IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Börtön virága Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejetgrey = Comment text
1 1 | feladat lesz.~ ~Siófok, 1903. jul. 5.~ ~Dr. Jókai Mór.~ ~ ~ ~ 2 18 | után “Z” betű került, ami 25-öt jelent. Ő már remek munkát 3 1 | lesz.~ ~Siófok, 1903. jul. 5.~ ~Dr. Jókai Mór.~ ~ ~ ~ 4 20 | nőnél.~ ~- C, d, é, f, g, á, h, c - futtatá végig a 5 24 | anekdotát gyűjtök össze tőlük. Abbul megélek egy esztendeig. 6 18 | mellém könyököl valaki az ablak hídjára, s azt mondja, hogy: “ 7 25 | fogatuk a jószágigazgató ablaka alatt robogott el, azt tüntetőleg 8 6 | templom tornyába: annak az ablakából távcsővel be lehetett látni 9 26 | egybekelés napja, a kastély ablakai sorba ki voltak világítva 10 20 | a lakásunk előtt. Én az ablakfüggönyt félrehúzva kinéztem az utcára, 11 20 | bocsánatkérést rebegett.~ ~Viola az ablaknál ült, s olvasott a Losonczi 12 25 | a napernyőiket, hogy az ablakokra ne lássanak. Viola nem mehetett 13 30 | rendezett államban.~ ~Az ablakot sem szabad kinyitni, s kikönyökölni, 14 15 | volt a szalmaboglya, meg az ablaktalan kormos fal.~ ~ ~ ~ 15 19 | szükségünk tolmácsra. Szép ábrázatja van, olyan, akárcsak egy 16 25 | kikiáltani. Erre a kiállhatatlan ábrázatra szüksége van az elkárhozottnak.~ ~ 17 22 | Kánonaink nem tiltják. Mit ábrázol?~ ~- Krisztust, amint a 18 25 | a festményt, mely Violát ábrázolja kisfiával. A kép beszél: 19 18 | itt ezen a csodán: hogy abriktolnak itt egy csomó derék embert, 20 22 | adva, hogy a meggyónt bűnre abszolúciót adjon. Hanem ha valakinek 21 7 | ércdarabot.~ ~A karvastagságú acélcsavar felyül egy vasrúddal volt 22 7 | felső mintája, az alsó az acélvályúban. Egy mesterséges rúgó taszította 23 6 | Azután a nejéhez fordult.~ ~- Adasd ide öltönyömet, kardomat! 24 17 | érvényesnek nyilvánítá az adásvevési szerződést. Viola megtartotta 25 3 | azokból válogatta.~ ~Egy adat híven jellemzi a földesurat. 26 27 | S kinek a költségére adatik ez opulens lakoma? Hisz 27 10 | fantázia szüleménye, hanem adatokkal igazolt valóság, hogy a 28 20 | megemlíté, de mint hivatalos adatot, az elejtett dúvadért a 29 6 | után következett a gyűlölet ádáz harca.~ ~A nemzetnek hadsereget 30 22 | a bűn nagyságához képest adhat neki bizalmas tanácsot, 31 Ut | minden igazság!~ ~Uralkodók adhatnak az elítéltnek amnesztiát, 32 18 | veszed hozzá a pénzt? Én nem adhatok. Egy firtli bankó az egész 33 18 | megláthatja, ha akarja, arra adhatunk engedélyt, odamehet hozzá 34 22 | a foglyok ételébe, s ne adj Isten, hogy egy borospalack 35 18 | mondani az imádságunkban is: adjad uram Isten, de mingyá! - 36 20 | irodalomnak némi életjelét adják a magyar költők, nagyobb 37 3 | esküdtje. Patvarista, jurátus, adjunctus, cancellista jegyzősködött, 38 6 | lóban kár esik. Végezze adjutáns. Most már itt van. Megkapta, 39 26 | tőlem rabolni. De én nem adlak oda. Inkább még azt is lefoglalom, 40 8 | engedelmeskedés. Ha ennek kardot adnak a kezébe, lekaszabolja vele 41 23 | súlyos izenet, amit át kell adnom - mondá a lelkész. - A jótékony 42 3 | is van a parasztnak: az adófizetés.~ ~- No hát az is! Egészen 43 3 | veszett liberálisokat, amért adófizetést nemesekre ki akartak terjeszteni. 44 25 | mocskos beszédek, trágár adomák. És ami legelviselhetlenebb 45 2 | csak úgy eregeti magából az adomákat, mint a rakétát; de azok 46 24 | társaságot: ki nem fogyott az adomákból. Még Csacsinát is megnevetteté.~ ~- 47 24 | lapokat látta el csatatéri adomákkal, a Károlyka egy illusztrált 48 25 | kegyeskedett egy-egy ütleget adományozni. A többi ajándékok azután 49 18 | teszek; mert azt tudom, hogy adósság. Kettőnek el kell mondanom, 50 5 | pénzre is van szüksége. Adót még nem fizet senki. A magyar 51 23 | tudni kell, hogy kinek az adresszére szólnak. Kitaláltam az istentelen 52 30 | szóltam, de bizonyságot adtam. Látjátok ezt a gyermeket 53 19 | következik megint a hosszú aeon.~ ~Mennyi mondanivalójuk 54 2 | leányok törtek csirkecsontot afelett, hogy ki megy elébb férjhez.~ ~ 55 8 | készülnének. Senkit sem aggasztott az, hogy minő végzetes nagy 56 19 | hogy megvigasztaljam nagy aggodalmában a fia egészsége miatt.~ ~“ 57 6 | bizonyára teljesen igazolta az aggodalmas titkolózást.~ ~A kormány 58 32 | vissza a feleségeikhez. Ne aggódjanak hiába a szegény asszonyok.~ ~ ~ ~ 59 20 | hálószobájában alugyék. Két ágy volt egymás mellett. Így 60 6 | ellenére fel ne üljön az ágyában.~ ~- Mi hírt hozasz?~ ~- 61 31 | vendégszobákban várták a vetett ágyak. A férfiak magukra maradtak. 62 6 | az íródeák, a titkár. Az ágyban fekvő férj diktálta a parancsait, 63 6 | borítékot rendelt rá és ágybanmaradást.~ ~Viola mindenkit kiutasított 64 22 | Akkor minek rémítesz engem agyon a gyónásoddal?~ ~Azzal jobbrul-balrul 65 24 | ereszteni, amivel Flórián urat agyonbosszanthatá. S ő maga szentül hitte, 66 30 | a nehéz bilinccsel fogja agyoncsapni mind a kettőt. És azután 67 7 | tégedet, valamennyiünket agyonvernek, s az egész kincset úgy 68 22 | kárhozatát viselem.~ ~A pap az ágyra dobta a puskát, nevetve 69 4 | égi vihar volt az, hanem ágyúdörgés.~ ~Nem hallik az a csóktól.~ ~ ~ ~ 70 11 | De még jobban gátolta az ágyúknál és szuronyoknál maga az 71 8 | buzdítják a harcolókat, ágyútűz, golyózápor közepett.~ ~ 72 21 | hanglejtéssel mondá:~ ~- Áh, kegyed elhozta magával 73 18 | tyúkászszekerek számára egy tanya, ahová a bécsi kofák kijönnek a 74 6 | hűbelebalázs előre nyargalni, ahun emberben vagy lóban kár 75 23 | ezzel foglalkozott. Isten ajándéka volt az: vigasztaló izenet 76 25 | ütleget adományozni. A többi ajándékok azután kerültek sorra: a 77 11 | a nagy vásárból?~ ~Drága ajándékot. Egy congrev-röppentyűt. 78 3 | fát, most meg el akarjátok ajándékozni magát a földet.~ ~- Amit 79 4 | emlékére egy szép antik násfát ajándékozott, melyet keleti gyöngyök 80 20 | nem vettem figyelembe az ajánlatát.~ ~- Pedig akkor tőlem is 81 17 | Viola is hozzájárult az ajánlathoz. És így ezen a réven mégis 82 20 | aki a mi birtokunkat is ajánlkozott kibérelni. Én nem vettem 83 30 | akadályozom.~ ~A többiek sem ajánlkoztak erre.~ ~- Feltűnő dolog - 84 29 | És azután még egy emléket ajánlok önnek elfogadásra. Egy pár 85 23 | főzött, amit a tudós asszony ajánlott. Mikor az arcaik egymás 86 4 | is a nevét viselik. Arca, ajka inkább a rózsára vallanak. 87 30 | mirtuskoszorúját.~ ~Azzal ajkaihoz emelé Viola kezét, és alázatosan 88 30 | most már a tiszteletes úr ajkairól halljuk, s az szent ige.~ ~- 89 30 | kötelesség. Ma szabadult fel az ajkam a gyónás titkának tovább 90 20 | a szeméből, a zokogás az ajkán ki ne törjön.~ ~- Mit? Te, 91 25 | a nőnek, s megcsókolá az ajkát.~ ~- Nem ismertél rám? Sohasem 92 18 | azonnal megjavul.~ ~- Készt ájni, tu támi! - kiáltott fel 93 2 | négyszegletű oszlopok emelik. Külső ajtajai, ablaktáblái mind kovácsolt 94 21 | nálam szénát nem kapsz”; az ajtajára pedig fel volt írva krétával: “ 95 18 | mire az egy vasládának az ajtaját felnyitotta, s kiemelt belőle 96 18 | foglyoknak a kardala, bezárt ajtajuk mögül. Nekem a könnyeim 97 18 | szaga, mint a most festett ajtóé.~ ~Az urad háttal fordította 98 18 | rájuk. Legközelebb jutott az ajtóhoz két mély gyászba öltözött 99 18 | lépcsőkön egész addig az ajtóig, mely az audienciára várók 100 30 | akadályozni.~ ~Tehát zárt ajtók mögött kellett az érkezőre 101 18 | lakói. Ott mentek el a mi ajtónk előtt. Lehettek húszan: 102 15 | szállásra a drága kincset, ajtóstul rohanva be a szobába.~ ~- 103 17 | volt már. Viola felocsúdott ájultából, s Amadénak is le volt mosva 104 30 | államfogoly elé meg fognak akadályozni.~ ~Tehát zárt ajtók mögött 105 30 | komédia-ház. Én meg nem akadályozom.~ ~A többiek sem ajánlkoztak 106 2 | Dezső a bécsújhelyi katonai akadémiából ünnepi szabadságra, s akkor 107 2 | hadnagy, elhagyta a katonai akadémiát, áttetette magát egy bukovinai 108 28 | szerzetes, kanonok, esperes, akadémikus, kollégiumi tanár, tábori 109 23 | szörnyűködhettek fölötte.~ ~Akadtak jóakarói, tapasztalt asszonyok, 110 22 | hogy szembeszállunk a sors akaratával, a hatalom ítéletével, mikor 111 26 | komédiázni. A gyermek sír, akaratoskodik, nem akar belenyugodni a 112 21 | különös helyzetet. Már ő akárhol fog látni egy halottat, 113 23 | a rosszakaróinknak. Tele akarják a világot kiabálni azzal, 114 20 | hogy vigasztalva vagyunk. Akármi idegen arcot fogsz látni 115 21 | neki, mintha most őtőle meg akarnák venni az ő kedves halottját 116 11 | BRANYISZKÓ, HŐSÖK NAPJA~ ~Ha le akarnám írni, ami erre következett: 117 19 | szándékodat, hogy az uradat meg akarod látogatni a börtönben, tartsd 118 18 | Kérdezte, hogy audienciára akarok-e menni? Akkor elébb be kell 119 3 | föl kellene titeket mind akasztani, akik a régi szép országot 120 8 | határoznak, a te ítéleted akasztással, főbelövéssel végződik.~ ~- 121 21 | megpillantotta a hölgy övére akasztott kis bőrtáskát, amit az mindig 122 26 | egy mondás. Így szól az, akiből huszár akar lenni. Emília 123 25 | lett elolvasva az által, akihez íródott.~ ~Némán eltette 124 18 | tanulhatta el a fogoly uraktól, akiknél nagy gráciában állt. A poéta 125 6 | Senkije sem volt Violának, akitől tanácsot kérjen. A maga 126 20 | volt a homloka közepén, akkora mint egy jegygyűrű, amiből 127 3 | volt faorzás, vadlopás.