Kötet, Fezejet

1    I,     IV|    róla valamit, hanem azért a márki a legkedvesebb ember, mert
2    I,     IV|       dűlnek jobbra-balra.~ ~A márki egy elhízott kövér ember,
3    I,     IV|        mint magam – nevetett a márki –, jól tudja, hogy száz
4    I,     IV|       a bal – szólt feddőleg a márki. – Tehát a kis táncosnőre
5    I,     IV|   figyelmes arccal hallgatta a márki meséjét, s meg nem zavarta,
6    I,    VII| gazdaságot folytatni, miként a márki maga; kocsikat, lovakat
7    I,    VII|     Rudolf, Iván herceg, Debry márki, Fennimor és a többi.~ ~–
8    I,    VII|       Rudolf teljesen osztva a márki derültségét, s kiszabadítva
9   II,   XXXI|    ismerte – kiált elé a vidám márki. (Hihetőleg valamely érdekes