Kötet, Fezejet

 1    I,      V|      az mind csak komédia! A boldogság négy fal között lakik, s
 2    I,      X|      a maga kötelességét, és boldogság fog a házba hullani ajtón,
 3   II,    XIV|   uram, hogy a gazdagság nem boldogság. Én ismertem egy szegény
 4   II,    XIV|      szerencse volna, de nem boldogság.~ ~– Igaz ugyan, hogy kérőd
 5   II,    XIV|  tétova gondolatai? Jártak a boldogság, jártak-e a szerelem után,
 6   II,  XVIII|     legfőbb kincs, a családi boldogság, oly mértékben jutott neki,
 7   II,    XXV|       ha ő maga érzi, hogy e boldogság lopott kincs! Mit használ
 8   II,    XXV| napfényes örömével. Rudolf a boldogság özönében úszott; de a legboldogabb
 9   II,  XXVII|     ősei részesültek! Mennyi boldogság, mennyi nagyság vár majd
10   II,   XXIX|     fiam boldog legyen. Mi a boldogság? Pénz? Birtok? Hatalom?
11   II,    Veg|      boldogítni a legnagyobb boldogság.~ ~Most már, ha a regényíró