~ ~Akkoriban még bírói és közigazgatási 128 7 | sürgős inspekcióra, minden aktákat, könyveket átvitetett a 129 3 | embert, hogy idő jártával aktuális vicenótárius lehessen belőle. 130 3 | botbüntetést, amely állattá alacsonyítja az embert.~ ~- No, még te 131 11 | járhatóvá tették az omladozó alagutat, s azon keresztül az egész 132 20 | honleányok, házrul házra hordták, aláíratták, ki mentül több előfizetőt 133 20 | megértette a közönség, s aláírta a gyűjtőívet. Az ilyen gyűjtőíveket 134 22 | keresztfa terhétől összeroskad. Aláírva e sor: “Isten csak a saját 135 18 | karkötő ébenfából, lánc alakban, szív forma lakattal a közepén.~ ~ 136 9 | zászlóaljakból új dandárokat alakítottak Erdély visszafoglalására, 137 6 | Ifjaik nemzetőrséggé voltak alakítva, jó fegyverekkel ellátva. 138 19(1)| jóságában részesültem, alakja teljesen hasonlított azon 139 19(1)| is, mint regényem többi alakjai, élő személy volt. Ismertem, 140 1 | fényköre sugározza körül a mese alakjait. Ami különben nem mese. 141 6 | czünderes puskák. Az a czünder alakjára nézve hasonlított a spanyol 142 Ut | valóság.~ ~A benne szereplő alakokat mind láttam, ismertem.~ ~ 143 5 | királyfiak lesznek benne élő alakokká.~ ~ ~ ~ 144 25 | Egyike azoknak a szerencsés alakoknak, akik fölött nyomtalanul 145 28 | házra fog zarándokolni az alamizsna-kenyérért, az igen jó buzdítás lesz 146 6 | ennek visszhangja kelt (oda alant): “Vesszen Magyarország!” 147 4 | költő szavait választotta alapeszméül: “Minden Demosthenesnél 148 20 | rendeltetése, hogy családot alapítson, megházasodjék.~ ~Most aztán 149 20 | lépni egy ezer forintos alapítvánnyal. Ezért a nemes hölgyek engemet 150 24 | válópernek, házasságtörés alapján, a férjhez küldött levelei 151 24 | szomszéd szobába, s ott olyan alaposan váltott csizmát, hogy kilépett 152 6 | volt. Ez szolgált volna alapul haditervüknek. Az a hosszú 153 6 | Veressen ön rögtön alarmot! Fúvasson riadót! Egy óra 154 18 | lesz önnel.” - “Jaj, kérem alássan, későn lesz az, mire énrám 155 5 | megszülte a gyűlöletet. Alattomos kezek meggyújtották a testvérharc 156 17 | vadászok, meg a jóérzelmű alattvalók: minő például Csacsina Flórián.~ ~ 157 18 | mernék, hogy Csacsina valami alávalóságot írt a levélben felőled és 158 20 | magaviselete a nőnek: oly alázatos volt; oly tartózkodó a cselédek 159 20 | költők, nagyobb szabású albumokat szerkesztettek, melyekbe 160 20 | kastélyát, aki a jótékony célú albumokra nemcsak a maga számára fizetett 161 17 | keserű életet.~ ~És mégis áldania kell az egeket, hogy megszabadították 162 6 | vitézeknek, ami a második áldás, s ott maradt még akkor 163 8 | maguk a tanárok kísérték áldásaikkal ifjaikat, kik a breviáriumot 164 22 | lelkipásztor egy atyai csókban adta áldását a leányának.~ ~- Isten erősítse 165 4 | kardomat magadnak. Eredj isten áldásával, s térj vissza diadallal.~ ~ 166 26 | mondá Amadé.~ ~- Akkor áldásom reátok.~ ~De a gyászruha 167 30 | szenvedők kínzása megszűnt. Áldassék az Isten!~ ~A jelenlevők 168 19 | dobzódik könnyben és csókban.~ ~Áldják az éjszakát. Isten malasztja 169 24 | hazahozom.~ ~- Óh, az Isten áldjon meg érte - mondá Zsófi, 170 31 | földön lehet élvezni.~ ~Egyik áldomás a másikat követte, a legelmésebbek 171 27 | asztaltársak odajártak hozzájuk, az áldomások után poharat koccintani.~ ~ 172 7 | Eleinte hízelegnek, azután áldomásoznak, a szép asszonyokat felköszöntik.~ ~ 173 18 | profósznak nem volna egy áldott jószívű leánya, aki alattomban 174 18 | elkiáltotta magát:~ ~- Tyhű, aki áldotta! Ez nem embernek való!~ ~ 175 25 | kiállni sírból föltámadt áldozata tekintetét. Óh, ha én azt 176 25 | kever, azt meg kell inni az áldozatnak.~ ~A jószágigazgatótól sem 177 5 | a nemesítő szellem.~ ~Az Alföld a zsiványromantika termő 178 2 | eszméitől. Iskoláit egy alföldi mezőváros főiskolájában 179 6 | zászlóaljak ott harcoltak a magyar Alföldön a betörő lázadók ellen, 180 6 | szolgálattevő tiszt kezébe.~ ~Az alhadnagy, látva, hogy a sürgöny siffrekkel 181 30 | Gyermekem! Börtönvirágom!~ ~Alig akart tőle megválni.~ ~A 182 2 | életfolyamata. Esküdt, szolgabíró, alispán lehetett idő jártával s 183 3 | papírívre, amik magát az elnöklő alispánt is megnevetteték. Sőt néha 184 25 | megalázott mint hitvest, aljas kalandjairól beszélt az 185 3 | kinevezték tiszteletbeli aljegyzőnek, ahol nagy hirtelen közkedveltséget 186 8 | ápolása.~ ~Ide lehetett alkalmazni a heroinát, a naivát, a 187 20 | Markóczy-uradalomban van vadászi minőségben alkalmazva. Ehelyett Csacsina egy fantasztikus 188 12 | vesztek össze.~ ~Görgey egy alkalommal azért támadta meg Dembinszkyt, 189 20 | volt összekötve az irodalmi alkotás. Forradalom alatt elpusztult 190 6 | hívek maradnak-e hazához, alkotmányhoz, vagy elcsábíthatók a pánszláv 191 3 | adni a jobbágynak: nemzetet alkotni a nép millióiból: megosztani 192 11 | is csatlakozzék a kormány alkotta hadsereghez, négy oldalról 193 8 | teljes tábori lazarétumot alkottak össze.~ ~Főnöknőjük volt 194 2 | ehhez értett csak Flórián. Ő alkudott a kereskedőkkel, fogalmazta 195 30 | szokás egy jól rendezett államban.~ ~Az ablakot sem szabad 196 24 | jutsz te be a josefstadti államfogházba, miféle ajánlat mellett?~ ~- 197 18 | abban fáradoznak, hogy az államfoglyokat legalább a láncaiktól megszabadítsák.~ ~- 198 32 | bejelenti, hogy hazaérkezett az államfogságból: hátralevő fogságát elengedvén 199 28 | gondviselés gondja.~ ~Az államhatalom rendeli el, kinek hol kell 200 9 | Debrecenbe. Bankóprést, államkincstárt előreküldtek.~ ~Az országgyűlés 201 2 | magától. Érzékeny nő ki nem állaná mellette. Hajdani úrnője 202 26 | pazarló milliomosok hírében állanak, s alkalmat ád nekik a kísértésre. 203 7 | a “vis major” meg legyen állapítva.~ ~Az elöljáróság küldöttséggel 204 7 | kellett lesni, hogy mikor állapodik meg újabb lódításra. Jaj 205 31 | felszolgáltatni. Beállt az az állapot, amit a régiek “szeretetreméltó 206 22 | bűntársad volt? S téged ily állapotba juttatott? Azt én ölöm meg! 207 17 | megürült az uradalmi vadász állása. Én fölajánlom azt önnek. 208 20 | nem mondott le a vadászi állásáról.~ ~- De bizonyosan le fog 209 20 | talán betölteni a vadász állását. A vadállomány nem maradhat 210 20 | neki, hogy tisztességes állást kaptam a Markóczy-uradalomban, 211 2 | szenvedély, vagy az útféli állati gerjedelem. Ezeket eltiltotta 212 3 | uradalmában a botbüntetést, amely állattá alacsonyítja az embert.~ ~- 213 7 | arca olyan, mint egy babáé. Állhatatosan a férje karjába kapaszkodott, 214 20 | azt tőle elfoglalni: nem állhatott ellent.~ ~- Hiszen ezt mind 215 2 | kiadásról, s ki kell róla állítani a bizonyítványt, hogy pénzügyekben 216 3 | eszébe jut, senki meg nem állítja.~ ~- Ez a szólásszabadság.~ ~- 217 23 | a fogházi fegyelem útját állja. A térparancsnok minden 218 20 | parancsot, hogy lépjenek be, s álljanak fel az előszobában. Azok 219 6 | óra alatt indulásra készen álljon minden ember!~ ~Azután a 220 8 | törvényszéke a csatatér.~ ~Ott állnak a perlekedő felek egymással 221 7 | Utoljára elkövetkezik az az állomás, amelyen dalra gyújtanak. 222 8 | hintóval kísérte föl a drágáit állomására; a nagy község parasztházai 223 30 | hangon kiálta a szemben állóra:~ ~- Nesze a gyalázatos 224 6 | papírczünderes puskákkal állta ki az első tűzkeresztséget 225 17 | menekülhetett, bércseindák útját állták. Hirtelen a fejére kapta 226 6 | feleség. Felköltötte az álmából. Átadta neki a sürgönyt.~ ~ 227 13 | most; ne rontsam vele az álmaidat. Elég, ha magam vagyok kétségbeesve. 228 22 | reggelig járt-kelt a szobájában álmatlanul. Hogy idegessége folyton 229 24 | akik otthon maradtak, midőn Álmos fejedelem magyarjai kiszakadtak 230 19 | feleségét.~ ~Azt hitte, hogy álmot lát; nem akart hinni az 231 19 | dobverés szakítja félbe boldog álmukat. Vége az álomnak is, a boldogságnak 232 12 | napilapban Viola talált egy álnév alatt írt tudósítást a táborból, 233 20 | bujdokló magyar írók (többnyire álnevet véve föl) munkáikat összehordták, 234 6 | Amikor végre elnyomta az álom, olyan mélyen elaludt, hogy 235 26 | zsarnok (a gyermek) mély álomba merült: a két anya még fennmaradt, 236 5 | az olvasztóba ment, s egy álomidő alatt készen állt a védelmi 237 19 | boldog álmukat. Vége az álomnak is, a boldogságnak is.~ ~ 238 20 | hogy barátnéja szemeit álomra csókolja. Ki volt az fáradva. 239 20 | mellett, aki már csak az álomvilágban találkozik a kedvesével.~ ~ ~ ~ 240 3 | követték. Egész táboruk volt; alsó- s felsőházban, gyüldéjük, 241 17 | Hirtelen a fejére kapta minden alsóruháját, hogy az arcát megvédje 242 20 | sima homlokon, s hasztalan alszom el, ez a rémlátás oda is 243 18 | neki, mikor pénzt küldöttem általa az uramnak.~ ~- Igen ám, 244 20 | hadvezérnek hiány nélkül általadva. S amit tett, a kormány 245 18 | egészséges, mint a makk. Küld általam százezer csókot.~ ~Most 246 23 | szólnak. Vegye által.~ ~Amadé általvette a leveleket.~ ~- Ismerem 247 8 | Legtöbbet tehetnek itt a jó altisztek, káplárok, őrmesterek, azok 248 20 | Emília az ő hálószobájában alugyék. Két ágy volt egymás mellett. 249 17 | van, de a vadász a vonalon alul. Aztán ki látott olyan vadászt, 250 3 | vágy, ez a törekvés nem alulról jött, a terheit viselő nép 251 23 | láb; kacsó a kéz; tente az alvás; táttá azt teszi, hogy elment, 252 20 | csipkedéssel kötött bele Amadéba.