Kötet, Fezejet

1    I,     XI|    melyben Teréz lakott, s így alkalma volt annak apró kényelmeiről
2    I,   XIII| legszámosabb ellenségeivel van alkalma kibékülni, s éppen azért
3    I,   XIII|     holott az ellenkezőre elég alkalma volna. Ez is bolond, mint
4   II,     XV|        leányához, és soha jobb alkalma nem volt rá, mint ilyenkor,
5   II,    XXI|      átugratniok, amidőn ismét alkalma nyílt a két delnőnek gyönyörű
6   II,    XXV|        beszéd. Rudolfnak kevés alkalma volt egyenesen Kárpáthynéhoz
7   II,   XXXI|        hogy senkinek se legyen alkalma az ő borának miatta a részegség
8   II,   XXXI|       polgárnőnek sohasem volt alkalma arra gondolhatni, hogy itt
9   II,   XXXI|    hogy Marionnak sohasem volt alkalma a békességes hölgyet bosszanthatni.~ ~