Kötet, Fezejet

1    I,   XIII|          mikor együtt labdáztak az udvaron.~ ~Megőszült már a haja
2    I,   XIII|           itt-ott.~ ~Jól hallá, az udvaron mint jönnek-mennek az emberek,
3    I,   XIII| felállította a parasztfattyúkat az udvaron; meg ne ijedjen a nagyságos
4   II,   XVII|           találkozott palotában és udvaron, az mind becsülettudó, jámbor
5   II,   XVII|         ott húznak le bennünket az udvaron, ott ásítnak a konyhában,
6   II,  XVIII|          kocsirobaj hallatszott az udvaron; alkalmasint vendég érkezett.
7   II,     XX|             és a többi ordított az udvaron egész nap, keserűségében.”~ ~–
8   II,    XXI|        kiáltozása a tornácokon, az udvaron csaholó ebek, ostorkongatások,
9   II,    XXI|   kisütögettek egynehány puskát az udvaron.~ ~A vadászat szenvedélye