~ ~- Nos hát, Amadé úrfi, 253 Ut | nagy szórakozottságáról. Amadéhoz intézte szavait, ezen kezdve:~ ~- 254 3 | kellettél ide! - förmedt Amadéra Flórián bátya, mikor Markóczy 255 20 | nem kellett volna többet Amadéról beszélni Flórián előtt. 256 21 | Elébb Viola szállt le, Amadétól emelve, ki tiszteletteljesen 257 Ut | családi levéltár, én pedig Amadéval a régi várromot kerestem 258 25 | életen: a férj erre, a nő amarra. Kölcsönös a szabadság. 259 19 | Ráhagytam, hogy úgy fogok tenni; ámbár nem értettem a dolgot.~ ~ 260 4 | hagyta azt az ezüstpoharat, amelyből ivott. Így szokott tenni 261 9 | a lefoglalt kincsekkel, amelyek nyolc vaskocsin voltak elhelyezve.~ ~ 262 4 | táncvigalom az urasági kastélyban, amelynél a messze földről összegyűlt 263 6 | féltem a becsületedet, mint amennyire szeretlek.~ ~(Ez az igazi 264 3 | kapacitáltak veszett liberálisokat, amért adófizetést nemesekre ki 265 18 | palackokat pecsételt le, amikben veres bor volt. Mert hogy 266 19 | végigkopogtatom mindazokat az ajtókat, amiken te benyitottál: aztán amit 267 30 | Nagy vérengzés lesz itt! Amilyet még nem látott a komédia-ház. 268 20 | Soha el nem bocsátalak. Amim van, mindenemet megosztom 269 1 | csinálni. Leírni egy nőt, aminő csak egy volt a világon. 270 7 | ellenben népdalokat énekelt, aminőket most a honvédek danolnak 271 20 | katonákkal. Nem az ön hibája. De amióta ennek a kastélynak és uradalomnak 272 27 | volt tudomása a császári amnesztiáról, mint nekem.~ ~- Kegyelmességed 273 7 | kifogyhatatlan volt a csatatéri anekdotákból, amikkel a hölgyeket mulattatni 274 24 | mind megismerkedem, s ezer anekdotát gyűjtök össze tőlük. Abbul 275 31 | egyszerre mindenki beszél, anekdotázik, egymással ingerkedik, majd 276 8 | igazgatója világjárta ember volt: Angliát, Olaszországot bejárta az 277 4 | alszik.~ ~- De hátha az angyal sem alszik?~ ~Egy napon, 278 6 | azt hitte, hogy az a halál angyala, erőszakkal kellett neki 279 10 | hivatással bírnak. Ők a béke angyalai.~ ~A dicső korszak hölgyeit 280 10 | hölgyeit nevezhetjük a háború angyalainak.~ ~ ~ ~ 281 16 | életét.~ ~*~ ~És ezt az őriző angyalát a férjének ítélte el a világ 282 23 | adtak neki tanácsokat. Angyalcsináló, embergyilkoló tanácsokat, 283 23 | fővárosból, s lefestetem vele az angyalkámat.~ ~- De az anyja ölében, 284 23 | kis bölcső a benne fekvő angyalkával kárpótolta az elvesztett 285 30 | elhalmozott.~ ~- Te édes angyalom! Gyermekem! Börtönvirágom!~ ~ 286 6 | rozsra, amennyi tetszik, angyalos bankóban, mihelyt le lesz 287 22 | elveszítsem a jóltevőjüket, az angyalszívű embert, aki egyedüli jóltevőm 288 1 | meghazudtolni, az ördögből angyalt csinálni. Leírni egy nőt, 289 5 | szerető kedvesét: a “Selyem ángyót”, akiről a népajk legendákat 290 25 | ajtaja megnyílik, amiért annyian imádkoznak.~ ~Messze van 291 6 | jak do szlanki”.~ ~Ahány, annyiféle nyelven szólott, de a kardja, 292 6 | urat a szadduceus: szívesen anticipál búzára, rozsra, amennyi 293 4 | dicső nap emlékére egy szép antik násfát ajándékozott, melyet 294 11 | szuronyoknál maga az édes anyaföld, a meredek hegylánc, melynek 295 1 | élőhalottak szenvedése szenzációs anyagot képezett. Írhattam volna 296 2 | és szemközt a dédapák és anyák művész festette arcképei: 297 25 | másik vállára tette.~ ~- Anyám itt fog maradni nálunk - 298 26 | elválasztás”. Amikor az anyát kicserélik a szárazdajkával. 299 18 | sem kellett több. “Édes anyókám, mondok a napamnak, én megyek 300 25 | ősz szál sem vegyült.~ ~Az anyós gyöngéden megveregeté menyének 301 26 | összehasonlítá a saját sorsát az anyósáéval. S mikor egyedül maradt 302 20 | Zsófi is visszakerült az anyósátul, Kecskemétről.~ ~Nagy megpróbáltatáson 303 18 | bizony el kell mennem az édes anyósomhoz Kecskemétre, s elmondani 304 8 | igazgató ruhatárában volt annyi apácajelmez, hogy egyenruházhatták őket. 305 21 | örököljék az összeget a szürke apácák.~ ~Általános meglepetés 306 21 | forradalmárokat s azután az apácákat.~ ~Végakaratával kívánta-e 307 21 | mert különben a szürke apácáké lesz.~ ~Viola is odasímult 308 5 | tőle, nem ősi címert.~ ~Az apái várában duzzogó nemes úr 309 3 | az a föld a mienk, amit apáink szereztek vérük ontásával. 310 3 | Tönkremegy az ország. Árpád apánk bejött az országba lóháton, 311 27 | hogy az Isten hozza haza apát.~ ~Már futni is tudott a 312 20 | Amadé vissza a haldokló apjához. A Flórián bizonyítványát 313 30 | átölelte kicsi karjaival apjának a nyakát, s megcsókolta 314 8 | nagy feladat a sebesültek ápolása.~ ~Ide lehetett alkalmazni 315 10 | tisztával.~ ~A sebesültek ápolására tábori kórházakat rögtönöztek, 316 23 | ágyához, és segített neki az ápolásban.~ ~- Nem zavarom kegyeteket? - 317 18 | Zsófija, Viola hű kísérője, ápolgatója egész Aradig. Ott elszakadtak 318 22 | hívass tudós asszonyt, aki ápoljon. Én megőrzöm a titkodat.~ ~- 319 6 | szobájából, maga maradt ott ápolónak.~ ~Különösen távol tartotta 320 10 | rögtönöztek, s azokban az ápolónői tisztet a legjobb családok 321 3 | eszméktől, amiket az új nemzedék ápolt és terjesztett a központban, 322 21 | ideig, hogy beteg atyját ápolta, a kocsmábul hordatta az 323 30 | Dezső eléje sietett az apósának, s lelkesen megölelte.~ ~- 324 4 | támaszkodva járult a szemérmes ara az oltár elé. A felköszöntőt 325 14 | asszonynak.~ ~A dicsőségnek nagy ára van.~ ~És Viola azért mégsem 326 18 | A firtlibankó a passzus árában ott maradt. Én tehát egy 327 18 | kísérője, ápolgatója egész Aradig. Ott elszakadtak egymástól; 328 15 | tartott. Markóczy és Sándor Aradra igyekeztek, mely már magyar 329 15 | nemzeti zászlók, az elfoglalt Aradvár és Szent-Tamás ormán.~ ~ 330 21 | Szerencse? De a világ minden aranya nem képes eltakarni azt 331 7 | körmöci név alatt ismerték az aranyat.~ ~Magyarország legrégibb 332 21 | lélek, újra megszámlálni az aranyát, ezüstjét.~ ~Felzavarta 333 3 | biz a költői véna sem volt aranybánya; nem tudni, áldva volt-e 334 21 | venni az ő kedves halottját aranyon, ezüstön.~ ~A járásbíró 335 2 | hiányzik a párja: a szomszéd aranyos ráma üres, s a név le van 336 4 | házastársához. Idilli élet napfénye aranyozta be boldog tanyájukat. Pedig 337 7 | Ez az a város, amely aranyra, ezüstre van építve; Magyarországnak 338 18 | csókot.~ ~Most aztán Viola árasztá el Zsófit csókjaival.~ ~- 339 6 | a terv fényesen bevált. Aratás, cséplés folyt a maga rendén; 340 4 | haszon fejében. Idén csak aratási munka van hátra, azt vállalják 341 6 | kicsépelve gabona. Én pedig nem arathatok, nem csépeltethetek, mert 342 6 | sütést-főzést fognak az aratók számára elkövetni, hogy 343 6 | hanákot én rögtön felfogadom aratónak. Kaszát adok a kezükbe, 344 4 | foglalva: nagy tetszést aratott vele. Viola egy csókkal 345 6 | jószágigazgató. - Hadifoglyokkal arattatni le rozsot!~ ~Pedig a terv 346 6 | bankóban, mihelyt le lesz aratva, kicsépelve gabona. Én pedig 347 30 | az egész levélcsomagot az arcába vágta. - Takarodjál ebből 348 30 | gyermek, akit karjára kapott, arcához emelt, csókjaival elhalmozott.~ ~- 349 23 | asszony ajánlott. Mikor az arcaik egymás mellett voltak, úgy 350 25 | viszontagságok, nem vonnak arcaikra barázdát, szemeik megtartják 351 17 | érték; a medve szájából arcára ömlött a vér. Gyors kézzel 352 20 | és gyanakodó. Minden új arcban egy bűntárst szimatolt, 353 25 | sokszoroztathatták az államfoglyok arcképeit, egynek kivételével: Markóczy 354 24 | Ezalatt elkészültek az arcképek. Mindenki el volt ragadtatva 355 3 | talentuma volt a fiúnak. Arcképeket festett: azok között különösen 356 25 | három lap, telerajzolva arcképekkel. Mindegyiken hat fej. Olyan 357 25 | Ebből megtudtam, hogy az arcképemet kidobták a családi címerteremből.~ ~ 358 25 | üres ráma nem lepte meg: arcképének eltávolítása még az elvált 359 2 | bajusznak, szakállnak nevezni, arckifejezése csupa gúny, fejbőrét előre-hátra 360 25 | beléptem hozzád, meglátszott az arcodon, hogy idegen vagyok rád 361 20 | rendőrbiztos, a szolga az arcomba világított a lámpással. 362 8 | mindig jókedvű, mindig nevető arcú. Ő volt a népszínművek Rózsija. 363 25 | megtartják a régi varázst, s arcuk pírja nem mesterkélt: kedélyük 364 28 | aggódva lesi Markóczy Dezső arcvonásait.~ ~Ez olyan okos ember volt, 365 25 | nagy dolgok. Markóczy Dezső arczképe fél nagyságban. Ülő alak, 366 4 | van még bíró uramra, az áristomra, meg a deresre, ha a paraszt 367 4 | Markóczy Dezső boldogságát egy árnyék sem homályosította el.~ ~ 368 26 | huszár akar lenni. Emília árnyképeket mutogat neki a falon, nyulacskát, 369 20 | fölkeressem a temetőben! Nem az árokba temették-e el, mint öngyilkost? 370 3 | százért. Tönkremegy az ország. Árpád apánk bejött az országba 371 6 | Dezső.~ ~- Honnan volna? Árpát megvette Sámsi: magyar bankóval 372 6 | volna Csacsina Flórián; az arravaló volt; de az egész cinikus 373 16 | mondva haldokló szóval, amit Arria mondott a férjének: “Nem 374 18 | levélben, ami a fogolynak ártalmára van, nem adja át, félreteszi. 375 20 | látni magad előtt, el ne áruld, hogy nagy fájdalmad van. 376 26 | részéről érhet: azzal, hogy árulja a nejét. Ő maga hozza eléje 377 32 | denunciánsokat gyűlöli; az árulkodást nem jutalmazza; feladás 378 14 | zászló lobogott, ágyúk torka ásítozott a lőablakokban.~ ~Pest Duna-partja 379 10 | tisztet a legjobb családok asszonyai teljesíték.