IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Börtön virága Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejetgrey = Comment text
1002 18 | aminek csak elől volt egy kis csapóajtaja. Annak is adott át egy írást 1003 27 | volt a lakoma, a boroshordó csapra ütve.~ ~Szabadon folyt a 1004 17 | Ezzel egyszerre fel lett csapva az értéke Flórián úr előtt.~ ~- 1005 6 | vre sze katonánke, Dentra csára unguruszke”. A német legionáriusok 1006 11 | az ellenségtől megszállt csárdát, s elhozza a papramorgót 1007 8 | átalakíttatott művészet csarnokává, s távolról és közelről 1008 7 | a fejeden! Elraboltad a császárkirály kincseit a pénzverőből, 1009 18 | amilyennek mi odakinn képzeljük a császárt. Szép fiatalember, hosszúkás 1010 27 | fenyegetni többé; őfelsége, a mi császárunk királyunk, a mai nappal 1011 6 | Ez a lovasroham eldönté a csata sorsát. A megzavarodott 1012 11 | kávét, levest főztek, hogy a csatából visszatérő férfiakat jól 1013 24 | költőt, egy festőt, akik a csatamező eseményeit írásban és képekben 1014 8 | mostani taktikát: szétszórt csatárláncot, szökdelve avanszírozást, 1015 11 | A tél dereka csupa véres csatározásokkal telt el. A fővezér a bányavárosokat 1016 8 | egymással. A per törvényszéke a csatatér.~ ~Ott állnak a perlekedő 1017 6 | lehetett látni az egész csatatért. A nemzetőrök vitézül tartották 1018 19 | egy kiránduló társasághoz csatlakozva. Útközben betanulta, hogy 1019 11 | eljött az ideje, hogy ő is csatlakozzék a kormány alkotta hadsereghez, 1020 20 | kitüntetés szövege oda volt csatolva hiteles másolatban a bizonyítványhoz. 1021 20 | azzal játszott: a sárkányát csattogtatta. Az a pisztoly sohasem volt 1022 17 | mérgesen morogva s fogait csattogtatva.~ ~Flórián, amint meglátta 1023 8 | ócska kintornája, aminek a csavargatásához vásári rigmusokat tudott 1024 17 | megkapták, bekísérték, mint csavargót.~ ~Az erdőket kóbor bujdosók 1025 23 | s kiemelve a bölcsőből csecsemőjét, odavette az ölébe és megszoptatá.~ ~ 1026 13 | még elfoglalva tartá egy csekély ellenséges csapat, amellyel 1027 20 | belépett Zsófi, hozatta a cseléddel az ozsonnát.~ ~Első pillanatban 1028 2 | bajuszával élénk ellentétben.~ ~Cselédei “vitéz kapitány uramnak” 1029 25 | lépcsőn, szót sem váltva a cselédekkel: úgy látszott, hogy tudta 1030 25 | kacattárban: nem bízták cselédekre, maguk hozták be a címerterembe. 1031 20 | elérte, hogy valamennyi cselédnépet mind kapicányon tarthatott, 1032 25 | rendje megváltozott, maga a cselédség is észrevette, hogy van 1033 18 | Viola felugrott, s a cselédszoba felé sietett. De az, aki 1034 18 | előadását, fölkelt, hátrament a cselédszoba-ajtóhoz, azt kulccsal bezárta: úgy 1035 20 | kinyissam. Egyetlen bejáró cselédünk éjszakára hazament az urához, 1036 30 | És a méltóságos úr cselekedeteiből látjuk - sipegé a tiszttartóné. - 1037 7 | holttestemen keresztül! Mit cselekedtél te, szerencsétlen Markóczy? 1038 7 | következménye.~ ~- Amit most cselekszünk, ha győzünk, hőstett, ha 1039 6 | jár a késedelemmel: gyors cselekvés biztosítja a sikert.~ ~Arra 1040 31 | gazdagon megrakott asztal csemegével, körömfaladékkal, hideg 1041 6 | átveendő proklamációkat csempésztesse át Galíciába, Morvába, az 1042 30 | A megérkezésnek egész csendben kellett megtörténni. Így 1043 14 | beszállásolta magát a feleségével. Csendes kis menedék volt.~ ~Végzetes 1044 6 | megcsókolta az asszony homlokát, s csendesen dörmögé:~ ~- Abból tudom, 1045 20 | vadászházban lakik. A medvét a csendőrfőnök is megemlíté, de mint hivatalos 1046 20 | helységbe, felkereste a csendőrfőnököt, attól kért hivatalos bizonyítványt, 1047 3 | is! Egészen igazat adok csengeri-tyukodi nemes atyafiaknak, akik 1048 25 | egy pohár vizet.~ ~Viola csengetett a cselédnek: ő tudta már, 1049 20 | tartá.~ ~Aztán megrántotta a csengettyűzsinórt, s a belépő szobaleánynak 1050 6 | pedig nem arathatok, nem csépeltethetek, mert minden munkásomat 1051 22 | fejemről, te meggyalázott csepesz! Hozzák helyébe a tollkoszorút! 1052 6 | fényesen bevált. Aratás, cséplés folyt a maga rendén; a gazdasszonyok 1053 3 | S most egyszerre ide cseppenik ez a poéta, ez az ideálista, 1054 18 | bolondabb vagyok.~ ~- Honnan cseppentél ide?~ ~- Honnan hát? A börtönbül. 1055 18 | zsenírozza ez a fogoly urakat egy cseppet sem - vigasztalá őt Zsófi. - 1056 8 | templomába; most szívesen cserélem vissza a breviáriumot a 1057 8 | breviáriumot a szuronnyal cserélték fel. Ezek váltak be leghamarább 1058 18 | én uram számára egy mély cseréptányérban krumplilevest, a te uradnak 1059 17 | mormogás hangzott elő. A cserje recsegett a nehéz tányértalpas 1060 26 | fogva, sajátkezűleg rakja a csészéből a szájába az édes kását. 1061 26 | Majd inni is megtanul, csévés edénykéből cukros tejet. 1062 1 | oly hangon, mely fáj és csikland.~ ~És én választottam ehelyett 1063 8 | komáromi lovaslegényt, akik csikósgúnyában szabadcsapatot rendeztek, 1064 17 | Bizonyosan lakomázott: csikót vágott le, azt marcangolta; 1065 20 | volt az ő felesége a nagy csillaghullás éjszakáján.~ ~Mikor az asztalnál 1066 19 | malasztja van velük. Ez a csillaghullások éjszakája.~ ~Csak a reggeli 1067 27 | vágatok önre, hogy még a csillagokat is lerúgja az égből.~ ~Ekkor 1068 18 | jelent. Ő már remek munkát csinál.~ ~- De hiszen én küldök 1069 24 | aztán a másik felével mit csináljak? Hiszen hazudni csak kötelesség. 1070 20 | félretolta, hogy helyet csináljon Emíliának maga mellett.~ ~ 1071 18 | Dehogy ordítok.~ ~- Hát mit csinálsz vele?~ ~- Hát én majd csak 1072 20 | megbizonyosodni, hogy mit csináltam azóta, hogy Péterváradról 1073 6 | azok értenek a kémiához: csináltattak velük papírosból gyutacsokat. 1074 26 | követeli az élet kútforrását. “Csincs”. - “Táttá!” A Zsófi főz 1075 2 | vitéz is, marsallbottal a csípejére támaszkodva: ez hadvezér 1076 20 | összejöttek mind a négyen, cinikus csipkedéssel kötött bele Amadéba.~ ~- 1077 22 | fejkötőt, kiigazította a csipkefodrait, s visszatette azt a leánya 1078 24 | Egyszer a rendőrbiztos meg is csípte: vacsoránál találta: szerencséjének 1079 3 | Mindenütt az egész országban csírázott ez a fölséges eszme. Hazát 1080 2 | lakomákat, s szép leányok törtek csirkecsontot afelett, hogy ki megy elébb 1081 18 | szakácsnénak a paprikás csirkét elkészíteni, hogy olyan 1082 27 | lovacskát is adjon a sarkantyús csizmához.~ ~...Egy szép estén nagy 1083 18 | karddal, hosszú szárú fényes csizmákban. Az ajtón folyvást kiment, 1084 30 | Né! Már sarkantyús csizmám is van.~ ~Azután került 1085 3 | vicispánt, szolgabírót, ezután csőcselék fogja választani. Horrendum 1086 11 | adatokat, miket a vitézség csodáiban részt vett hősök maguk jegyeztek 1087 13 | győznek.~ ~- Győznek és csodáit fogják még adni a vitézségnek. 1088 15 | összevissza csókolja, világ csodájára.~ ~- Te vagy, oltári szentem!~ ~ 1089 5 | lehetetlenséget teszi valóvá, a csodákat igaz történetté: a mesebeli 1090 18 | ebédelni velünk hébe-hóba.~ ~- Csodálom, hogy a kedves férjed nekem 1091 18 | mit bámulunk itt ezen a csodán: hogy abriktolnak itt egy 1092 11 | hősök maguk jegyeztek föl.~ ~Csodaszámba mennek azok mind.~ ~Hogyan 1093 16 | pisztolynak a párját. Ha csodatételem nem sikerül, visszajövök 1094 5 | ÖTÖDIK FEJEZET~ CSODATEVŐ NAPOK~ ~Merész gondolat 1095 6 | följegyezte a huszárezredek csodával határos hazajöttét. Akiknek 1096 25 | sürgetősnek tartott, volt egy csörgettyű teakfából, melyet Markóczy 1097 18 | ökleikkel, hogy csak úgy csörgött rajta a lánc.~ ~- Lánc? - 1098 20 | az előszobában. Azok nagy csörömpöléssel hajtották végre a parancsát.~ ~ 1099 22 | lesve hallgattam, hogy mikor csörren meg a lánc az ajtó előtt. 1100 4 | aratott vele. Viola egy csókkal jutalmazta meg a költőt. 1101 30 | A többit elmondták a csókok.~ ~- Mátul fogva nem az 1102 32 | szaggatni? Évek óta elnémult csókoknak hangot adni! Mi okuk lehetett 1103 21 | nők megérkezésénél kezet csókol Emíliának, aki iránt eddig 1104 24 | Károlyka fejét, összevissza csókolá.~ ~Violának sok mondanivalója 1105 31 | nem szeretik. Kávén, teán, csokoládén kívül gazdagon megrakott 1106 23 | Viola kezét nyújtá Amadénak csókolásra.~ ~- Csak a férjem életét 1107 25 | porontyot.~ ~- Nem kell annyit csókolgatni: néha rá kell tapsikolni, 1108 4 | Fiatalok, délcegek, kik a csókolódás helyett a fegyvercsattogást 1109 6 | osztrák bankjegyekért.~ ~- Csókolom kezedet, tudom, mit fog 1110 18 | megbarátkoztunk: össze is csókolóztunk.~ ~Veronkának hítták a barátnémat.~ ~- 1111 30 | nők a kis Dódinak is kezet csókoltak, aki egész öntudatos méltósággal 1112 18 | borultam, s összevissza nem csókoltam. Olyan piros volt annak 1113 4 | ágyúdörgés.~ ~Nem hallik az a csóktól.~ ~ ~ ~ 1114 29 | vannak mindenekelőtt egy csomagba kötve azok a levelek, melyeket 1115 7 | bányász-szekér, csupa vasból. Ládákba csomagolva rakták egymásra a kincseket, 1116 18 | előhúzott a kebléből egy csomagot, finom papirosba takarva, 1117 3 | Velük szemben a szabadság csoportja, akiknek nevét a történelem 1118 6 | mozgalma. Bujtogatók lázadó csoportokat toborzottak a közös haza 1119 30 | őrt állani, akik minden csoportos kirohanást az érkező államfogoly 1120 18 | mögül. Nekem a könnyeim csorogtak végig az orcámon.~ ~Még 1121 18 | vaskondérba, ami láncon csügg alá a kürtőből. Én tudom 1122 17 | Az igaz, hogy most elég csúf vagy. Így asszony beléd 1123 30 | megítéltetést, kárhoztatást, gúnyt, csúfondároskodást, amit a világ reá szórt. 