IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Börtön virága Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejetgrey = Comment text
5006 7 | bámult Violára, s aztán letörlé a könnyeit. - Óh be boldog 5007 30 | szórt. Ma ezt a szégyent letörültem az arcáról: nyilvános gyülekezetben 5008 4 | a márciusi napok után.~ ~Létrejött, amit a nemzet kívánt, a 5009 29 | wiederkommen”.~ ~“Ahol jól lettél fogadva, hamar vissza ne 5010 18 | Hát aztán nagyon meg lettem vigasztalva. Ott találtam 5011 Ut | igaz vendégszeretettel lettünk fogadva.~ ~Markóczy Dezsőné 5012 20 | a pamlagra, kényszeríté leülni, s folyvást átölelve tartá.~ ~ 5013 24 | odamegyek, jelentkezem, s leülöm a harminc napot.~ ~Mindenki 5014 18 | adott egy széket, amire leülve, végignézhessem a rabok 5015 6 | Kaszát adok a kezükbe, levágatom velük a rozsot. Ne félj, 5016 21 | Galliáné balsorsáról Viola leveléből, nem volt nehéz rákövetkeztetni, 5017 30 | Nesze a gyalázatos leveleid, árulkodó, rágalmazó Júdás! - 5018 17 | hogy az államfoglyoknak a leveleiket hivatalos cenzúra alá kellett 5019 25 | csak fel sem bontotta a leveleimet. Megvetett, nem akart rólam 5020 30 | vendégtársaság, mi lett azokból a levelekből? Már nem hevertek a földön.~ ~ 5021 23 | társaséletnek. Névtelen levelekkel halálra sértegetés.~ ~A 5022 20 | Tátrában. Ugyan ennek a levélnek is ugyanaz lesz a sorsa, 5023 Ut | megnyílt az érdekes családi levéltár, én pedig Amadéval a régi 5024 28 | bányamérnök, vasúti mérnök, levéltárnok, lengyel technikus, pénzügyminiszteri 5025 8 | csapatszervezésnek Markóczfalva. A fiatal leventéket, akik vállalkoztak tisztekül, 5026 20 | szélére, hogy a forradalom leveretése után nem állította vissza 5027 11 | pedig tüzet raktak, kávét, levest főztek, hogy a csatából 5028 7 | mikor felment a szobájába, levetette magát a nyoszolyájára, és 5029 20 | maradtak, bezárták az ajtókat, levetkőztek, lefeküdtek.~ ~- No most 5030 20 | krispint kellett a válláról levetnie.~ ~- Most ne beszélj semmit. 5031 28 | nyilváníttattak, láncaikat levették: súlyos bilincsek voltak. 5032 21 | előhozatta az öt pecséttel lezárt paksamétát, felnyitotta, 5033 21 | A járásbíró aztán csak lezárta a vasládát, s odatette a 5034 7 | bányaigazgatóság pecsétjével lettek lezárva. Azután a kocsi vasajtaját 5035 18 | gazdaságom, többit mind tyúkba, libába vertem: a tyúkász-szekérrel, 5036 18 | kofaasszony Kecskeméten, tyúkkal, libával kereskedik egész fel Bécsbe.~ ~ 5037 3 | volt: áthatva a veszedelmes liberális eszméktől, amiket az új 5038 3 | bottal kapacitáltak veszett liberálisokat, amért adófizetést nemesekre 5039 31 | itthon termett; még az édes likőröket is itthon főzték.~ ~Eközben 5040 4 | rózsára vallanak. Termete liliomszál.~ ~Ékes ritmust szavalt 5041 4 | a kacattárból, az ócska limlomok közül azt a számkivetett 5042 17 | konvencióját. Szalonnát, kenyeret, lisztet, zsírt, pálinkát.~ ~Viola 5043 14 | ágyúk torka ásítozott a lőablakokban.~ ~Pest Duna-partja akkor 5044 6 | nyargalni, ahun emberben vagy lóban kár esik. Végezze adjutáns. 5045 10 | országnak önmagától lángra lobbant.~ ~A honvédekről a sanyarú 5046 4 | sorfala fogadta, nemzetiszínű lobogóval az élén. Elől jött a lovasbandérium, 5047 15 | egyesülni. Ott még diadalmasan lobogtak a nemzeti zászlók, az elfoglalt 5048 30 | s kikönyökölni, kendőket lobogtatni.~ ~Hangzott már a hazatérő 5049 7 | mikor állapodik meg újabb lódításra. Jaj volt annak a vigyázatlannak, 5050 11 | diadal trombitái harsognak. Lódobogás hangzik a sátor előtt.~ ~ 5051 7 | gömbölyű ércet, s ugyanaz lökte ki onnan a már pénzzé kivert 5052 8 | amelyben kitanítja őket a lövöldözés célszerű módozatára: “Ha 5053 24 | titkát. Onnan a magasból lövöldöznek, nem puskával, ágyúval, 5054 17 | sohasem tért haza. Amadé nem lövöldözött, az ő fegyvere golyóra volt 5055 17 | csábít. Az új hatalom minden lövőszerszámot elszedetett úrtól, paraszttól. 5056 17 | puskával a vállon. Az a lőfegyver, mely legjobban csábít. 5057 7 | szerencsétlen Markóczy? Hiszen már lógsz! A szél veri össze a bokádat, 5058 24 | közkatonának, s elvitték Lombardiába, ami nem büntetés.~ ~A piktor 5059 17 | tűlevelű ősszel lehullatja a lombozatát, s tavasszal korán hajtja 5060 22 | hogy most a paradicsomot lopjuk meg e boldog órákért. Hogy 5061 6 | légyhez. A serpenyőbe öntött lőpor fölé szorították, s a sárkánnyal 5062 6 | előtt vezényelni a férjét a lőporfüst között.~ ~A pánszláv csapat 5063 6 | napbarnított volt s a portól, lőporfüsttől még szutykosabb, - de ilyenkor 5064 3 | módszer volt. Attól fogva nem loptak a földesúrtól a parasztok, 5065 18 | derék szál zsandár, akinek lószőr-bokréta volt a cifra sisakján. Megszólítottam 5066 27 | mindig nem jött, hogy kis lovacskát is adjon a sarkantyús csizmához.~ ~... 5067 7 | betörése utáni korszak volt. A lovagias bán futott Bécs felé. Egy 5068 26 | paripa lesz a kedvéért, s lovagoltatja a nyakán: “gyi cocó!” Ez 5069 4 | legénység együtt van már, a lovak is felszerszámozva. Én tégedet 5070 6 | tábori hintó elé fogják be a lovakat.~ ~Mikor a hajdú mindezt 5071 30 | mielőtt börtönét elhagyta, lovas stafétával küldött izenetet 5072 4 | lobogóval az élén. Elől jött a lovasbandérium, mely a szomszéd helységekből 5073 7 | érckészlet volt elhelyezve.~ ~Lovasfutárt küldött előre Csacsina Flóriánhoz 5074 8 | rendelte azt a tizenöt komáromi lovaslegényt, akik csikósgúnyában szabadcsapatot 5075 6 | a lázadók tömegét. Ez a lovasroham eldönté a csata sorsát. 5076 4 | csatlakozott a markóczfalvai fiatal lovasság, népies magyar öltözetben, 5077 29 | Egy pár pisztolyt. Sima, lovassági pisztolyok. S hogy hasznukat 5078 6 | köpönyegestül, kardostul: lovászt, kocsist támasszon föl, 5079 6 | zászlóaljak. S a magyar legény, ha lovat és kardot kap, egyszerre 5080 6 | akart ugorni az ágyából, a lovát követelte. Nem ismert a 5081 14 | ostromot, rommá, hamuvá lőve a szép Duna-part palotasorát.~ ~ 5082 19 | fogpiszkálót is faragott neki lúdtollból. Nem is kérdezősködött tőle, 5083 6 | baj...~ ~Csak egy kicsiny lyuk volt látható a kabáton.~ ~ 5084 23 | De az anyja ölében, mint madonna-képet - mondá Amadé.~ ~- És azt 5085 24 | meglátja a valót.~ ~- Meglátja, madonnám - mondá Violának, mikor 5086 2 | szottyan, csak úgy eregeti magából az adomákat, mint a rakétát; 5087 20 | pihend ki s frissítsd fel magadat, özvegy vagy, én is az vagyok. 5088 8 | adott, azt nem dobhatod el magadtól, hanem harcolsz teljes erőddel 5089 21 | homlokát megcsókolja: a magáéra gondol. Nem vár a halottul 5090 4 | fia annál jobban kitett magáért: minden hölgyvendégnek ajándékba 5091 17 | eldördült, a medve megkapta a magáét.~ ~Talán halálos volt a 5092 26 | még azt is lefoglalom, aki magáévá szándékozik tenni. Nézd, 5093 20 | meghaljon? Én felöleltem, magamhoz szorítottam, szóltam hozzá. 5094 17 | Így legalább nem leszek magamra hagyva a mogorva Csacsinával.~ ~- 5095 13 | kétségbeesve. Beszéljünk a magánügyünkről. Ha a haza elbukik, én is 5096 22 | kimondja a büntetéseket: magányfogság, sötétzárka, böjt. Figyelmezteti 5097 20 | meg nála.~ ~A látogatásnak magasabb célja is volt. Azokban az 5098 24 | repülés titkát. Onnan a magasból lövöldöznek, nem puskával, 5099 25 | siker tökéletes volt. A magasrangú hölgyek erre a hírre kimozdultak 5100 13 | Ott már mindenki fel volt magasztalva a diadalhírektől. A magyar 5101 10 | szerelem.~ ~Valami sokkal magasztosabb érzés volt az, mely a szíveket 5102 20 | hölgyeinél.~ ~De felötlő volt a magaviselete a nőnek: oly alázatos volt; 5103 8 | vetetni, hogy felcserélje a magiszter címet a doktoréval.~ ~De 5104 6 | azokat egyelőre becsukattam a magtárba.~ ~Viola tapsolt örömében.~ ~- 5105 22 | ezredes: “Maradjanak önök itt magukban: tekintsék a lakásomat sajátjuknak. 5106 17 | fegyverengedéllyel tarthatták meg a magukét az uradalmi vadászok, meg 5107 28 | rendőri felügyelet fogja magukviseletét ellenőrizni.~ ~Hogy miből 5108 8 | a külföldre. Kivonhatjuk magunkat az égő veszedelemből. Elvegyülhetünk 5109 30 | bűnösségüket.~ ~Pedig egyszerű magyarázata volt zárkózottságuknak. 5110 12 | közöttük emiatt.~ ~De ennek magyarázatául szolgál, hogy e poggyász 5111 13 | roskadnunk. Ezt én teneked nem magyarázom meg most; ne rontsam vele 5112 18 | is hiszem, hogy volna a magyarban. Mind a három göngyöleg 5113 24 | maradtak, midőn Álmos fejedelem magyarjai kiszakadtak közülök, Etele 5114 6 | leghívebb fegyvertársa volt a magyarnak, melynek fiaiból alakult 5115 24 | öltözzék, s induljon el a magyarok felszabadítására. Már erősen 5116 4 | ne csókolja. Szokás ez a magyaroknál.~ ~S a szép leány önkényt 5117 6 | törjék keresztül magukat Magyarországba a nemzeti hadsereg erősbítésére.~ ~ 5118 28 | Igen: nagyságok a régi Magyarországban, de semmik és senkik az 5119 20 | franciával az oroszokat Magyarországból kiverni. Erre esküdött minden 5120 28 | az osztrák várakban és a magyarországiakban az elítélt s most már felszabadult 5121 7 | aranyra, ezüstre van építve; Magyarországnak igazi kincse. Ami magyar 5122 5 | Lengyelhon küldé légióit Magyarországra. Leghívebb fegyvertársa 5123 29 | látogatóba.~ ~- Fordítsd le magyarra ezt a német közmondást: “ 5124 6 | százezrek vannak bízva a kezére: majdan milliók.~ ~Háborús világban 5125 7 | megjelenésére, hogy a “vis major” meg legyen állapítva.~ ~ 5126 18 | Olyan egészséges, mint a makk. Küld általam százezer csókot.~ ~ 5127 20 | maga mellett.~ ~A pompás malacpörkölt ott párolgott már nagy tálban 5128 20 | gondoskodni. Szereted a malacpörköltet? - kérdé Emíliától.