Kötet, Fezejet

1    I,    III|       haj, merész, tüzes szemek, határozott ajk, mely fölött rövid kis
2    I,   VIII| lovaslegényeket, sorshúzás által határozott sorban, úgyhogy az úri nézők
3    I,      X|   tekintetével találkozva bátor, határozott hangon ismétlé:~ ~– Én nem
4    I,     Sz|          peremptórius – hirtelen határozott, megsemmisítő~ ~perillustris
5   II,     XV|      uram, fogadom – szólt Fanny határozott, nyugodt hangon –, hogy
6   II,     XV|          szavak oly nyugodt, oly határozott hangon voltak mondva, hogy
7   II,  XVIII|    melyet a szónoklattan még nem határozott meg, s mely örökké azt a
8   II,  XXIII|       dacára megtörténik, hogy a határozott csöngetésre bebocsát egy
9   II,  XXIII|        egy perc múlva ráismer, s határozott vígsággal kiált fel eléje