Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|         fel kell osztanunk, hogy mindenre időnk teljék, mert sietnünk
 2    I,      V|        paszkvill; óh, az emberek mindenre képesek.~ ~– Tehát mi az?~ ~–
 3    I,     VI|      azokat a tudatlan embereket mindenre jól betanítani. Nincs más
 4    I,     VI|      másodikban.~ ~Mainvielle-né mindenre készen volt, csak erre nem;
 5    I,   VIII| futtatást indítványoztak.~ ~– Én mindenre kész vagyok! – monda az
 6    I,     XI|  kerülgették, kísérgették ezek a mindenre ráérő chevalier errant-ok, *
 7   II,  XVIII|      uram bizonyítá, miszerint ő mindenre kész a világon, akár e percben
 8   II,  XVIII|        Varga uram el volt szánva mindenre.~ ~– De nagyon őszintének
 9   II,    XIX|      asszony gondja.~ ~Neki kell mindenre emlékezni, ami szükséges,
10   II,    XIX|       jártas volt az ilyesekben. Mindenre emlékezett, s ha kellett