~ ~Nem 5129 19 | Áldják az éjszakát. Isten malasztja van velük. Ez a csillaghullások 5130 20 | vagyok róla, hogy valami malíciát fog belevegyíteni - szólt 5131 6 | garmadára, gabonát őröltetni a malmokban, kenyeret süttetni a katonáknak.~ ~ 5132 23 | akit hív; tütü az ital; mámmám a tápszer; nyanya az anya; 5133 6 | A nagy testvéresülési mámor után következett a gyűlölet 5134 27 | koccintani.~ ~Egyszer Markóczy mámoros kedvében nagy fennhangon 5135 29 | a német közmondást: “Wo man dich gut aufgenommen, sollst 5136 20 | vagyok. Kinek nincs halottja manapság? Titokban megsirathatja: 5137 17 | karjait magasra emelve, széles mancsainak szétterpesztett körmeivel.~ ~ 5138 17 | iszalag-szövevényt első mancsaival. A szája véres volt. Bizonyosan 5139 6 | értjük azt a múlt századbeli mangalétát, mely már egy lépést haladt 5140 11 | vajjon visszatérnek-e? Nem marad-e ott valaki közülök.~ ~Végre 5141 19 | Kecskemétre az édesedhez, s ott maradhatsz, amíg én az uramhoz eljutok. 5142 21 | kér, hogy a temetés után maradjak ott nála, s legyek hivatalos 5143 22 | Ekkor azt mondá az ezredes: “Maradjanak önök itt magukban: tekintsék 5144 6 | volt a kérdés, hogy hívek maradnak-e hazához, alkotmányhoz, vagy 5145 18 | emlékezem. Te még Aradon maradtál; nagy dolog várt reád, ha 5146 31 | három férfi aztán, magára maradva, elkezdett suttogni. Kevés 5147 21 | jobblétre szenderült. Földi maradványai holnap délután fognak a 5148 17 | lakomázott: csikót vágott le, azt marcangolta; dühös volt érte, hogy háborgatták.~ ~ 5149 25 | aki parancsolni tud.~ ~Máriának volt saját birtoka, amit 5150 2 | s nem suttogják az “Ave Máriát”.~ ~Az anyja pedig írt neki 5151 25 | bújtak el napernyőik alá. Máriától féltek.~ ~A harminc nap 5152 4 | szolgált, hozzá csatlakozott a markóczfalvai fiatal lovasság, népies 5153 23 | címezve: “A Szent Léleknek Markóczfalván”. A postás azt gondolta, 5154 17 | okiratokkal, hogy ő megvette a markóczfalvi birtokot, kifizette az árát 5155 6 | puska gyutacs nélkül is a markóczi nemzetőröknek.~ ~Most aztán, 5156 17 | szerződést. Viola megtartotta a Markóczy-birtokot. Hálából a tett szolgálatért 5157 25 | megbecsülhetetlen kincs jutott a Markóczy-család birtokába: a josefstadti 5158 21 | mindennapos látogatója a Markóczy-kastélynak.~ ~ ~ ~ 5159 13 | mellett, megvásárlod éntőlem a Markóczy-uradalmat, átiratod a magad nevére. 5160 25 | vitesse el a koporsóját a Markóczyak sírboltjába.~ ~Egyik levél 5161 21 | ugyan szomszédos volt a Markóczyékkel, az utazás nem sok időbe 5162 Ut | tartotta a rokonságot: Markóczynét “nagynéném”-nek nevezte.~ ~ 5163 17 | ömlött a vér. Gyors kézzel markolatig döfte a medve szügyébe dákosát. 5164 18 | aztán egy számot nyomott a markomba, ami azt tudatta velem, 5165 21 | Engemet nem érdekelt.~ ~- Márpedig nagyon érdekli kegyedet, 5166 2 | páncélba öltözött vitéz is, marsallbottal a csípejére támaszkodva: 5167 26 | minden csábító szirénnek kész martalékja, akikkel nyíltan mulat; 5168 30 | annyit súgott neki:~ ~- Te mártírnőm! - A többit elmondták a 5169 30 | kedve jámbor páternek a mártírok sorába belekeveredni. Van 5170 18 | Gulden”, odatette elejbém a márványasztalkára. Én azt gondoltam, hogy 5171 18 | magam előtt. Hisz az egészen másforma alak, mint amilyennek mi 5172 5 | beléjük: egyik kezében lant, másikban kard. S a nők hímzették 5173 20 | ugyanaz lesz a sorsa, ami a másiknak, hogy a térparancsnok bontja 5174 20 | asszonyom, sohasem érintkezett másokkal, mint parasztokkal és katonákkal. 5175 20 | oda volt csatolva hiteles másolatban a bizonyítványhoz. Ezzel 5176 25 | Nem fogja a Markóczy nevet mással fölcserélni.~ ~A harmadik, 5177 21 | furfangos závárral, a nagy, masszív kulcsot el lehetett benne 5178 2 | közül egyet sem lehetne másutt elmondani, mint ahhoz edzett 5179 8 | hozzátartozóik: szerető mátka, féltő édesanya hintóval 5180 18 | Mert hogy a fogoly urak mától fogva bort is fognak kapni. 5181 22 | nevét fogod atyául beírni a matrikulába?~ ~- A törvény is azt parancsolja.~ ~- 5182 17 | húszéves, tizenöt év múlva kész matróna lesz; ha addig el bírja 5183 30 | elmondták a csókok.~ ~- Mátul fogva nem az többé - mondá 5184 18 | össze a káposztát, amit a mázolók használnak, olyan volt a 5185 7 | mind a két végét egy-egy mázsás golyó terhelé.~ ~E vasgolyók 5186 8 | magyar szólótáncával, lengyel mazurkájával és spanyol bolérójával.~ ~ 5187 24 | kisdedével, azután miniatürben, medaillonban hordozható képet. Remekül 5188 20 | mikor megy Josefstadtba, meddig maradhat ott, hogyan kerül 5189 2 | vadkanfejek, kifeszített medvebőrök, hiúzirhák: nemzedékek diadalemlékei.~ ~ 5190 17 | nem akarom a feltámadást medveember alakjában elvárni.~ ~- No 5191 17 | van. Az erdőben járhatnak medvék, farkasok.~ ~- Hát hiszen 5192 17 | Ez kellett az elejtett medvének.~ ~A leskunyhóban minden 5193 17 | Azért rásüthetted volna a medvére, hogy az asszonytul elfordítsd.~ ~- 5194 9 | hadvezérrel.~ ~“Föltétlen megadás.”~ ~Csak két halál között 5195 20 | sietett a felvilágosítást megadni.~ ~- Mint énekmesternő.~ ~- 5196 6 | szétfutottak a kolomposaik megadták magukat, huszat elhoztam 5197 29 | levélcsomagot.~ ~- Azután megajándékozom önt azzal a bilinccsel, 5198 22 | tisztességtelen úton igyekezett megakadályozni.~ ~- Édesatyám - mondá Viola -, 5199 26 | nyíltan mulat; de a legfőbb megalázással, mely egy nőt férje részéről 5200 25 | egy nőre nézve a férjtől, megalázott mint hitvest, aljas kalandjairól 5201 23 | e sorsot, hogy “Istentől megáldott”, nála úgy hítták, hogy “ 5202 6 | vágtatott csapatja élére. A pap megáldotta az újonchadat, s Viola koszorút 5203 7 | hamarább útjába áll, mint az megállapodik. Annak egy ütése halál.~ ~ 5204 Ut | kocsiján, s more patrio minden megállási ponton elhelyezett a rokonainál, 5205 21 | hivatalnok.~ ~Amint a hintó megállt a lépcsőzet előtt, mind 5206 7 | Ott az osztrák határnál megálltak, s a politikusok tanakodtak 5207 23 | úgy hítták, hogy “embertől megátkozott”.~ ~Mindennap elment a templomba: 5208 18 | ezüst forintost.~ ~Nagyon megbámult érte az ordinánc. Úgy tett, 5209 18 | lámpa.~ ~Így aztán hamar megbarátkoztunk: össze is csókolóztunk.~ ~ 5210 15 | hadcsapatokon. Az arcát megbarnította az égető nyári nap.~ ~Zsófi 5211 25 | előkelő hölgyeknek, hogy minő megbecsülhetetlen kincs jutott a Markóczy-család 5212 6 | abban járatos volt, nagyon megbecsülték.~ ~Markóczy Dezső évtizedig 5213 25 | bíró elé idéz, elítél, megbélyegez. Én ismerem az egész jó 5214 25 | gyermeket dicsérni! Attól megbetegszik. Inkább azt kell neki szemébe 5215 8 | Ő választott. Az ország megbízását fogadta el. Végzetes elhatározás 5216 9 | felügyelőjéül, aki elfogadta a megbízatást, ő is elvitte magával a 5217 27 | melynek kormányzatával megbízatott. Magammal hordom. Tessék 5218 20 | Most azonban arról akar megbizonyosodni, hogy mit csináltam azóta, 5219 29 | önnek a háza felügyelésével megbízott igazgatója küldött; a foglyokhoz 5220 18 | magyar jótékony nőegylet megbízottai, akiknek az a feladatuk, 5221 18 | Lehetett oka rá. Aztán megbíztatott ezzel a szóval:~ ~- No, 5222 25 | Kölcsönös a szabadság. Azoknak megbocsát a világ. De minket, akiket 5223 22 | mint gyónási titkot. S megbocsátja, mint feloldott bűnt, amiért 5224 20 | forradalmi hadseregben, már megbocsátotta; hiszen segítettem elnyomni 5225 21 | hintó volt az udvaron. A megboldogultat senki sem szerette, úgy 5226 19 | felőle, ezt a derék embert megbüntetik, rangját veszti, tán sáncfogságra 5227 3 | uradalomhoz jön, s kéri megbüntetni a rossz fiát. No hát, az 5228 1 | kétkedést költ, akinek tettei megcáfolják az adott helyzetet, akinek 5229 12 | napfényes igazságról, s megcáfoló cikkében teljes igazságot 5230 20 | szerencsétlen asszonyt, s gyöngéden megcsókolgatá az arcát, suttogott hozzá:~ ~- 5231 21 | halottat, annak a homlokát megcsókolja: a magáéra gondol. Nem vár 5232 30 | hozzá sorba valamennyien, és megcsókolták a kezeit. Viola a nyakába 5233 20 | én öregem teljes életében megcsontosult konzervatív volt.~ ~- Magyarul “ 5234 6 | Viola sietett a férje elé.~ ~Megdöbbenve vette észre, hogy annak 5235 2 | éles, hadar és minden szót megdupláz, modora kihívó, mindenkivel 5236 17 | aztán ellenem forduljon s megegyen. Köszönöm alázatosan. Én 5237 18 | nem volt még tökéletesen megelégedve.~ ~- Mit kellene még ennünk 5238 8 | nótáskönyvvel.~ ~Társai megéljenezték, s felemelték a vállaikra.~ ~ 5239 31 | Az éjjeli nagy lakomát megelőzi a délutáni ozsonnázás.~ ~ 5240 18 | aki a sikoltozást okozá, megelőzte. A szőnyegajtó hevesen felpattant, 5241 3 | az fájt a gazfickónak, megemlegette. Most meg szépen becsukják 5242 20 | medvét a csendőrfőnök is megemlíté, de mint hivatalos adatot, 5243 22 | megőrzöm a titkodat.~ ~- Megengeded, hogy minden reggel eljöjjek 5244 26 | voltak, minden élvezetet megengedhettek maguknak. Hanem a férjnek 5245 30 | vágta, aki nem akarta neki megengedni, hogy az ő kedves Sándorját 5246 18 | csupán a sakkozás van nekik megengedve, amihez összegyúrt kenyérből 5247 7 | barátnéjától.~ ~- Imádom. Megérdemli. Csak nekem él, és a hivatalának. 5248 7 | volt a kínálkozásban: ismét megeredtek a könnyei.~ ~Viola bámulva 5249 18 | hogy a jótékony hölgyek megérkezése után busás pénz jutott a 5250 21 | hallott.~ ~Csacsina a nők megérkezésénél kezet csókol Emíliának, 5251 30 | postakürt fogja jelezni megérkezését.~ ~A címerteremben foglaltak 5252 30 | díszíték fel a kertészek.~ ~A megérkezésnek egész csendben kellett megtörténni. 5253 18 | fajtája iránt. Mikor ez megérkezik, azt előre tudatják a várkapitánnyal. 