Kötet, Fezejet

 1    I,     Sz|  versenypályán~ ~enfin – végre, végül~ ~entr'acte – felvonásköz,
 2   II,   XVII|         végzendik az egészet.~ ~Végül minden jeleivel szeretetének
 3   II,    XIX|        róluk, mint kellene.~ ~– Végül a finom gavallérok. Ezeket
 4   II,     XX|           De már abból eszünk!” Végül minden pástétom és sütemény
 5   II,     XX|       haza Püspökladányba.~ ~„– Végül szabad legyen megemlítenem
 6   II,     XX|         kedvéért egyesültünk!”) Végül tartassék minden évben egyszer
 7   II,    XXI|         jöttek mokány lovaikon, végül a hintókban ülő éltes urak
 8   II,    XXI|        a lovon a talyiga előtt; végül a zsidó kupecet, akit a
 9   II,    XXX|        az téríté magához, midőn végül a megholt ismerőit kellett
10   II,    Meg| mintáját, arcban és lélekben.~ ~Végül a Mayer leányok. Ezeket