Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|    sincs születve, hogy valaha esze által tegye magát szerencsétlenné;
 2    I,     VI|        elhatározottan.~ ~Annyi esze volt, hogy az excellens
 3    I,      X|     Hirtelen annyifelé ment az esze, hogy maga hátramaradt tőle.~ ~
 4    I,      X|        ereje volna is, nincsen esze hozzá.~ ~Mayer úr olyan
 5    I,      X|        őt maga előtt látta, az esze állva maradt, egy gondolatnak
 6    I,   XIII|       Vagy tán most tisztul az esze. A svábnak azt mondják,
 7    I,   XIII|      adlak.~ ~(Jancsi úrnak az esze tisztul – mondanák itt-amott –,
 8   II,     XV| vesztőnek fizet. Másutt jár az esze, s a folytatott tárgyra
 9   II,     XX|      akinek még nem volt annyi esze, hogy inkább a karzatot
10   II,    XXV|         Egészen másutt járt az esze.~ ~Ez másnap sajátszerű