Kötet, Fezejet

 1    I,    III|       Legyenek csak az urak hét esztendeig távol hazájuktól, akkor
 2    I,   VIII|      folyvást beszélni?~ ~– Hat esztendeig mindig én maradtam meg pünkösdi
 3    I,   VIII|       megtetszettél. Mármost te esztendeig pünkösdi király fogsz lenni,
 4    I,   VIII|       ittál és kártyáztál egész esztendeig, s segíted hintóba ülni
 5    I,      X|      kályha mellett, s tizenkét esztendeig viselhet egy ruhát, s hétről
 6    I,   XIII|    éppen ötödfűben, *~ ~ ~Annyi esztendeig terjedjen élete;~ ~ ~ ~Ne
 7    I,   XIII|         lefaragók azok is a sok esztendeig ápolt s annyi viaszkot és
 8   II,     XV|      volna meg azóta! Négy álló esztendeig tűrtem azt a szégyent, az
 9   II,     XV|        csak poézis.~ ~– Sőt tíz esztendeig sem tart ily módon a szépség –
10   II,  XXIII| magadról. Azt kívánod, hogy egy esztendeig egyébről se beszéljenek,