1124 18 | egyik karikája a jobb kéz csuklójára van lakatolva, a másik a 1125 18 | megtudtunk, hogy Josefstadtba csukták el fogságba. De levelet 1126 17 | hazaszállítsuk.~ ~Csacsina csúnyául félrehúzta a száját, s azt 1127 23 | szentírást paródiázzák ezek a cudarok. A címzés maga is blaszfémia. 1128 26 | megtanul, csévés edénykéből cukros tejet. Míg egy hét múlva 1129 2 | a faluvégén, a kocsmáros culáját: azoknak nem kell imádkozni.~ ~ 1130 18 | bennünket, ott lakunk a Czegléd-utca szegletén, ahol a mészárszék 1131 6 | hogy czünderes puskák. Az a czünder alakjára nézve hasonlított 1132 6 | elmulasztották a hozzá való czündereket is útnak indítani az intéző 1133 6 | rendszeréig. Úgy hítták őket, hogy czünderes puskák. Az a czünder alakjára 1134 20 | mind a három nőnél.~ ~- C, d, é, f, g, á, h, c - futtatá 1135 25 | neki.~ ~Merész tett volt! Dacolás nemcsak a világ ítéletével, 1136 22 | leszek.~ ~- A közvéleménnyel dacolva, a férjem nevét fogod atyául 1137 25 | mesterkélt: kedélyük derült és dacos. Dús hajzatába még egy ősz 1138 6 | rendező szava volt: “Vetre dáj! Digni puska!” A bihari 1139 25 | aztán rá lehetett bízni a dajkára, aki értett a danoláshoz.~ ~ 1140 17 | markolatig döfte a medve szügyébe dákosát. Az éles vas a szívén ment 1141 17 | kirántotta az oldalán levő dákost hüvelyéből, s puskáját bal 1142 5 | szerelem!~ ~A szabadság harci dalai, miket a táborban énekeltek 1143 8 | a mulatság.~ ~A hazafias dalokat együtt énekelték a színészekkel. 1144 5 | akiről a népajk legendákat dalol.~ ~Ilyen tavasz volt az, 1145 31 | danolni, a többiek utána dalolják. Zeng bele az egész ház. 1146 7 | elkövetkezik az az állomás, amelyen dalra gyújtanak. Énekszó nélkül 1147 8 | egész trupp megérkezett. Daltársaság volt a címe. Az igazgatója 1148 2 | faragott bútorai, nehéz damaszt függönyei, rakott tálasai 1149 8 | a kipróbált hadvezérek: Damjanich, Kiss Ernő tábornokok alatt 1150 11 | azon keresztül az egész dandár átvonult a túlsó völgybe 1151 8 | Markóczyné.~ ~S ezzel a Markóczy dandára valóságos mintaképe lett 1152 9 | védelmére, új zászlóaljakból új dandárokat alakítottak Erdély visszafoglalására, 1153 15 | olaszországi harcedzett dandárokkal megerősödve támadáshoz kezdett.~ ~ 1154 13 | szabadcsapatot, különálló dandárt a rendes hadseregbe vont 1155 9 | ütközetvesztést követte a móri dandárvereség.~ ~A fővárost nem lehet 1156 25 | a dajkára, aki értett a danoláshoz.~ ~Emília és Zsófi is odakerültek 1157 7 | aminőket most a honvédek danolnak a táborban cigányzene mellett: “ 1158 31 | majd rákezdi a maga nótáját danolni, a többiek utána dalolják. 1159 8 | nem volt hiány. Az ifjak danolva sereglettek a háromszínű 1160 17 | tisztelt uram”.~ ~Amadé egy darabig hallgatta, aztán elnevette 1161 6 | Te paizsodat ragadd elő. Dárdádat nyújtsd ki kezeddel. Ellenségimet 1162 12 | beszámoltak a kormánynak.~ ~Debrecen volt akkor Magyarország. 1163 2 | egymás mellett és szemközt a dédapák és anyák művész festette 1164 18 | rezonírozik, azt még lejjebb degradálják, közönséges sáncrab lesz, 1165 18 | ordináncnak, hogy vigye ki!”~ ~- Dehogy ordítok.~ ~- Hát mit csinálsz 1166 21 | össze volt a sorsuk nőve.) Dél volt. Trombitás staféta 1167 4 | is a világon? Fiatalok, délcegek, kik a csókolódás helyett 1168 6 | Ilyenkor félisten a férfi!~ ~Délig be volt végezve az ütközet. 1169 3 | Ha ő esztrengára fogta a delikvenst, kivallotta az még a születésnapja 1170 30 | vasárnap volt.~ ~Viola e nap délutánjára összehívta minden gazdasági 1171 12 | egyesítse a Tisza mellett, Dembinszky fővezér hadseregével.~ ~ 1172 12 | alkalommal azért támadta meg Dembinszkyt, hogy az nem védelmezte 1173 4 | választotta alapeszméül: “Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett.”~ ~ 1174 26 | szelleme ott repked most is denevérszárnyakon, s keresztülnéz a falakon 1175 6 | Cinye vre sze katonánke, Dentra csára unguruszke”. A német 1176 32 | köztudomású volt róla, hogy a denunciánsokat gyűlöli; az árulkodást nem 1177 22 | fiam lesz, kereszteld őt Deodátnak. Majd ha eljön az ideje, 1178 4 | volt látni.~ ~Ünnepélyes deputáció várta az érkezőt a helység 1179 6 | harsogtatták: “Was kommt dort von der Höh? S a lengyel segédcsapatok 1180 11 | fiatal tanulók.~ ~A tél dereka csupa véres csatározásokkal 1181 4 | átkarolta a szép tolmács karcsú derekát, s meg akarta annak az arcát 1182 7 | kezdett már valami sejtelem derengeni.~ ~- Énnekem van jó védelmem - 1183 4 | uramra, az áristomra, meg a deresre, ha a paraszt már a jövendő 1184 27 | No hát én előhozatom a derest, s olyan ötvenet vágatok 1185 24 | ez az egy fiú folytonos derültségben tartá az egész házat. Délelőtt 1186 20 | nagyon jó lesz.~ ~Ez még derültséget is keltett mind a három 1187 25 | egynek kivételével: Markóczy Dezsőével. Hisz az rögtön meghozta 1188 6 | felbuzdítani.~ ~Markóczy Dezsőre nehéz feladat várt széles 1189 2 | medvebőrök, hiúzirhák: nemzedékek diadalemlékei.~ ~A belső termeket családi 1190 13 | mindenki fel volt magasztalva a diadalhírektől. A magyar fegyverek mindenütt 1191 4 | fogadták.~ ~Amikor ezt a diadalívet meglátta Csacsina Flórián, 1192 6 | magyarul), s hozta az elfoglalt diadaljeleket.~ ~Viola sietett a férje 1193 4 | központja. Ott föllobogózott diadalkapuval fogadták.~ ~Amikor ezt a 1194 4 | áldásával, s térj vissza diadallal.~ ~Amadé úgy távozott el 1195 4 | fogadta. Általános volt a diadalmámor a márciusi napok után.~ ~ 1196 15 | hadsereggel egyesülni. Ott még diadalmasan lobogtak a nemzeti zászlók, 1197 6 | hírt hozasz?~ ~- Teljes diadalt. A lázadók szétfutottak 1198 6 | megvizsgálta, nyugtató diagnózist adott, de határozott nyugalmat 1199 4 | az egész asszonyhűség. A diák közmondás elsorolja minden 1200 3 | aki tudta ország nyelvét, diákot, s ha personalis rákiáltott: “ 1201 5 | fegyvert fogtak s egyesültek a diáktársakkal, kik minden iskolából, pályájukat 1202 29 | német közmondást: “Wo man dich gut aufgenommen, sollst 1203 28 | menyasszony vár. Annak az atyja dicsekedve emlegeti ismerőseinek, hogy 1204 25 | Pszt! Nem szabad gyermeket dicsérni! Attól megbetegszik. Inkább 1205 5 | mind szerelmet, ölelkezést dicsőítenek meg. “Ég a kunyhó, ropog 1206 14 | Ilyen volt a nászéje egy dicsőkorbeli asszonynak.~ ~A dicsőségnek 1207 20 | gyűjtött, annál nagyobb volt a dicsősége; mert az album utolsó lapjain 1208 8 | odafenn a felföldön ezt a dicsőséget nem kívánták felcserélni 1209 14 | dicsőkorbeli asszonynak.~ ~A dicsőségnek nagy ára van.~ ~És Viola 1210 3 | fogja választani. Horrendum dictu! Még követet is parasztok 1211 6 | szava volt: “Vetre dáj! Digni puska!” A bihari hűséges 1212 17 | Flórián nevére, busás évi díj mellett.~ ~A jószágigazgató 1213 4 | új gazdálkodási rendszert diktál elénk. Én tégedet nevezlek 1214 14 | tovább egész Bécsig, ahol ők diktálhatták volna a békekötést (az orosz 1215 18 | kellett látnom. Be kellett diktálnom a nagyságos németnek, ki 1216 6 | titkár. Az ágyban fekvő férj diktálta a parancsait, a feleség 1217 19 | Mikor a kiéhezett szerelem a diktátor! Az dobzódik könnyben és 1218 31 | sajttal, fölséges gyümölccsel, dinnyével, ami mind itthon termett; 1219 31 | másra is gondolhatna, mint dínom-dánomra.~ ~Hanem aztán magától rájött, 1220 21 | visszaadták neki az ügyvédi diplomáját.~ ~Most azután lemondott 1221 8 | Nekem is van ügyvédi diplomám: lehetek vele hadbíró.~ ~- 1222 17 | arra várok, hogy az ügyvédi diplomámat visszakapjam, akkor felmegyek 1223 17 | Én? A jáger? A bonorum directorral?~ ~- Én úgy láttam, hogy 1224 20 | szobából, a konyhába ment dirigálni, amivel azt a jót is elérte, 1225 17 | Egyszer meglepte őket e diskurzus közben Amadé, s belebeszélt 1226 4 | zsebében volt a püspöki dispenzáció a háromszori templomi kihirdetés 1227 3 | mind Amadé mondta.~ ~A nagy disputában a régi római mondatot idézte 1228 24 | hazudás.~ ~- Nem merek vele disputálni, mert még lefest - mondá 1229 2 | minden vonásán látszik a diszciplina, nem szabad nekik nevetésre 1230 5 | azt megértették, a nagy diszciplinához szoktatott kemény vitézek 1231 30 | A termeket virágokkal díszíték fel a kertészek.~ ~A megérkezésnek 1232 2 | címerek és fegyverzetek díszitik. Két páncélos alak őrzi 1233 20 | hozzátartozójának rendelt egy példányt díszkötésben. Ez volt a hajdani irodalompártolás 1234 3 | legnagyobb hibája. Még ez nem diszkvalifikálja az embert, hogy idő jártával 1235 3 | már, amik közül nehány a divatlapokban is megjelent már. Ami a “ 1236 23 | társaságból, hogy mindenki követ dob rá. Nem fogja többet tisztességes 1237 8 | a kezedbe adott, azt nem dobhatod el magadtól, hanem harcolsz 1238 23 | leveleket olvasatlanul a tűzbe dobjam?~ ~- Sőt kérem.~ ~- Mindennapi 1239 24 | ki fognak ezzel a hírrel dobni, a vénasszonyok a szemem 1240 18 | felugrott a székéről: “Sétára dobolnak.”~ ~A gondviselő hatóság 1241 6 | őrnagyának vezetése alatt dobpergéssel vonult ki rohamlépésben 1242 6 | kormánybiztosoknak, azért nem dobták a puskát a kukoricába, hanem 1243 19 | éjszakája.~ ~Csak a reggeli dobverés szakítja félbe boldog álmukat. 1244 19 | szerelem a diktátor! Az dobzódik könnyben és csókban.~ ~Áldják 1245 30 | Viola, kézen fogva a kis Dódikát.~ ~Dezső odarohant hozzájuk, 1246 30 | azután a férfiak. A nők a kis Dódinak is kezet csókoltak, aki 1247 17 | Gyors kézzel markolatig döfte a medve szügyébe dákosát. 1248 18 | amikor még a minisztérium nem döntötte el, hogy szabad-e az államfoglyoknak 1249 4 | láthatár felől villámlott, dörgött. Nem égi vihar volt az, 1250 4 | beszédére csak maga elé dörmögte: ő értette azt:~ ~- Ez volt 1251 4 | taszította a falusi bírót, fülébe dörmögve:~ ~- Hát akkor mi szükség 1252 18 | jó.