |             tudod, hol lakik, én nem tudom. Nem tudok imádkozni.~ ~
13 23   |           tárgyát a dúvad ellen, meg tudom védeni a legádázabb fenevad:
14 25   |              elhagyták a szobát.~ ~- Tudom, mit súgtál a barátnőidnek -
15 25   |    szólítanál. Mária vagyok.~ ~- Azt tudom.~ ~De kiejteni nem hallottad
16 32   |            sietett őt megelőzni.~ ~- Tudom az idejövetele okát. Semmi