Kötet, Fezejet

 1    I,     IV|        valaki beleszólt! – kiálta bosszúsan felpattanva Abellino.~ ~–
 2    I,     VI|     magáról egészen elfeledkezve, bosszúsan toppantott.~ ~Abellino dühösen
 3    I,     VI|        Va-t'en! (Eredj!) – kiálta bosszúsan Abellino, s felugrott, és
 4    I,    VII|             Igen – szólt a munkás bosszúsan lerántva sipkája ernyőjét –,
 5    I,   VIII|  egyszerre megfordult, s morogva, bosszúsan lefeküdt az ingovány szélében.~ ~
 6    I,     IX|   lehetett a táncra felkérő, hogy bosszúsan visszautasíttatik, mert
 7   II,     XV|           a meghívást.~ ~Abellino bosszúsan fogadá e kedves hírt, s
 8   II,     XX|          látta, hogy Flóra mindig bosszúsan elfordítja tőle arcát, ez
 9   II,   XXIV| valahányszor odatévedt pillanata, bosszúsan tapasztalá, hogy annak szemei
10   II,   XXXI|         magában Marion kisasszony bosszúsan feszítve ki napernyőjét –