5254 30 | mondá Flórián -, hogy a megérkező családfő elfogadására a 5255 22 | felség engedelemíratával megérkeztem Josefstadtban, s jelentkeztem 5256 20 | ezt a szemével látja, kész megerősíteni a végrendeletét, melyben 5257 7 | benne a tornyos kapukkal megerősített vár, ódon templomok a téren; 5258 19 | gondolá magában Flórián.)~ ~Megerősítette a gyanúját, hogy Viola sem 5259 15 | olaszországi harcedzett dandárokkal megerősödve támadáshoz kezdett.~ ~Markóczy 5260 18 | a császár tud magyarul: megért.” - “Aztán hol veszed hozzá 5261 19 | elmondom az okát, s akkor megérted. Én két napig voltam az 5262 18 | írva, hogy: kassza. Ezt is megértettem. Ott meg egy szakállas úriember 5263 18 | neked mondanom, hogy jól megértsd. Elébb elmondtam már, hogy 5264 18 | rázta a kezemet, hogy jól megértsem.~ ~Violát egészen felderíté 5265 2 | ha mégis tudatlanságból megesik valakin, hogy párostul hajtat 5266 19 | börtönfelügyelőt kapnak.~ ~Én megesküdtem a lelkem üdvösségére, hogy 5267 17 | van: utána jön, s az téged megesz. Nekem itt kell maradnom, 5268 7 | szavára, s eközben csaknem megfeledkezett a háziasszonyi tisztéről, 5269 18 | igenis, vakáte” siettem megfelelni. Milyen jó, ha az ember 5270 6 | Viola gyolcsos-tótjai híven megfeleltek a küldetésüknek. A történelem 5271 7 | No ez bölcs tanács: megfogadom.~ ~Viola látta, hogy a férje 5272 18 | én bolond fejemben ez már megfogamzott, hát annak muszáj volt megszületni. 5273 25 | tenni? - kérdé Viola.~ ~- Megfordítom a világot. Majd meglátod.~ ~ 5274 4 | látni fogod, hogy a halott megfordult a koporsójában.~ ~- Hiszen 5275 22 | imfámkaszírozzák, s nemcsak hivatalától megfosztják, de sőt sáncfogságra ítélik; 5276 18 | de az ügyvédi oklevelétől megfosztották. Apja, a vén pecsovics, 5277 7 | teljesítik, s a horvát hadsereg megfutamításával be van fejezve a polgárháború.~ ~ 5278 26 | volna kellemesebb. De tessék meggondolni, hogy akkor nekem itt kell 5279 8 | FÖLÖTT~ ~Markóczy Dezső jól meggondolta, hogy mit vállalt magára.~ ~ 5280 22 | börtönben senyved, s te őt meggyalázod! Ki az a gonosztevő, aki 5281 22 | becsületem! Le a fejemről, te meggyalázott csepesz! Hozzák helyébe 5282 32 | senkit nem üldöz; ellenben a meggyanúsított hazafit maga figyelmezteti, 5283 1 | rabját, akinek a vágyai meggyónhatatlan bűnök, egy poklot, melynek 5284 22 | nincs hatalom adva, hogy a meggyónt bűnre abszolúciót adjon. 5285 30 | emberek társasága terheli, meggyónva, hogy egy napot férje börtönében 5286 12 | lapjában.~ ~A szerkesztő meggyőződött a napfényes igazságról, 5287 5 | gyűlöletet. Alattomos kezek meggyújtották a testvérharc fáklyáit. 5288 6 | Rögtön hívatta a hajdúját, s meghagyta neki, hogy készítse oda 5289 7 | ellenkezésbe jöttek: most pedig meghajlik a tanácsa előtt, s intézkedéseket 5290 25 | Akkor Amadé egyszerre meghajolt Mária előtt, a keze után 5291 20 | előbbre, ott maradt állva és meghajolva, s valami bocsánatkérést 5292 2 | Markóczy Dezső, harminc évet meghaladott férfi: daliás alak, komoly, 5293 20 | egy erős férfinak, hogy meghaljon? Én felöleltem, magamhoz 5294 26 | előtt, és imádkozott. Imáját meghallgatta az Isten.~ ~ ~ ~ 5295 16 | Nem, nem! Te nem fogsz meghalni. Én odamegyek a kegyetlen 5296 7 | be oda. Görögöket, mind meghaltak, nem vehetik elő érte. Aztán 5297 30 | az óra, s arra pontosan megharsant odakünn a postakürt. A kocsi 5298 24 | levelei által. Csak annak a meghatalmazására várt.~ ~Károlykát hagyták 5299 17 | volt a törvényes dolgokban meghatalmazottja. A siker teljes volt. Az 5300 8 | még az értékét sem lehet meghatározni. Ki tudja, mennyit ér egy 5301 30 | tolmácsolására. Ünnepélyes meghatottsággal intézé szavait Violához.~ ~- 5302 20 | hogy családot alapítson, megházasodjék.~ ~Most aztán Violán volt 5303 5 | magyar forradalom ideje meghazudtolja a lélektan rendét, a szokást, 5304 1 | lehetetlent, a látszatot meghazudtolni, az ördögből angyalt csinálni. 5305 30 | címerteremben foglaltak helyet a meghívottak, a mellékteremben várakoztak 5306 24 | Zsófi néni után. Azokat mind meghódítom. Aztán lefestem a Dezső 5307 3 | parasztot itt találtuk, meghódoltattuk. Úr dolga parancsolás, paraszté 5308 3 | központban, s igyekezett meghonosítani a provinciában.~ ~Amadé 5309 Ut | mezei gazda, a halastavak meghonosítója a felföldön. Amellett országos 5310 18 | egész fel Bécsbe.~ ~Ott meghúztam magamat a jámbor öregnél 5311 Ut | úrnő arca elpirult, a tudós megijedt. Szerette volna már visszanyelni, 5312 24 | már előkészíté az útját a megindítandó válópernek, házasságtörés 5313 25 | az államfoglyok számára megindított pénzgyűjtést előmozdítani.~ ~ 5314 26 | Markóczy-kastélyban.~ ~Ekkor aztán megindulhatott a legfőbb rágalom. Majd 5315 18 | a szíves szolgálatát, s meginvitáltam, hogy ha lejön egyszer Kecskemétre, 5316 24 | Valamennyi fogollyal mind megismerkedem, s ezer anekdotát gyűjtök 5317 20 | császári audiencia termében megismerkedett s Josefstadtig együtt utazott. 5318 25 | gyerekszobába, s itt kölcsönösen megismerkedtek a nagyanyával. Örömük igaz 5319 18 | azoknak tartani.~ ~Mindennel megismertetett engem ez a derék leány, 5320 20 | Viola, míg végül Emília is megismételte a futamot.~ ~Ha valaki hallgatózott 5321 25 | nagylelkűségeért, hogy a válóperben megítélt évi tartásdíj helyett annak 5322 30 | kellett őneki magának minden megítéltetést, kárhoztatást, gúnyt, csúfondároskodást, 5323 19 | pedig a nehány nap alatt megjárta gyorspostával Bécset és 5324 18 | foglyok élelmezése azonnal megjavul.~ ~- Készt ájni, tu támi! - 5325 28 | rágondolni? Örülni fognak-e a megjelenésén, mikor betoppan a házba, 5326 7 | szükség volt a hadcsapat megjelenésére, hogy a “vis major” meg 5327 25 | régi asszony az egyszerű megjelenésével megszabadítja őt e kínzó 5328 30 | levélben kérte fel Csacsinát a megjelenésre, s az édesatyját személyesen 5329 24 | hatóság nyomában van, a neve megjelenik a statáriumtáblán, akkor 5330 3 | nehány a divatlapokban is megjelent már. Ami a “poéta” nem éppen 5331 3 | próféta legyek, de előre megjövendölöm neked. Nekem nincs mit elvesztenem: 5332 18 | fiai így szenvednek, hisz ő megjövendölte, hogy ez lesz a végük.~ ~- 5333 18 | takarékpénztárhoz utasíthatja: ott megkapják, akkor aztán a komité határoz, 5334 17 | mert ha a zsandárok anélkül megkapták, bekísérték, mint csavargót.~ ~ 5335 32 | Jóakaratáról volt ismeretes. Megkedvelték már csak azért is, mert 5336 27 | térparancsnoksághoz ezer forintot a megkegyelmezett foglyok hazautazási költségeire.~ ~- 5337 17 | elébb halálra ítélték, aztán megkegyelmezték tizenöt évi fogságra.~ ~ 5338 28 | s hosszú, nehéz fogságra megkegyelmezve.~ ~De a társadalom minden 5339 18 | mint a cékla; de mielőtt megkérdezhettem volna, hogy kihez legyen 5340 21 | férjesasszony-nevén a járásbírónak. Megkérdi tőle, hogy elhozta-e magával 5341 6 | öldöklés, gyújtogatás munkáját megkezdeni azon derék, becsületes tót 5342 25 | ki a kezdő szót, amivel megkezdjék a beszédet.~ ~Végre az éltes 5343 18 | tányérján belőle, engem is megkínált vele: “Köszönöm, én már 5344 17 | Valóságos méregkeverés volt. Megkínozni egy börtönbe zárt rabot 5345 9 | előreküldtek.~ ~Az országgyűlés megkísérlé a békekötést az előrenyomuló 5346 18 | szomorkodjunk most azon. Majd csak megkönyörül rajtuk a jó Isten - meg 5347 19 | őket,1 úgy sietett, nehogy megköszönjék.~ ~Az volna a toll, mely 5348 19 | a térparancsnoknál, hogy megköszönjem neki azt a sok rendkívüli 5349 18 | elvisszük.~ ~- De nagyon megköszönöm. Legalább nem kell kérdezősködnöm 5350 18 | németül. Én aztán szépen megköszöntem annak a kedves hadsegédnek 5351 25 | egymás előtt megnyitni, megköthetik a kölcsönös frigyet, akkor, 5352 4 | alól. Sietett a házasságát megkötni. A legszűkebb körre szorította 5353 18 | kegyetlen kormányzó még azt is megkövetelte, hogy a foglyok csak abban 5354 6 | Átadási parancs egyidejűleg megküldetett bányaigazgatóságnak.~ ~Hát 5355 16 | arcra vetem magamat előtte, meglágyítom a szívét könnyeimmel, leimádkozom 5356 20 | hogy egy fürkésző szem meglássa kisírt szemeinket. Elébb 5357 25 | el kellett jönnöm, hogy meglássam az én kedves kicsikémet, 5358 18 | szegényt.”~ ~- No hiszen megláthatja, ha akarja, arra adhatunk 5359 18 | lejön egyszer Kecskemétre, meglátogasson bennünket, ott lakunk a 5360 22 | Ezelőtt valami négy hónappal meglátogattam őt josefstadti fogságában, 5361 17 | kirendelni.~ ~Amadé pedig meglátott egy korsót a kunyhó polcán, 5362 6 | eléje sietett.~ ~Amadét meglátva, kezét nyújtotta neki.~ ~- 5363 30 | együtt maradsz velünk.~ ~A meglepetések még mindig nem fogytak el.~ ~ 5364 19 | meglepetés fog önre várni.~ ~Kis meglepetésnek nevezte; pedig hát nagyobb 5365 18 | F” betű. De még jobban meglepett, hogy a Sándor neve fölött 5366 7 | félreugrottak előle. Mert a meglódult csavar, amint a pénzt a 5367 24 | engedelmével, ami mindent megmagyaráz.~ ~- Az Istenért! Ne tegye 5368 6 | lázadók ellen, s mindvégig megmaradtak a szabadság védelmezőinek. 5369 11 | elhagyott bányát, mely a megmászhatatlan hegyet keresztülfúrta. Markóczy 5370 16 | van a gyalázatos haláltól megmenekülni: az a túlvilágba vezet.~ ~- 5371 11 | a kétszarvú batallion is megmenekült.~ ~Majd a stureci hágón 5372 16 | kegyelmet férje számára.~ ~Megmenté az életét.~ ~*~ ~És ezt 5373 16 | fogok elkövetni. Éltedet megmentem. Én folyvást nem foghatom 5374 18 | lehet a jó uradnak az életét megmenteni. Engemet az én Sándorom 5375 22 | kezében a puska sárkánya.~ ~- Megmondhatom: Markóczy Dezső.~ ~- Ne 5376 18 | tapasztaltam.~ ~- No majd megmondom neked, hogy mikor mehetsz 5377 25 | ellen szokás ójtott vízben megmosni a gyermek orcáját.