~ ~Az urad is ráállt. Dörömböltek az ajtón, mire az ordinánc 1253 18 | kocsisgazda azt mondta, hogy dohány után szaglásznak. Annak 1254 31 | nők a kávézóban, akik a dohányfüstöt nem szeretik. Kávén, teán, 1255 18 | valami nyomát találná a dohányzásnak. Tűzszerszámot sem szabad 1256 24 | becsukatni harminc napra egy dohos börtönbe, akinek éltető 1257 8 | felcserélje a magiszter címet a doktoréval.~ ~De nehezebb volt hadbírót 1258 20 | előkelő világ.~ ~Flórián pénz dolgában zsugori volt; de ezúttal 1259 3 | a parasztok ügyes-bajos dolgai felett. Még pallosjoga is 1260 12 | komédiásoknak a csatatéren viselt dolgait méltányolja, asszonyaiknak 1261 4 | boldog férjet, aztán a maga dolgára tért át.~ ~- Kedves bátyám. 1262 18 | Azalatt én ráérek a magam dolgát elvégezni. Könnyű ám abban 1263 25 | Azután következtek a nagy dolgok. Markóczy Dezső arczképe 1264 4 | jószágigazgatómmá, aki az új dolgokat is rendbe tudod hozni, miként 1265 17 | Flórián volt a törvényes dolgokban meghatalmazottja. A siker 1266 12 | vezérek között.~ ~Érthetetlen dolgokon vesztek össze.~ ~Görgey 1267 1 | az egész. Emlékeim után dolgozom.~ ~Nehéz feladat lesz.~ ~ 1268 27 | josefstadti várbörtönben.~ ~A nagy dolgozóműhelyt rendezték be lakomázó helyül.~ ~ 1269 18 | mellékszobából, ahol a leánycselédek dolgoztak. De azokban a sikoltozásokban 1270 18 | esztergályos-műhelyében dolgozzanak. Maga is fúr-farag. Ott 1271 26 | rajta, hogy valami nagy dologra készül.~ ~- Mi jó hozza 1272 26 | pihenés nélkül folyik a dorbézolás, a trágár beszéd. Félbeszakítja 1273 6 | harsogtatták: “Was kommt dort von der Höh? S a lengyel 1274 1 | Siófok, 1903. jul. 5.~ ~Dr. Jókai Mór.~ ~ ~ ~ 1275 5 | megtetézte Viola a maga drágagyöngyös násfájával, amit férjétől 1276 8 | édesanya hintóval kísérte föl a drágáit állomására; a nagy község 1277 5 | családi kincseiket; ez a drágaság mind az olvasztóba ment, 1278 8 | most a hazában.~ ~Előadtak drámákat, népszínműveket, a pajta 1279 8 | játszani indultak: nagy hősi drámát, aminőt nem írt még színműköltő.~ ~ 1280 22 | minden faragó eszközt el kell dugni előle a foglyoknak. Még 1281 18 | vizitálta a zsebüket, hogy nem dugtak-e el valami tilalmas eszközt?~ ~ 1282 18 | ki belőle, azt a keblembe dugtam. Ez volt az egész igazságom.~ ~ 1283 25 | üres keret hézagaiba volt dugva, felbontatlanul: ezt már 1284 18 | mert hadbíró volt: annyi dukált neki. Ott van egy börtönben 1285 14 | rommá, hamuvá lőve a szép Duna-part palotasorát.~ ~S a hűséges 1286 14 | ásítozott a lőablakokban.~ ~Pest Duna-partja akkor is szép volt, bár 1287 22 | lángba borulva, indult a dupla puskáját a fogasról leakasztani.~ ~- 1288 20 | elcsuklott.~ ~- Ekkor egy durranás hangzott a mellékszobában. 1289 6 | az új gyutacsok számára durranóezüst, amit Bécsből kell hozatni, 1290 25 | szenvedésemnek okozója. Durva természetű, erőszakos, verekedő. 1291 25 | kedélyük derült és dacos. Dús hajzatába még egy ősz szál 1292 17 | bujdosók tették félelmessé; a dúvadak is elszaporodtak, mióta 1293 20 | hivatalos adatot, az elejtett dúvadért a megyefőnökség tíz forinttal 1294 5 | címert.~ ~Az apái várában duzzogó nemes úr kiszállott fészkéből, 1295 31 | senki el nem megy.~ ~Viola duzzogott is ezért egy kicsit.~ ~Oly 1296 6 | riadója: “Venger, polyák dva bratanki: Jak do szablyi, 1297 20 | a három nőnél.~ ~- C, d, é, f, g, á, h, c - futtatá 1298 18 | barátot láthatok, itt szokott ebédelni velünk hébe-hóba.~ ~- Csodálom, 1299 22 | saját szobáikba utasítá. Nem ebédelt a társasággal, nem volt 1300 18 | vele: “Köszönöm, én már ebédeltem.” (Igen: a napnál.)~ ~A 1301 Ut | Munkáinkat befejezve, együtt ebédeltünk négyen.~ ~A társalgás hol 1302 3 | felesége pedig tartozik ebédet főzni s felvinni a börtönbe 1303 25 | Flórián fel sem jött az ebédhez. Levélben tudatta Violával, 1304 2 | kényelem mindenütt.~ ~Az ebédlőterem faragott bútorai, nehéz 1305 7 | asszonyka csak egyre sírt.~ ~Ebédnél előkerültek az urak a kincstárból. 1306 19 | hogy a férjétől kapott ébenfa-karperecet lehúzza és elrejtse.~ ~Azonban 1307 25 | beszélt az egész világ. Hogyne ébredne fel erre egy női szívben 1308 26 | inni is megtanul, csévés edénykéből cukros tejet. Míg egy hét 1309 8 | hozzátartozóik: szerető mátka, féltő édesanya hintóval kísérte föl a drágáit 1310 18 | itt van a levele, amit az édesanyjának írt a börtönéből. Elővettem 1311 20 | mért hagytad ott a haldokló édesapádat?~ ~- Rögtön visszatérek 1312 22 | igyekezett megakadályozni.~ ~- Édesatyám - mondá Viola -, én egy 1313 21 | jelenté, hogy szeretett édesatyja a mai nap reggelén, hosszas 1314 30 | Csacsinát a megjelenésre, s az édesatyját személyesen értesíté.~ ~ 1315 6 | kellett őrködni; de a még édesebb becsülete fölött.~ ~Átértette 1316 19 | hazamehetsz Kecskemétre az édesedhez, s ott maradhatsz, amíg 1317 18 | vagy nagybeteg, ahogy az édesednek írtad.” “Ha azt nem írtam 1318 21 | most csupa lágyság, csupa édesség volt: kérdezősködött az 1319 8 | nem jutott eszébe, hogy efölött még sírni is lehetne).~ ~ 1320 17 | elfogadta.~ ~Viola nem titkolta efölötti örömét.~ ~- Így legalább 1321 4 | Pedig odakünn borult volt az égalj, s a távol láthatár felől 1322 8 | bántott, ha fölfelé tartod, az égbe lősz, ahol a szentek laknak; 1323 14 | paloták, a tűzben lángoló égbolt adta hozzá a pokoli világítást.~ ~ 1324 3 | osztályból, az értelmi világ egéből. Az örök igazság megnyilvánulása 1325 17 | És mégis áldania kell az egeket, hogy megszabadították férjét 1326 4 | felett, új nap gyulladt ki az égen. Népszabadság volt a neve.~ ~ 1327 8 | Ámde súlypontja volt az egésznek a magyar hős Toldi. A legyőzhetlen 1328 19 | nagy aggodalmában a fia egészsége miatt.~ ~“Azt ne tegye, 1329 27 | a mi felséges uralkodónk egészségére!~ ~Együtt hangzó “éljen” 1330 18 | ételéből is ettem. Olyan egészséges, mint a makk. Küld általam 1331 18 | kommandírozza a foglyokat, egészségük végett. A profosz sorba 1332 6 | imájokkal ostromolni az eget.~ ~A kántor rázendíti a 1333 15 | Az arcát megbarnította az égető nyári nap.~ ~Zsófi vitte 1334 6 | hogy a tapló a körmükre égett a kormánybiztosoknak, azért 1335 4 | villámlott, dörgött. Nem égi vihar volt az, hanem ágyúdörgés.~ ~ 1336 8 | Tiszteknek és közkatonáknak egyaránt tetszett ez a mulatság.~ ~ 1337 26 | Majd hogy elkövetkezett az egybekelés napja, a kastély ablakai 1338 25 | akiknek nincs a világból egyebük, mint a szenvedés és a fájó 1339 17 | és most ez az írtózatos egyedüllét!~ ~Mi lesz a sorsa? Most 1340 17 | Hozzátette annak a két órai egyedüllétnek az idilljét is a saját rossz 1341 8 | kitanítják az alkalmas egyéniségeket: Magyarországon ki gondolt 1342 31 | mondogatják egymásnak; egyenkint elszökdösnek, míg utoljára 1343 3 | nyakaztathatott; hanem a halállal egyenlő értékű három évig terjedő 1344 6 | kormánybiztos.~ ~Régi kapitányi egyenruhájára csak a pléhgallért kellett 1345 8 | annyi apácajelmez, hogy egyenruházhatták őket. A magyar nőt nem kell 1346 12 | Görgey előtt, hogy hadseregét egyesítse a Tisza mellett, Dembinszky 1347 12 | vezérnek valamennyi hadteste egyesülhetett, hátába kerülve az osztrák 1348 15 | aldunai győztes hadsereggel egyesülni. Ott még diadalmasan lobogtak 1349 5 | ifjak fegyvert fogtak s egyesültek a diáktársakkal, kik minden 1350 10 | fegyverüket, a varrótűt, s egyetértve, előteremtették a hadfiak 1351 16 | Férjem! Szerelmem! Egyetlenem! Hova gondolsz?~ ~- Megszabadulok 1352 3 | kötelességek és a jogok egyformán osztassanak fel minden honfi 1353 30 | A tiszteletes izent az egyházfi által, hogy csak az isteni 1354 17 | mind a két nyelvet érti. Az egyiket angol haditudósítótól, a 1355 20 | kalandos adatokat mesélni. Az egyiknek egy színész a szeretője; 1356 4 | környékbeli honoráciorok, az egykori jobbágyság telkes gazdái 1357 11 | képzelet szüleményeit, de egykorú adatokat, miket a vitézség 1358 18 | Aradig. Ott elszakadtak egymástól; azóta nem kerültek össze.~ ~ 1359 19 | halállal. Volt az már halálán egynehányszor, egyszer már ki is volt 1360 18 | urad odanyomott a markába egypár kutyanyelv-bankót, s jól 1361 5 | lázadás kitört a magyar állam egysége ellen. A hon vezéreinek 1362 13 | diadalnapok. A nemzeti hadsereg egységes vezénylet mellett döntő 1363 8 | színfalfestő is akadt.~ ~Egyszóval, vidám élet fejlődött a 1364 17 | boldogság, az édes hitvesi együttlét. Eddigi élete csupa küzdelem, 1365 19 | kockára. Ha ez a mi édes együttlétünk kitudódik, s a kegyetlen 1366 14 | hallgathatta férje oldala mellett éjenkint a bombák pukkanását, az 1367 21 | vasláda rossz hálótárs. Talán éjfélenkint újra előjön a kísértő lélek, 1368 31 | és Dezsőt emelték egekig. Éjfélkor hozatta fel az asztalra 1369 26 | s keresztülnéz a falakon éjjellátó szemeivel.~ ~- Ah! Ön félti 1370 26 | ki voltak világítva késő éjszakáig, s vidám élet hangja hallatszott 1371 19 | velük. Ez a csillaghullások éjszakája.~ ~Csak a reggeli dobverés 1372 20 | felesége a nagy csillaghullás éjszakáján.~ ~Mikor az asztalnál összejöttek 1373 6 | volt. Ott töltötte a sebláz éjszakáját ébren a férje mellett. Annak 1374 4 | mivel lehet szerelem bűnébe ejteni, a magyar asszonyoknak legolcsóbb 1375 18 | rabláncon levő uradat kétségbe ejtette volna.~ ~- Csak nem tartod 1376 3 | ott aztán ami zsákmányt ejtettek, azon szépen megosztoztak.~ ~ 1377 4 | vallanak. Termete liliomszál.~ ~Ékes ritmust szavalt el szép 1378 22 | tollkoszorú, de töviskoszorú fogja ékesíteni a fejedet. Ha fájni fognak 1379 24 | egy illusztrált Charivarit ékesített karikatúráival.