Kötet, Fezejet

 1    I,      I|   elegyedett, utána kapkodva s nagyokat csattantva fogaival. Miután
 2    I,      I|  férfiú szundikáló állapotában nagyokat bókolt előre, a humorisztikus
 3    I,   VIII|  kevélyen fincoltatja a lovát, nagyokat kongatnak karikásaikkal,
 4    I,   VIII| közeledni egy lovaslegényt, ki nagyokat kondítva karikásával rohan
 5    I,     IX|      éljenezzünk neki! Csak jó nagyokat kiáltsatok!~ ~E percben
 6    I,   XIII|        amin majd nevetni lehet nagyokat; ő cserélte el a legátus *
 7   II,     XV|        akartak lenni.~ ~Olykor nagyokat sóhajtott Fanny hallatára,
 8   II,    XXI|     tartja, s érdemeiken felül nagyokat nevet rajtok.~ ~– János
 9   II,   XXIX|       kis kezeivel vergődve, s nagyokat sikongatva, mint ahogy a
10   II,   XXXI|     van őbennük, a bor. Óriási nagyokat kacagnak. Az a boldogabb,