~ ~A két 5378 18 | Elővettem a levelet, s megmutattam a császárnak. “Még meg talál 5379 24 | adomákból. Még Csacsinát is megnevetteté.~ ~- De ugyebár, Károly 5380 3 | magát az elnöklő alispánt is megnevetteték. Sőt néha egy szatírikus 5381 17 | régi ismerős személyében. Megnevezte.~ ~Flórián elfintorította 5382 3 | festett: azok között különösen megnézésre méltó volt a nagybátyjáról 5383 25 | korában. Mi lesz belőle, mire megnő?~ ~Ne beszéljünk erről. 5384 28 | feleséggel együtt; de a család megnövekedett az ő börtönben léte alatt.~ ~ 5385 3 | az új koreszmék számára megnyerhető, s voltak sokan nagy Magyarországon, 5386 3 | egéből. Az örök igazság megnyilvánulása volt ez. A magyar nemzetnek 5387 25 | a szíveiket egymás előtt megnyitni, megköthetik a kölcsönös 5388 30 | hogy az ő kedves Sándorját megölelje.~ ~Eközben megérkezett a 5389 20 | miért nem lehet nekem téged megölelnem?~ ~- Özvegy vagyok: szolgálatot 5390 22 | tudnám, hogy mit tegyek. Megölném magamat. De én élni akarok 5391 25 | Elfutott előlem. Ő volt a megölő gyilkosom, aki élve eltemetett. 5392 17 | feltámadni, s bosszút áll a megölőjén. - Ennek sem az első halála 5393 32 | módon?~ ~- Párbajban.~ ~- A megölt neve?~ ~- Csacsina Flórián.~ ~ 5394 17 | rézgalacsint is. Sokszor megölték ezt már, de azt a kis halált 5395 32 | végbe a kastélyban.)~ ~- Én megöltem egy embert - mondá Markóczy.~ ~- 5396 24 | a fölséges tüneménynek a megörökítéséhez kellett volna egy festőművész~ ~ 5397 3 | akiknek nevét a történelem megörökítette.~ ~ ~ ~ 5398 24 | eseményeit írásban és képekben megörökítsék. Ezek hisztoriográf címmel 5399 17 | pajtás! Nem akarok én itt megöröködni; csak arra várok, hogy az 5400 21 | megtalálni e hihetetlen mesének a megoldását.~ ~Összevetette, amit látott, 5401 6 | akinek egy egész vidék megoltalmazását bízták az eszére. Minden 5402 20 | lakolni érte. Pedig híven megőrizte a kincset, a győztes hadvezérnek 5403 18 | Jaj, ne mondj ilyent, mert megőrülök.~ ~Mi hát ketten lementünk 5404 12 | lapjában elkövetett sérelmet megorvosolja még a mai lapjában.~ ~A 5405 8 | volt rá az állam kincseinek megőrzése végett.~ ~Közvitézben nem 5406 22 | a lelki atyának, aki azt megőrzi, mint gyónási titkot. S 5407 22 | asszonyt, aki ápoljon. Én megőrzöm a titkodat.~ ~- Megengeded, 5408 15 | FEJEZET~ A PUTTONYOS NŐ~ ~Buda megostromlása után a főhadsereg Komárom 5409 16 | Paetus.”~ ~Markóczy Dezső megosztozott a pisztolypáron Violával.~ ~ 5410 17 | mentő levelet kaptam, mely megóv a besoroztatástól. Ezt jövök 5411 20 | szakácsnéra, hogy nagyon megpaprikázta.~ ~Pedig csak ő maga volt 5412 3 | az erdészhez fordult, s megparancsolta neki, hogy rögtön rakasson 5413 25 | minden rágalom igazsággá lesz megpecsételve. A magára maradt házat bűnbarlangnak 5414 21 | úti fáradalmairól. Aztán megpillantotta a hölgy övére akasztott 5415 18 | Arra ez a magas szál ember megpödörintette a bajuszát, s megfelelt 5416 20 | anyósátul, Kecskemétről.~ ~Nagy megpróbáltatáson kellett keresztülmennie. 5417 18 | kezeit.~ ~- Hallatlan! Te megpumpoltad magát a felséges urat!~ ~- 5418 16 | pisztolyát. Odarohant hozzá, megragadta a karját.~ ~- Férjem! Szerelmem! 5419 25 | Markóczfalvára sietett. Megrakodva jött. A legelső, amit előadni 5420 6 | célja Markóczy mezővárosának megrohanása volt. Ez szolgált volna 5421 9 | magyar sereg Bécset találja megrohanni.~ ~Itt csatlakozott a magyar 5422 23 | hogy én vagyok e család megrontója. Rágalmaikkal arra akarnak 5423 17 | le nem teríti. Egyszerre megsebesítője ellen fordult, dühös bömbölésre 5424 15 | melyben maga a fővezér is megsebesült, elhatároztatott, hogy a 5425 14 | ára van.~ ~És Viola azért mégsem mondta az urának: Menjünk, 5426 23 | Még most nem bírom azt megsemmisíteni. Adatokat gyűjtök. Ismerem 5427 22 | Ez mind olyan flagráns megsértése a szigorú rendszabálynak, 5428 12 | igazságot szolgáltatott a megsértetteknek.~ ~Az asszony kiszívta a 5429 26 | feleségét hitvesi érzületében megsérti. Nemcsak azzal, hogy ő maga 5430 20 | halottja manapság? Titokban megsirathatja: de csak titokban, mikor 5431 8 | kormánybiztost, bizalmasan megsúgá neki:~ ~- Regimentspátert 5432 19 | ösztöne.~ ~Violának az ösztöne megsúgta, hogy a férjétől kapott 5433 25 | egyszerű megjelenésével megszabadítja őt e kínzó rémtől. Az önkényt 5434 22 | Először, hogy őt magát megszabadította a láncaitól, úgy vezette 5435 17 | áldania kell az egeket, hogy megszabadították férjét attól a szörnyűséges 5436 18 | államfoglyokat legalább a láncaiktól megszabadítsák.~ ~- Hol lehetne e hölgyeket 5437 25 | melyek már a haláltól lettek megszabadítva: hősei, költői a forradalomnak. 5438 25 | kitalálni a módját a tőle való megszabadulásnak. Mint jószágigazgató fenntartója 5439 16 | Egyetlenem! Hova gondolsz?~ ~- Megszabadulok ez átkozott világból!~ ~- 5440 14 | cölöppalánk, védelmére szánva a megszálló csapatoknak forradalmi ostromlás 5441 5 | barnát.”~ ~Még a rablókat is megszállta a nemesítő szellem.~ ~Az 5442 11 | fővezér a bányavárosokat megszállva, maga után vonta a császári 5443 6 | semmivel sem bírók serege s az megszámlálhatatlan.~ ~Egy nagy jelszó hangzott: “ 5444 21 | előjön a kísértő lélek, újra megszámlálni az aranyát, ezüstjét.~ ~ 5445 27 | fog senkit ez urak közül a megszégyenítő büntetéssel fenyegetni többé; 5446 7 | asszonynak elég gondot ád a megszelídítése.~ ~Világért nem szabad kérdezősködnie, 5447 8 | kastélyában, ahol Viola nagy hamar megszerette a derék Zsófi asszonyt vidám 5448 7 | hogy annak az arcát, akit megszerettek, telesírják.~ ~A szobalyány 5449 29 | védelem.~ ~- Én is nagyon megszerettem önt. Nekem hiányozni fog. 5450 24 | házakra talált. Élénk kedélye megszeretteté. Egy vacsoráért egy egész 5451 20 | szállásunk volt. Egészen megszerettük azt a kedves várost. Azt 5452 20 | körül. Hát honnan akarja megszerezni a nőismerősöket, akik közül 5453 25 | hogy híven van találva a megszólalásig; de amit elmond, az is érthető; 5454 18 | asszonyság, aki az elébb megszólított, odalépett hozzám, s így 5455 18 | lószőr-bokréta volt a cifra sisakján. Megszólítottam szépen magyarul: “Ugyan 5456 23 | csecsemőjét, odavette az ölébe és megszoptatá.~ ~Lehet-e istenibb látvány, 5457 18 | megfogamzott, hát annak muszáj volt megszületni. Nincs énelőttem lehetetlenség.~ ~ 5458 5 | szabadság szerelmétől: ez megszülte a gyűlöletet. Alattomos 5459 4 | nemzet kívánt, a jobbágyság megszüntetése, a felelős kormány, képviseleti 5460 20 | tönkre volt zúzva. A lapokat megszüntették a kiadóik, s új lap kiadására 5461 31 | bratinázni. A lárma lassankint megszűnik: - Ma már holnap van, mondogatják 5462 3 | szépen adott. A vadorzók is megszűntek garázdálkodni. A földesúr 5463 25 | akit az egész világ elítél, megtagad. De én nem viselem azt báránytürelemmel. 5464 2 | soha. A láthatatlant lehet megtagadni de a láthatót hogy lehessen?~ ~ 5465 12 | viselem azoknak gondját. Megtalálja bennük Markóczy Dezső teljes 5466 8 | régi katona, nagy hamar megtalálta a nyitját a csapatrendezésnek. 5467 25 | asszony: Emília és Zsófi. Megtalálták az arcképet a családi kacattárban: 5468 5 | védelmére kelni a mindenfelől megtámadott nemzetnek. Itthon kedveseikre 5469 12 | egyenesen Markóczy Dezső volt megtámadva.~ ~Ráfogták, hogy mint kormánybiztos 5470 26 | magát etetni. Majd inni is megtanul, csévés edénykéből cukros 5471 19 | találok ki meséket. Óh, én már megtanultam jól hazudni.~ ~- Elég, ha 5472 9 | A nemzet választott: megtartá a kardot.~ ~A hadjáratot 5473 13 | minden törvényes formaság megtartása mellett, megvásárlod éntőlem 5474 18 | átfűrészeljék. S ennek a regulának a megtartására szigorúan felügyel a várkormányzó, 5475 25 | arcaikra barázdát, szemeik megtartják a régi varázst, s arcuk 5476 30 | bilincseit, amiket emlékül megtartott. Mikor meg fogja látni a 5477 17 | adásvevési szerződést. Viola megtartotta a Markóczy-birtokot. Hálából 5478 19 | Lelkemre fogadom.~ ~- S megtartsd a fogadásod, bármi nehezedre 5479 7 | legény, akik teljes erejükkel megtaszíták a nehéz súlyt, s akkor félreugrottak 5480 19 | adott.~ ~- Te ezt könnyebben megteheted, mint én.~ ~- Azalatt te 5481 7 | urakra nagy munka várt: megtekinteni az egész ércolvasztó, pénzverő 5482 8 | nagy község parasztházai megteltek úri vendégekkel, egész városi 5483 7 | a további intézkedéseket megtenni.~ ~Markóczy ismerte ezt 5484 5 | virágzásra kényszeríté. Egy nap megteremté, s az a nap örökre feledhetlen 5485 3 | volt a deres! A mogyorófa megtermi az igazságot. A bűnök büntetését 5486 25 | ez az?”~ ~“A bűn.”~ ~“A megtestesült bűn!”~ ~Az üres képráma 5487 19 | meg is fogok tenni. Én is megteszem azt, amit te megtettél. 5488 5 | régi ezüstneműit, s azokat megtetézte Viola a maga drágagyöngyös 5489 24 | Flórián úr.~ ~Azt úgyis megtette. Egész halommal állt már 5490 19 | is megteszem azt, amit te megtettél. Felkeresem a férjemet a 5491 30 | az igazat, ítéletünkben megtévedtünk. Most bocsánatot kérek mindnyájunk 5492 3 | Ami a “poéta” nem éppen megtisztelő címét szerezte meg a számára 5493 2 | jutott a magyar nemes a megtiszteltetéshez.)~ ~Ezek nem voltak asszonytagadók: 5494 17 | ki páráját.~ ~Amadé újra megtölté a puskáját, s ott maradt 5495 20 | a pisztoly sohasem volt megtöltve, ott hevert az asztalán. “ 5496 6 | Magyarország!” Itt az idő megtörni a magyar nemzet uralmát! 5497 30 | megérkezésnek egész csendben kellett megtörténni. Így parancsolta a hatóság. 5498 26 | azt mind sietett torzítva, megtoldva, kiszínezve megírni Markóczy 5499 26 | Hát nincs-e joga a nőnek a megtorlásra?