Kötet, Fezejet

1    I,     IV|     kalapja-e; s azután felpróbálva fejére, ha vajon csakugyan az ő
2    I,   VIII|           nagy lombos koszorú, mely fejére van téve. Ezt az ifjú leányok
3    I,   VIII| virágkoronát, s feltették a győztes fejére.~ ~– Nem kell az a kalap! –
4    I,   VIII|            egypár ütleget kiállni a fejére, mire nézve gyakorta szoktak
5    I,      X|           az ostoba, ki nem látja a fejére tett lámpást, amit mindenki
6   II,    XIV|            az öreg kezét, melyet az fejére tett, mintegy áldásképpen.~ ~–
7   II,  XVIII|   duplavágást mérni a hátramaradtak fejére.~ ~– Reménylem, hogy húgomat
8   II,   XXIX|            ki ez ostort, hogy saját fejére üssön vele. Ha ő névnapomon
9   II,     Sz|           ezzel maga és honfitársai fejére vonta a csalódott Héra és