~ ~A poéta 1380 4 | melyet keleti gyöngyök ékesítettek. Ezt is helyeselték, még 1381 2 | mindenik úr arcképe mellett ott ékeskedik a hitvestársé, csodálatos 1382 15 | magával hozta ide, saját kis ekhós kocsiján.~ ~- Én hagynám 1383 5 | az ezüstneműiket, arany ékszereiket, férfiak ezüstgombjaikat, 1384 26 | hitele is elfogy, a felesége ékszereit ragadja magához, s azokat 1385 3 | hallatára.~ ~“Ez már a radikális ekszpediens! Ne lopj, hanem ha kell 1386 21 | executor”.~ ~- Engemet ekzekválnak?~ ~- Ellenkezőleg! Kegyed 1387 6 | szívveréséről megtudja, él-e még? A jegesborítékot folyton 1388 18 | munkáját a kedves urad már nem eladásra készítette, hanem emlékül 1389 18 | készített faragványokat haza, s eladogatják az egész országban. Minden 1390 28 | ember volt, hogy idejekorán eladta a birtokát szabály szerint 1391 3 | rohantok a pokol torkába! Elébb elajándékozzátok a parasztnak az erdőbül 1392 17 | hát most segíts nekem az elájult asszonyt a vadászleskunyhóig 1393 31 | kivitte magával az előterembe, elállva Sándornak az útját.~ ~- 1394 6 | elnyomta az álom, olyan mélyen elaludt, hogy nem lehetett észrevenni 1395 19 | módon bánnak; mert ha ezt elárulja valaki az én feljebbvalómnál, 1396 18 | ezt nem szabad ám senkinek elárulni.~ ~Ennél a szónál félbeszakítá 1397 Ut | kiszalasztott.~ ~Ez a két szó elárulta a világ véleményét. Igazolta 1398 22 | idehaza ismerőseik körében elárusítják, s az így nyert összeget 1399 24 | éppen neki való menedék: egy elátkozott kastély, melyet semmi vendég 1400 20 | közrebocsátani, hogy magad is elbámulsz rajta. Mert ezt a rossz 1401 13 | amellyel könnyű lesz az elbánás.~ ~Csak Markóczy Dezső arca 1402 7 | szokott Markóczy Csacsinával elbánni, ha ellenkezésbe jöttek: 1403 19 | Viola félbeszakítá a Zsófi elbeszélését.~ ~- Hallod-e, édes Zsófikám. 1404 20 | Csacsina egy fantasztikus elbeszélést kanyarított, melyben nagy 1405 26 | fennmaradt, s a félsötétben elbeszélgetett a múlt időkről.~ ~Mária 1406 30 | Hiszen többeknek is elbeszélte azt a piktor: csakhogy annak 1407 22 | nagyobb keresztet, mint aminőt elbírt.”~ ~- Hogy került ez a te 1408 24 | bácsit, s a képeiket, mikor elbocsátanak, hazahozom.~ ~- Óh, az Isten 1409 28 | hazakerül? Gyilkol-e, avagy elbujdosik?~ ~De hát kinek fájjon a 1410 22 | itthoni üldöztetés elől. Elbujdosom oda, ahol senki sem ismer. 1411 25 | kisujjammal érintem, s elhallgat, elbújik. No, hát idejöttem hozzád, 1412 13 | magánügyünkről. Ha a haza elbukik, én is elbukom. A győztes 1413 13 | Ha a haza elbukik, én is elbukom. A győztes hatalom bosszúálló. 1414 6 | hazához, alkotmányhoz, vagy elcsábíthatók a pánszláv izgatók által?~ ~ 1415 6 | szorították, s a sárkánnyal elcsattantották. Azonban Budáról, ahonnan 1416 27 | rettegett kormányzó.~ ~Hej, hogy elcsendesült egyszerre minden lárma.~ ~ 1417 24 | Forradalmi pajtás volt. Elcsípte, odahozta Viola kastélyába, 1418 20 | figyelő nő kezeibe. A hangja elcsuklott.~ ~- Ekkor egy durranás 1419 7 | operaáriákat énekelt. Belizárból eldalolta: “Reszkess, Bizáncium, Népeket 1420 8 | magyar marseillaise-t is eldanolták együtt.~ ~S ha néha kedvük 1421 17 | összekerültek, kedélyesen eldiskuráltak egymással, Viola angolul, 1422 8 | külföldre, faluikba menekülnek, eldobják a vezénybotot.~ ~Markóczy 1423 17 | mondhatom! - kiálta rá Amadé. - Eldobni a puskát!~ ~- Hiszen csak 1424 6 | tömegét. Ez a lovasroham eldönté a csata sorsát. A megzavarodott 1425 11 | az ágyúk, megkezdődött az eldöntő harc, trombitarecsegés hirdeté 1426 17 | kilőheti a szemét.~ ~A lövés eldördült, a medve megkapta a magáét.~ ~ 1427 11 | branyiszkói hegyoldalon eldördültek az ágyúk, megkezdődött az 1428 31 | Minden családi örömnél elébbvaló a társadalmi szokás. Dezsőnek 1429 18 | alattomban juttat nekik tápláló eledelt. Csak az isten ott tartaná 1430 18 | ébenfából, puszpángból, elefántcsontból. Némelyik nagyon szép munkát 1431 20 | szolgálatait, s meg vagyok elégedve a jószágom felügyeletével.~ ~- 1432 18 | számukra. Koplalnának is eleget, ha a profósznak nem volna 1433 4 | apai példa? Nem kiált rád eléggé hangosan az az üres ráma, 1434 21 | pillanthasson. A várakozás ki lett elégítve. A láda nagyobb felében 1435 12 | pisztollyal kérjek öntől elégtételt. Hanem azt követelem, hogy 1436 25 | tökéletes siker volt. Viola eleitől fogva tudta, hogy Flórián 1437 30 | Flórián. - Nem mernek szeme elejbe kerülni. Rettegnek sírból 1438 18 | zehn Gulden”, odatette elejbém a márványasztalkára. Én 1439 18 | ordinánc. Úgy tett, mintha elejtené a kezéből az ezüstpénzt: 1440 28 | rémülten riadnak fel, mikor eléjük jön a sírból föltámadt kísértet, 1441 8 | igényel. Ez a lábon járó élelme a csapatnak.~ ~- Nagyon 1442 22 | Hayman ezredes a foglyok élelmének feljavítására fordítja, 1443 6 | idege a hadviselésnek: az élelmezés. Hát erre is jó a feleség.~ ~ 1444 18 | porkoláb kezébe, s a foglyok élelmezése azonnal megjavul.~ ~- Készt 1445 8 | regimentspáter).~ ~Egy hadbíró.~ ~Egy élelmezési biztos.~ ~Egy tábori kovács.~ ~ 1446 7 | az elszállásolásukról és élelmezésükről.~ ~- De tégedet zavarni 1447 11 | tábori szekerével, melyen az élelmiszerek, ruházati készletek s a 1448 21 | együtt Amadé birtokára, élelmiszerekkel jól megrakott szekéren: 1449 1 | Kétféle felfogás kínálkozott elém. Lefesteni egy könnyelmű 1450 17 | asszonyt a vadászleskunyhóig elemelni. Én itt maradok mellette, 1451 18 | volt a tisztám, meg az úti elemózsiám. A tyúkász-szekér negyednapra 1452 4 | nemzetiszínű lobogóval az élén. Elől jött a lovasbandérium, 1453 8 | arcát kifestette, bátran elénekelhette a hősoperák minden áriáját: 1454 27 | nappal legkegyelmesebben elengedte az elítélteknek hátralevő 1455 28 | elítélteknek a hátralevő büntetését elengedték kegyelemből. Szabadoknak 1456 32 | államfogságból: hátralevő fogságát elengedvén a legfelsőbb kegyelem. Gratulálok 1457 4 | gazdálkodási rendszert diktál elénk. Én tégedet nevezlek ki 1458 20 | új ismeretség meghozta az élénkséget a Markóczy-kastélyba is. 1459 25 | kiszabva. Károlyka jött, amint eleresztették. Egyenesen Markóczfalvára 1460 21 | semmi utánjárással nem bírt elérni, most önkényt hozták eléje. 1461 20 | dirigálni, amivel azt a jót is elérte, hogy valamennyi cselédnépet 1462 20 | felügyeletével?~ ~Viola nem akarta elérteni a kötekedő célzást.~ ~Flórián 1463 23 | Amit az anya rögtön elértett, s kiemelve a bölcsőből 1464 29 | tovább titkolnia.~ ~Markóczy elértette a célzást. Mármost szabad 1465 8 | erőt a magyar politikai életben.~ ~Benne vagyunk a forradalomban.~ ~ 1466 25 | napot sem kívánok abból az életből vissza. De hogy most itt 1467 8 | mesterségét? A nemes ifjúság életcélja volt a jogi pálya, a tisztviselői 1468 20 | hátramaradtál, hogy a férjed életéért könyörögj a kegyetlen főparancsnoknak. 1469 25 | képmutatók, akik megosztoztak az életen: a férj erre, a nő amarra. 1470 21 | önkezével vetett véget az életének, s minthogy a tekintetes 1471 2 | nemzedék: szűz, tiszta, életerős. Akár hiszi el a mai kor 1472 22 | imádkozom.~ ~- Egyelőre csak az életért. A jelenért és a jövendőért.~ ~- 1473 2 | hatolni. Ez volt a nemesi ifjú életfolyamata. Esküdt, szolgabíró, alispán 1474 8 | replikákat kell írni: ott élethalál-kérdésekben határoznak, a te ítéleted 1475 2 | megköszönte neki, hogy az életjáradéka tőkéjét egyszerre kifizetteté, 1476 2 | összeget rendelt el a számára életjáradékul, azt az öröklő fiúnak is 1477 20 | az újult irodalomnak némi életjelét adják a magyar költők, nagyobb 1478 3 | a nagybátyjáról készült életnagyságú olajfestménye, oly híven 1479 19 | merész tettével az egész életpályáját tette kockára. Ha ez a mi 1480 24 | fényes jutalommal és jó élettel kecsegtetve.~ ~Egyszerre 1481 6 | meg van sebesülve - de nem életveszélyesen.~ ~Viola eléje sietett.~ ~ 1482 21 | veheted.~ ~De Emíliának elfacsarodott a szíve: úgy jött neki, 1483 2 | anya között. Ez egészen elfásította ifjúi kedélyét. Tudta, hogy 1484 28 | föltámadt kísértet, akit már elfeledtek?~ ~Boldog az olyan ember, 1485 29 | valódi jóltevőm. Mindent elfelejtek, amit e szomorú napokban 1486 7 | Gallia.~ ~Sohasem fogja Viola elfelejteni azt a baljóslatú szemvillanást, 1487 18 | szelíd szemekkel. Azt is elfelejtettem, hogy térdre kellene előtte 1488 22 | rövid gyönyöröket, de örökké elfelejthetleneket. S a sors nem hagy magával 1489 20 | konvenciós vadásznak.~ ~Viola itt elfelejtkezett magáról. Neki nem kellett 1490 26 | kastélyban.~ ~- No, csak elfér ön feleségestül a lakosztályban, 1491 17 | személyében. Megnevezte.~ ~Flórián elfintorította az arcát, amikor Amadé nevét 1492 30 | hogy a megérkező családfő elfogadására a tiszteletes nem jött fel 1493 29 | egy emléket ajánlok önnek elfogadásra. Egy pár pisztolyt. Sima, 1494 25 | jött ki a maga szobáiból az elfogadásukra.~ ~Azokat a büszke hölgyeket, 1495 4 | elfogadom. Csak aztán te is elfogadd.~ ~- Carta biancát adok 1496 17 | Én fölajánlom azt önnek. Elfogadja?~ ~Uradalmi jáger! Ez szép 1497 4 | jövedelméből percentuációt. Elfogadod-e?~ ~- Én elfogadom. Csak 1498 4 | percentuációt. Elfogadod-e?~ ~- Én elfogadom. Csak aztán te is elfogadd.~ ~- 1499 25 | anyósa, mikor visszamentek az elfogadóterembe. - Szeretném, ha bizalmas 1500 18 | kegyelmezzen meg neki, hogy újra elfoglalhassa a kántori hivatalát, mert 1501 11 | tizenöt önkénytes huszárjával elfoglalja az ellenségtől megszállt 1502 20 | karhatalommal jöttek azt tőle elfoglalni: nem állhatott ellent.