Kötet, Fezejet

1    I,      I|      már elmúlt. Üssétek egy kicsinyt hátba; hozzátok elő az őzpecsenyét,
2    I,     IV|     élhet belőle holtig; egy kicsinyt gondolkozni látszott, azután
3    I,   VIII|      rosszul ül a lovon. Egy kicsinyt lóg rajta, de ez nem a bevett
4    I,   VIII|    ki voltál.~ ~A legény egy kicsinyt gondolkozott, azután megbiccenté
5    I,   XIII| egymásnak mondani?~ ~Még egy kicsinyt lefeküdt aludni, a hajnali
6   II,     XV|  szép leánya, hogy anyja egy kicsinyt fáradjon érte.~ ~Boltay
7   II,     XV|     a hangján érzett meg egy kicsinyt a papramorgó.~ ~Fanny és
8   II,  XVIII|      tett úrnővé.)~ ~Itt egy kicsinyt elszalasztá a beszéd fonalát
9   II,    XXI|    hadd szaladjon megint egy kicsinyt.~ ~– Brávó Matyi, brávó! –