~ ~Viola és társnői 380 12 | viselt dolgait méltányolja, asszonyaiknak a betegápolásban tanúsított 381 4 | elsorolja minden nemzet asszonyára, kit mivel lehet szerelem 382 23 | fogom. Megvédelmezni e ház asszonyát, a legnemesebb nőt, akit 383 4 | Papok meséje az az egész asszonyhűség. A diák közmondás elsorolja 384 6 | süttetni a katonáknak.~ ~Ez is asszonymunka. Pedig ez az idege a hadviselésnek: 385 2 | hajdú, vadász, kulcsár. Asszonynép ide nem bocsáttatik.~ ~Annálfogva 386 12 | utasítva.~ ~Egyúttal az asszonynépet is odaküldte. Nehéz harcok 387 7 | azután áldomásoznak, a szép asszonyokat felköszöntik.~ ~Utoljára 388 18 | első tele volt várakozó asszonyokkal, kik egy íróasztalhoz akartak 389 18 | a folyosón az én két úri asszonyomat. Azok is átestek már az 390 4 | mondta a lakománál az új asszonyra; versbe volt foglalva: nagy 391 21 | kiküldött testamenti executor, asszonyságodnak átszolgáltatom.~ ~Emília 392 30 | Viola öleléssel fogadta az asszonyságokat.~ ~Utolsó üdvözlő volt a 393 18 | találtam azt a két nyájas úri asszonyságot. Intettem nekik, hogy jól 394 2 | fel nem költi.~ ~A második asszonytagadó volt a háznál a Csacsina 395 2 | már sokat írtak; de még asszonytagadókrul soha. A láthatatlant lehet 396 2 | fiatalember, aki a másik két asszonytagadónak tökéletes ellentéte volt. 397 5 | Merész gondolat volna egy asszonytagadót egy véletlennel egyszerre 398 20 | gonosz utakra vezeti.~ ~Két asszonytársa már akadt.~ ~Az egyik jókedvű, 399 17 | volna a medvére, hogy az asszonytul elfordítsd.~ ~- Hogy aztán 400 5 | papnöveldék kiürültek, az aszkétai életnek szánt ifjak fegyvert 401 20 | megtöltve, ott hevert az asztalán. “Óh énnekem nagyon jó védelmem 402 31 | társaságot. Azért nem lett ebből asztalbontás. Viola a kisfiához sietett, 403 27 | Odalépett feltett kalappal az asztalfőhöz, s megszólalt azon az ingerkedő 404 27 | a térparancsnok ült az asztalfőn, mint házigazda.~ ~Ízletes 405 25 | melynél ez a nő foglalja el az asztalfőt; hanem beköltözik az üresen 406 25 | visszahelyezték, s nem ül ahhoz az asztalhoz, melynél ez a nő foglalja 407 18 | háttal fordította a székét az asztalnak: “Ordíts az ordináncnak, 408 20 | párolgott már nagy tálban az asztalon.~ ~Csacsina urat még ez 409 17 | haszonbérbe, s így mindennapi asztaltársa lett Violának.~ ~Nem volt 410 27 | Széles jó kedvében volt. Az asztaltársak odajártak hozzájuk, az áldomások 411 20 | élni.~ ~Azzal fölkelt az asztaltól, átment az irodába, megírni 412 6 | elég idő lesz a sürgöny átadására. Nem futnak el azok a bányavárosok 413 6 | összes minisztérium által. Átadási parancs egyidejűleg megküldetett 414 21 | sírboltjában az örök nyugalomnak átadatni.~ ~- Mindnyájan el fogunk 415 6 | van írva, tudja a regulát, átadja azt az asszonyságnak: kifejtés 416 29 | apró emlékeket kell önnek átadnom. Itt vannak mindenekelőtt 417 24 | én magam, s személyesen átadom a patrónusnak.~ ~- Te viszed 418 7 | utazásra. Ő is kíséri az átadott kincseket.~ ~Viola azt kérdezé 419 5 | egyszerre szerelmes trubadúrrá átalakítani, ha maga a történelmi korszak 420 8 | népszínműveket, a pajta átalakíttatott művészet csarnokává, s távolról 421 8 | értesíteni e dicsőséges átalakulásról.~ ~A Zsófi tapsolt örömében ( 422 17 | élvezettel is jár. Mindennap átbarangolni erdőt, mezőt, puskával a 423 29 | amit e szomorú napokban átéltem, csak az ön jóságát soha.~ ~- 424 19 | foglyom, hanem vendégem. Én átengedem önöknek a saját szobáimat, 425 6 | édesebb becsülete fölött.~ ~Átértette a kormány rendeletéből, 426 18 | úri asszonyomat. Azok is átestek már az audiencián: rám vártak.~ ~ 427 20 | Addig sírt, amíg a zokogása átfajult kacagógörccsé.~ ~- Hahaha! 428 18 | keresztüláshassák s a vasrácsokat átfűrészeljék. S ennek a regulának a megtartására 429 13 | éntőlem a Markóczy-uradalmat, átiratod a magad nevére. Így nem 430 17 | mellett, az telekkönyvileg átíratott az ő nevére szabályszerűleg. 431 17 | Hálából a tett szolgálatért átíratta a tiszttartói házat Csacsina 432 26 | féltem az enyimet.~ ~Viola átizent Emíliához, hogy jőjjön be 433 23 | édes gőgicsélésére. A világ átkait csak sejtette, de nem hallotta, 434 4 | dicsőséges példát, s ő is átkarolta a szép tolmács karcsú derekát, 435 20 | a magyar seregek utóhada átkelt a török határon, mi hátramaradtunk 436 21 | Flórián úr már korán átkocsizott Amadé kastélyába. A végrendelet 437 20 | én. Becsültem érte.~ ~- Átkozta a forradalmat, s gyűlölte 438 Ut | elhalt.~ ~Zentai gyakran átlátogatott hozzá, tartotta a rokonságot: 439 7 | politikusok tanakodtak rajta, hogy átlépje-e a Rubikont a magyar hadsereg.~ ~ 440 23 | tisztességes ember a küszöbét átlépni, a nevét gúnyra fogják emlegetni.~ ~ 441 27 | zsebéből a pecsétes levelet, s átnyújtá a főúrnak.~ ~A kormánytól 442 20 | kényszeríté leülni, s folyvást átölelve tartá.~ ~Aztán megrántotta 443 25 | hallottad soha. Ezt a nevet átok-szitok mocskolja be ennél a háznál.~ ~- 444 13 | TIZENHARMADIK FEJEZET~ AZ ÁTRUHÁZÁS~ ~Következtek a diadalnapok. 445 20 | azután velem, miket kellett átszenvednem, azt majd talán elmondom 446 21 | executor, asszonyságodnak átszolgáltatom.~ ~Emília még most sem értette 447 12 | követelem, hogy ezen okiratokat áttekintse. Én viselem azoknak gondját. 448 9 | elhatározta, hogy székhelyét átteszi Debrecenbe. Bankóprést, 449 2 | elhagyta a katonai akadémiát, áttetette magát egy bukovinai határvárosi 450 25 | tapsikolni, mikor rosszalkodik, attul iperedik a gyerek.~ ~A kibékített 451 15 | volt. Egy sivatagon kellett átutazniok, ahol a falvakat a lázadó 452 6 | a kormánybiztos, hogy az átveendő proklamációkat csempésztesse 453 26 | kastélyomban, amíg ön a birtokát átveheti a bérlőitől.~ ~- Nekem semmi 454 18 | A jótékony hölgyek aztán átveszik a kész munkát a profósztól, 455 2 | vármegye hazahívta birtoka átvételére, amidőn letette a kardbojtot, 456 12 | bányavárosok kincseinek átvételét. Én követelem öntől, hogy 457 23 | mikor a küldött levelet átvette az atyjától.~ ~- Mármost 458 7 | minden aktákat, könyveket átvitetett a pénzverő vezetőjéhez, 459 11 | keresztül az egész dandár átvonult a túlsó völgybe az ellenség 460 3 | adok csengeri-tyukodi nemes atyafiaknak, akik ólmos bottal kapacitáltak 461 4 | hívatá Flóriánt.~ ~- Kedves atyámfia, én most terád nagy dolgot 462 22 | elmondani másnak, mint a lelki atyának, aki azt megőrzi, mint gyónási 463 22 | dacolva, a férjem nevét fogod atyául beírni a matrikulába?~ ~- 464 22 | Viola közelebb húzódott az atyjához, hogy súgva mondhassa meg.~ ~- 465 22 | e szavakért megcsókolta atyjának a kezét.~ ~- És most eredj 466 22 | Viola lelki tépelődésében az atyjára gondolt. Ő volt a helység 467 23 | küldött levelet átvette az atyjától.~ ~- Mármost egyenesen a 468 18 | frakkos úr, mikor ütött az audencia órája, legeslegelsőnek engemet 469 18 | asszony, ha visszajön az audenciáról, várjon meg, beszédem lesz 470 31 | Bizonyosan a Zsófi emlékezetes audienciáját bocsátá valaki közre. Végre 471 18 | Azok is átestek már az audiencián: rám vártak.~ ~Az egyik 472 29 | közmondást: “Wo man dich gut aufgenommen, sollst nicht bald wiederkommen”.~ ~“ 473 5 | magyar szabadságnak Bécs aulája, polgársága volt. Soha a 474 19 | magadnak a passzust egész Ausztriára. Egyedül utazol, kíséret 475 28 | ha hazakerül? Gyilkol-e, avagy elbujdosik?~ ~De hát kinek 476 8 | csatárláncot, szökdelve avanszírozást, hasrafekvést, földbe leásást, 477 25 | üresen álló ispánlakba, s nem avatkozik többet a család belső ügyeibe.~ ~ 478 6 | nyíltsággal kimondá: “Én nem avatok bele magamat, semmi közöm 479 2 | vallják, s nem suttogják az “Ave Máriát”.~ ~Az anyja pedig 480 21 | gyakorlati élet emberét.~ ~Még aznap átküldé Zsófi asszonyt a 481 2 | akkor is termett elég, s azokért rajongani akkor is szabad 482 4 | legolcsóbb árát szabja, azoknál elég az “occasio bona” ( 483 26 | férjnek szenvedélyei voltak, s azokon nem tudott uralkodni. Rossz 484 30 | zúdítsa a szenvedőkre és azokra, kik a szenvedők ínségét 485 32 | törve beszélte is a nyelvet. Azonkívül köztudomású volt róla, hogy 486 21 | aranyban, ezüstben. Hát még az ázsió!~ ~Szerencse? De a világ 487 21 | forintot, nem számítva az ázsiót.~ ~Ekkor a hivatalos úr 488 18 | összevissza csókolt és könnyeivel áztatott.~ ~- Nini, a kedves Zsófi! - 489 26 | az első lépésekre: “jár a baba!” A bohókás Zsófi paripa 490 23 | téveszti össze azt, hogy “bábá”, azzal, hogy “papa”?~ ~ 491 7 | az arca olyan, mint egy babáé. Állhatatosan a férje karjába 492 7 | könnycsepp jelent meg azokban a babaszemekben, amit nem bírt eltitkolni.~ ~ 493 23 | cici a szopás; boti a fej; bábó a láb; kacsó a kéz; tente 494 25 | nagyanya, azt suttogja a babonás paraszthit, hogy az megveri 495 3 | harc odahaza a Csacsina bácsival, aki a megyegyűlésen csak 496 30 | Odalenn van a postakocsinál, a bagázsiát leszedetni.~ ~- Az én Sándorom 497 19 | feljebbvalómnál, abból nekem nagy bajom lehet, de még nagyobb bajuk 498 19 | bajom lehet, de még nagyobb bajuk lehet a foglyoknak, akik 499 18 | hosszúkás nyúlt arccal, serkedő bajusszal, szelíd szemekkel. Azt is 500 18 | ember megpödörintette a bajuszát, s megfelelt jó magyarul: “ 501 2 | szénfekete szemöldeivel és bajuszával élénk ellentétben.~ ~Cselédei “ 502 2 | telenőve, amit nem lehet bajusznak, szakállnak nevezni, arckifejezése 503 29 | aufgenommen, sollst nicht bald wiederkommen”.~ ~“Ahol jól 504 8 | Markóczy Dezső, hogy minő balfordulat állt be a magyar hadjáratban.