~ ~Viola összehasonlítá 5500 18 | szalmazsákokat is kiforgattatja. Ha megtudná, hogy a foglyok az ő távollétében 5501 22 | éppen ez az, amit nem szabad megtudni a világnak; amit nem lehet 5502 2 | szabadságra, s akkor többet megtudott a szükségesnél. Szégyenfolt 5503 2 | pompázott.~ ~A tiszttartójától megtudta, hogy az anyja még él, törvényesen 5504 18 | Sok utánjárásra annyit megtudtunk, hogy Josefstadtba csukták 5505 25 | legyen egy rossz tanácsadód. Megtűrsz-e a házadban?~ ~- Itthon vagy 5506 30 | tették.~ ~Ezen mindenki megütközött.~ ~- Ahá! - mondá Flórián. - 5507 24 | silányított; hanem idejekorán megugrott, nyakába vette a világot, 5508 6 | A jegesborítékot folyton megújítá a seb fölött.~ ~A virradó 5509 6 | akkor végezte a sebkötőlék megújítását, betakargatta a férjét: 5510 18 | volt a háborúnak, rögtön megválasztották Hódmezővásárhelyre kántornak, 5511 4 | képviselője, egyhangúlag megválasztva az új honpolgárok által, 5512 20 | étvággyal lett elköltve. Emília megvallá, hogy tegnap óta nem evett 5513 30 | Börtönvirágom!~ ~Alig akart tőle megválni.~ ~A fiúcska is átölelte 5514 19 | az élet a halálbüntetést megváltó hosszú fogság. Egy rövid 5515 22 | viselt a fején, mikor a világ megváltójává lett. Mások javáért szenvedni 5516 13 | formaság megtartása mellett, megvásárlod éntőlem a Markóczy-uradalmat, 5517 23 | híven teljesíteni fogom. Megvédelmezni e ház asszonyát, a legnemesebb 5518 17 | maradnom, hogy az alélt nőt megvédelmezzem a nőstény medvétől.~ ~- 5519 17 | puskával. Ketten együtt majd megvédelmezzük.~ ~Attól fogva minden derült 5520 17 | alsóruháját, hogy az arcát megvédje a szétmarcangolástól, s 5521 22 | fegyveres őr nélkül, sőt a megvendégeléséről gondoskodott. Ez mind olyan 5522 25 | vegyült.~ ~Az anyós gyöngéden megveregeté menyének a hátát.~ ~- Régen 5523 24 | kötelesség. Aki igazat mond, azt megverik. Festőnek, poétának hivatása 5524 23 | ami tetszik; bebe, amit megvet; cici a szopás; boti a fej; 5525 25 | hajdani barátnéival, akik most megvetésüket tudatják vele. És ugyanazok 5526 25 | sem bontotta a leveleimet. Megvetett, nem akart rólam tudni. 5527 25 | szembetalálkozó hintók úrnőinek megvető elfordulásától.~ ~És ezúttal, 5528 20 | Itthon vagy nálam... Megvigasztal az Isten.~ ~- Az Isten... 5529 11 | epedő vezér és táborkara megvigasztalására, a harc közepett.~ ~Viola 5530 19 | férjemnek az édesanyjához, hogy megvigasztaljam nagy aggodalmában a fia 5531 11 | a branyiszkói hegyszoros megvívása. A fiatal újoncezredeket 5532 15 | fordult. A Komárom alatt megvívott döntő ütközet után, melyben 5533 18 | szobáit, s mindent apróra megvizitál, még a szalmazsákokat is 5534 18 | városába. A vámnál ugyan erősen megvizitáltak, a kocsisgazda azt mondta, 5535 22 | Josefstadtba, a börtönöket megvizsgálni. Ez egy kemény szívű potentát, 5536 6 | elmúlt, a felcser feljött, megvizsgálta, nyugtató diagnózist adott, 5537 18 | ezzel a szóval:~ ~- No, majd megvizsgáltatom az ügyét. Azzal odalépett 5538 13 | birtokomra kölcsön. Te a megye által kiküldött törvényes 5539 20 | az elejtett dúvadért a megyefőnökség tíz forinttal jutalmazta 5540 32 | által bejelenteték magukat a megyekormányzónál.~ ~Scheferik úr derék, becsületes 5541 3 | nagyreményű pályát Amadé: a megyénél kinevezték tiszteletbeli 5542 13 | módon?~ ~- Hallgass rám. Megyénkben a törvényes tisztikar intézkedik. 5543 Ut | vitt bennünket megyéről megyére a saját kocsiján, s more 5544 Ut | Amadé: ő vitt bennünket megyéről megyére a saját kocsiján, 5545 6 | eldönté a csata sorsát. A megzavarodott pánszláv sereg futott az 5546 18 | mély basszushangját hallom megzendülni. Elkezdte énekelni a magyar 5547 21 | öreget utolsó napjaiban, hogy megzsugorgatott, féltve őrzött pénzét egy 5548 17 | tiltva. Az apám házához nem mehetek, mert az kiátkozott a forradalomban 5549 18 | megmondom neked, hogy mikor mehetsz oda; az én saját kocsim 5550 21 | ezüstjét.~ ~Felzavarta méla tompultságából Csacsina 5551 20 | könnyűvérű, a másik szomorú, melankólikus.~ ~Az utóbbi a veszedelmesebb.~ ~- 5552 29 | hogy hasznukat is vehesse, mellékelem hozzájuk a szabályszerű 5553 27 | a kormányzói hivataltól, mellékelve volt az a bizonyos kék ív: 5554 19 | fogják önöknek hordani a mellékszobába, anélkül, hogy látná önöket 5555 20 | egy durranás hangzott a mellékszobában. Én félretaszítottam magam 5556 18 | visongatás hangjai törtek át a mellékszobából, ahol a leánycselédek dolgoztak. 5557 30 | szavakra gyorsan megnyílt a mellékterem ajtaja, ott volt az egész 5558 30 | helyet a meghívottak, a mellékteremben várakoztak a szorosabban 5559 21 | feküdt selyemvánkosán, kezeit mellén összetéve. Olyan jó képe 5560 7 | eléje lépett, s kezét a mellének feszíté.~ ~- De ide, ebbe 5561 6 | akkor látták rémülve, hogy mellénye csupa vér. Golyó találta. 5562 18 | No csak maradjon itt mellettem, nem tudhatja”. - Rittig! 5563 30 | tőlem azon bűnvád alól, mellyel őt az emberek társasága 5564 22 | sajnálom ezt a nőt.~ ~- Méltán, mert sokat szenvedett.~ ~- 5565 12 | csatatéren viselt dolgait méltányolja, asszonyaiknak a betegápolásban 5566 17 | Uradalmi jáger! Ez szép méltóság, mely férfihoz illő élvezettel 5567 20 | megtudnom, hogy milyen hivatást méltóztatik e házban érvényesíteni? - 5568 6 | röppentyűtelepe is volt, melyből sistergő sárkánykígyókat 5569 20 | albumokat szerkesztettek, melyekbe a hazatért bujdokló magyar 5570 26 | a nejétől írott levelek, melyekben Viola az otthon történtekről 5571 32 | Értesítve volt mindazon mendemondákról, melyeket Markóczy feleségéről 5572 26 | szabad futást engedni a mendemondának. Nem is titok már többé. 5573 25 | szerencsétlen teremtések? Egyedüli menedéke az a kis bölcső volt. A 5574 15 | Komáromban, mint egyedül biztos menedékhelyen.~ ~Megkezdte az özvegyi 5575 19 | találkozóra! Azok a havasi menedékkunyhók! Minden világos volt előtte! 5576 12 | Most ennek a dolga volt a menekülés.~ ~A magyar tisztek a hazafias, 5577 22 | jó gondolat, hisz ezzel a meneküléssel hitelesítenéd az ellened 5578 17 | páfránybozót közé jutott; innen nem menekülhetett, bércseindák útját állták. 5579 8 | elől: külföldre, faluikba menekülnek, eldobják a vezénybotot.~ ~ 5580 22 | eszemben, hogy külföldre menekülök az itthoni üldöztetés elől. 5581 31 | Sándornak az útját.~ ~- Ne menj most be: ne zavard a papot. 5582 22 | férjemet. Nem akarta, hogy én menjek hozzá a börtönbe. Azzal 5583 14 | mégsem mondta az urának: Menjünk, fussunk innen! Ez itt a 5584 20 | Istent hívta.~ ~“Óh én mennybéli atyám! Legyen áldva a te 5585 10 | a szenvedés enyhítése. Mennyei hivatás!~ ~Viola bebizonyította, 5586 2 | bútorzattal, vendégszobák mennyezetes nyoszolyákkal, ősi pompa 5587 26 | Szívbeli ügyben jövök.~ ~- S mennyiben érdekel az engem?~ ~- Önnek 5588 14 | ott nincs pokol, ott van a mennyország.~ ~Nem voltak idegei ennek 5589 5 | férfiak ezüstgombjaikat, mentekötőiket, asszonyok kösöntyűiket, 5590 6 | hadcsapat közelít. A völgy mentén felállított előörsök sietve 5591 25 | meglátja, annak fel kell menteni a világtól elítélt asszonyt.~ ~ 5592 15 | utoljára. Minden el van veszve menthetlenül. Ott hagyta Violát Komáromban, 5593 17 | péterváradi kapitulációnál mentő levelet kaptam, mely megóv 5594 6 | felelősség. S annak minden mentsége, védelme ott van a felesége 5595 1 | Senki nem talál számára mentséget.~ ~Kétféle felfogás kínálkozott 5596 8 | hangzott szét az országban: “Mentsük meg a hazát!”~ ~Markóczy 5597 28 | százados, akire otthon hűséges menyasszony vár. Annak az atyja dicsekedve 5598 4 | lakodalmi ünnepséget. Hisz menyasszonyának nem volt fényes családi 5599 20 | Zsófi, az a mindig vidám menyecske; ő is itt van, most is olyan 5600 11 | maga az édes anyaföld, a meredek hegylánc, melynek oldalait 5601 17 | fantáziája nyomán.~ ~Valóságos méregkeverés volt. Megkínozni egy börtönbe 5602 24 | hivatása a hazudás.~ ~- Nem merek vele disputálni, mert még 5603 25 | vádlott feleségnek. Aki ezt a merényletet elkövette, annak az asszonynak 5604 8 | aki a naivának udvarolni merészkedett. Kardot viselt, s annálfogva 5605 24 | festett; elébb nagyobb méretben festé le Violát kisdedével, 5606 21 | Flóriánén. Ez a máskor oly merev, oly savanyú kedély most 5607 22 | dobta a puskát, nevetve és mérgelődve.~ ~- Akkor minek rémítesz 5608 12 | asszony kiszívta a viperamarás mérgét a halált hozó sebből.~ ~ ~ ~ 5609 23 | Csak a férjem életét meg ne mérgezzék vele.~ ~- Pedig nagyon törekesznek 5610 22 | enni, amit kanállal lehet meríteni. A hatalmas úr még a konyhába 5611 20 | előtted többé, bármi csapást mérjen rám a sors. Csak hálám szálljon 5612 30 | mondá Flórián. - Nem mernek szeme elejbe kerülni. Rettegnek 5613 18 | félreteszi. Én fogadni mernék, hogy Csacsina valami alávalóságot 5614 17 | neveztek, azoknak az olvasása merő bosszúság volt. Nem is történt 5615 26 | a gyermek) mély álomba merült: a két anya még fennmaradt, 5616 22 | börtön falai közé gyönyöröket merünk lehozni az üdvösségből, 5617 5 | csodákat igaz történetté: a mesebeli királyfiak lesznek benne 5618 11 | legyőzték.~ ~Az óriások meséivel határos a branyiszkói hegyszoros 5619 4 | hűséges marad.~ ~- Papok meséje az az egész asszonyhűség. 5620 19(1)| ezé a térparancsnoké, a mesék országába tartozik, ez csak 5621 20 | tudott kalandos adatokat mesélni. Az egyiknek egy színész 5622 21 | megtalálni e hihetetlen mesének a megoldását.~ ~Összevetette, 5623 24 | kinevette a Károlykát ezzel a mesével.~ ~- Messze van az, Károly 5624 17 | kenyérrel, ez a lakoma.~ ~Messzebbre is gondolt Amadé; de ezt 5625 25 | varázst, s arcuk pírja nem mesterkélt: kedélyük derült és dacos. 