Kötet, Fezejet

 1    I,     VI|           kicsi, gömbölyű ökleit egymáshoz ütögetve. Később azt is
 2    I,    VII|           Áldás és rágalom. Most egymáshoz közelítenek, a sárga alak
 3    I,    VII|       egymás körül, ah! Mindjárt egymáshoz érnek. Most összeértek –
 4    I,      X|   lehetetlenné teszi, hogy ismét egymáshoz közeledhessünk; ez, úgy
 5    I,     XI| előidézni a nagyvilágban; szépen egymáshoz illenének – az szőke, ez
 6    I,   XIII|     átölelte.~ ~– Ni, hogy bújik egymáshoz! – monda egyik eredeti fiú.~ ~–
 7   II,    XVI|          volna, oly közel rohant egymáshoz mindkét vívó, hogy ily közelségből
 8   II,    XVI|     tinektek ilyen közel rohanni egymáshoz? Tartsatok distanciát! Úgy
 9   II,  XVIII|          látni messze földön oly egymáshoz illő párt, mint ő és gróf
10   II,  XXIII|          gazda, úgy hasonlítotok egymáshoz, üssön bele a mennykő!~ ~–