~ ~ 505 7 | Viola elfelejteni azt a baljóslatú szemvillanást, ami a szót 506 8 | Elég is volt ennyi a ballisztikából: a többit elvégezte a szurony, 507 21 | benne forgatni jobbra is, balra is, a tető nem nyílt föl. 508 21 | Amadénak tudomása volt Galliáné balsorsáról Viola leveléből, nem volt 509 8 | sem kellett, csak csákány, balta, vasrúd. Ezek közé sorozta 510 19 | egyszer megcsókolta a szerelme bálványát, s sietett a térparancsnokot 511 30 | az asszony.~ ~A vendégek bámulata egyre növekedett.~ ~Dezső 512 21 | gyöngédség volt.~ ~Még nagyobb bámulatba ejté Emíliát, mikor Flórián 513 26 | ember lép be a világba, s bámulatra ragad mindenkit, mikor a 514 4 | vendégek és falusi elöljárók bámulhatták az étteremben fölhalmozott 515 25 | Amadé volt.~ ~Egymásra bámultak, az ifjú ember és az öregasszony: 516 18 | konyhába - mondá; - mit bámulunk itt ezen a csodán: hogy 517 8 | küldték ide a legkedveltebb bandáikat. Ott volt a hírhedett Bunkó 518 30 | hatóság. Semmi küldöttség, bandérium, népcsődület. Még hintóknak 519 6 | karjára támaszkodik, úgy bandukol föl a lépcsőn.~ ~- Te meg 520 18 | egymással! Csak úgy némán bandukoltak egy óra hosszáig, akkor 521 6 | Van-e pénz osztrák bankjegyekben az uradalmi pénztárban? - 522 6 | százezerek frissen nyomott magyar bankjegyekből. Itt áll a vasládában. Azt 523 6 | a rozsot lábán, osztrák bankjegyekért.~ ~- Csókolom kezedet, tudom, 524 6 | amennyi tetszik, angyalos bankóban, mihelyt le lesz aratva, 525 9 | székhelyét átteszi Debrecenbe. Bankóprést, államkincstárt előreküldtek.~ ~ 526 6 | de ott csak az osztrák bankót fogadják el fizetésül: itt 527 6 | Árpát megvette Sámsi: magyar bankóval fizetett.~ ~- No hát eredj 528 19 | foglyokkal emberi módon bánnak; mert ha ezt elárulja valaki 529 7 | Egész a Lajtáig üldözték a bánt. Ott az osztrák határnál 530 22 | fejezi azt ki, hogy “kicsiny bántja a nagyot”.~ ~Viola elrémült 531 8 | lősz vele, aki téged nem bántott, ha fölfelé tartod, az égbe 532 7 | ládák a kormánybiztos és a bányaigazgatóság pecsétjével lettek lezárva. 533 6 | egyidejűleg megküldetett bányaigazgatóságnak.~ ~Hát ha egy mai világbeli 534 9 | főhadvezér Galliát nevezte ki a bányakincsek további felügyelőjéül, aki 535 28 | bíró, törvényszéki ülnök, bányamérnök, vasúti mérnök, levéltárnok, 536 7 | elhelyezésével. Volt e célra készült bányász-szekér, csupa vasból. Ládákba csomagolva 537 7 | onnan is hozott el egy bányászati vaskocsit, amiben a nyers 538 7 | parancsot adott, hogy a bányászszekereket helyezzék el a kastély kocsitárába, 539 11 | felfedeztek egy elhagyott bányát, mely a megmászhatatlan 540 12 | hogy az őrizetére bízott bányavárosi kincsekkel a nejét alattomban 541 11 | csatározásokkal telt el. A fővezér a bányavárosokat megszállva, maga után vonta 542 9 | Maga a fővezér felvonult a bányavárosokhoz a fősereggel, s a császári 543 3 | Flórián földhöz csapta a báránybőr süvegét ennek a bölcs salamoni 544 25 | megtagad. De én nem viselem azt báránytürelemmel. Ha ütnek, én visszaütök. 545 32 | fölmenti. Most menjen ön ki a barátaihoz, s mondja meg nekik, hogy 546 7 | Gallia urat, személyes jó barátja volt.~ ~A pénzverő a legnevezetesebb 547 15 | összetalálkozott Sándor barátjával. Az a feleségét is magával 548 25 | összetalálkozzék a hajdani barátnéival, akik most megvetésüket 549 20 | Viola azon volt, hogy barátnéja szemeit álomra csókolja. 550 25 | Viola valamit súgott a két barátnéjának, mire azok elhagyták a szobát.~ ~- 551 18 | egyszerre, és zsémbelt a barátnéjára:~ ~- Te rossz Zsófi! Most 552 7 | Emília magával vitte új barátnéját a saját lakosztályába.~ ~ 553 7 | szereted a férjedet? - kérdé új barátnéjától.~ ~- Imádom. Megérdemli. 554 18 | csókolóztunk.~ ~Veronkának hítták a barátnémat.~ ~- Gyerünk le énhozzám 555 22 | férjedtől tudtad meg?~ ~- És egy barátnémtől, akinek a férje szintén 556 25 | Tudom, mit súgtál a barátnőidnek - mondá neki az anyósa, 557 25 | vigasztalást tudott neki adni a két barátnője, akik maguk is szerencsétlen 558 25 | a háznál?~ ~- Van két jó barátnőm, akik szeretnek.~ ~- Azok 559 21 | élte végig az életét, jó barátok nélkül.~ ~A Zentai-kastély 560 18 | örültem neki, hogy egy régi jó barátot láthatok, itt szokott ebédelni 561 7 | Édesem.~ ~S kész volt a barátság.~ ~Emília könnyíteni akart 562 18 | akivel én egyszerre ilyen jó barátságba keveredtem; hát látok egy 563 Ut | szabadelvű párton). Innen a barátságunk.~ ~Szép birtoka tőszomszédságában 564 21 | esztek”. Most mindezen Amadé barátunk egy kézfordítással nem segíthet 565 25 | viszontagságok, nem vonnak arcaikra barázdát, szemeik megtartják a régi 566 24 | elszakadt rokonait leigázta a barbár német, rögtön elrendelé, 567 7 | Galliának igen szép, iskolázott baritonhangja volt; csupán operaáriákat 568 13 | kobozhatják el, ha engem bárminő ítélettel sújtanak is. Az 569 2 | arccal, mely a naptól van barnára zománcolva, minden vonásán 570 24 | magyar kormánynak tagja volt báró Jósika Miklós, ő vezette 571 8 | Büszkesége volt a társaságnak a basszista, a Sándor pátri; nemcsak 572 31 | kihangzik a Sándor pátri basszushangja. Közben óriási kacaj harsan 573 18 | az én Sándoromnak a mély basszushangját hallom megzendülni. Elkezdte 574 7 | külsejű: belvárosát erős bástyafal veszi körül, benne a tornyos 575 28 | szerint sétálhattak a vár bástyáin belül. De a várat még nem 576 20 | tíz forinttal jutalmazta a bátor vadászt. A kitüntetés szövege 577 26 | vakmerő ember, aki kezedet bátorkodik kérni.~ ~Emília szemlesütve 578 30 | Egy fiatal uradalmi írnok bátorkodott felvilágosítással szolgálni.~ ~- 579 8 | pótolta a lelkesedés és a bátorság.~ ~Központja volt a csapatszervezésnek 580 4 | dolgára tért át.~ ~- Kedves bátyám. Én most búcsút veszek tőled. 581 18 | kihallgatandók között. A batyumat pedig ott tartották, mert 582 18 | tartották, mert a császárhoz batyut bevinni nem szabad. Majd 583 6 | lázcsillapító orvosságot beadni kanállal. Amikor végre elnyomta 584 31 | korhelylevest kell felszolgáltatni. Beállt az az állapot, amit a régiek “ 585 21 | felől akarta magát előre beavattatni, aminek tartalmáról Amadénak 586 24 | senkitől, hanem odább szökött. Bebarangolta már a Bükköt, a Tátrát. 587 23 | fáj; csecse, ami tetszik; bebe, amit megvet; cici a szopás; 588 6 | rendén; a gazdasszonyok bebizonyíták, hogy a gölődény különb 589 17 | személyek előtt kellett bebizonyítania hiteles okiratokkal, hogy 590 25 | adatokat keres bűnös voltának bebizonyítására. És nem tudta kitalálni 591 10 | Mennyei hivatás!~ ~Viola bebizonyította, hogy a feleségnek oka van 592 17 | csak rábírta magát, hogy becafoljon a kastélyba, kocsit kirendelni.~ ~ 593 21 | egyik visszaugrott, a másik becsapódott, csak ha kitalálták a fortélyát, 594 8 | Még fegyvert is lehetett becsempészni a lengyel határon. Hanem 595 14 | hadsereget üldözték tovább egész Bécsig, ahol ők diktálhatták volna 596 6 | adtad.~ ~- Jobban féltem a becsületedet, mint amennyire szeretlek.~ ~( 597 22 | Nem! Inkább vesszen oda a becsületem! Le a fejemről, te meggyalázott 598 22 | tennem. Hogy az én átkozott becsületemért annyi fogoly hazafinak súlyosítsam 599 22 | a veszett kutyát! Aki a becsületemet tönkretette.~ ~(A protestáns 600 2 | pénzügyekben maga volt a tiszta becsületesség.~ ~Ennyi jó tulajdonságát 601 8 | tőle. Élet és halál, és becsületkérdés. És mindannál több: hazafiúi 602 20 | Markóczy-uradalomban, mint vadász. Becsülettel keresem a kenyeremet.~ ~- 603 20 | asszonyság.~ ~- Én igen nagyra becsülöm az ön szolgálatait, s meg 604 18 | jelent. Az ő munkáját nem becsülték fel többre; hanem a te kedves 605 20 | pecsovics”. Éppen, mint én. Becsültem érte.~ ~- Átkozta a forradalmat, 606 2 | mégis hazakerült Dezső a bécsújhelyi katonai akadémiából ünnepi 607 24 | bizony egy piktor fogja magát becsukatni harminc napra egy dohos 608 6 | kezesül, azokat egyelőre becsukattam a magtárba.~ ~Viola tapsolt 609 3 | megemlegette. Most meg szépen becsukják a kóterbe tíz napra, ahol 610 18 | zárkában van az én Sándorommal becsukva. A profósz egyenesen odavezetett 611 18 | úriember ült egy köröskörül bedrótozott ketrecben, aminek csak elől 612 8 | altiszt elég, aki az újoncokat beegzercérozza: az úrfi tiszteknek csak 613 18 | Addig könyörgöm, míg beeresztenek.” - De hát hogy mégy Bécsbe, 614 6 | eszétől kért. Ő bontotta fel a beérkező tudósításokat, s értesítette 615 12 | oltalma alatt átküldé a befagyott Tiszán a kincsterhelt szekeret: 616 Ut | esztendő múlva, hogy a regény befejeződött, én beutaztam azt a vidéket, 617 4 | népmulatsággal, ökörsütéssel. Befejezte az esteli táncvigalom az 618 Ut | albumomba.~ ~Munkáinkat befejezve, együtt ebédeltünk négyen.~ ~ 619 18 | engem is magával húzott befelé a folyosóra.~ ~- Te pedig 620 6 | mély a seb, összevarrta, beflastromozta, jeges borítékot rendelt 621 3 | heverő gézengúz fia helyett befogni az ökröket, kihajtani a 622 21 | haldokló lelkére ellenállhatlan befolyást gyakorolt, s Amadénak tudomása 623 8 | fegyverzett, hadmozdulatokra begyakorlatlan; vezérei között viszálkodás, 624 21 | ráfanyalodott, hogy az udvarára behajtasson, azt kérdezte tőle: “Hát 625 19 | holnap mindjárt kocsiba ülsz, behajtatsz a városba, kiváltod magadnak 626 7 | kincseket a Markóczy kastélyba behozd. Gondold meg, hogy ez a 627 32 | egyike az új rend által behozott idegen hivatalnokoknak. 628 18 | mit”.~ ~Az ordinánc éppen behozta a foglyok ebédjét. Az én 629 22 | férjem nevét fogod atyául beírni a matrikulába?