Kötet, Fezejet

 1    I,      X|          háztul és magánál tartani örökre.~ ~– Hó! – áh! – óh! – hangzott
 2    I,      X|         alatt, levegye róla kezeit örökre, és adja át neki tisztán
 3    I,     XI|        elfogadása által már most ő örökre meg van becstelenítve, s
 4   II,     XV| szerencsétlenné teheti a leányt, s örökre titokban hagyhatja a házasságot.
 5   II,     XV|            ment férjhez, s ezáltal örökre megközelíthetlenné vált
 6   II,   XVII|           azt látszék érzeni, hogy örökre elhagyja őket. Látta maga
 7   II,    XXV|            amennyi elég arra, hogy örökre el legyen ítélve.~ ~Ki előtt?
 8   II,   XXVI|           elragadtatott, és emléke örökre feledhetetlen lesz mindazon
 9   II,    XXX|     csapódott be utána.~ ~Most már örökre boldog!…~ ~ ~ ~
10   II,   XXXI|      utánanézend, ha nem találna-e örökre megsiratott leányától vagy
11   II,   XXXI|       jelenléte igen természetesen örökre távol tartá adrága nagymamát,