Kötet, Fezejet

 1    I,      V|       kuszált soraimért; én, ki ezeket írtam, egyszerű kézműves
 2    I,    VII|         csalódik, mi tiszteljük ezeket a nagy kenyértermő városokat,
 3   II,     XV| negyedvér mágnásgyerekek dolga; ezeket kerüld; igazi gavallér azon
 4   II,  XVIII|         magamnak engednem, hogy ezeket elmondjam.~ ~– Fiatal e
 5   II,    XIX|     eredeti fiúkra.~ ~– Óh, már ezeket jobban ismerem náladnál.
 6   II,    XIX|       Végül a finom gavallérok. Ezeket is ismerheted.~ ~Kárpáthyné
 7   II,    XIX|      lett volna vakon születni; ezeket az apró fiatalembereket
 8   II,  XXIII|      nem foghatom, miért mondod ezeket nekem? Úgy nézek-e én ki,
 9   II,   XXIV|       érdekelte őt ezek közül. (Ezeket mint tudhatja előre, hogy
10   II,   XXIV|       hogy nem törődünk vele.~ ~Ezeket mondva bámulandó vakmerőséggel
11   II,    Meg|          Végül a Mayer leányok. Ezeket is nagyon jól ismerte az