Kötet, Fezejet

1    I,      I|   kiegyenesedik, mintha elszántan mondaná: „Már most igazán nem alszom!”
2    I,     IV|           volna érdekes, ha ő nem mondaná el, s akik utána akarják
3    I,     IV|           ütött homlokára, mintha mondaná: „Az én fejem!”~ ~– Annál
4    I,   XIII|           mintha valami mégis azt mondaná belül, hogy öccse, egyetlen
5   II,    XIV|        mint ő tudná szeretni. Nem mondaná azt neki soha, de szeretne
6   II,     XV|              Quanta species!” * – mondaná rá Aesopus rókája. Most
7   II,   XVII|    olyformán hangzott, mintha azt mondaná: „alle sollen geigen”. Ilyenformán
8   II,  XVIII|      közben valakinek a nevét úgy mondaná ki, hogy elől-hátul meg
9   II,    XXV| meghódolás ezen szavát csak akkor mondaná ki, ha már minden veszve