Kötet, Fezejet

 1    I,      I| Észrevette, hogy őt boszontani akarják mulatságból, s föltette
 2    I,     II|       szépen, mint a költők el akarják hitetni az emberrel, hanem
 3    I,     II|    unalmat és költőietlenséget akarják képviselni, mint szükségesnek
 4    I,     IV|       mondaná el, s akik utána akarják mások előtt ismételni, rendesen
 5    I,    VII| fogadott gyilkosok, kik őt meg akarják ölni. De védi őt erdő, berek,
 6    I,   VIII|       akik az ünneplő nép közé akarják hajtani a szilaj bikát!~ ~–
 7    I,     IX|  ébredő emberek, kik maguk sem akarják hinni, hogy aludtak, s tovább
 8    I,      X|  zsemlyével. A lyányok, ha meg akarják egymást nevettetni, csak
 9    I,      X|   boldog emberek, akik sohasem akarják azt hinni, ami nekik nem
10    I,      X|      mert hiszen nagy kincstől akarják az urat megfosztani, amit
11   II,    XIV|       vén emberét, kik őt nőül akarják venni.~ ~És ilyen a világ.