Kötet, Fezejet

 1    I,      V|  névtelen írás nagyobb diadal énnekem, mint egész halmazai az
 2    I,    VII|  Rudolf hideg mosollyal –, de énnekem mi hasznomat vehetni még?
 3    I,   XIII|     úri kegyre, lehetetlenség énnekem annyi előkelő vendég társaságában
 4    I,   XIII|    szíve van kendnek.~ ~– Biz énnekem nincs – mormogá ez durcásan.~ ~
 5   II,    XIV|       értené a dolgot.~ ~– Ha énnekem gyermekem talál születni… –
 6   II,    XIV|  asszonyt hozasz a házhoz, és énnekem gyönyörűségem lesz házi
 7   II,     XV| becsületesen viselni, hát már énnekem sohasem lehet az utcára
 8   II,     XV|    lehessetek! Ilyeneket kell énnekem ezért hallanom, semmirevaló
 9   II,     XV|       sem volnék. Többet érne énnekem a világ minden jóságainál
10   II,     XV|   nehezteléssel Boltay. – Van énnekem cselédem elég, csak nem
11   II,    Meg|     eszményét képviselte. Azt énnekem finom hollótollal (még akkor