Kötet, Fezejet

 1    I,    III|     ismerik műveit az urak? Ah be együgyű kérdés tőlem! Hogyne ismernék
 2    I,     VI|          Az első darab alatt igen együgyű dolog volt kiszemelniök
 3    I,    VII|        gondolá magában: „Ez a kis együgyű leány bizonyosan a Lord-Mayort *
 4    I,     XI|       Minkám el kell válnom”-féle együgyű nóta lehetett az, de a műértő
 5    I,    XII|     mintha attól féltené, hogy ez együgyű mese hitelre talál előtte,
 6   II,    XIV| kedélyének; erdő, mező látása, az együgyű parasztemberek beszéde,
 7   II,     XV|      otthon lesz.~ ~Alig bírta ez együgyű hazudságot elmondani a derék
 8   II,     XV|           nem illetné semmi.~ ~Ez együgyű fogásokkal elérte azt, hogy
 9   II,     XV|           olyan kicsinyek!~ ~Ezen együgyű és számtalanszor hallható
10   II,    XIX|       elszégyenlé magát, hogy oly együgyű volt magától ki nem találni,