Kötet, Fezejet

1    I,    III|  újra?” Miklós megfordító a követ, tört felét a földbe nyomta,
2    I,     IV| Meglátják ezt az ablakból a követ cselédei, s nagy ijedten
3    I,      V|   meg Kurakin herceggel, ki követ képp volt a hollandi udvarnál,
4    I,    VII| sokkal nagyobb gyújtogatást követ el ezáltal, mint maga a
5    I,    VII|  kezét. – Ön méltatlanságot követ el lelkén, midőn a legszentebb
6    I,   XIII|   annak, aki ebből csak egy követ is meg mert volna mozdítani.~ ~
7    I,   XIII|   Azzal, mintha kétszázezer követ vetett volna le szívéről
8   II,     XV|     járjak, mint a rozsnyói követ, aki másodmagával aludt
9   II,    XXV|      minő kegyetlen kínzást követ el e szegény asszony szívén,