Fezejet

 1 17|           beszélni, per “tisztelt uram”.~ ~Amadé egy darabig hallgatta,
 2 18|           vagyok, miben járok? Az uram nevét is be kellett mondanom,
 3 18|            De mingyá ám, felséges uram! - kaptam én rajta, - mert
 4 18|        kaptam én rajta, - mert az uram nagyon beteg.~ ~Viola erre
 5 18|           imádságunkban is: adjad uram Isten, de mingyá! - Mert
 6 18|         Mert hogy nagyon beteg az uram, itt van a levele, amit
 7 18|         tudtam belőle kivenni: az uram nevét, meg Josefstadtot.~ ~-
 8 18|         útravaló pénzem, felséges uram.~ ~No, azt meg fogja kapni; -
 9 18|        németül, amiből én csak az uram nevét értettem meg, meg
10 18|          a foglyok ebédjét. Az én uram számára egy mély cseréptányérban
11 18|         az ezüstpénzt? - kérdé az uram nagyot bámulva.~ ~- Ahol
12 20|       kegyelmedért, hogy az én  uram számára olyan nyugodalmas
13 22| államfoglyok angolul tanulnak. Az uram már jól tud angolul. Néha
14 30|      tiszteletes Széplaky Ezékiel uram. Azon módon, ahogy a szószékről
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License