Fezejet

 1 18|       férjéhez, - szólt aztán hozzám fordulva.~ ~Hm! Odamehet
 2 18|       megszólított, odalépett hozzám, s így szólt:~ ~- Kegyed
 3 18|   hogy leskelődtem. Egyenesen hozzám fordult:~ ~- Hallja maga,
 4 18|  volna, nem bocsátottak volna hozzám.”~ ~“De hát nincsen semmi
 5 19|      fogadott, magyarul szólt hozzám, nem volt szükségünk tolmácsra.
 6 19|       a kanapéra, úgy beszélt hozzám.~ ~Kikérdezett, hogy mármost
 7 19|     fittyeket hányni, odajött hozzám, hogy a fülembe súghasson.~ ~-
 8 21|    fölvilágosítást.~ ~- Amadé hozzám írt levelében arra kér,
 9 22|      le róla, úgy vezette fel hozzám. Nem szóltam, csak sírtam,
10 23|  lajstromából, s visszaküldik hozzám az ezerforintos alapítványát,
11 23|      ha itthon van, s hídd be hozzám - szólt Viola.~ ~Emília
12 23|       ostobaságokat küldöznek hozzám. Én azt hiszem, hogy ezek
13 25| Szeretném, ha bizalmas volnál hozzám, s a nevemen szólítanál.
14 25|  voltam. Mért nem teremtettél hozzám való férfit? - Nem gyűlölhetem