Fezejet

 1  4|    nagy dolgot akarok bízni. Engem százfelé szólít a kormánybiztosi
 2 13|   Így nem kobozhatják el, ha engem bárminő ítélettel sújtanak
 3 17|   bruderkám. Te itt maradsz, engem elküldesz.~ ~- Természetes.
 4 18|    van a dolog; megértették. Engem aztán elvezetett a hadsegéd
 5 18|      Ha csak az el nem olvas engem!) Mégis úgy tettem, mintha
 6 18| öröme mind a kettőnek, mikor engem megláttak: “Nini a! Zsófi!”
 7 18|     volt a tányérján belőle, engem is megkínált vele: “Köszönöm,
 8 18| katonásan szalutáltak, mikor engem megláttak; de nekem nem
 9 18|    rázva a leányára; mire az engem is magával húzott befelé
10 18|     Mindennel megismertetett engem ez a derék leány, amiről
11 18|   Türelmetlen a lelkem, hogy engem nem talál, ahol elhagyott.
12 22|         Akkor minek rémítesz engem agyon a gyónásoddal?~ ~Azzal
13 24|    tenni.~ ~- Magamnak igen. Engem minden házból ki fognak
14 26|       S mennyiben érdekel az engem?~ ~- Önnek a beleegyezése
15 Ut|    nagynéném”-nek nevezte.~ ~Engem is elvitt hozzá tudós útitársammal