~ ~- A törvény 630 11 | utakon kellett hadcsapatainak bejárni. Az ágyúkat szét kellett 631 20 | utcaajtót kinyissam. Egyetlen bejáró cselédünk éjszakára hazament 632 8 | Angliát, Olaszországot bejárta az énekeseivel és egyéb 633 32 | szolgálattevő tiszt által bejelenteték magukat a megyekormányzónál.~ ~ 634 25 | Nem vendég, nem cseléd; bejelentetlenül lépett be.~ ~Amadé volt.~ ~ 635 32 | magára.~ ~A megyefőnök a bejelentett három úr közül legelsőnek 636 19 | engedélyem. Búcsúvétel után bejelentettem magamat a térparancsnoknál, 637 32 | hivatalos feszesség. Ön bejelenti, hogy hazaérkezett az államfogságból: 638 18 | amit te most beszélsz. Bejutni egy asszonynak az állam 639 10 | hivatással bírnak. Ők a béke angyalai.~ ~A dicső korszak 640 3 | Szennyfoltja volt; de békében voltunk vele. Anélkül nem 641 4 | vezetőjének sem hagyott békét Flórián. Annál a versszaknál, 642 17 | zsandárok anélkül megkapták, bekísérték, mint csavargót.~ ~Az erdőket 643 3 | targallyat szedett össze. Bekísértette a falopót a kastélyba. Ott 644 25 | foglalja el az asztalfőt; hanem beköltözik az üresen álló ispánlakba, 645 22 | Ott várom be nehéz sorsom bekövetkezését.~ ~- Az nem jó gondolat, 646 4 | VISSZAUTASÍTOTT CSÓK~ ~Az új korszak bekövetkezett. Új ég támadt az ország 647 19 | felnyitá a két lakatot Markóczy békóin. Azzal karonfogta, s felkérte, 648 18 | Minden fogoly szerelmes belé. Ő az egyetlen fehérszemély, 649 17 | diskurzus közben Amadé, s belebeszélt a társalgásba. Kisült, hogy 650 17 | elég csúf vagy. Így asszony beléd nem szerethet: véres pofáddal - 651 26 | képtelenség.~ ~- Jól van. Én beléegyezem a házasságba, de csak egy 652 26 | érdekel az engem?~ ~- Önnek a beleegyezése kell hozzá. Én nősülni akarok.~ ~- 653 18 | gyomorbaja van. Attól tart, hogy belehal, ha soká tart. Nekem sem 654 18 | felapróztuk a csirkéket, s belehánytuk a nagy vaskondérba, ami 655 5 | költő tűzlelkét sugallta beléjük: egyik kezében lant, másikban 656 30 | páternek a mártírok sorába belekeveredni. Van esze. Bűnhődjön, aki 657 22 | még a konyhába is benéz, s belekóstol a foglyok ételébe, s ne 658 18 | letette az asztalra. Az urad belekóstolt, s elkiáltotta magát:~ ~- 659 26 | akaratoskodik, nem akar belenyugodni a zsarnokságba: követeli 660 8 | betegápolásra, kivált a színésznőt, beleoktatta azt már a nyomorúság.~ ~ 661 18 | hamis szemeim vannak, hogy belepislogtam abba a kis könyvbe, s láttam, 662 20 | a csengettyűzsinórt, s a belépő szobaleánynak parancsot 663 17 | forráshoz vizet hozni.~ ~Beletelt két óra, míg Csacsina Flórián 664 20 | hogy valami malíciát fog belevegyíteni - szólt Amadé.~ ~Csak egy 665 7 | csupán operaáriákat énekelt. Belizárból eldalolta: “Reszkess, Bizáncium, 666 7 | városa, regényes külsejű: belvárosát erős bástyafal veszi körül, 667 18 | várában. Odataláltam rendén, bementem a kapun, a strázsa nem állított 668 30 | barátom!~ ~Tehát nem “címerem bemocskolója”! Nem “bűnös szerető”, hanem 669 23 | kastélyból, melyet bűnömmel bemocskoltam. - De nem fognak célt érni. 670 21 | lenézést tanúsított, aztán bemutatja őt a férjesasszony-nevén 671 19 | Nem kellett egymásnak bemutatkozniok: régi ismerősök voltak. 672 Ut | tudós útitársammal együtt, s bemutatott neki, igaz vendégszeretettel 673 22 | hatalmas úr még a konyhába is benéz, s belekóstol a foglyok 674 12 | azoknak gondját. Megtalálja bennük Markóczy Dezső teljes számadásait 675 18 | már németül. Azután egy benyílóba vezetett a hadsegéd, aminek 676 19 | lehetett.~ ~Amint Dezső benyitott a terembe: ott látta maga 677 19 | mindazokat az ajtókat, amiken te benyitottál: aztán amit Isten tudnom 678 18 | szőnyegajtó hevesen felpattant, bependerült rajta a most érkezett jövevény. 679 17 | innen nem menekülhetett, bércseindák útját állták. Hirtelen a 680 17 | gondoskodom, hogy a vadászlakot berendezzék a számára. Kiadatom a havi 681 2 | Bukovinából telepített be csángó béreseket, akik az unitárius hitet 682 2 | hát hisz az ott találja a béresnéket, a cigányleányt a faluvégén, 683 20 | hiszen az egész Zentai-birtok bérletbe van adva, ott Amadé még 684 6 | No hát eredj oda a bérlőhöz, s add el neki a búzát, 685 26 | ön a birtokát átveheti a bérlőitől.~ ~- Nekem semmi sem volna 686 20 | értesülve az asszonyság!~ ~- A bérlőjétől tudom, aki a mi birtokunkat 687 2 | gondolatán is keresztüllátni. Bérlők még akkor nem voltak. A 688 6 | visszatért Flórián a válasszal a bérlőtől (talán ott sem volt nála):~ ~- 689 20 | elől a rendőrbiztost, s berohantam a szobába.~ ~A zokogás erőt 690 24 | minden büntetés alól; hanem besorozták közkatonának, s elvitték 691 17 | levelet kaptam, mely megóv a besoroztatástól. Ezt jövök bemutatni a hatóságnak.~ ~- 692 14 | túl a Kálvárián, s ott beszállásolta magát a feleségével. Csendes 693 12 | a felszerelési pénzekkel beszámolni, hogy komédiásokkal veszi 694 9 | a maga hadcsapatjával, s beszámolt a vezérnek a lefoglalt kincsekkel, 695 12 | lazarétummal Debrecenbe érkeztek s beszámoltak a kormánynak.~ ~Debrecen 696 8 | színtársaság tagjait leginkább, beszédben és modorban, s ugatni oly 697 30 | A tiszteletes megható beszéde alatt senki sem ügyelt arra, 698 25 | mindennapi mulatságom, mocskos beszédek, trágár adomák. És ami legelviselhetlenebb 699 20 | hagyta hangzani a rossz beszédeket, a száraz lelkű ember pesszimizmusának 700 18 | audenciáról, várjon meg, beszédem lesz önnel.” - “Jaj, kérem 701 18 | kénytelen volt mosolyogni ezen a beszéden.~ ~- Hát hiszen a császár 702 4 | volna.~ ~A kormánybiztos beszédére csak maga elé dörmögte: 703 Ut | témát találni, amellyel beszédre bírjam. Bal felől ült a 704 18 | semmit. Idejött hozzánk, itt beszegődött vadásznak, én örültem neki, 705 18 | két asszonyság. - Azoknak beszélhet kegyed.~ ~Aztán felvilágosítottak 706 3 | országgyűlésen. Eddig csak az beszélhetett, aki tudta ország nyelvét, 707 20 | lefeküdtek.~ ~- No most beszélhetsz, mondj el mindent - szólt 708 23 | láthatta a gyülekezet. Beszélhettek róla, szörnyűködhettek fölötte.~ ~ 709 18 | látnak. De hogy az uradról beszéljek: a második betű, ami a neve 710 32 | börtönömbe.~ ~- Nono! Ne beszéljen ön ilyen bolondokat! - szólt 711 18 | csak el kell neki híven beszélnem.~ ~- Helyes, helyes! - mondá 712 19 | fog világítani előttem. De beszélnünk erről nem szabad senkinek. 713 20 | hajtották végre a parancsát.~ ~A beszélő asszony görcsösen kapaszkodott 714 8 | azt már a nyomorúság.~ ~Beszereztek minden szükségletet: gyógyszereket, 715 17 | példa hódított: Flórián meg beszerzette magának az orosz nyelvtant, 716 18 | várkapitánnyal. Akkor nosza hirtelen beszolgáltatja minden fogoly a porkolábnak 717 6 | sebkötőlék megújítását, betakargatta a férjét: nem kellett már 718 4 | között. Az iskolamester betanította őket az első fegyverfogásokra: 719 19 | társasághoz csatlakozva. Útközben betanulta, hogy micsoda meséket kell 720 12 | méltányolja, asszonyaiknak a betegápolásban tanúsított buzgalmát elismeri. 721 8 | nőt nem kell tanítani a betegápolásra, kivált a színésznőt, beleoktatta 722 18 | fogom találni, mint nagy beteget. - Hát aztán nagyon meg 723 25 | aranyporos pecsétű nagy betegség közben keletkezett, melyben 724 18 | végigsétál a folyosón, mindig betekint, s a börtönben folyvást 725 24 | Amadé által, s amint a lábát betette a kastélyba, egyszerre vidám 726 10 | volt az, mely a szíveket betölté.~ ~A mai kor szülöttei a 727 20 | példálózni.~ ~- Jó volna talán betölteni a vadász állását. A vadállomány 728 28 | fognak-e a megjelenésén, mikor betoppan a házba, vagy rémülten riadnak 729 20 | Férjem a nevének három első betűjét tartotta meg. Gál név alatt 730 2 | ez a mondat ragyog arany betűkkel: “fuit candidatus ad palatinatum”, 731 18 | én Sándorom neve után “F” betűt írtak, az öt forintot jelent. 732 Ut | regény befejeződött, én beutaztam azt a vidéket, egy tudós 733 18 | vele?~ ~- Hát én majd csak bevágom.~ ~S az édes lelkem nekiveselkedett, 734 6 | Pedig a terv fényesen bevált. Aratás, cséplés folyt a 735 8 | hadnagyokat, kapitányokat. De beváltak a kolostoraikat elhagyott 736 20 | vacsorát siettek a hölgyek bevégezni, hogy hálószobájukba vonulhassanak 737 17 | küzdelmét az óriás fenevaddal bevégezve, csak ekkor nézhetett körül, 738 20 | Zentai Amadé a forradalom bevégzése óta a Markóczy-uradalomban 739 15 | hadtest Komárom védelmére a bevehetlen erősség falai közé húzódott, 740 2 | pontos számadást vezetett bevételről és kiadásról, s ki kell 741 6 | által az alkotmány sáncaiba bevezetett nép, a szolgálat alól felmentett 742 18 | mert a császárhoz batyut bevinni nem szabad. Majd visszajövet 743 4 | hadnagyi vezényletet. A bevonuló kormánybiztost már egy glédába 744 7 | bírt eltitkolni.~ ~Az urak bevonultak az ügyvezetési szobákba. 745 18 | cselédszoba-ajtóhoz, azt kulccsal bezárta: úgy jött vissza, integetve.~ ~- 746 21 | ünnepélyes rendén. A sírboltajtó bezárult, a zsolozsmák elhangzottak: 747 4 | te is elfogadd.~ ~- Carta biancát adok a kezedbe.~ ~- És mellém 748 25 | én ismerem mindenkinek a bibéjét. Csak a kisujjammal érintem, 749 23 | senkisem tanított neki: bibi az, ami fáj; csecse, ami 750 6 | Vetre dáj! Digni puska!” A bihari hűséges románok indulója 751 16 | mit akarsz? Várjam be, míg bilincsbe vernek, a vesztőhelyre visznek? 752 30 | börtönbül. Hozza kezében a nehéz bilincseit, amiket emlékül megtartott. 