Fezejet

 1  8|             Mondok én valamit! - szólt Markóczyhoz a birkózó művész. -
 2 18|        még levelet a férjemtől - szólt közbe Viola.~ ~- A foglyok
 3 18|     ezzel odamehet a férjéhez, - szólt aztán hozzám fordulva.~ ~
 4 18|          császár, s még egy szót szólt a segédének, amire az valamit
 5 18|          odalépett hozzám, s így szólt:~ ~- Kegyed is Josefstadtba
 6 18|    kedves férjed nekem erről nem szólt.~ ~- Pedig Csacsina megírta
 7 19|      Nyájasan fogadott, magyarul szólt hozzám, nem volt szükségünk
 8 20|     malíciát fog belevegyíteni - szólt Amadé.~ ~Csak egy rövid
 9 20|  beszélhetsz, mondj el mindent - szólt Viola.~ ~- Odáig tudod a
10 23|          van, s hídd be hozzám - szólt Viola.~ ~Emília visszajött
11 23|       nagyon törekesznek rajta - szólt Amadé, - de a fogházi fegyelem
12 26|      gyászt viselt.~ ~- Emília - szólt hozzá Viola -, téged el
13 30|       előtt el bírtad titkolni - szólt gyöngéd szemrehányás hangján
14 32| beszéljen ön ilyen bolondokat! - szólt hátrahökkenve a megyefőnök. (