5626 18 | mondanom, meg hogy mi a mestersége? Ügyvéd. “Vakáte”, mondta 5627 7 | alsó az acélvályúban. Egy mesterséges rúgó taszította e két minta 5628 8 | Magyarországon a katonáskodás mesterségét? A nemes ifjúság életcélja 5629 18 | Czegléd-utca szegletén, ahol a mészárszék van. Amire ő azt mondta, 5630 28 | HUSZONNYOLCADIK FEJEZET~ A SZÉTROBBANT METEOR~ ~Hiszen ha egy ilyen búcsúlakomával 5631 Ut | óta özvegyember. Kitűnő jó mezei gazda, a halastavak meghonosítója 5632 3 | fognak szaladni hazájukból mezítláb. És még votumot is adni 5633 8 | vágómarha legelészett a mezőn. A legszükségesebb része 5634 17 | Mindennap átbarangolni erdőt, mezőt, puskával a vállon. Az a 5635 2 | eszméitől. Iskoláit egy alföldi mezőváros főiskolájában végezte, melynek 5636 6 | támadásának egyenes célja Markóczy mezővárosának megrohanása volt. Ez szolgált 5637 18 | németnek, ki vagyok, mi vagyok, miben járok? Az uram nevét is 5638 28 | magukviseletét ellenőrizni.~ ~Hogy miből éljenek meg? Az az ő gondjuk.~ ~ 5639 24 | Kínában, akik otthon maradtak, midőn Álmos fejedelem magyarjai 5640 24 | josefstadti államfogházba, miféle ajánlat mellett?~ ~- Nem 5641 2 | Csacsina Flórián.~ ~Hogy mije ő tulajdonképpen ennek a 5642 24 | kormánynak tagja volt báró Jósika Miklós, ő vezette a kultuszminisztériumot; 5643 20 | Tátrába, onnan Bártfára, mikorra jöhet haza.~ ~És a véletlen 5644 3 | nemzetet alkotni a nép millióiból: megosztani a hazafiúi jogokat 5645 6 | vannak bízva a kezére: majdan milliók.~ ~Háborús világban a pénz 5646 26 | világfiakat, akik pazarló milliomosok hírében állanak, s alkalmat 5647 10 | valóság, hogy a magyar nőknek mily hatalmas szerep jutott a 5648 8 | halál, és becsületkérdés. És mindannál több: hazafiúi kérdés.~ ~ 5649 6 | férjét azoknak a tartalmáról. Mindannyira rögtön válaszolni kellett. 5650 2 | Budapest.~ ~Hiányzott belőle mindaz, ami világvárossá tegye. 5651 19 | Én végigkopogtatom mindazokat az ajtókat, amiken te benyitottál: 5652 32 | megyefőnök. (Értesítve volt mindazon mendemondákról, melyeket 5653 Ut | Elmondtam e történetben mindazt, ami valóság.~ ~A benne 5654 25 | telerajzolva arcképekkel. Mindegyiken hat fej. Olyan fejek, melyek 5655 3 | nagy Magyarországon, akik mindenben az ő eszejárását követték. 5656 29 | önnek átadnom. Itt vannak mindenekelőtt egy csomagba kötve azok 5657 20 | nem bocsátalak. Amim van, mindenemet megosztom veled.~ ~Azzal 5658 30 | az igazat, hirdettem is mindenfelé: nekem mindent elmondott 5659 5 | hazába: védelmére kelni a mindenfelől megtámadott nemzetnek. Itthon 5660 2 | megdupláz, modora kihívó, mindenkivel felesel, senkinek igazat 5661 21 | minőségében aztán lehetett mindennapos látogatója a Markóczy-kastélynak.~ ~ ~ ~ 5662 18 | szabad azoknak tartani.~ ~Mindennel megismertetett engem ez 5663 8 | ahol ágyúval replikáznak?~ ~Mindenünnen tagadó válasz jött.~ ~Nemkülönben 5664 18 | Szent-István-torony, az mindenüvé ellátszik. Csak annak az 5665 26 | megértették egymást? És mindez az én hátam mögött történt, 5666 21 | ha hoztok, esztek”. Most mindezen Amadé barátunk egy kézfordítással 5667 25 | megszólalt az oldalszobában. Arra mindkettőjüknek át kellett menni. A gyermek 5668 Ut | tájékozást egy regényemhez.~ ~Mindkettőnk szíves kalauza és gazdája 5669 16 | haza!~ ~Kinek halt meg? Mindnyájunknak. Örökre. Soha fel nem támad 5670 6 | vezényelt. Szitkozódott, minduntalan ki akart ugorni az ágyából, 5671 6 | betörő lázadók ellen, s mindvégig megmaradtak a szabadság 5672 20 | önkezével oltva ki az életét: minélfogva elkövetett hűtlenségeért 5673 24 | Violát kisdedével, azután miniatürben, medaillonban hordozható 5674 21 | most önkényt hozták eléje. Miniszteri kegy folytán visszaadták 5675 3 | szereztek vérük ontásával. Mink lóháton jöttünk be, parasztot 5676 25 | Azoknak megbocsát a világ. De minket, akiket a szenvedés tört 5677 20 | Markóczy-uradalomban van vadászi minőségben alkalmazva. Ehelyett Csacsina 5678 8 | elhelyezkedett, kiki a maga legjobb minősége szerint az újon alakult 5679 21 | uradalmi ügyészséget. E minőségében aztán lehetett mindennapos 5680 7 | mesterséges rúgó taszította e két minta gödrébe a kivágott gömbölyű 5681 7 | csavar, amint a pénzt a mintába lesújtotta, a kapott ellenruganyosság 5682 7 | volt a verendő pénz felső mintája, az alsó az acélvályúban. 5683 17 | a páfrány közé.~ ~Amadé mintegy húsz lépésnyire volt a medvétől, 5684 21 | vetett véget az életének, s minthogy a tekintetes asszony az 5685 17 | dúvadak is elszaporodtak, mióta a vadászfegyvereket elkobozta 5686 30 | lábai elé teszem hódolatunk mirtuskoszorúját.~ ~Azzal ajkaihoz emelé 5687 24 | híres ázsiai utazó Reguly, a misszionárius Gützlavval szövetkezve, 5688 3 | Amit az a paraszt maga mível.~ ~- De az a föld a mienk, 5689 18 | felkapni a kocsis mellé, mivelünk eljöhet Josefstadtig, mi 5690 25 | Ezt a nevet átok-szitok mocskolja be ennél a háznál.~ ~- Nem 5691 20 | irodalompártolás rendje és módja.~ ~Csacsina Flórián rosszindulatának 5692 17 | egyébről is. Az utakról és módokról, amikkel a fogságba jutott 5693 2 | és minden szót megdupláz, modora kihívó, mindenkivel felesel, 5694 8 | leginkább, beszédben és modorban, s ugatni oly híven tudott, 5695 8 | őket a lövöldözés célszerű módozatára: “Ha ellenségre találsz, 5696 3 | valami, kérj!”~ ~És sikeres módszer volt. Attól fogva nem loptak 5697 15 | ismét visszavonul a Tisza mögé. Egy erős hadtest Komárom 5698 20 | akinek lámpás van a kezében. Mögöttük hat katona szuronyos fegyverrel; 5699 18 | kardala, bezárt ajtajuk mögül. Nekem a könnyeim csorogtak 5700 17 | leszek magamra hagyva a mogorva Csacsinával.~ ~- Hogyan 5701 3 | használtak, ott volt a deres! A mogyorófa megtermi az igazságot. A 5702 18 | gyönyörködnöm kellett benne, milyen mohó étvággyal gyógyítja a lelkem 5703 26 | föl a kezét, amit Amadé mohón ragadott meg két kézzel, 5704 19 | a hosszú aeon.~ ~Mennyi mondanivalójuk volt egymásnak, s milyen 5705 26 | nyakán: “gyi cocó!” Ez is egy mondás. Így szól az, akiből huszár 5706 2 | egynek a feje fölött ez a mondat ragyog arany betűkkel: “ 5707 3 | disputában a régi római mondatot idézte Flórián bátya:~ ~“ 5708 30 | volt nézni, s hogy ő is mondjon valamit, azt petyegé:~ ~- 5709 31 | megszűnik: - Ma már holnap van, mondogatják egymásnak; egyenkint elszökdösnek, 5710 18 | nevetett.~ ~- Igazán azt mondtad a királynak?~ ~- Hát hiszen 5711 2 | aztán asszonynak a nevét nem mondták ki az ő tanyáján... S hogy 5712 1 | 1903. jul. 5.~ ~Dr. Jókai Mór.~ ~ ~ ~ 5713 Ut | megyére a saját kocsiján, s more patrio minden megállási 5714 9 | ütközetvesztést követte a móri dandárvereség.~ ~A fővárost 5715 17 | A bozótból fenyegető mormogás hangzott elő. A cserje recsegett 5716 4 | meglátta Csacsina Flórián, azt mormogta magában: “Ez az első grádics 5717 17 | Kirohant a tisztásra, mérgesen morogva s fogait csattogtatva.~ ~ 5718 17 | Az egyik mondta: “Good morrow, sir” a másik felelt rá: “ 5719 6 | csempésztesse át Galíciába, Morvába, az ott elhelyezett huszárezredekhez. 5720 7 | leltárba.~ ~Jólesett nekik a mosakodás. Piszkosak voltak a sok 5721 25 | A vendégnőnek keserű mosoly villant át az arcán, mikor 5722 20 | Emlékezel arra a különös mosolygásra, amivel ezt mondta? Óh én 5723 18 | Viola kénytelen volt mosolyogni ezen a beszéden.~ ~- Hát 5724 7 | tessék rátenni a kezét. Én mosom az enyimet.~ ~- De nekem 5725 17 | ájultából, s Amadénak is le volt mosva a vér az arcáról.~ ~Csacsina 5726 8 | játékában a kezét meg sem mozdította, s egy álló helyében énekelte 5727 20 | De vendége visszatartó mozdulattal emelte maga elé karjait, 5728 6 | is megindult a gyűlölet mozgalma. Bujtogatók lázadó csoportokat 5729 8 | kísérte.~ ~S ahol ilyen mozgalmas élet verődött össze, hogy 5730 6 | erősbítésére.~ ~Nevezetes mozzanat volt a szabadságharcban: 5731 17 | kiátkozott a forradalomban való működésem miatt. Majd beállok valami 5732 24 | bátran és okosan igazolta a működését a szabadságharc alatt. Igazságot 5733 7 | biztosították.~ ~Viola elnézte ezt a működést. Megértette, hogy ez igen 5734 8 | reakció addig csak alattomban működött, a nemzetiségek felizgatásával, 5735 30 | fogadtatásán. De urát adom a mulasztásomnak.~ ~Dezső eléje sietett az 5736 26 | martalékja, akikkel nyíltan mulat; de a legfőbb megalázással, 5737 18 | Kártyával sem szabad magukat mulatni a foglyoknak: csupán a sakkozás 5738 2 | világvárossá tegye. A hírhedett mulatóhelyek, csábító sziréneikkel. Színház 5739 20 | a két asszony nagyon jól mulatott.~ ~Flórián pedig elkezdett 5740 10 | volt az akkori hölgyszobák mulatsága.~ ~Jelszó volt: a szenvedés 5741 22 | esztergályozó-műhelyt, látszólag a saját mulatságára, ahol azok faragványaikat 5742 22 | szenvedések helye, nem mulatságé. Mikor ideérkezik, akkor 5743 24 | piktor ellenben tréfás, mulatságos gyerek.2~ ~Aszerint érte 5744 24 | Délben aztán ebéd fölött mulattatá az egész társaságot: ki 5745 7 | anekdotákból, amikkel a hölgyeket mulattatni törekedett. Jellasich betörése 5746 6 | uramnak.~ ~- Az is el fog múlni a jó hírre, amit hozok.~ ~- 5747 27 | amnesztiát adott nekik a múltakért. Itt nincsenek többé államfoglyok, 5748 4 | Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”.~ ~Csacsina 5749 18 | katonák végezték. Most is munkában voltak. Hárman a levágott 5750 22 | Szerez nekik eszközöket a munkához, tart esztergályozó-műhelyt, 5751 20 | többnyire álnevet véve föl) munkáikat összehordták, úgy adták 5752 Ut | Markóczy-kastélyt is úti albumomba.