~ ~- 1503 21 | vadász hivataláról, ahelyett elfoglalta a korábbi hivatását, az 1504 13 | ellenségtől. De Budát még elfoglalva tartá egy csekély ellenséges 1505 26 | kártyaasztalnál, s mikor hitele is elfogy, a felesége ékszereit ragadja 1506 6 | lázadást kellett támadásában elfojtani.~ ~Sikerült. Markóczy Dezsőnek 1507 21 | hogy a kulcsot félig kell elfordítani, akkor vonul vissza mind 1508 17 | medvére, hogy az asszonytul elfordítsd.~ ~- Hogy aztán ellenem 1509 25 | hintók úrnőinek megvető elfordulásától.~ ~És ezúttal, ahány úri 1510 32 | rá, hogy híradás nélkül elfussanak: együtt mind a hárman?~ ~ 1511 8 | jövendőtül fél, az még most elfuthat.~ ~Többen meg is teszik. 1512 25 | neki Flórián levelét.~ ~- Elfutott előlem. Ő volt a megölő 1513 29 | intézkedésekre. Ő rögtön elhagyhatta a börtönét: neki volt otthona.~ ~ 1514 25 | szabadulhatott meg. Ha az elhagyja a kastélyt, minden rágalom 1515 22 | gyermekemből mi legyen? Elhagyjam magamtól? Az én büszkeségemet? 1516 18 | históriánkat, amikor az uraink elhagytak bennünket. Aradon: maguk 1517 18 | róla. Hadd folytassam, ahol elhagytam. No hát: az ordinánc nemsokára 1518 6 | sereg futott az erdőknek, elhajigálva fegyverét, a zöme vissza 1519 31 | eltávozta után kocsira ült és elhajtatott; nem vittek magukkal semmit, 1520 25 | a kisujjammal érintem, s elhallgat, elbújik. No, hát idejöttem 1521 25 | gondoskodott róla, hogy elhallgattassa a sivalkodó porontyot.~ ~- 1522 30 | arcához emelt, csókjaival elhalmozott.~ ~- Te édes angyalom! Gyermekem! 1523 Ut | özvegyasszony volt már. Dezső korán elhalt.~ ~Zentai gyakran átlátogatott 1524 21 | sírboltajtó bezárult, a zsolozsmák elhangzottak: a gyászkíséret visszatért 1525 4 | ember vagy. Helyeslem az elhatározásodat. Én, mint kormánybiztos, 1526 9 | ellen megvédeni.~ ~A kormány elhatározta, hogy székhelyét átteszi 1527 15 | fővezér is megsebesült, elhatároztatott, hogy a magyar sereg ismét 1528 7 | volt foglalva az érckészlet elhelyezésével. Volt e célra készült bányász-szekér, 1529 8 | többi színészeknek is talált elhelyezést a hadcsapatjánál.~ ~Előre 1530 8 | így az egész színésztrupp elhelyezkedett, kiki a maga legjobb minősége 1531 3 | találtatott az ősök nagytermében elhelyeztetésre. Még akkor nem volt festőakadémia 1532 7 | horvát bán betörése csak egy elhibázott kaland, melyet maga a koronás 1533 2 | Tömör falai, magas rézteteje elhihetővé teszik eredetét. Elöl a 1534 30 | annak egy szavát sem lehet elhinni, mert mindig hazudik; de 1535 19 | való, hogy fájjon. Titkunk elhíresztelése fogolytársaimnak a sorsát 1536 22 | Ezért nem szabad énnekem elhíresztelnem a jó hírnevem védelmére, 1537 24 | asztalnál -, miket fogok én elhíresztelni a világban, ha a börtönből 1538 18 | olajkárost gyilkoltam meg, elhistorizáltam nekik az egész dolgot, ahogy 1539 20 | úgy tett, mint aki mindezt elhiszi. Nyájas arcot próbált fintorítani.~ ~- 1540 24 | talentummal. Azok között legtöbb elhivőkre talált az ázsiai ősmagyarok 1541 18 | munkákat átvenni; azokat aztán elhordják személyesen az előkelő ismerősökhöz, 1542 21 | hanglejtéssel mondá:~ ~- Áh, kegyed elhozta magával a kis táskát? Ez 1543 21 | járásbírónak. Megkérdi tőle, hogy elhozta-e magával az oldaltáskáját, 1544 7 | híre-hamva sem marad. Ha elhoztad a kormány parancsára, most 1545 6 | megadták magukat, huszat elhoztam közülök kezesül, azokat 1546 11 | ellenségtől megszállt csárdát, s elhozza a papramorgót a szomjtul 1547 18 | mennyire érdemes, s az árát elhozzák, s szétosztják a szegény 1548 21 | Ön a szerencsétlenül elhunyt Gallia Róbert körmöci pénzverő 1549 18 | ám abban a nagy városban eligazodni vezető nélkül is. Van egy 1550 21 | szertartások zűrzavarában.~ ~- Majd elintézek én mindent - nyugtatá meg 1551 5 | hadsereg dolga egy nap alatt elintéztetett.~ ~Mese ez is! Poétázás! 1552 8 | tehetett. De a tulkok nagy elismerésben tarták.~ ~Ámde a színésztruppnak 1553 12 | betegápolásban tanúsított buzgalmát elismeri. És végül itt van a pénzügyminiszter 1554 23 | hisz eltünésemmel csak elismerném a nehéz vádat. - Szemébe 1555 12 | pénzről. Itt van Guyon Richárd elismerő levele, melyben azoknak 1556 20 | lett volna szükség, melyben elismertetik, hogy Zentai Amadé a forradalom 1557 25 | szeretet a bűnöd, amiért elítélnek. Ne szégyeld, légy rá büszke. 1558 20 | elvonta magát a vizsgálat és elítéltetés elől, önkezével oltva ki 1559 Ut | Uralkodók adhatnak az elítéltnek amnesztiát, a világ nem 1560 28 | ellenőrizni.~ ~Hogy miből éljenek meg? Az az ő gondjuk.~ ~ 1561 4 | egy csók!~ ~A körülállók éljent kiáltottak rá.~ ~Erre a 1562 6 | nemzetőr-zászlóalj visszatért nagy éljenzéssel (ennyit tudtak magyarul), 1563 18 | a kocsis mellé, mivelünk eljöhet Josefstadtig, mi is oda 1564 22 | Megengeded, hogy minden reggel eljöjjek a templomba imádkozni?~ ~- 1565 22 | kereszteld őt Deodátnak. Majd ha eljön az ideje, nevezheti magát “ 1566 18 | jótékony hölgyek aztán időnként eljönnek a kész munkákat átvenni; 1567 30 | személyesen értesíté.~ ~Mindnyájan eljöttek idejére, még olyanok is, 1568 3 | gondoskodni fogsz róla, hogy eljuss az akasztófához. Kívánom, 1569 25 | ég: mire az imádság oda eljut.~ ~Egy kora délelőtt aztán 1570 19 | maradhatsz, amíg én az uramhoz eljutok. Nem várok vele sokáig: 1571 25 | ábrázatra szüksége van az elkárhozottnak.~ ~Mi vigasztalást tudott 1572 25 | kiadta pecsétes okiratban az elkárhoztatását a vádlott feleségnek. Aki 1573 20 | öreg meghal. Tessék csak elképzelni. Egyszerre egy nagy uradalom 1574 31 | jószágigazgatónál voltam, elkérni a pincekulcsokat.~ ~Ugyanezt 1575 1 | kirekeszt, akinek a házát elkerülik, a nevét ki nem mondják. 1576 25 | úri fogatok, melyek eddig elkerülték a Markóczy-kastélyt, most 1577 12 | pártok között, kíméletlen, elkeseredett. Elvek, féltékenység, hatalmi 1578 30 | ide.~ ~- Bocsánat, hogy elkéstem - kezdé mindjárt, ahogy 1579 18 | szakácsnénak a paprikás csirkét elkészíteni, hogy olyan legyen, amilyennek 1580 18 | kancellistához, aki akkorra elkészítette a számomra való passzust 1581 22 | kezükbe. Ami munkát aztán elkészítettek, azt az ezredes kézbesíti 1582 7 | összehasonlítani. Jó, ha estig elkészülnek vele.~ ~Amennyi pénzt ki 1583 24 | amit hazudozott.~ ~Ezalatt elkészültek az arcképek. Mindenki el 1584 25 | társaságot, s ha egyszer én elkezdek beszélni, az lesz az ítélet 1585 7 | magyar vendégség.~ ~Egy elkezdi, a többi folytatja.~ ~Galliának 1586 15 | bőven kijutott nekik.~ ~Elkezdődött a nagy hátráló hadjárat: 1587 25 | AKI ÜT~ ~Violára nézve elkezdődtek az üldöztetés napjai. A 1588 18 | basszushangját hallom megzendülni. Elkezdte énekelni a magyar himnuszt: 1589 18 | benn voltam az udvaron, elkezdtem szétnézni. Jézuskám! Hogy 1590 18 | Az urad belekóstolt, s elkiáltotta magát:~ ~- Tyhű, aki áldotta! 1591 17 | farkasok.~ ~- Hát hiszen elkísér majd a vadász.~ ~(Úgy? A 1592 7 | foganatosíttassék; maga elkíséri a kincses szekereket, s 1593 17 | mióta a vadászfegyvereket elkobozta a földi gondviselés.~ ~Hírlapok 1594 13 | hatalom bosszúálló. Birtokomat elkobozzák. Ezt akarom megelőzni.~ ~- 1595 17 | Megvédeni férje birtokát az elkobzástól. Ítélete vagyonvesztésre 1596 18 | lelkem nekiveselkedett, elköltötte az egész tányér lenmagfirnászos 1597 20 | ozsonna jó étvággyal lett elköltve. Emília megvallá, hogy tegnap 1598 17 | bruderkám. Te itt maradsz, engem elküldesz.~ ~- Természetes. A hímmedvének 1599 23 | minden búbánattól.~ ~Az atyja ellátogatott hozzá. Vidám hangulatban 1600 18 | börtön vasajtaján egy ráccsal ellátott nyílás van, melyen a fegyveres 1601 18 | Szent-István-torony, az mindenüvé ellátszik. Csak annak az irányába 1602 10 | vászonruhát, az egész hadsereget ellátták tisztával.~ ~A sebesültek 1603 21 | mellett, s a haldokló lelkére ellenállhatlan befolyást gyakorolt, s Amadénak 1604 23 | egész fergeteggel, amit ellene támasztanak, s majd tapasztalni 1605 22 | meneküléssel hitelesítenéd az ellened zúduló vádakat.~ ~- Más 1606 17 | elfordítsd.~ ~- Hogy aztán ellenem forduljon s megegyen. Köszönöm 1607 6 | hogy az orvosi tilalom ellenére fel ne üljön az ágyában.~ ~- 1608 8 | viszálkodás, a kormánnyal ellenkezés.~ ~A java, az ereje a magyar 1609 7 | Csacsinával elbánni, ha ellenkezésbe jöttek: most pedig meghajlik 1610 1 | helyzetet, akinek lelki világa ellenkezik a hivatásával, de akiket 1611 21 | Engemet ekzekválnak?~ ~- Ellenkezőleg! Kegyed kapja meg az egész 1612 28 | felügyelet fogja magukviseletét ellenőrizni.~ ~Hogy miből éljenek meg? 1613 6 | országban nagy fegyelem és ellenőrzés alatt álló magyar katonaság 1614 7 | mintába lesújtotta, a kapott ellenruganyosság hatásánál fogva sebesen 1615 8 | volt. Az a karikás ostor ellenségben nem sok kárt tehetett. De 1616 25 | hogy Flórián az esküdt ellensége. Ő a rágalmak kútfeje, melyek 1617 25 | kellett.~ ~Ki küzdhet női ellenségekkel szemben? Ami mérget a nő 1618 8 | ha egyenesen tartod, az ellenséget találod el.”~ ~Elég is volt 1619 18 | krumplilevesre, mintha a halálos ellenségét látná maga előtt.~ ~A te 1620 6 | Dárdádat nyújtsd ki kezeddel. Ellenségimet kergesd el.”~ ~Violának 1621 8 | célszerű módozatára: “Ha ellenségre találsz, a puskát egyenesen 1622 2 | szemöldeivel és bajuszával élénk ellentétben.~ ~Cselédei “vitéz kapitány 1623 2 | asszonytagadónak tökéletes ellentéte volt. Ez még nem ismerte 1624 21 | kívánta-e kiengesztelni, amit ellenük vétett? Érthetetlen volt; 1625 13 | vitézségnek. De ha a fél világ ellenünk támad, s a világ másik fele 1626 26 | Flórián egész estéken át elleskelődött a kastély körül, s amit 1627 19 | találkozást le tudná írni! Egy nap ellopva a paradicsomból! Kettészakított 1628 30 | megölelte.