753 28 | láncaikat levették: súlyos bilincsek voltak. El is hagyhatták 754 29 | Markóczy megcsókolta a nehéz bilincset. Hű társa volt.~ ~- És azután 755 24 | villámsugarakkal. Senki sem bír nekik ellenállni.~ ~No már 756 Ut | találni, amellyel beszédre bírjam. Bal felől ült a tudós, 757 8 | legényvilág számára, aki őt páros bírkózásban le bírja győzni. Senki sem 758 6 | hátra volt a semmivel sem bírók serege s az megszámlálhatatlan.~ ~ 759 23 | mérget főzik. Még most nem bírom azt megsemmisíteni. Adatokat 760 2 | törvényesen elválasztva: a bíróság egy összeget rendelt el 761 4 | oldalba taszította a falusi bírót, fülébe dörmögve:~ ~- Hát 762 30 | ezt mindnyájunk előtt el bírtad titkolni - szólt gyöngéd 763 21 | fordulat állt be, amint atyai birtokának urává lett. Amit addig semmi 764 13 | győztes hatalom bosszúálló. Birtokomat elkobozzák. Ezt akarom megelőzni.~ ~- 765 13 | pénzintézettől vettem fel a birtokomra kölcsön. Te a megye által 766 5 | Általános ölelkezés volt. A birtokos osztály, a nemesség keblére 767 20 | bérlőjétől tudom, aki a mi birtokunkat is ajánlkozott kibérelni. 768 3 | voltunk vele. Anélkül nem bírunk a paraszttal. Aztán mi lesz 769 3 | ebben a korszakban.~ ~De biz a költői véna sem volt aranybánya; 770 8 | félrevonva a kormánybiztost, bizalmasan megsúgá neki:~ ~- Regimentspátert 771 7 | Belizárból eldalolta: “Reszkess, Bizáncium, Népeket írtó! Porba, romokba 772 18 | Csak arra kérlek, ne bízd a pénzküldést a Csacsinára, 773 12 | pénzügyminiszter okirata, amelyben bizonyítja a bányavárosok kincseinek 774 21 | a lugosi vértörvényszék bizonyítványa férje szomorú haláláról 775 20 | haldokló apjához. A Flórián bizonyítványát odaadta Violának, amin aztán 776 20 | csatolva hiteles másolatban a bizonyítványhoz. Ezzel aztán biztosan mehetett 777 20 | Csak egy rövid hivatalos bizonyítványra lett volna szükség, melyben 778 19(1)| enyhíteni törekszik. De én bizonyosnak mondhatom, hogy ez is, mint 779 30 | volna.~ ~- Nem szóltam, de bizonyságot adtam. Látjátok ezt a gyermeket 780 3 | siralomszót hallgatni. Még ő biztatja a hajdút “fortius!”, s számlálja 781 20 | bizonyítványhoz. Ezzel aztán biztosan mehetett Amadé vissza a 782 6 | késedelemmel: gyors cselekvés biztosítja a sikert.~ ~Arra pedig éppen 783 7 | minden zárát ólompecséttel biztosították.~ ~Viola elnézte ezt a működést. 784 7 | kormány számára helyezik biztosságba.~ ~Az asszonyka csak egyre 785 23 | cudarok. A címzés maga is blaszfémia. Ezek mind Zentai Amadénak 786 30 | reverendájában sietett ide.~ ~- Bocsánat, hogy elkéstem - kezdé mindjárt, 787 20 | és meghajolva, s valami bocsánatkérést rebegett.~ ~Viola az ablaknál 788 20 | Elmondtam az uramnak. “Bocsásd be őket”. Magamnak kellett 789 31 | emlékezetes audienciáját bocsátá valaki közre. Végre aztán 790 20 | a házamnál. Soha el nem bocsátalak. Amim van, mindenemet megosztom 791 18 | esedezők között, azt legelsőnek bocsátja maga elé.~ ~Ott láttam őt 792 18 | azt nem írtam volna, nem bocsátottak volna hozzám.”~ ~“De hát 793 2 | kulcsár. Asszonynép ide nem bocsáttatik.~ ~Annálfogva vendég sem 794 3 | büszke előkelő nemeseket, a bocskoros nemest pedig éppen lenézte. 795 22 | magányfogság, sötétzárka, böjt. Figyelmezteti az urakat, 796 28 | ezután lakni.~ ~A rendőri bölcsesség szerint kinek-kinek ott 797 23 | csak az a kis ember ott a bölcsőben sikongatott vidáman, két 798 23 | rögtön elértett, s kiemelve a bölcsőből csecsemőjét, odavette az 799 14 | pukkanását, az öreg ágyúk bömbölését; az égő paloták, a tűzben 800 17 | megsebesítője ellen fordult, dühös bömbölésre tárva fel rettenetes torkát. 801 19 | szép napon Markóczy Dezső börtönajtója megnyílt, s a térparancsnok 802 18 | profosz sorba kinyitogatta a börtönajtókat, s előjöttek párosával azoknak 803 31 | mutatnia, hogy a hosszú börtönbenlakás alatt nem felejtette el, 804 3 | lesz bot?~ ~- Megfelelő börtönbüntetés.~ ~- Köszönöm alázatosan. 805 19 | foglyoknak, akik majd szigorúbb börtönfelügyelőt kapnak.~ ~Én megesküdtem 806 18 | is oda utazunk, s egész a börtönig elvisszük.~ ~- De nagyon 807 25 | azután kerültek sorra: a börtönipar remekei.~ ~Azután következtek 808 22 | ellátogatni Josefstadtba, a börtönöket megvizsgálni. Ez egy kemény 809 32 | én vissza fogok menni a börtönömbe.~ ~- Nono! Ne beszéljen 810 18 | aki el van ítélve nehéz börtönre és most nagy beteg: levélben 811 30 | édes angyalom! Gyermekem! Börtönvirágom!~ ~Alig akart tőle megválni.~ ~ 812 22 | én büszkeségemet? Azt a börtönvirágot? Hisz ha bűnös volnék, tudnám, 813 7 | lógsz! A szél veri össze a bokádat, a holló ott ül a fejeden! 814 18 | lakatolva, a másik a bal láb bokájára.~ ~Erre aztán Viola elkezdett 815 23 | kíséretében.~ ~A fiatalember mély bókkal üdvözölte Violát, aztán 816 25 | arcképe. Ezzel Zsófi lett boldoggá téve. Milyen sikoltozást 817 19 | ha mi ketten tudjuk, hogy boldogok voltunk.~ ~- Meg az Isten.~ ~ 818 20 | fiatalember. A szív ilyenkor boldogságra vágyik. Becsületes lélek 819 20 | ami e szavakat követte. A boldogtalan nő a haját tépte a két kezével.~ ~ 820 20 | fogunk élni, lappangva, de boldogul. Ekkor valami rossz ember 821 8 | mazurkájával és spanyol bolérójával.~ ~Ámde súlypontja volt 822 18 | megint itt vagyok, még bolondabb vagyok.~ ~- Honnan cseppentél 823 32 | Nono! Ne beszéljen ön ilyen bolondokat! - szólt hátrahökkenve a 824 18 | erőszakos ölelését.~ ~- Az ám, a bolondos Zsófi, megint itt vagyok, 825 15 | Viola nincs itt! Mennyit bolondoznánk együtt!~ ~Egyszer aztán, 826 22 | Markóczy Dezső.~ ~- Ne bolondozz! A férjed?~ ~- Ezelőtt valami 827 2 | fel a tornácára, melynek boltozatát négyszegletű oszlopok emelik. 828 14 | oldala mellett éjenkint a bombák pukkanását, az öreg ágyúk 829 14 | TIZENNEGYEDIK FEJEZET~ A BOMBÁZÁS ALATT~ ~Markóczy Dezsőt, 830 14 | tartott. A várparancsnok Pest bombázásával torolta vissza a várfalak 831 4 | azoknál elég az “occasio bona” (jó alkalom).~ ~- De van 832 17 | étkezni.~ ~- Én? A jáger? A bonorum directorral?~ ~- Én úgy 833 29 | börtönfelügyelőnek hivatalból fel kell bontani, s ha tartalmuk veszélyes, 834 18 | hozta oda. Milyen félve bontottuk föl, s mennyit törültük 835 6 | jutott sikerre. Nem értette a bonyolult furfangot.~ ~De hátba a 836 8 | akadt a közelben: a helybeli borbély. Az diplomás ember. A pléhgallér 837 17 | lehetett ez már.~ ~Mikor a bőrét lerántották, tizenhat golyót 838 25 | kis késsel felhasogatta a borítékaikat egymás után. A tartalmat 839 18 | darab göngyöleget, amiknek a borítékjára az volt írva, hogy “zehn 840 6 | összevarrta, beflastromozta, jeges borítékot rendelt rá és ágybanmaradást.~ ~ 841 17 | minden ruháját a fejére borítva.~ ~Első gondja volt a nő 842 16 | férje keresgél valamit úti bőröndjében.~ ~Kitalálta, hogy mit! 843 17 | kóborlás közben.~ ~Egy sűrű borókabozót volt az útban, melynek szélei 844 17 | múlva keresztültörte magát a borókaligeten egy félelmes vadállat, egy 845 31 | pincemesterrel: hozasd fel a legjobb borokat. Vigasság legyen ma az egész 846 27 | Ízletes volt a lakoma, a boroshordó csapra ütve.~ ~Szabadon 847 22 | s ne adj Isten, hogy egy borospalack kerüljön a szeme elé. A 848 18 | közöttük a hadsegéd. Egy simára borotvált képű úr ült az asztal mellett, 849 21 | hölgy övére akasztott kis bőrtáskát, amit az mindig magával 850 18 | tudott jutni, míg nyakába nem borultam, s összevissza nem csókoltam. 851 22 | lelkipásztor, haragtól lángba borulva, indult a dupla puskáját 852 20 | ezek az úri látogatások bőséges alkalmat nyitottak rágalmai 853 6 | tartotta tőle Flóriánt. Az még bosszantotta a sebesültet a gúnyolódó 854 13 | elbukom. A győztes hatalom bosszúálló. Birtokomat elkobozzák. 855 7 | könnycseppje vérfolyókkal legyen bosszúlva!”~ ~Amadé ellenben népdalokat 856 17 | azoknak az olvasása merő bosszúság volt. Nem is történt a világban 857 25 | ellenkező indulat, a jogos bosszúvágy? Nem védem magamat az ütésektől: 858 23 | daliás alakjában. - Ismerem a boszorkánykonyhát, ahol ezt a mérget főzik. 859 3 | jogánál fogva uradalmában a botbüntetést, amely állattá alacsonyítja 860 23 | amit megvet; cici a szopás; boti a fej; bábó a láb; kacsó 861 3 | kellene.~ ~- De hátha az ólmos botokra a paraszt kaszával talál 862 3 | rádiktált az úriszék huszonöt botot: az fájt a gazfickónak, 863 23 | kitörli a lapból a családi botrányok híreit.~ ~- Kivált, ha azok 864 23 | amiknek követésével a nagy botrányt ki lehetne kerülni. Iszonyattal 865 15 | vele megosztani.~ ~S abból bőven kijutott nekik.~ ~Elkezdődött 866 17 | virágkosarat a kezéből.~ ~A bozótból fenyegető mormogás hangzott 867 8 | félrevonulnak a feléjük gördülő Brahmaszekér elől: külföldre, faluikba 868 11 | TIZENEGYEDIK FEJEZET~ BRANYISZKÓ, HŐSÖK NAPJA~ ~Ha le akarnám 869 6 | riadója: “Venger, polyák dva bratanki: Jak do szablyi, jak do 870 31 | egészen magukra maradnak bratinázni. A lárma lassankint megszűnik: - 871 21 | egyszerre hangoztatták: bravó, Amadé pedig odalépett hozzá, 872 23 | ölelte, meg volt védve minden búbánattól.~ ~Az atyja ellátogatott 873 28 | METEOR~ ~Hiszen ha egy ilyen búcsúlakomával be lehetett volna fejezni 874 29 | kötelességszerűen jelentkezett búcsúvételre a térparancsnoknál.~ ~Szivélyes 875 18 | felé. Én csak a keserves búcsúzásra emlékezem. Te még Aradon 876 8 | vállalkoztak tisztekül, nem hagyták búcsúzatlanul a hozzátartozóik: szerető 877 19 | Amadénak volt mondanivalója. Búcsúzni jött. Most kapott értesítést, 878 24 | statáriumtáblán, akkor nem búcsúzott senkitől, hanem odább szökött. 