Kötet, Fezejet

 1    I,   XIII|      másképp lesz. Csak bízza kegyelmed azt reám.~ ~– Eladódott
 2    I,   XIII|     el.~ ~– No csak bízza azt kegyelmed rám! Menjünk tovább!~ ~–
 3    I,   XIII|  bizony. Hát keresztyén ember kegyelmed, hogy a tiszttartótól azt
 4    I,   XIII|     repcénél? Csak hagyja azt kegyelmed énrám.~ ~– A szénát elvitte
 5    I,   XIII| tehetnek róla; csak bízza azt kegyelmed rám.~ ~– Emiatt azonban
 6    I,   XIII|      számol be.~ ~– Hagyja el kegyelmed, szép felesége van.~ ~–
 7    I,   XIII|  vetnék szemeiket. Csak bízza kegyelmed azt rám!~ ~– Csak bízza
 8    I,   XIII|       azt rám!~ ~– Csak bízza kegyelmed a tarcsai molnárnét a nagyságos
 9    I,   XIII|        hogy ne számlálgassa a kegyelmed hajszálait, hanem annyi
10    I,   XIII| dolguk ne legyen, mint hogy a kegyelmed útjából sepergessék a földi