~ ~- Tudjuk az elmaradás okát - mondá -, a lelkészi 1629 31 | majd hajnalhasadtakor az elmaradhatlan korhelylevest kell felszolgáltatni. 1630 23 | válság. Egy szombaton Viola elmaradt a templomból. Vasárnap délelőtt 1631 24 | napi állami fogházra vagyok elmarasztalva: most odamegyek, jelentkezem, 1632 18 | nem engedte. Intett, hogy elmehetek. Az asztalnál ülő úr felállt, 1633 2 | tanyáján... S hogy még magában, elméjében se mondhassa ki ember az 1634 24 | Károlyka tele volt bohókás élményekkel, amiket oly jóízűen tudott 1635 25 | a megszólalásig; de amit elmond, az is érthető; az apai 1636 25 | ha én azt egyszer teneked elmondanám, miket szenvedtem egykor 1637 18 | Zsófit.~ ~- De mármost engedd elmondanom töviről hegyire, hogy volt, 1638 22 | nyomja a lelkét, az ezt elmondhatja a lelkipásztorának, aki 1639 20 | ellent.~ ~- Hiszen ezt mind elmondhatta a védelmére.~ ~- Védelmére? 1640 22 | figyelmeztessen, nehogy valakinek elmondjam találkozásunk körülményeit. 1641 30 | Te mártírnőm! - A többit elmondták a csókok.~ ~- Mátul fogva 1642 6 | küldték a nemzetőröknek, elmulasztották a hozzá való czündereket 1643 6 | férj magához tért, láza elmúlt, a felcser feljött, megvizsgálta, 1644 30 | Tehettem már: a hatalmasok elmúltak, s a szenvedők kínzása megszűnt. 1645 4 | rendbe tudod hozni, miként az elmúltakat. Vicispáni fizetést szabok 1646 32 | kézzel szaggatni? Évek óta elnémult csókoknak hangot adni! Mi 1647 7 | ólompecséttel biztosították.~ ~Viola elnézte ezt a működést. Megértette, 1648 6 | Markóczyt küldte ki a zendülés elnyomására, mint kormánybiztost és 1649 20 | megbocsátotta; hiszen segítettem elnyomni a tót parasztzendülést. 1650 23 | érezte magát: az anyai öröm elnyomott minden fájdalmat. Nem érezte 1651 6 | beadni kanállal. Amikor végre elnyomta az álom, olyan mélyen elaludt, 1652 18 | egészen felderíté ez a naiv előadása egy audiencia történetének ( 1653 18 | félbeszakítá a Zsófi az előadását, fölkelt, hátrament a cselédszoba-ajtóhoz, 1654 8 | sereglett a közönség az előadásokra.~ ~Tiszteknek és közkatonáknak 1655 8 | játszódik le most a hazában.~ ~Előadtak drámákat, népszínműveket, 1656 20 | kopogtatás után, de nem lépett előbbre, ott maradt állva és meghajolva, 1657 8 | faluról falura jártak, s előcsalogatták a kiszolgált katonákat, 1658 6 | is, amikor a nemzetőrök előcsapatja megkezdte a puskázást a 1659 31 | hárman kimentek a szobából az előcsarnokba, ahonnan hosszabb idő múlva, 1660 2 | elhihetővé teszik eredetét. Elöl a halastó felől kettős lépcsőzetű 1661 4 | összegyűlt úri vendégek és falusi elöljárók bámulhatták az étteremben 1662 7 | meg legyen állapítva.~ ~Az elöljáróság küldöttséggel fogadta a 1663 20 | években jellemzetes divat: előfizetőgyűjtés.~ ~A magyar költészet a 1664 20 | lapjain ki lettek nyomatva az előfizetők nevei, a gyűjtő nevével 1665 20 | aláíratták, ki mentül több előfizetőt gyűjtött, annál nagyobb 1666 1 | több olyan alaknak is kell előfordulni, akinek a létezése kétkedést 1667 Ut | így írta magát alá: “az élőhalott”.~ ~Egyetlen fia, Deodát, 1668 16 | el a világ közvéleménye élőhalottá.~ ~ ~ ~ 1669 1 | lebilincselt nagyságok kínzása, élőhalottak szenvedése szenzációs anyagot 1670 Ut | Igazolta azt, hogy ez a nő élőhalottnak címezi magát.~ ~Hasztalan 1671 22 | No azt várhatják!” Végül előhozatja a panaszkönyvet, melyben 1672 27 | Én voltam.~ ~- No hát én előhozatom a derest, s olyan ötvenet 1673 18 | hát: az ordinánc nemsokára előhozta a fokhagymás rostélyost 1674 25 | két asszonyt, kik arcképét előhozták.~ ~Amadé nem engedte másnak 1675 18 | magammal.~ ~E szónál a Zsófi előhúzott a kebléből egy csomagot, 1676 18 | Ahol a többit.~ ~Azzal előhúztam a zsebemből két darab pénzgöngyöleget, 1677 21 | Talán éjfélenkint újra előjön a kísértő lélek, újra megszámlálni 1678 18 | kinyitogatta a börtönajtókat, s előjöttek párosával azoknak a lakói. 1679 3 | hazakerülve szándékosan kerülte az előjogaikra büszke előkelő nemeseket, 1680 24 | fohászkodék fel Viola.~ ~- Előkerítem én azt! - fogadkozék Amadé. - 1681 24 | világban, ha a börtönből előkerülök: hogy az én imádott asszonyom 1682 7 | csak egyre sírt.~ ~Ebédnél előkerültek az urak a kincstárból. Nagy 1683 24 | jól elrontott.”~ ~Ő már előkészíté az útját a megindítandó 1684 22 | egyszer csak eltűnök majd előled.~ ~- A keresztapa én leszek.~ ~- 1685 25 | Flórián levelét.~ ~- Elfutott előlem. Ő volt a megölő gyilkosom, 1686 23 | fogolyhoz intéznek, elébb maga elolvas, s ha annak a tartalma nyugtalanító, 1687 29 | alatt előszedheti őket és elolvashatja.~ ~Markóczy közömbösen rejté 1688 25 | Egyik levél sem lett elolvasva az által, akihez íródott.~ ~ 1689 25 | megindított pénzgyűjtést előmozdítani.~ ~A siker tökéletes volt. 1690 26 | történt, anélkül, hogy én előmozdíthattam volna, vagy - elronthattam 1691 6 | völgy mentén felállított előörsök sietve vonultak vissza.~ ~ 1692 2 | arckifejezése csupa gúny, fejbőrét előre-hátra tudja tolni, amiben az orra 1693 9 | Bankóprést, államkincstárt előreküldtek.~ ~Az országgyűlés megkísérlé 1694 30 | vitte a nagy szót.~ ~- Az előrelátható. Markóczy most jön a börtönbül. 1695 20 | tulajdonosává lett, szegény urának előrelátó gondoskodása által, folyvást 1696 9 | megkísérlé a békekötést az előrenyomuló ellenséges hadvezérrel.~ ~“ 1697 21 | tető felnyílik.~ ~Mindenki előrenyújtá a fejét, hogy a ládába pillanthasson. 1698 8 | oda, kik a harc hevében előrerohannak a magasra emelt kereszttel, 1699 6 | hangzott, s a hegyi mély útból előrohant egy huszárcsapat, oldalt 1700 8 | hódított. Nagy szerényen elősettenkedett a kövér termetű népénekes, 1701 19 | mondá Markóczy. - Te azalatt elosonhatsz észrevétlenül.~ ~Azzal még 1702 29 | nézve. Most utazása alatt előszedheti őket és elolvashatja.~ ~ 1703 20 | kell ide semmi írás. Ezt élőszóval lehet csak elvégezni.~ ~ 1704 31 | kezét kivitte magával az előterembe, elállva Sándornak az útját.~ ~- 1705 30 | sem ügyelt arra, hogy az előteremben mi történik.~ ~ ~ ~ 1706 10 | varrótűt, s egyetértve, előteremtették a hadfiak számára a vászonruhát, 1707 6 | trombitaharsogás hangzott a kastély előtti téren. A huszárok érkeztek 1708 8 | feleségével.~ ~- Még most nyitva előttünk az út a külföldre. Kivonhatjuk 1709 19 | kívánt a foglyoknak, s aztán elővett egy kulcsot, azzal felnyitá 1710 27 | Tessék átvenni tőlem.~ ~Azzal elővette zsebéből a pecsétes levelet, 1711 6 | puskát a kukoricába, hanem elővették a patikáriusokat; azok értenek 1712 18 | édesanyjának írt a börtönéből. Elővettem a levelet, s megmutattam 1713 Ut | elnevette magát, az úrnő arca elpirult, a tudós megijedt. Szerette 1714 3 | leült, elhagyta; ezután elpovedálhat: kinek mi bolond eszébe 1715 20 | alkotás. Forradalom alatt elpusztult város újból fölépítése, 1716 7 | holló ott ül a fejeden! Elraboltad a császárkirály kincseit 1717 18 | hadsegéd megfogta a karomat, s elrántott a pénztártól: azt mondta: “ 1718 30 | Lárifári! Délutáni prédikációt elrebegheti a rektor. Nincs kedve jámbor 1719 21 | szomorú írást visszakapta s elrejthette. Enélkül ő aludni sem tudna. 1720 18 | készülő munkáját, aki azt elrejti a térparancsnok lakásán. 1721 19 | ébenfa-karperecet lehúzza és elrejtse.~ ~Azonban Amadénak volt 1722 22 | több: szerencsétlenség.~ ~- Elrémítesz!~ ~Viola közelebb húzódott 1723 22 | bántja a nagyot”.~ ~Viola elrémült e tudatásra. Más nőnek örömhír 1724 24 | leigázta a barbár német, rögtön elrendelé, hogy ötszázezer ősmagyar 1725 27 | bizonyos kék ív: a nyugdíjat elrendelő.~ ~- Ez hát a jutalmam! - 1726 2 | fizetnie. Markóczy Dezső elrendelte, hogy a kötelezett összeg 1727 8 | vásári rigmusokat tudott elrikácsolni. Minden népfajt, minden 1728 14 | után.~ ~De ezt a szépséget elrontá egy rút vonal. Az Újépülettől 1729 26 | előmozdíthattam volna, vagy - elronthattam volna.~ ~- Az első fölösleges 1730 24 | azt, amit más olyan jól elrontott.”~ ~Ő már előkészíté az 1731 15 | valót bevásárolni: csak elsikoltja magát, s odarohan nagy vijjongással 1732 21 | rossz indulatok ráncai mind elsimultak. Emília nem állhatta meg, 1733 4 | asszonyhűség. A diák közmondás elsorolja minden nemzet asszonyára, 1734 15 | Nem állhatta ki a férjétől elszakadást, utána jött, parasztruhában, 1735 18 | ápolgatója egész Aradig. Ott elszakadtak egymástól; azóta nem kerültek 1736 17 | fiatal nőnek tizenöt évig elszakítva lenni szeretett férjétől! 1737 7 | üdvözlés után gondoskodott az elszállásolásáról.~ ~Még meg sem érkeztek 1738 7 | Gondoskodni fogok az elszállásolásukról és élelmezésükről.~ ~- De 1739 8 | fogadva. A kormánybiztos elszállásolta valamennyit a gazdatisztjeihez. 1740 17 | félelmessé; a dúvadak is elszaporodtak, mióta a vadászfegyvereket 1741 17 | hatalom minden lövőszerszámot elszedetett úrtól, paraszttól. Külön 1742 31 | mondogatják egymásnak; egyenkint elszökdösnek, míg utoljára üresen marad 1743 12 | kincsekkel a nejét alattomban elszökteté: valószínűleg Galíciába.~ ~ 1744 20 | volt az fáradva. Nemsokára elszunnyadt. Álmában motyogott: “Róbert, 1745 19 | férjénél tett látogatást eltakarja vele.~ ~ ~ ~ 1746 21 | minden aranya nem képes eltakarni azt a kerek, piros nyílást 1747 17 | vadállatot. A fejét akarta eltalálni, talán kilőheti a szemét.~ ~ 1748 8 | nézőtér helyén, s reggelig eltáncoltak a tiszt urak a szép színésznőkkel.