~ ~Munkáinkat befejezve, együtt ebédeltünk 5753 Ut | kutatott egy történelmi munkájához, én adatokat és helyszíni 5754 18 | időnként eljönnek a kész munkákat átvenni; azokat aztán elhordják 5755 6 | csépeltethetek, mert minden munkásomat elvittétek nemzetőrnek puskázni: 5756 6 | nyugalmat rendelt, semmi izgató munkával nem szabad foglalkoznia.~ ~ 5757 18 | megfogamzott, hát annak muszáj volt megszületni. Nincs 5758 15 | hátán, gyalog osonva át muszka és osztrák hadcsapatokon. 5759 15 | Zsófi. - Nem félek én a muszkától sem!~ ~Egy szállásra kerültek, 5760 17 | orosz nyelvtant, s tanult muszkául: ez a jövő nyelve. Mikor 5761 4 | kabátját: - Ugyan édes barátom, mutass nekem csak egy embert, akinek 5762 8 | nevezi magát annak?), most mutassák meg, hogy mit tudnak.~ ~ 5763 26 | alkalmat ád nekik a kísértésre. Mutatja, hogy nem féltékeny.~ ~Hát 5764 31 | szokás. Dezsőnek meg kell mutatnia, hogy a hosszú börtönbenlakás 5765 30 | Emíliával, akit e rövid szóval mutatott be:~ ~- Nőm!~ ~Dezső kezét 5766 18 | azt mondta, hogy “aber”, s mutatta, hogy ez mind az enyim.~ ~ 5767 26 | lenni. Emília árnyképeket mutogat neki a falon, nyulacskát, 5768 8 | az énekeseivel és egyéb művészeivel, s pénzt is hozott haza, 5769 8 | a pajta átalakíttatott művészet csarnokává, s távolról és 5770 25 | hozták be a címerterembe. Művészi festmény volt, Rahl híres 5771 8 | Ennyi celebritásból álló művésztársaság lepte meg a hadfogadási 5772 4 | igazi érzéssel zengte a múzsanyáj: “Megbűnhődte már e nép 5773 8 | neki: “Én a hazám ellen nem muzsikálok.” S eljött a honvédtáborba.~ ~ 5774 2 | volt valamikor. (Tudniillik nádorválasztáskor a három jelölt közül egynek, 5775 25 | Abban segíteni kellett a nagyanyának.~ ~Pszt! Nem szabad gyermeket 5776 25 | kölcsönösen megismerkedtek a nagyanyával. Örömük igaz volt. Mentül 5777 4 | Amadé úgy távozott el nagybátyja házától, hogy annak nejétől 5778 3 | provinciában.~ ~Amadé a nagybátyjában lelkes elvbarátra talált. 5779 2 | letéve, mint végzett ember, nagybátyjához került Amadé: itt családtagul 5780 3 | megnézésre méltó volt a nagybátyjáról készült életnagyságú olajfestménye, 5781 3 | Naponkint együtt járt vadászni a nagybátyjával, s amiről beszéltek, az 5782 2 | vagyontalan atyafi, akit a nagybirtokú családfőnek nemesi kötelessége 5783 25 | hozott Dezsőnek azért a nagylelkűségeért, hogy a válóperben megítélt 5784 Ut | rokonságot: Markóczynét “nagynéném”-nek nevezte.~ ~Engem is 5785 20 | asszonyság.~ ~- Én igen nagyra becsülöm az ön szolgálatait, 5786 3 | KORSZAK~ ~Meg is kezdte ezt a nagyreményű pályát Amadé: a megyénél 5787 22 | lelkipásztorának, aki a bűn nagyságához képest adhat neki bizalmas 5788 25 | Markóczy Dezső arczképe fél nagyságban. Ülő alak, kezében tartja 5789 18 | Be kellett diktálnom a nagyságos németnek, ki vagyok, mi 5790 14 | szép volt, bár nem olyan nagyszerű, mint most, újjászületése 5791 3 | érdemesnek találtatott az ősök nagytermében elhelyeztetésre. Még akkor 5792 2 | szívet hoztak magukkal a nagyvilágba.~ ~Zentai Amadé volt a neve. 5793 18 | Violát egészen felderíté ez a naiv előadása egy audiencia történetének ( 5794 8 | fenyegetett mindenkit, aki a naivának udvarolni merészkedett. 5795 8 | alkalmazni a heroinát, a naivát, a komikát, a népdalénekesnőt, 5796 25 | ütésektől: visszaütök. S ki jobb nálamnál? Ezek a képmutatók, akik 5797 22 | evőkés, villa sem maradhat náluk. A foglyoknak csak olyan 5798 18 | kapott egy napon levelet a napam, zsandár hozta oda. Milyen 5799 18 | Édes anyókám, mondok a napamnak, én megyek föl Bécsbe.” - 5800 6 | férjéhez.~ ~Amadé arca egészen napbarnított volt s a portól, lőporfüsttől 5801 25 | köszöntek: nem bújtak el napernyőik alá. Máriától féltek.~ ~ 5802 25 | kastély előtt feltartották a napernyőiket, hogy az ablakokra ne lássanak. 5803 25 | tüntetőleg köszöntették, napernyővel, kendőlobogtatással.~ ~És 5804 4 | házastársához. Idilli élet napfénye aranyozta be boldog tanyájukat. 5805 12 | szerkesztő meggyőződött a napfényes igazságról, s megcáfoló 5806 20 | elzárni egy titkot, mely napfényre vágyik? És ő napjára ki 5807 12 | személyesen sietett fölkeresni a napilap szerkesztőjét.~ ~- Én vagyok 5808 12 | hatalmi kérdések harca.~ ~Egy napilapban Viola talált egy álnév alatt 5809 8 | puskázást.~ ~Egy nevezetes napiparancsa maradt fenn a jó öreg hadügyminiszternek, 5810 12 | kormány, a parlament, a napisajtó.~ ~Itt is harc folyt a pártok 5811 25 | elkezdődtek az üldöztetés napjai. A névtelen levelek után 5812 21 | szállhatta meg az öreget utolsó napjaiban, hogy megzsugorgatott, féltve 5813 20 | mely napfényre vágyik? És ő napjára ki tudta számítani, hogy 5814 18 | csirke pedig azt fejezte ki napkeleti virágnyelven, hogy a jótékony 5815 18 | már ebédeltem.” (Igen: a napnál.)~ ~A lelkem Sándorom nem 5816 17 | töltötte el a hosszú téli napokat, hogy hozatott magának angol 5817 20 | Feleltem, amit tudtam. Ez napokig tartott. Ezután adtak valami 5818 24 | Mikor vége volt a dicső napoknak, a poéta büszkén állt a 5819 27 | császárunk királyunk, a mai nappal legkegyelmesebben elengedte 5820 20 | keresztülmennie. Csacsina naprul napra, mikor délben, este 5821 20 | hazament az urához, aki napszámos volt. Én kinyitottam az 5822 28 | meg? Az az ő gondjuk.~ ~Napszámosra mindenütt szükség van, s 5823 5 | Viola a maga drágagyöngyös násfájával, amit férjétől kapott jegyajándékul.~ ~ 5824 18 | karpereceket, nyakkötőket, násfákat ébenfából, puszpángból, 5825 4 | emlékére egy szép antik násfát ajándékozott, melyet keleti 5826 14 | világítást.~ ~Ilyen volt a nászéje egy dicsőkorbeli asszonynak.~ ~ 5827 4 | Markóczy Dezső kijött a nászszobából s átment a kancelláriába, 5828 30 | valamit, azt petyegé:~ ~- Né! Már sarkantyús csizmám 5829 4 | NEGYEDIK FEJEZET~ AZ ADOTT CSÓK S 5830 18 | elemózsiám. A tyúkász-szekér negyednapra szerencsésen megérkezett 5831 6 | honvédzászlók alá. A telkes és negyedrész-telkes gazdák (most már maguk urai) 5832 17 | sokkal elébb megérkezett négyes fogatával a kastélyba, mint 5833 2 | tornácára, melynek boltozatát négyszegletű oszlopok emelik. Külső ajtajai, 5834 25 | Végignézték egymást. Néhány percig némán.~ ~Akkor Amadé 5835 7 | mely egészen az ő vállaira nehezedik.~ ~Egyszer-egyszer odalovagolt 5836 19 | megtartsd a fogadásod, bármi nehezedre fog is esni valamikor.~ ~- 5837 17 | volna annak a célja? Sőt nehézséggel is járt. Egyik helységből 5838 30 | minden gazdasági tisztjét, nejeikkel együtt, külön levélben kérte 5839 30 | derék ember, igaz barát. Nejének hűséges őre ennél a háznál.~ ~ 5840 22 | Aztán, hogy egyedül hagyta a nejével, felvigyázó fegyveres őr 5841 Ut | Markóczynét “nagynéném”-nek nevezte.~ ~Engem is elvitt 5842 19 | a “halld meg lélek; mert néked beszélek” rigmusát, amikor 5843 18 | tehát egy batyuval a karomon nekiindultam a nagy útnak, abban volt 5844 18 | bevágom.~ ~S az édes lelkem nekiveselkedett, elköltötte az egész tányér 5845 18 | puszpángból, elefántcsontból. Némelyik nagyon szép munkát tud csinálni, 5846 3 | előjogaikra büszke előkelő nemeseket, a bocskoros nemest pedig 5847 3 | liberálisokat, amért adófizetést nemesekre ki akartak terjeszteni. 5848 3 | a parasztnak! Eddig csak nemesember választott vicispánt, szolgabírót, 5849 22 | titokban kell tartani; mert a nemesen érző térparancsnoknak van 5850 5 | rablókat is megszállta a nemesítő szellem.~ ~Az Alföld a zsiványromantika 5851 5 | lehetett előkelő asszony. Lelki nemességet kívántak tőle, nem ősi címert.~ ~ 5852 6 | érvényesíteni szavazatukat a volt nemességgel egy táborban. De hátra volt 5853 3 | előkelő nemeseket, a bocskoros nemest pedig éppen lenézte. Annál 5854 2 | nagy oka van az asszonyi nemet távol tartani magától. Érzékeny 5855 18 | kellett diktálnom a nagyságos németnek, ki vagyok, mi vagyok, miben 5856 20 | mégis az újult irodalomnak némi életjelét adják a magyar 5857 17 | fővárosba, s irodát nyitok.~ ~Ez némileg megnyugtatta Csacsinát.~ ~ 5858 8 | Mindenünnen tagadó válasz jött.~ ~Nemkülönben voltak a tábori lelkész 5859 25 | vannak nők, akik tudnak nemsírni. S ez két különböző dolog.~ ~ 5860 22 | térparancsnok ezredes valódi jóltevő nemtője a felügyelete alatt álló 5861 2 | kifeszített medvebőrök, hiúzirhák: nemzedékek diadalemlékei.~ ~A belső 5862 28 | igen jó buzdítás lesz az új nemzedékre nézve, hogyan kell a hazát, 5863 5 | ölelkezés következett: a nemzetek testvéresülése. Ott lehetett 5864 8 | csak alattomban működött, a nemzetiségek felizgatásával, pusztító 5865 4 | kettős sorfala fogadta, nemzetiszínű lobogóval az élén. Elől 5866 6 | volt végezve az ütközet. A nemzetőr-zászlóalj visszatért nagy éljenzéssel ( 5867 7 | szekereket, s kiválasztja a nemzetőrei közül azt a húsz legényt, 5868 7 | kormány futárját. Nejét és a nemzetőreit Körmöcbányán hagyta pihenőre.~ ~ 5869 6 | minden munkásomat elvittétek nemzetőrnek puskázni: nem maradt itthon, 5870 6 | izgatók által?~ ~Ifjaik nemzetőrséggé voltak alakítva, jó fegyverekkel 5871 7 | kell rendelnünk egy csapat nemzetőrt a kastélyunkba.~ ~- Gondoskodni 5872 4 | hitvestársat az előkelő nemzetségekből, világ leányát; hanem egy 5873 5 | meghozta egy nap: úr és pór egy nemzetté olvadt.~ ~A rangkülönbség 5874 24 | akit már ismerek a Zsófi néni után. Azokat mind meghódítom. 5875 23 | tápszer; nyanya az anya; nenne az idegen nő. Ki tanította 5876 30 | Semmi küldöttség, bandérium, népcsődület. Még hintóknak sem szabad 5877 8 | vele.~ ~Volt azután egy népdalénekes; de az nagyon el volt már 5878 8 | a naivát, a komikát, a népdalénekesnőt, a kardalosnőket, a szubrettet. 5879 5 | volt. A futóbetyár volt a népdalok hőse. A honfilelkesedés 5880 7 | bosszúlva!”