Fezejet

  1  1|            volt.~ ~Ennél a történetnél aztán több olyan alaknak is kell
  2  2|           nőnek készpénzben.~ ~Ezentúl aztán asszonynak a nevét nem mondták
  3  3|              vadászkirándulásában, ott aztán ami zsákmányt ejtettek,
  4  3|           szépen megosztoztak.~ ~Ezzel aztán kevesebb tárgya maradt az
  5  3|               nem bírunk a paraszttal. Aztán mi lesz helyette, ha nem
  6  4|                     Én elfogadom. Csak aztán te is elfogadd.~ ~- Carta
  7  4|            képet, illeszd a helyére, s aztán majd eredj le az ősi kriptába,
  8  4|              Flórián.)~ ~Másnap reggel aztán, mikor Markóczy Dezső kijött
  9  4|             üdvözölte a boldog férjet, aztán a maga dolgára tért át.~ ~-
 10  6|         markóczi nemzetőröknek.~ ~Most aztán, hogy a tapló a körmükre
 11  6|        túlnyomó erőben volt.~ ~Egyszer aztán a sűrű erdő felől trombitarecsegés
 12  6|              mint a golyóbis. Lehetett aztán már osztrák pénzt is kapni
 13  6|                s lebetűzte a sürgönyt, aztán átadta a férjének.~ ~Annak
 14  7|     ércolvasztó, pénzverő intézetet, s aztán ezt a soknemű kincskészletet
 15  7|               nagyot bámult Violára, s aztán letörlé a könnyeit. - Óh
 16  7|         Természetes.~ ~Az ízletes ebéd aztán megint emberekké szelídíti
 17  7|       meghaltak, nem vehetik elő érte. Aztán üres parókiába stacionálj
 18  7|              már magával hozza.~ ~Most aztán már megértette Viola, hogy
 19  7|                Markóczy magára.~ ~Most aztán, mikor felment a szobájába,
 20  8|                hogy “Handgeld”, s volt aztán már altiszt elég, aki az
 21  8|         batallion parancsnokának.~ ~És aztán a “Csősz” parancsnoksága
 22 11|        hadsereg szervezésére.~ ~Amikor aztán eljött az ideje, hogy ő
 23 11|                valaki közülök.~ ~Végre aztán a diadal trombitái harsognak.
 24 15|         bolondoznánk együtt!~ ~Egyszer aztán, mikor korán reggel elindult
 25 17|          Férjét elébb halálra ítélték, aztán megkegyelmezték tizenöt
 26 17|               a vadász a vonalon alul. Aztán ki látott olyan vadászt,
 27 17|             utolján következett.~ ~Így aztán Viola sokkal elébb megérkezett
 28 17|           Amadé egy darabig hallgatta, aztán elnevette magát, a vállára
 29 17|                ez a jövő nyelve. Mikor aztán az étkezésnél összekerültek,
 30 17|                 kankalinnal.~ ~Egyszer aztán veszedelmes kaland várt
 31 17|                a szétmarcangolástól, s aztán ájultan bukott el a páfrány
 32 17|        asszonytul elfordítsd.~ ~- Hogy aztán ellenem forduljon s megegyen.
 33 17|            arcáról.~ ~Csacsina Flórián aztán ezt az egész kalandot megírta
 34 18|                százezer csókot.~ ~Most aztán Viola árasztá el Zsófit
 35 18|               Hová a frányába? Bécsbe? Aztán minek? - “A császárhoz megyek,
 36 18|              tud magyarul: megért.” - “Aztán hol veszed hozzá a pénzt?
 37 18|               nem állított meg. Amikor aztán benn voltam az udvaron,
 38 18|                aki beírta a nevemet, s aztán egy számot nyomott a markomba,
 39 18|                Nem venné jó néven. Hát aztán ő szólított meg elébb: Mi
 40 18|           csengő szóval magyarul. Erre aztán feloldódott a nyelvem, elmondtam,
 41 18|                rajta. Lehetett oka rá. Aztán megbíztatott ezzel a szóval:~ ~-
 42 18|           odamehet a férjéhez, - szólt aztán hozzám fordulva.~ ~Hm! Odamehet
 43 18|              dolog; megértették. Engem aztán elvezetett a hadsegéd az
 44 18|               tettem, mintha olvasnám. Aztán eszembe jutott, hogyha már
 45 18|               többet tudok németül. Én aztán szépen megköszöntem annak
 46 18|            Azoknak beszélhet kegyed.~ ~Aztán felvilágosítottak róla,
 47 18| esernyőfogantyúkat. A jótékony hölgyek aztán időnként eljönnek a kész
 48 18|               munkákat átvenni; azokat aztán elhordják személyesen az
 49 18|            készítik a figurákat. Mikor aztán a várkormányzó megint hazamegy
 50 18|             munkát. A jótékony hölgyek aztán átveszik a kész munkát a
 51 18|               után. A jótékony hölgyek aztán elviszik ezeket a foglyoktól
 52 18|               mint nagy beteget. - Hát aztán nagyon meg lettem vigasztalva.
