Kötet, Fezejet

 1    I,      I|        zátonyra jutott járművet helyéből megmozdítani, végre kénytelen
 2    I,      I|    Kocsisok! – ordíta felugorva helyéből az öreg Kárpáthy, s arcán
 3    I,    VII|        a szóra felkelt Rudolf a helyéből, hol eddig ült, s odalépett
 4    I,    VII|    amint elhatározá magát, hogy helyéből fölkeljen, mintha egy gőzgépet
 5    I,   VIII|     hangra dühödten szökött fel helyéből a szilaj állat, s a lovag
 6    I,   VIII| elbődült rá, de meg sem moccant helyéből, sőt inkább az orrát is
 7    I,   VIII|       Kis Miska nem mozdult meg helyéből.~ ~Kutyfalvi nagy, brutális
 8    I,    XII|       akkor egyszerre megindult helyéből Sándor, s szilárd, meg nem
 9   II,   XXIV|        menjünk.~ ~Azzal fölkelt helyéből, a táncnak vége volt, az
10   II,   XXVI|       barátunk meg sem mozdulva helyéből, ahol lábait átölelve ül,
11   II,   XXIX|       belépni látta őt, felkelt helyéből, és eléje sietett, s megrázta