Kötet, Fezejet

 1    I,      I|       flanelldarabbal dörzsölve lábait. Gyárfás, a poéta és Vidra,
 2    I,      I|      karszékbe nagy sarkantytús lábait egymásra hajítva.~ ~E szóra
 3    I,     IV|      széken annyira elnyújtva a lábait, hogy szinte hihetetlen
 4    I,    VII|       azon perctől fogva, midőn lábait a szárazföldre tevé, uralkodónéja
 5    I,   VIII|        oly hegyesen szedegeti a lábait, mintha tojásokon járna,
 6    I,   VIII|   bömböléssel állt meg a síkon, lábait megvetve a földön, kivágott
 7    I,   VIII|  egymással egyedül.~ ~Jancsi úr lábait egy nagy kád vízben tartva,
 8    I,   XIII| lépésekre szedegetve sarkantyús lábait, felballag Jancsi úr elé,
 9   II,   XXVI|         mozdulva helyéből, ahol lábait átölelve ül, mint ahogy
10   II,   XXXI|        Esedezik tehát – kezeit, lábait csókolva a méltóságos asszonynak,