Kötet, Fezejet

 1    I,     VI|      színésznő, feledkezik így el magáról és a közönség iránti tiszteletről,
 2    I,     VI|           hozta a művésznőt, hogy magáról egészen elfeledkezve, bosszúsan
 3    I,    VII|         törődnék, hirtelen leveté magáról a kasmír felöltönyt, nem
 4   II,    XVI|          annyira elfeledkezhetett magáról és minden lovagiasságról,
 5   II,  XVIII|      ereszti, s maga is azt hiszi magáról, hogy különös ember.~ ~Az
 6   II,  XVIII|       gróf, aki maga is megvallja magáról, hogy rútabb embert nem
 7   II,  XXIII| felöltözött, legalább ő azt hitte magáról.~ ~– Nos, édes barátom,
 8   II,  XXIII|         érdemes gentleman sietett magáról lemosni minden ilyes árnyalatnak
 9   II,   XXVI|         ember végigolvasott, maga magáról is azt hiszi, hogy gyilkos.
10   II,   XXVI|     Abellino egészen elfeledkezve magáról. – Ezt senki sem fogja hinni.