879 24 | időkben pedig még nem volt Budapesten festőkolónia. Mindössze 880 6 | elcsattantották. Azonban Budáról, ahonnan a puskákat küldték 881 13 | volt az ellenségtől. De Budát még elfoglalva tartá egy 882 14 | ahelyett hadseregük zömével Budavára ellen fordultak, s azt vették 883 2 | úrnője be nem engedte lépni a budoárjába, csak az ajtón keresztül 884 24 | szökött. Bebarangolta már a Bükköt, a Tátrát. Egyszer a rendőrbiztos 885 22 | feloldott bűnt, amiért nem büntet meg az Isten.~ ~- Nem értem, 886 22 | feljegyezve, s kimondja a büntetéseket: magányfogság, sötétzárka, 887 22 | urakat, hogy neki még más büntetésre is van hatalmi szava: ott 888 27 | urak közül a megszégyenítő büntetéssel fenyegetni többé; őfelsége, 889 25 | letelt, mely a piktornak büntetésül volt kiszabva. Károlyka 890 30 | sem akarja útját állani a büntető igazság kezének.~ ~Egy fiatal 891 8 | legrosszabbul magyarul.~ ~Büszkesége volt a társaságnak a basszista, 892 22 | Elhagyjam magamtól? Az én büszkeségemet? Azt a börtönvirágot? Hisz 893 20 | szerkesztettek, melyekbe a hazatért bujdokló magyar írók (többnyire álnevet 894 20 | város újból fölépítése, bujdosó hazafi segélyezése. Ezt 895 17 | csavargót.~ ~Az erdőket kóbor bujdosók tették félelmessé; a dúvadak 896 25 | nyájasan köszöntek: nem bújtak el napernyőik alá. Máriától 897 6 | megindult a gyűlölet mozgalma. Bujtogatók lázadó csoportokat toborzottak 898 17 | várótermében egy ismerős arcra bukkant.~ ~Amadé volt ott, polgári 899 6 | ha a nemzeti ügy el talál bukni, ezt a merész kézcsapást 900 17 | szétmarcangolástól, s aztán ájultan bukott el a páfrány közé.~ ~Amadé 901 2 | ember az asszonyi nevet, Bukovinából telepített be csángó béreseket, 902 2 | akadémiát, áttetette magát egy bukovinai határvárosi helyőrségbe, 903 7 | ha győzünk, hőstett, ha bukunk, gonosztett - felelé Gallia.~ ~- 904 25 | megpecsételve. A magára maradt házat bűnbarlangnak fogják kikiáltani. Erre 905 1 | ez alakot: méltó társak a bűnben, élő torzképek képezhették 906 4 | kit mivel lehet szerelem bűnébe ejteni, a magyar asszonyoknak 907 3 | tömlöcbüntetést szabhatott a főbenjáró bűnért.~ ~Csacsina Flóriánnak nevenapja, 908 30 | belekeveredni. Van esze. Bűnhődjön, aki vétkes.~ ~Végre ütött 909 8 | bandáikat. Ott volt a hírhedett Bunkó is, akit pedig Schlick tábornok 910 23 | ebből a kastélyból, melyet bűnömmel bemocskoltam. - De nem fognak 911 30 | jövő kísértettől: érzik bűnösségüket.~ ~Pedig egyszerű magyarázata 912 3 | fiának. Hisz ezzel nem a bűnöst fenyítjük meg, hanem az 913 22 | hatalom adva, hogy a meggyónt bűnre abszolúciót adjon. Hanem 914 20 | foglalható le. Én azonban a bűnrészesség alól fölmentetem, s egy 915 25 | férfi tesz, az nem megy bűnrovásra. Én nem bántam meg semmit. 916 22 | Ki az a gonosztevő, aki bűntársad volt? S téged ily állapotba 917 20 | gyanakodó. Minden új arcban egy bűntárst szimatolt, ki Violát gonosz 918 30 | feloldást kért tőlem azon bűnvád alól, mellyel őt az emberek 919 6 | vezényszó, szolgálati nyelv. A bunyevácok rendező szava volt: “Vetre 920 20 | hogy imádja.~ ~- Tarhonyát, burgonyát, ugorkasalátát hozzá?~ ~- 921 2 | Az ebédlőterem faragott bútorai, nehéz damaszt függönyei, 922 2 | sorozata a szobáknak, mind ódon bútorzattal, vendégszobák mennyezetes 923 18 | fűzve egy kendőbe kötött butyor: abban lehetett a tisztája 924 3 | helyett rongyos fiskálisok, butyros zsidók fognak ülni országgyűlésen. 925 6 | szadduceus: szívesen anticipál búzára, rozsra, amennyi tetszik, 926 6 | bérlőhöz, s add el neki a búzát, meg a rozsot lábán, osztrák 927 28 | alamizsna-kenyérért, az igen jó buzdítás lesz az új nemzedékre nézve, 928 8 | kereszttel, s lelkesítő szóval buzdítják a harcolókat, ágyútűz, golyózápor 929 12 | betegápolásban tanúsított buzgalmát elismeri. És végül itt van 930 22 | a helység lelkipásztora: buzgó evangélikus ember. Odasietett 931 10 | Markóczyné önfeláldozó buzgósága minden vidékén az országnak 932 2 | párducbőr-kacagánnyal vállukon, buzogánnyal a kezükben, van közöttük 933 3 | Patvarista, jurátus, adjunctus, cancellista jegyzősködött, de nem szavazott.~ ~ 934 2 | ragyog arany betűkkel: “fuit candidatus ad palatinatum”, ami nagy 935 4 | aztán te is elfogadd.~ ~- Carta biancát adok a kezedbe.~ ~- 936 18 | a karjai pirosak, mint a cékla; de mielőtt megkérdezhettem 937 17 | mely a nő után rohant.~ ~Célba vette fegyverével a vadállatot. 938 8 | Senki sem bírt vele.~ ~Ennyi celebritásból álló művésztársaság lepte 939 23 | Adatokat gyűjtök. Ismerem a célját a rosszakaróinknak. Tele 940 20 | Reguly Album”. Jótékony céllal volt összekötve az irodalmi 941 7 | azt mondta, hogy kitűnő céllövők.~ ~Estefelé Markóczy visszakerült 942 7 | érckészlet elhelyezésével. Volt e célra készült bányász-szekér, 943 8 | kitanítja őket a lövöldözés célszerű módozatára: “Ha ellenségre 944 23 | bemocskoltam. - De nem fognak célt érni. Én nem futok el innen 945 20 | kastélyát, aki a jótékony célú albumokra nemcsak a maga 946 24 | Károlyka egy illusztrált Charivarit ékesített karikatúráival.~ ~ 947 2 | fülei szétállók, egész cifferblattja szőrrel telenőve, amit nem 948 2 | találja a béresnéket, a cigányleányt a faluvégén, a kocsmáros 949 7 | honvédek danolnak a táborban cigányzene mellett: “Ég a kunyhó, ropog 950 12 | igazságról, s megcáfoló cikkében teljes igazságot szolgáltatott 951 26 | tudott uralkodni. Rossz cimborák közé keveredett. Egyetlen 952 21 | ravatalhoz felmentek a kastély címer-termébe, Viola Amadé karján, Emília 953 2 | A belső termeket családi címerek és fegyverzetek díszitik. 954 30 | Igaz barátom!~ ~Tehát nem “címerem bemocskolója”! Nem “bűnös 955 5 | százezer ember eddig bírta címerénél fogva, annyi millió közt 956 25 | egymást váltva álltak meg a címeres kapu előtt, s úrnőik a ház 957 5 | nemességet kívántak tőle, nem ősi címert.~ ~Az apái várában duzzogó 958 30 | jelezni megérkezését.~ ~A címerteremben foglaltak helyet a meghívottak, 959 25 | arcképemet kidobták a családi címerteremből.~ ~Viola hallgatással válaszolt.~ ~- 960 25 | abban a házban, amelynek címertermébe Markóczy elvált feleségének 961 3 | poéta” nem éppen megtisztelő címét szerezte meg a számára az 962 Ut | hogy ez a nő élőhalottnak címezi magát.~ ~Hasztalan minden 963 2 | vitéz kapitány uramnak” címezik.~ ~Fiatalabb éveit a katonaságnál 964 23 | paródiázzák ezek a cudarok. A címzés maga is blaszfémia. Ezek 965 6 | Szetreászke, szetreászke, Cinye vre sze katonánke, Dentra 966 8 | jövedelmező pereit, az egész civil prakszisát, s elmenni háborúba, 967 26 | lovagoltatja a nyakán: “gyi cocó!” Ez is egy mondás. Így 968 14 | vonult girbe-gurbán egy cölöppalánk, védelmére szánva a megszálló 969 24 | az ötletet. Ez az igazi Columbus tojása.~ ~- Ott is jó társaságban 970 6 | ellenséggel. A pánszláv csapatnak congrev röppentyűtelepe is volt, 971 11 | Drága ajándékot. Egy congrev-röppentyűt. Az egész telepet az ő újoncai 972 3 | volt az ősi magyar nemesi constitutio.~ ~Velük szemben a szabadság 973 17 | lőfegyver, mely legjobban csábít. Az új hatalom minden lövőszerszámot 974 8 | pedig Schlick tábornok is csábítgatott magához; de a büszke prímás 975 4 | akarsz tenni ennek a háznak, csábítsd el a pap leányát, azt a 976 18 | ne bízd a pénzküldést a Csacsinára, mert az egy rossz ember, 977 19 | semmit.~ ~- Ki hinné ezt Csacsináról? - monda Viola.~ ~- Bizonyosan 978 8 | fegyver sem kellett, csak csákány, balta, vasrúd. Ezek közé 979 30 | Flórián -, hogy a megérkező családfő elfogadására a tiszteletes 980 2 | atyafi, akit a nagybirtokú családfőnek nemesi kötelessége eltartani. 981 30 | hevertek a földön.~ ~De a családfőt sem látták sehol, sőt Amadé 982 10 | ápolónői tisztet a legjobb családok asszonyai teljesíték.~ ~ 983 2 | szükségesnél. Szégyenfolt esett a családon. Válóper folyt apa és anya 984 30 | A kocsi megérkezett.~ ~A családtagoknak most rohanni kellett volna 985 20 | után úgy tekintik őt, mint családtagot.~ ~No, ha ezt a bizonyítványt 986 2 | nagybátyjához került Amadé: itt családtagul fogadtatott, s kilátása 987 26 | emberéletnek első keserves csalódása, amit úgy hínak, hogy “elválasztás”. 988 20 | azt be, aki minden embert csalónak tart. Ennél a háznál különösen 989 2 | Bukovinából telepített be csángó béreseket, akik az unitárius 990 20 | panaszkodom előtted többé, bármi csapást mérjen rám a sors. Csak 991 5 | is magával ragadta. Egy csapatba verődtek: felajánlották 992 4 | felszerszámozva. Én tégedet e csapathoz kinevezlek hadnagynak: felszerelésed 993 6 | összedoboltatá önkéntes nemzetőri csapatjait, s fölállítá a piac közepén. 994 4 | hív. A kormány önkénytes csapatokat toborz a lázadó rácok ellen, 995 14 | védelmére szánva a megszálló csapatoknak forradalmi ostromlás esetén.~ ~ 996 8 | én kinevezlek tégedet a csapatomhoz hadbírónak.~ ~Sándor pátri 997 6 | felszólítják őket, hogy csapatostul kerekedjenek fel, s törjék 998 8 | hamar megtalálta a nyitját a csapatrendezésnek. Legtöbbet tehetnek itt 999 8 | bátorság.~ ~Központja volt a csapatszervezésnek Markóczfalva. A fiatal leventéket, 1000 18 | lefordult a nagy nevetéstől, úgy csapkodták az asztalt az ökleikkel, 1001 23 | két kis tenyerét egymáshoz csapkodva. Ő értette ezt legjobban.~ ~