Kötet, Fezejet

 1    I,    III|       angolos hanyagság, minden keresett affektáció nélkül, beszéde
 2    I,    VII| hasztalan! Sehol sem volt, akit keresett. Ah, az kétségbeejtő; ily
 3    I,    VII|  valóban ott ült mellette, akit keresett, akit várt, akit szeretett,
 4    I,     XI|         Fannynak. És a leány is keresett már. – Munkájaért pénzt
 5    I,     XI|     közönséges és viszont semmi keresett úriasság, hanem az a nyugodt
 6    I,   XIII|         ki is rögtön rátalált a keresett lajstromra.~ ~– Íme itt
 7   II,   XXII|  riasztó vissza.~ ~Egy nőszívet keresett, mely őt megértse, és egy
 8   II,    XXV|    egyetlen be nem vallott, nem keresett gondolatnak, amidőn egyszerre
 9   II, XXVIII|   megpillantja a jövevény, amit keresett.~ ~– Azok ott ugyebár fenyőfák? –
10   II, XXVIII|        hóvilágnál bizton haladt keresett céljához.~ ~Nagy fehér márványemlék