Kötet, Fezejet

 1    I,     II|                 qui cito dat”. „Kétszer ád, aki rögtön ád.” Miért ne
 2    I,     II|                  Kétszer ád, aki rögtön ád.” Miért ne kívánhatná tehát
 3    I,    III|                 folyó, egyik szónak nem ád sem nagyobb súlyt, sem erősebb
 4    I,    VII|               édes az ő bírhatása!~ ~Ez ád legnagyobb ingert a szenvedélyeknek;
 5    I,    VII|                 egész utca népességének ád munkát, kik egész nap itt
 6    I,    XII|                Az élettapasztalás jogot ád hasonló összevetésekre.
 7    I,   XIII|                 vele, pedig több gondot ád annál a csodára meghagyott
 8   II,     XV|         gavallér azon kezdi, hogy, ‚mit ád', erre hallgass.”~ ~Pfuj!
 9   II,     XV|                 a vér. Társainak dolgot ád őt visszatartani.~ ~– Bocsássatok!
10   II,     XX| nyilatkozhassanak.~ ~Milyen nagy előnyt ád egy gyűlésnek, ha hölgyek