~ ~Amadé ellenben népdalokat énekelt, aminőket most a 5881 8 | veszedelemből. Elvegyülhetünk a népek tömkelegében. Az élet a 5882 7 | eldalolta: “Reszkess, Bizáncium, Népeket írtó! Porba, romokba hah! 5883 8 | elősettenkedett a kövér termetű népénekes, s félrevonva a kormánybiztost, 5884 20 | gyűlölte a felszabadult népet.~ ~- Akárcsak magam.~ ~- 5885 6 | módját: ismerős volt a maga népével. Ki tudta szemelni közüle, 5886 8 | tudott elrikácsolni. Minden népfajt, minden alakot tudott utánozni, 5887 4 | markóczfalvai fiatal lovasság, népies magyar öltözetben, hogy 5888 4 | künn az urasági parkban népmulatsággal, ökörsütéssel. Befejezte 5889 4 | nap gyulladt ki az égen. Népszabadság volt a neve.~ ~Az egész 5890 8 | mindig nevető arcú. Ő volt a népszínművek Rózsija. Énekelt csak úgy 5891 8 | hazában.~ ~Előadtak drámákat, népszínműveket, a pajta átalakíttatott 5892 8 | felizgatásával, pusztító néptáboroknak a magyar városok elleni 5893 20 | üldözni: könnyen eltűnhetik a néptengerben.~ ~Mikor a magyar seregek 5894 4 | Tudom én azt. Jó a mi népünk.~ ~- De egyet nem tudsz, 5895 30 | kiálta a szemben állóra:~ ~- Nesze a gyalázatos leveleid, árulkodó, 5896 25 | háborgatjuk. Várunk, míg neszt ád magáról. Hozass be addig 5897 6 | papírra firkantja: még a névaláírását is tudja utánozni. Nem sejti, 5898 20 | Legyen áldva a te szent neved azért a kegyelmedért, hogy 5899 8 | mindezekre?~ ~Más országban mind nevelik erre, kitanítják az alkalmas 5900 2 | a vidéki kollégiumokban nevelkedtek, s teljes ártatlan szívet 5901 25 | mikor megszólalt.~ ~- A nevem Markóczyné. Én vagyok a 5902 25 | bizalmas volnál hozzám, s a nevemen szólítanál. Mária vagyok.~ ~- 5903 18 | hivatalnokkal, aki beírta a nevemet, s aztán egy számot nyomott 5904 23 | fescenninák. Kapok a saját nevemre címezve is mindennap ilyeneket. 5905 20 | asszonyság, hanem családi nevén Humann Emília. Most már 5906 18 | előtte esnem. Nem venné jó néven. Hát aztán ő szólított meg 5907 3 | bűnért.~ ~Csacsina Flóriánnak nevenapja, karácsonyja volt az úriszék. 5908 20 | hátramaradtunk Lugoson. Férjem a nevének három első betűjét tartotta 5909 21 | az imperiál. Az összeg névértékben túlhaladta a tízezer forintot, 5910 2 | diszciplina, nem szabad nekik nevetésre vetemedni, homloka magas, 5911 18 | úr majd lefordult a nagy nevetéstől, úgy csapkodták az asztalt 5912 8 | mindig jókedvű, mindig nevető arcú. Ő volt a népszínművek 5913 22 | az ágyra dobta a puskát, nevetve és mérgelődve.~ ~- Akkor 5914 20 | előfizetők nevei, a gyűjtő nevével együtt.~ ~Az ilyen gyűjtőívek 5915 20 | végrendeletét, melyben engemet nevez ki általános örökösévé. 5916 26 | kását. Soha életében ennél nevezetesebb hőstettet nem fog elkövetni.~ ~ 5917 28 | képviselve volt a börtöni nevezetességek között.~ ~Volt ott plébános, 5918 6 | képviselőtestületből s a főrendekből nevezett ki őrnagyokat az önkénytes 5919 22 | Majd ha eljön az ideje, nevezheti magát “börtön virágának”.~ ~ ~ ~ 5920 10 | A dicső korszak hölgyeit nevezhetjük a háború angyalainak.~ ~ ~ ~ 5921 17 | kiheverte.~ ~Amadé e hőstettnek nevezhető küzdelmét az óriás fenevaddal 5922 4 | diktál elénk. Én tégedet nevezlek ki jószágigazgatómmá, aki 5923 20 | születésem helyéül e helységet nevezzem meg. Terád gondoltam: beállok 5924 7 | vezetőjéhez, valami Gallia nevű úrhoz: az fogja a további 5925 26 | magáévá szándékozik tenni. Nézd, itt van a vakmerő ember, 5926 18 | tilalmas eszközt?~ ~Amíg ezt nézegetem, egyszer csak mellém könyököl 5927 23 | a nehéz vádat. - Szemébe nézek a rágalmazó világnak, s 5928 4 | teher a vállamra szakad: nem nézhetek a gazdaságom után. S az 5929 17 | fenevaddal bevégezve, csak ekkor nézhetett körül, hogy mi történt Violával.~ ~ 5930 8 | előadás után bált rendeztek a nézőtér helyén, s reggelig eltáncoltak 5931 20 | Flórián fitymáló tekintettel nézte végig Violát.~ ~- Maga fog 5932 25 | még jobban egymás szemébe néztek:~ ~“Hát ez az?”~ ~“A bűn.”~ ~“ 5933 23 | csókolt Amadé a papnak.~ ~- Nézze, édes felebarátom - mondá 5934 18 | kedves kis felesége számára. Nézzed, el is hoztam azt magammal.~ ~ 5935 29 | gut aufgenommen, sollst nicht bald wiederkommen”.~ ~“Ahol 5936 18 | mire az azt mondta, hogy -“niksz peczál.” Ezzel is többet 5937 26 | hogy nem féltékeny.~ ~Hát nincs-e joga a nőnek a megtorlásra?~ ~ 5938 18 | megtudja, nem hamis pénz-e, nincsen-e ólomból? Aztán sietett vele 5939 27 | adott nekik a múltakért. Itt nincsenek többé államfoglyok, hanem 5940 18 | asszonyságok a magyar jótékony nőegylet megbízottai, akiknek az 5941 23 | a lelkész. - A jótékony nőegylettől kaptam egy hivatalos levelet, 5942 30 | vendégek bámulata egyre növekedett.~ ~Dezső meglátta az anyját. 5943 17 | medvét, mely nem táplálkozik növényi étellel, nem kell neki se 5944 5 | Ilyen tavasz volt az, mely a nőgyűlölő Markóczy szívét virágzásra 5945 Ut | Láttam egy levelét egy nőismerőséhez, melyben így írta magát 5946 20 | menyasszonyt? Hát vannak magának nőismerősei itt a vidéken? Volt maga 5947 20 | honnan akarja megszerezni a nőismerősöket, akik közül Amadénak menyasszonyt 5948 10 | igazolt valóság, hogy a magyar nőknek mily hatalmas szerep jutott 5949 3 | personalis rákiáltott: “non stultises”, leült, elhagyta; 5950 32 | menni a börtönömbe.~ ~- Nono! Ne beszéljen ön ilyen bolondokat! - 5951 25 | legelviselhetlenebb egy nőre nézve a férjtől, megalázott 5952 25 | ilyen összeérő szemöldökű nőrül, minő a nagyanya, azt suttogja 5953 8 | szoprán hangja volt; ha nőruhát öltött fel, az arcát kifestette, 5954 20 | kötött bele Amadéba.~ ~- Nos hát, Amadé úrfi, meghalt 5955 17 | alélt nőt megvédelmezzem a nőstény medvétől.~ ~- De ki védelmezi 5956 17 | Természetes. A hímmedvének nősténye van: utána jön, s az téged 5957 26 | beleegyezése kell hozzá. Én nősülni akarok.~ ~- Azt helyesen 5958 18 | a várkapitánnyal. Akkor nosza hirtelen beszolgáltatja 5959 7 | azt a barnát.” Szerelmes nóta.~ ~Ellenben a futár tudott 5960 8 | nemcsak férfiai voltak, hanem nőtagjai is. Azoknak is hivatást 5961 31 | ingerkedik, majd rákezdi a maga nótáját danolni, a többiek utána 5962 8 | vissza a breviáriumot a nótáskönyvvel.~ ~Társai megéljenezték, 5963 22 | Hogy idegessége folyton nőtt, végre orvost hívatott magához. 5964 6 | tömeg volt elég: százával nőttek ki a földből a honvéd zászlóaljak. 5965 8 | szólítják.~ ~Azután volt egy nőutánzó, akinek fenomenális szoprán 5966 21 | annyira össze volt a sorsuk nőve.) Dél volt. Trombitás staféta 5967 7 | Megölelte, összecsókolta a nővendégét, amit az is viszonza.~ ~- 5968 17 | eleven hússal él, réme a nyájőrző pásztoroknak.~ ~Kirohant 5969 2 | karjai, rövidek a lábszárai, nyaka a válla közé szorult.~ ~ 5970 26 | kedvéért, s lovagoltatja a nyakán: “gyi cocó!” Ez is egy mondás. 5971 30 | kicsi karjaival apjának a nyakát, s megcsókolta az orcáját, 5972 3 | volt az uradalomnak: de nem nyakaztathatott; hanem a halállal egyenlő 5973 18 | Készítenek karpereceket, nyakkötőket, násfákat ébenfából, puszpángból, 5974 15 | puttony volt a hátán, azt nyalábra kapja, összevissza csókolja, 5975 4 | nagy hazafi csókja, s a nyalka hadnagy csókja között.~ ~ 5976 23 | ital; mámmám a tápszer; nyanya az anya; nenne az idegen 5977 17 | amíg magához tér. Te pedig nyargalj a kastélyba, s hozz kocsit, 5978 6 | kell hűbelebalázs előre nyargalni, ahun emberben vagy lóban 5979 15 | arcát megbarnította az égető nyári nap.~ ~Zsófi vitte magával 5980 17 | a forráspart, tüzet rak, nyárson szalonnát pirít kenyérrel, 5981 26 | mindenkit, mikor a kiskanál nyelét ökölre fogva, sajátkezűleg 5982 6 | mindenféle vezényszó, szolgálati nyelv. A bunyevácok rendező szava 5983 17 | tanult muszkául: ez a jövő nyelve. Mikor aztán az étkezésnél 5984 18 | Erre aztán feloldódott a nyelvem, elmondtam, ahogy Isten 5985 6 | szlanki”.~ ~Ahány, annyiféle nyelven szólott, de a kardja, meg 5986 19 | Ott vigyázzon ám csak a nyelvére, hogy valamit ki ne fecsegjen 5987 3 | beszélhetett, aki tudta ország nyelvét, diákot, s ha personalis 5988 17 | szigorú felügyelet alatt. A nyelvleckék után még tarklizni is ott 5989 20 | jelenté be magát, mint francia nyelvmester. Lugoson akkor nagyon népszerű 5990 17 | jágerlegények. Gyere fel a kastélyba nyelvmesternek.~ ~Viola is hozzájárult 5991 22 | dohányozni. Még az angol nyelvtan miatt is házsártoskodik: “ 5992 6 | nekik, hogy az úr paripáját nyergeljék fel, a tábori hintó elé 5993 6 | ide öltönyömet, kardomat! Nyergeltesd fel a paripámat.~ ~- Már 5994 20 | szemfüleskedhessenek.~ ~Azzal ugyan nem is nyertek volna semmit, mert a vendéghölgy 5995 2 | kovácsolt vasból vannak rácsos nyílásokkal. Folyosója falait vadászzsákmányok 5996 18 | kancelláriába. Ott több szoba nyílik egymásba. Az első tele volt 5997 17 | erdőben. A tisztásokon most nyílnak az ibolyák, gyöngyvirágok.~ ~- 5998 6 | volt; de az egész cinikus nyíltsággal kimondá: “Én nem avatok 5999 17 | Az új hatóság érvényesnek nyilvánítá az adásvevési szerződést. 6000 28 | kegyelemből. Szabadoknak nyilváníttattak, láncaikat levették: súlyos 6001 30 | szégyent letörültem az arcáról: nyilvános gyülekezetben a szent szószékről 6002 7 | üzenettel, hogy a város kapuit nyissák fel a magyar kormány parancsára.~ ~ 6003 6 | kitalálni, hogyan jár ennek a nyitja. Nem jutott sikerre. Nem 6004 8 | nagy hamar megtalálta a nyitját a csapatrendezésnek. Legtöbbet 6005 17 | felmegyek a fővárosba, s irodát nyitok.~ ~Ez némileg megnyugtatta 6006 20 | úrnő egyedül van.~ ~Félve nyitott be az ajtón, többszöri kopogtatás 6007 20 | látogatások bőséges alkalmat nyitottak rágalmai elhelyezésére.