~ ~ 1749 2 | családfőnek nemesi kötelessége eltartani. De jó tulajdonságai vannak, 1750 26 | tengerihagyma-szörppel. Nem kell neki: eltaszítja a kiskanalat a szájától, 1751 25 | nem lepte meg: arcképének eltávolítása még az elvált férjének az 1752 4 | szép leány teljes erejével eltávolította őt magától, s elutasította 1753 19 | hamis ürügyet idehaza az eltávozásodra.~ ~- Miért gondolod ezt?~ ~- 1754 25 | kínzó rémtől. Az önkényt eltávozik a házból.~ ~Most már aztán 1755 31 | hogy a három úr a vendégek eltávozta után kocsira ült és elhajtatott; 1756 6 | várt, hogy a jószágigazgató eltávozzék a szobából, akkor elmondá, 1757 21 | senki sem szerette, úgy élte végig az életét, jó barátok 1758 16 | Csodát fogok elkövetni. Éltedet megmentem. Én folyvást nem 1759 2 | szomorú családi viszálkodásban éltek: az egyetlen fiút el kellett 1760 25 | én ennél a háznál! Hogy éltem keresztül a poklot élő testben! 1761 25 | megölő gyilkosom, aki élve eltemetett. Nem bírta kiállni sírból 1762 20 | zsugori volt; de ezúttal eltért a szokásától. Nem tett kifogást 1763 25 | megkezdjék a beszédet.~ ~Végre az éltes hölgy megszólalt: - Egyedül 1764 24 | egy dohos börtönbe, akinek éltető eleme a szép szabad világ.~ ~ 1765 25 | akihez íródott.~ ~Némán eltette mind a hármat a keblébe.~ ~ 1766 2 | állati gerjedelem. Ezeket eltiltotta magától.~ ~Nem volt ő kivételes 1767 7 | babaszemekben, amit nem bírt eltitkolni.~ ~Az urak bevonultak az 1768 20 | ASSZONY~ ~Azalatt, míg Viola eltitkolt útját végezte, Zsófi is 1769 5 | jártak.~ ~A nemesség nem lett eltörülve, hanem ahány százezer ember 1770 23 | mind e rágalmak miatt; hisz eltünésemmel csak elismerném a nehéz 1771 20 | foglalva. Tisztességesen éltünk, kétszobás szállásunk volt. 1772 20 | fogják üldözni: könnyen eltűnhetik a néptengerben.~ ~Mikor 1773 22 | székemben, amíg egyszer csak eltűnök majd előled.~ ~- A keresztapa 1774 26 | reátok.~ ~De a gyászruha is eltűri a vigasztalást. Amadé egészen 1775 22 | atyját visszanyeri, aki miatt eltűröm a világ üldözését és minden 1776 4 | eltávolította őt magától, s elutasította a neki szánt csókot. Amaz 1777 20 | vihetem, illetőségem helyére elutazhatom, az állam költségén. Amit 1778 13 | szabad az út. Mi most rögtön elutazunk Markóczfalvára. A hatóságot 1779 26 | csalódása, amit úgy hínak, hogy “elválasztás”. Amikor az anyát kicserélik 1780 2 | anyja még él, törvényesen elválasztva: a bíróság egy összeget 1781 3 | hazafiúi jogokat a paraszttal, elvállalni a terheket, miket eddig 1782 20 | hadsereg szétbomlása után elváltunk. Te hátramaradtál, hogy 1783 24 | arra, hogy messze vidékre elvándoroljanak arcképet festeni.~ ~- Hej, 1784 17 | feltámadást medveember alakjában elvárni.~ ~- No hát most segíts 1785 3 | Amadé a nagybátyjában lelkes elvbarátra talált. Markóczy Dezső, 1786 25 | a megölő gyilkosom, aki élve eltemetett. Nem bírta kiállni 1787 6 | Mikor a hajdú mindezt elvégezve visszatért, akkor ment át 1788 8 | magunkat az égő veszedelemből. Elvegyülhetünk a népek tömkelegében. Az 1789 17 | a szarvasok etetésével? Elvégzik azt a jágerlegények. Gyere 1790 12 | kíméletlen, elkeseredett. Elvek, féltékenység, hatalmi kérdések 1791 13 | széle felé. Magyarország elvész.~ ~- Hisz a magyar seregek 1792 8 | megyek, veled tűrök, veled elveszek!~ ~Markóczy Dezső átölelte 1793 8 | fegyveres erő ellen.~ ~Az első elveszett ütközet hirdeté, hogy kíméletlen 1794 22 | tetézzem a szenvedéseit, elveszítsem a jóltevőjüket, az angyalszívű 1795 18 | történet, kár volna, ha elveszne az utókor számára).~ ~- 1796 26 | férjről, aki jövedelmét elvesztegeti a kártyaasztalnál, s mikor 1797 3 | megjövendölöm neked. Nekem nincs mit elvesztenem: se jószágom, se jobbágyom. 1798 23 | angyalkával kárpótolta az elvesztett világért. Semmi másra nem 1799 26 | Gazdagok voltak, minden élvezetet megengedhettek maguknak. 1800 18 | megértették. Engem aztán elvezetett a hadsegéd az udvari kancelláriába. 1801 17 | méltóság, mely férfihoz illő élvezettel is jár. Mindennap átbarangolni 1802 31 | csak a magyar földön lehet élvezni.~ ~Egyik áldomás a másikat 1803 18 | szabad. Majd visszajövet elvihetem. Csak a lelkem Sándorom 1804 18 | utazunk, s egész a börtönig elvisszük.~ ~- De nagyon megköszönöm. 1805 19 | visszaküldöd, s az engemet elvisz Kecskemétre. Mire te hazakerülsz, 1806 24 | annál - mondá Károlyka. - Elviszem én magam, s személyesen 1807 7 | vége lesz. Minden készletet elvisznek innen.~ ~- Akkor bizonyosan 1808 Ut | nek nevezte.~ ~Engem is elvitt hozzá tudós útitársammal 1809 9 | elfogadta a megbízatást, ő is elvitte magával a feleségét.~ ~ ~ ~ 1810 24 | besorozták közkatonának, s elvitték Lombardiába, ami nem büntetés.~ ~ 1811 6 | mert minden munkásomat elvittétek nemzetőrnek puskázni: nem 1812 20 | kimondják, hogy a férjem elvonta magát a vizsgálat és elítéltetés 1813 20 | térparancsnok bontja fel, s aztán elzárja a többi nem kézbesített 1814 20 | gondoskodása által, folyvást elzárkózva él az egész világtól, s 1815 20 | kebelre nézve, mint mélyen elzárni egy titkot, mely napfényre 1816 6 | hűbelebalázs előre nyargalni, ahun emberben vagy lóban kár esik. Végezze 1817 7 | ízletes ebéd aztán megint emberekké szelídíti a haragos vadakat.~ ~ 1818 26 | Majd mikor elkövetkezik az emberéletnek első keserves csalódása, 1819 21 | Viola a gyakorlati élet emberét.~ ~Még aznap átküldé Zsófi 1820 23 | tanácsokat. Angyalcsináló, embergyilkoló tanácsokat, amiknek követésével 1821 8 | hitte.~ ~A komikus sovány emberke volt, s mindenféle tréfát 1822 6 | vezénylő tiszt volt kevés. Az emberölés munkája nagy tudomány.~ ~ 1823 18 | szerencsés volt, magyar emberre találtam a zsandárok között. 1824 23 | nála úgy hítták, hogy “embertől megátkozott”.~ ~Mindennap 1825 23 | bácsi”.~ ~Mert az újszülött embervakarcs már hatvannégy szót hoz 1826 19 | térparancsnoki lakásra, ami az emeleten volt.~ ~- Egy kis meglepetés 1827 2 | boltozatát négyszegletű oszlopok emelik. Külső ajtajai, ablaktáblái 1828 18 | nehéz épület majd az egekig emelkedett tőle. Valami gyönyörű volt 1829 31 | legelmésebbek Violát és Dezsőt emelték egekig. Éjfélkor hozatta 1830 6 | egy istennő, akit oltárra emelünk, emez egy hetéra, akit kiutasítunk.~ ~ 1831 12 | Heves jelenet volt közöttük emiatt.~ ~De ennek magyarázatául 1832 20 | szabadultam. Nem álltam-e az emigráció szolgálatában? Nem álltam-e 1833 20 | malacpörköltet? - kérdé Emíliától.~ ~Nem kellett annak semmi: 1834 30 | lépett Dezső elé, karján Emíliával, akit e rövid szóval mutatott 1835 28 | Annak az atyja dicsekedve emlegeti ismerőseinek, hogy az ő 1836 23 | átlépni, a nevét gúnyra fogják emlegetni.~ ~És ő mégis boldognak 1837 19 | nekem egy örökkévalósággal, emléke hosszú időt be fog világítani 1838 1 | Fejemben van az egész. Emlékeim után dolgozom.~ ~Nehéz feladat 1839 29 | HUSZONKILENCEDIK FEJEZET~ BÖRTÖNI EMLÉKEK~ ~Markóczy Dezsőnek nem 1840 29 | És most még holmi apró emlékeket kell önnek átadnom. Itt 1841 4 | Violának pedig a mai dicső nap emlékére egy szép antik násfát ajándékozott, 1842 25 | mint a szenvedés és a fájó emlékezés.~ ~- Van gyermekem, akit 1843 16 | Vissza tudja-e hozni az emlékezet azt a kétségbeejtő kínt, 1844 20 | özvegy is van a háznál. Emlékezni fogsz rá ama keserves hadjáratból. 1845 18 | Viola nagyot sikoltott ez emléktárgy láttára, s hevesen kapta 1846 25 | ennél a háznál.~ ~- Nem említik.~ ~- Mikor beléptem hozzád, 1847 20 | van-e a férjem, a nevét említve. Én feleltem, hogy odabenn 1848 18 | hallom megzendülni. Elkezdte énekelni a magyar himnuszt: Isten 1849 5 | dalai, miket a táborban énekeltek a huszárok, honvédek, mind 1850 8 | Olaszországot bejárta az énekeseivel és egyéb művészeivel, s 1851 20 | a szeretője; a másik egy énekessel folytat titkos (sőt nem 1852 20 | futtatá végig a skálán énekhangját Zsófi, amit rögtön utána 1853 20 | önnek nem fog tetszeni az éneklésem, rendelkezésére fog állni 1854 7 | amelyen dalra gyújtanak. Énekszó nélkül nincs magyar vendégség.~ ~ 1855 21 | visszakapta s elrejthette. Enélkül ő aludni sem tudna. A vasláda 1856 18 | volt megszületni. Nincs énelőttem lehetetlenség.~ ~Viola maga 1857 18 | ültette Zsófit.~ ~- De mármost engedd elmondanom töviről hegyire, 1858 22 | érteni. Amint én a felség engedelemíratával megérkeztem Josefstadtban, 1859 2 | amiben az orra és a fülei is engedelmeskednek, s úgy tud nézni a szemeivel, 1860 24 | josefstadti börtönben a kormányzó engedelmével, ami mindent megmagyaráz.~ ~- 1861 20 | bizonyítványt, hogy ő felsőbb engedély mellett visel puskát a vállán, 1862 32 | Volt önnek fegyvertartási engedélye?~ ~- Itt van nálam.~ ~- 1863 19 | pedig csak félnapra volt engedélyem. Búcsúvétel után bejelentettem 1864 26 | lehetett aztán szabad futást engedni a mendemondának. Nem is 1865 20 | cselédnek. Annyi időt sem engedtek, hogy a férjem sírját fölkeressem 1866 20 | Csacsina urat még ez sem engesztelé ki; pedig kedvenc étele 1867 18 | megelégedve.~ ~- Mit kellene még ennünk nyomtatóul? - mondá az uradnak.~ ~- 1868 18 | alássan, későn lesz az, mire énrám kerül a sor”. - No csak 1869 20 | férjemet nem vallathatták, hát énvelem feleltettek mindenféle nehéz 1870 18 | jószívű ember. Amiben lehet, enyhíti a sorsát a fogoly uraknak. 1871 18 | itteni foglyok nehéz során enyhítsenek.~ ~A foglyok mindenféle 1872 11 | a papramorgót a szomjtul epedő vezér és táborkara megvigasztalására, 1873 12 | hazafias, vendégszerető Eperjesen bált adtak, és tánc, zeneszó 1874 7 | amely aranyra, ezüstre van építve; Magyarországnak igazi kincse. 