Kötet, Fezejet

1    I,      I| csintalan tréfa ülteté őket az öregúr mellé.~ ~Az agg férfi fázik
2    I,   XIII| szomorú hírt hozá, hogy biz az öregúr, ámbátor még ki nem adá
3   II,  XVIII|         Egy bolondosnak ismert öregúr, hogy bosszút álljon unokaöccsén,
4   II,  XVIII|        elcsábított volna.~ ~Az öregúr vagy nagylelkű volt, vagy
5   II,  XVIII|     megfogá kezét, s dacára az öregúr azon törekvésének, miszerint
6   II,  XVIII|        szép gömbölyű karját az öregúr vállára –, ezek itt mind
7   II,  XXIII|   volna oly különös?~ ~– Ez az öregúr egészen megváltozott. Húsz
8   II,   XXVI| csókolnak, ölelnek odahaza. Az öregúr egészséges, mint a makk,
9   II,   XXXI|        kell miatta aggódni; az öregúr gondoskodott róla – viszonza