Kötet, Fezejet

 1    I,   VIII|   összekötve, míg a pohár egyet fordul, kivált népes társaság közt,
 2    I,     IX|        leány gyakran kíváncsian fordul vissza halkan kérdezve: „
 3    I,    XII|         a közrendűek között nem fordul elő. Nekem az apám is különc
 4   II,     XV|       hogy komoly legyen, minek fordul el annyit?~ ~Osszátok azt
 5   II,    XXI|      hasztalan búvik, hasztalan fordul vissza futtában, nincs hova
 6   II,    XXI|        Ez most egyszerre jobbra fordul.~ ~– Rajta Fecske! – kiált
 7   II,    XXI|        kétségbeesés némaságával fordul el, s nyargalni kezd visszafelé.~ ~–
 8   II,    XXV| ajtajából, s Rudolf hallá, mint fordul kettőt a kulcs.~ ~Ez már
 9   II,  XXVII|         jele.~ ~Azután Flórához fordul a beteg. Kérő tekintetét
10   II,    Veg|       tudnak, vagy ha az jobbra fordul, magoknak érdemeket tulajdonítanának