1875 18 | kórusban, hogy az a nehéz épület majd az egekig emelkedett 1876 7 | Bele volt falazva az épületbe, hozzásrófolva a gerendákhoz. 1877 7 | pénzverő a legnevezetesebb épülete Körmöc városnak.~ ~Gallia 1878 2 | keveset járnak.~ ~Van a túlsó épületszárnyon egész sorozata a szobáknak, 1879 2 | Zsigmond király idejében épült, s fejedelmi vadásztanya 1880 8 | meghatározni. Ki tudja, mennyit ér egy ezüst tégla, egy arany 1881 6 | a kézben! Vezénylő szava érc!~ ~Meg kell azt szeretni 1882 5 | védelmi harcra szükséges ércalap vert aranyban, ezüstben.~ ~ 1883 5 | kibocsátani. Azoknak pedig ércalapot kell teremteni. Honnan vegyék? 1884 7 | gödrébe a kivágott gömbölyű ércet, s ugyanaz lökte ki onnan 1885 7 | Piszkosak voltak a sok ércfogdosástól. Az ezüst fekete.~ ~Nem 1886 7 | kincseit a pénzverőből, az ércöntőbül.~ ~- Nem raboltam. A kormány 1887 7 | várt: megtekinteni az egész ércolvasztó, pénzverő intézetet, s aztán 1888 20 | mint uradalmi vadász, ki az erdei vadászházban lakik. A medvét 1889 26 | ügyben jövök.~ ~- S mennyiben érdekel az engem?~ ~- Önnek a beleegyezése 1890 21 | hallgattam oda. Engemet nem érdekelt.~ ~- Márpedig nagyon érdekli 1891 1 | egy regényt, mely izgató, érdekfeszítő, pesszimista és reálista, 1892 21 | érdekelt.~ ~- Márpedig nagyon érdekli kegyedet, mert a megboldogult 1893 9 | új dandárokat alakítottak Erdély visszafoglalására, a határ 1894 4 | tisztaságában. S ő azt meg tudta érdemelni. Ő is egész szívet hozott 1895 18 | felvásároltatják: ki mennyire érdemes, s az árát elhozzák, s szétosztják 1896 3 | oly híven találva, hogy érdemesnek találtatott az ősök nagytermében 1897 28 | Vállrózsa nem vár a számukra. Érdemrendeiket belül a kabát alatt viselhetik. 1898 3 | el ne kövesse. Azzal az erdészhez fordult, s megparancsolta 1899 3 | elajándékozzátok a parasztnak az erdőbül a vadat, a fát, most meg 1900 2 | görbe felföldön: gyönyörű erdők közepett fekszik: azt mondják, 1901 20 | ott van még két jáger és erdőkerülő.~ ~- Azok maguk is vadorzókká 1902 3 | regementjének felismerte: vadászait, erdőkerülőit azokból válogatta.~ ~Egy 1903 17 | bekísérték, mint csavargót.~ ~Az erdőket kóbor bujdosók tették félelmessé; 1904 6 | pánszláv sereg futott az erdőknek, elhajigálva fegyverét, 1905 3 | Csacsina rajtakapott az erdőn egy zsellérasszonyt a falopáson: 1906 17 | elmentek együtt hárman az erdőre; nagy sétákat tettek. Flórián 1907 17 | Mindennap átbarangolni erdőt, mezőt, puskával a vállon. 1908 2 | rézteteje elhihetővé teszik eredetét. Elöl a halastó felől kettős 1909 6 | sistergő sárkánykígyókat eregetett a helységbe. A nemzetőrség 1910 2 | kedve szottyan, csak úgy eregeti magából az adomákat, mint 1911 17 | sikoltozva futott, teljes erejéből, míg egy páfránybozót közé 1912 4 | de a szép leány teljes erejével eltávolította őt magától, 1913 7 | izmos legény, akik teljes erejükkel megtaszíták a nehéz súlyt, 1914 31 | főnemes, s ismeri a magyar erényt, a vendégszeretetet. Ennek 1915 18 | kegyelmezzen meg a Sándoromnak.” - “Eresztenek is be téged a császárhoz, 1916 24 | örvendetes hírt szélnek ereszteni, amivel Flórián urat agyonbosszanthatá. 1917 18 | lefizette a taksát, útnak eresztették. Van ott Bécs városában 1918 6 | paradicsomban fogják magukat érezni. Pálinka lesz elég.~ ~Markóczy 1919 8 | téve egy darab haza.~ ~Ezt éreznie kellett.~ ~De azt is tudnia 1920 8 | hazafiúi kérdés.~ ~Százezeren érezték azt a nehéz szívdobogást, 1921 19 | jóságát, amit a foglyokkal éreztetett. Nyájasan fogadott, magyarul 1922 22 | olyan térparancsnokot, aki éreztetni fogja velük a törvény egész 1923 22 | után ilyen pillanatokban. Éreztük, hogy most a paradicsomot 1924 26 | mely egy nőt férje részéről érhet: azzal, hogy árulja a nejét. 1925 25 | bibéjét. Csak a kisujjammal érintem, s elhallgat, elbújik. No, 1926 6 | késő estén ismét gyorsfutár érkezik a kastélyába, és sürgönyt 1927 30 | ajtók mögött kellett az érkezőre várni.~ ~Ez így szokás egy 1928 4 | Ünnepélyes deputáció várta az érkezőt a helység piacán, amelyben 1929 4 | világ leányát; hanem egy erkölcstiszta szűzet, aki férjéhez hűséges 1930 18 | lámpagyújtás után. Nem is érne semmit.~ ~Azzal megmutatta, 1931 23 | bemocskoltam. - De nem fognak célt érni. Én nem futok el innen mind 1932 8 | hadvezérek: Damjanich, Kiss Ernő tábornokok alatt le volt 1933 6 | pánszláv csapat túlnyomó erőben volt.~ ~Egyszer aztán a 1934 8 | magadtól, hanem harcolsz teljes erőddel és lelkeddel.~ ~- S mi lesz 1935 20 | megosztom veled.~ ~Azzal erőhatalommal vitte magával a pamlagra, 1936 6 | Magyarországba a nemzeti hadsereg erősbítésére.~ ~Nevezetes mozzanat volt 1937 25 | van együtt a háznál, annál erősebb a vigasztalás. S ez a legszerencsétlenebb, 1938 22 | áldását a leányának.~ ~- Isten erősítse meg a te szívedet.~ ~- Mindennap 1939 4 | szükség volt a felvidéken egy erőskezű, megbízható férfiúra. Ott 1940 15 | Komárom védelmére a bevehetlen erősség falai közé húzódott, a fősereg 1941 6 | hogy az a halál angyala, erőszakkal kellett neki a lázcsillapító 1942 20 | arcán meglátszott, milyen erőtetésbe kerül neki, hogy mikor ezt 1943 6 | természethistóriáján túl; de még nem ért el a kapszli rendszeréig. 1944 7 | Az ezüst fekete.~ ~Nem is értek rá a szép asszonyoknak udvarolni.~ ~ 1945 17 | a fejeik csaknem egymást érték; a medve szájából arcára 1946 17 | egyszerre fel lett csapva az értéke Flórián úr előtt.~ ~- Hiszen 1947 3 | hanem a halállal egyenlő értékű három évig terjedő tömlöcbüntetést 1948 3 | a nemesi osztályból, az értelmi világ egéből. Az örök igazság 1949 22 | büntet meg az Isten.~ ~- Nem értem, amit beszélsz.~ ~- Mindjárt 1950 6 | elővették a patikáriusokat; azok értenek a kémiához: csináltattak 1951 13 | Markóczfalvára. A hatóságot előre értesítem. És akkor te, minden törvényes 1952 8 | felcsapott, és sietett a Zsófit értesíteni e dicsőséges átalakulásról.~ ~ 1953 19 | Búcsúzni jött. Most kapott értesítést, hogy siessen haza a szülői 1954 6 | beérkező tudósításokat, s értesítette a férjét azoknak a tartalmáról. 1955 26 | Viola az otthon történtekről értesíti.~ ~Violának vigasztalásul 1956 6 | felhívások a haza veszedelméről értesítik a rendes hadseregben szolgáló 1957 27 | Kegyelmességed is egyidejűleg értesíttetett róla. Levelét hivatalból 1958 32 | hátrahökkenve a megyefőnök. (Értesítve volt mindazon mendemondákról, 1959 19 | kegyetlen szívű felsőbb hatóság értesül felőle, ezt a derék embert 1960 3 | tudsz, de politikához nem értesz. Ha dézsmát, füstpénzt, 1961 25 | megszólalásig; de amit elmond, az is érthető; az apai öröm szól minden 1962 17 | hogy ő mind a két nyelvet érti. Az egyiket angol haditudósítótól, 1963 6 | ellátva. Jó fegyver alatt értjük azt a múlt századbeli mangalétát, 1964 13 | Szívesen tehette. Hivatalát jól értő ember volt.~ ~ ~ ~ 1965 7 | Amint Emília szobájába érve le segíté vetni Violának 1966 17 | teljes volt. Az új hatóság érvényesnek nyilvánítá az adásvevési 1967 19 | lát; nem akart hinni az érzékeinek.~ ~A térparancsnok halk 1968 2 | akkor is szabad volt; de az érzéki bűnös szenvedély, vagy az 1969 30 | vállalkozott a vendégcsoport érzelmeinek tolmácsolására. Ünnepélyes 1970 22 | mondhassa meg.~ ~- Én anyának érzem magamat.~ ~A lelkipásztor 1971 10 | Valami sokkal magasztosabb érzés volt az, mely a szíveket 1972 4 | Kölcsey himnuszát; olyan igazi érzéssel zengte a múzsanyáj: “Megbűnhődte 1973 4 | Markóczy Dezső valami édes lázt érzett végigfutni idegein.~ ~Milyen 1974 30 | sírból jövő kísértettől: érzik bűnösségüket.~ ~Pedig egyszerű 1975 22 | tartani; mert a nemesen érző térparancsnoknak van egy 1976 26 | aki a feleségét hitvesi érzületében megsérti. Nemcsak azzal, 1977 18 | hogy ha parasztnő van az esedezők között, azt legelsőnek bocsátja 1978 25 | aztán valami rendkívüli esemény történt: egy urasági hintó 1979 24 | festőt, akik a csatamező eseményeit írásban és képekben megörökítsék. 1980 1 | feketébb. Kimeríthetetlen eseménysorozat követhette ez alakot: méltó 1981 18 | gyertyatartókat farag, meg esernyőfogantyúkat. A jótékony hölgyek aztán 1982 14 | csapatoknak forradalmi ostromlás esetén.~ ~Markóczy szállást fogadott 1983 21 | gyászoló vendégsereg erről az esetről beszélt. Senki sem bírta 1984 6 | emberben vagy lóban kár esik. Végezze adjutáns. Most 1985 20 | Magyarországból kiverni. Erre esküdött minden ember. Az uramnak 1986 3 | tisztei s a szolgabíró és esküdtje. Patvarista, jurátus, adjunctus, 1987 18 | hogy térdre kellene előtte esnem. Nem venné jó néven. Hát 1988 19 | bármi nehezedre fog is esni valamikor.~ ~- Amilyen suttyomban 1989 17 | tépve s fogaival az útjába eső fagyökeret harapdálva. Nem 1990 7 | hogy kitűnő céllövők.~ ~Estefelé Markóczy visszakerült Selmecbányáról, 1991 26 | már többé. Flórián egész estéken át elleskelődött a kastély 1992 4 | ökörsütéssel. Befejezte az esteli táncvigalom az urasági kastélyban, 1993 26 | hőstettet nem fog elkövetni.~ ~Esténkint aztán, mikor a házi zsarnok ( 1994 31 | hat órakor.~ ~Pontban az esti harangszóra aztán megkezdődött 1995 7 | összehasonlítani. Jó, ha estig elkészülnek vele.~ ~Amennyi 1996 32 | asszonyok kétségbe voltak esve. Hová lettek hát a férjeik? 1997 3 | Magyarországon, akik mindenben az ő eszejárását követték. Egész táboruk 1998 18 | mintha olvasnám. Aztán eszembe jutott, hogyha már a kecskeméti 1999 22 | szándékozol tenni?~ ~- Az járt az eszemben, hogy külföldre menekülök 2000 2 | bácsit nem: ez túljár az eszén parasztnak, cselédnek, zsidónak. 2001 6 | megoltalmazását bízták az eszére. Minden oldalról jöttek