 53 18|             volt teljes életében.~ ~Én aztán nagy büszkén odaszóltam
 54 18|             pénz-e, nincsen-e ólomból? Aztán sietett vele a konyhába.~ ~-
 55 18|               annyi ezüstpénzhez?~ ~Én aztán, nehogy azt higgyék rólam,
 56 18|               bal láb bokájára.~ ~Erre aztán Viola elkezdett keservesen
 57 18|      utasíthatja: ott megkapják, akkor aztán a komité határoz, hogy fölvegye-e
 58 18|              Sándorom számára, s nekem aztán csak gyönyörködnöm kellett
 59 18|            ordinánc betoppant.~ ~Annak aztán a te urad odanyomott a markába
 60 18|             folyvást ég a lámpa.~ ~Így aztán hamar megbarátkoztunk: össze
 61 18|                 Maga is fúr-farag. Ott aztán dohányozni is szabad. Ott
 62 18|         valamit, amit nem értettem; de aztán megmagyarázta, hogy a katona
 63 18|               együtt vacsorálunk. Erre aztán megszűnt a nagy lábdobogás
 64 19|                 amiken te benyitottál: aztán amit Isten tudnom adott.~ ~-
 65 19|                utazol, kíséret nélkül. Aztán hazajössz, összepakolsz,
 66 19|               s a visszatérő utat. Így aztán senkinek még csak gyanúja
 67 19|           napot kívánt a foglyoknak, s aztán elővett egy kulcsot, azzal
 68 20|            térparancsnok bontja fel, s aztán elzárja a többi nem kézbesített
 69 20|               a bizonyítványhoz. Ezzel aztán biztosan mehetett Amadé
 70 20|  bizonyítványát odaadta Violának, amin aztán a két asszony nagyon jól
 71 20|       alapítson, megházasodjék.~ ~Most aztán Violán volt a sor, hogy
 72 20|      gyűjtőívet. Az ilyen gyűjtőíveket aztán kezükbe vették a lelkes
 73 20|             folyvást átölelve tartá.~ ~Aztán megrántotta a csengettyűzsinórt,
 74 20|            hozzá?~ ~- Mindent.~ ~Zsófi aztán eltávozott a szobából, a
 75 20|            mondtam meg az okát. Később aztán, mikor a férjem is odakerült
 76 20|                Otthon van már!~ ~Akkor aztán Viola a saját vánkosára
 77 21|   kérdezősködött az úti fáradalmairól. Aztán megpillantotta a hölgy övére
 78 21|                 ezüstön.~ ~A járásbíró aztán csak lezárta a vasládát,
 79 21|              csak lenézést tanúsított, aztán bemutatja őt a férjesasszony-nevén
 80 21|             ügyészséget. E minőségében aztán lehetett mindennapos látogatója
 81 22|            orvost hívatott magához. Az aztán felvilágosítá felőle, hogy
 82 22|         vegyenek a kezükbe. Ami munkát aztán elkészítettek, azt az ezredes
 83 22|                s az így nyert összeget aztán Hayman ezredes a foglyok
 84 22|                vezette a felesége elé. Aztán, hogy egyedül hagyta a nejével,
 85 22|                ítélik; az államfoglyok aztán majd kapnak helyébe egy
 86 23|          templomból. Vasárnap délelőtt aztán keresztelő volt a templomban.
 87 23|               bókkal üdvözölte Violát, aztán a bölcső fölé hajolt, s
 88 23|               mondta “csecse”.~ ~Hanem aztán rögtön kiigazítá a véleményét,
 89 24|                társaságot lepingált, s aztán ha vette észre, hogy a szemfüles
 90 24|             Remekül sikerültek. Délben aztán ebéd fölött mulattatá az
 91 24|                hazugság?~ ~- Fele? Hát aztán a másik felével mit csináljak?
 92 24|                Azokat mind meghódítom. Aztán lefestem a Dezső bácsit,
 93 25|             eljut.~ ~Egy kora délelőtt aztán valami rendkívüli esemény
 94 25|                  A kibékített gyereket aztán rá lehetett bízni a dajkára,
 95 25|         eltávozik a házból.~ ~Most már aztán szabad a világ, senki sem
 96 25|           sokszorozni kellene: ezekkel aztán hatalmasan lehetne az államfoglyok
 97 26|           Markóczy-kastélyban.~ ~Ekkor aztán megindulhatott a legfőbb
 98 26|       keresztül rajtuk, akkor lehetett aztán szabad futást engedni a
 99 26|         följegyzik, és a többit utána. Aztán négyen is vannak, akik jogot
100 26|             fog elkövetni.~ ~Esténkint aztán, mikor a házi zsarnok (a
101 26|               otthon a rossz példát.~ ~Aztán beszélt Mária a férjről,
102 29|                 ott a fülébe súgá:~ ~- Aztán azon légy, hogy ide vissza
103 31|               ez neki.~ ~A három férfi aztán, magára maradva, elkezdett
104 31|            mint dínom-dánomra.~ ~Hanem aztán magától rájött, hogy nincs
105 31|            Pontban az esti harangszóra aztán megkezdődött a vacsora,
106 31|            bocsátá valaki közre. Végre aztán maga Zsófi is nyugalomra